Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-20 / 92. szám
% 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 20. Nem aludt ki a láng... A Mozgássérültek Szolnok megyei Egyesülete tavaly öt évre választott vezetőséget. Az első, 1982-es esztendő működéséről, eredményeiről nemrégiben küldöttközgyűlésen adott számot dr. Lánczi Ferenc, az egyesület elnöke. Örömmel nyugtázta, hogy a rokkantak évében hetven belépővel megalakult egyesület taglétszáma meghaladja a hatszázötvenet, ami nemcsak az eredményes szervezőmunkának, hanem a rehabilitáció, a habilitáció területén, valamint a szociális problémák csökkentésére tett sikeres próbálkozásoknak is köszönhető. Az igen aktív tiszafüredi és túrkevei helyi csoport, a mezőtúriak Henry Dunant néven működő rokkantak klubja után Jászberényben és Tö- rökszentmiklóson is folyamatban van a két városban és környékén élő mozgássérültek helyi szervezetének létrehívása. Mezőtúron, Jászberényben, Túrkevén és Karcagon előbbre léptek a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjában, munkalehetőségek kialakításában. A községek, a városok tanácsai tavaly ötvenkilenc tagnak adtak segélyt; az egyesület anyagi támogatásával negyvenketten üdülhettek Berekfürdőn. Számos sport- rendezvényen és találkozón a szombathelyi, a pécsi, az egri, a gyulai egyesületek meghívására — volt alkalmuk tavaly részt venni a Szolnok megyei egyesület tagjainak. A vezetőség népgazdasági beszámolójából kitűnt, hogy nem aludt ki az a láng, ami a rokkantak évében az ENSZ felhívására kigyúlt; egyének és kollektívák azóta is számos jelét adják együttérzésüknek, segíteniakarásuknak társadalmi munkával, anyagi és egyéb támogatással. Zsibongó a hídnál —r i " ~ ~~i A nemrég megnyílt — és igen látogatott — bizományi bolt se tudta Jászberényben megszüntetni a zsibpiacot. Igaz, nem is akarta, hiszen az ott található holmik már nem férnek a „profiljába”. Kedden és pénteken — a hagyományos piaci napokon — a Kossuth utca Zagyva- hídjánál kisebb-nagyobb tömeg mindig mutatja a járatlannak: merre találja az ócskapiacot. Mindenféle feleslegessé vált apró tárgyak kerülnek ott ponyvára, pokrócra, fóliára, eladójuk fennhangon kínálja portékáját. Akad ott kiskutya öt forintért, görkorcsolya tízért — eljátszik vele a gyerek. Gyerepcipöktöl a pénztárcáig, ruhanemű minden korosztályra, kézimunka — igazi népművészeti és giccses egyaránt —, autótükör, vasaló és nyitókapa sorakozik vevőre várva. Nyugdíjasok, ráérő háziasszonyok árulgatnak olyasmit, ami se nekik, se a bizományinak nem kell már, de hátha akad valaki, akinek olcsó pénzért megfelel. Hadd csinálják! A zsibongó színfoltja nélkül szegényebb lenne a város. M. J. Jászberény szekcióüléseken cserélték lei véleményüket. Nagy érdeklődés kísérte dr. Fonyó Gyulának, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala főosztályvezetőjének, valamint dr. Kolláth Györgynek, a Miniszter tanács Tanácsi Hivatala fő osztályvezető-helyettesének előadásait. Fodor Julianna Karcag Testvérek... Kedves „Aggódó anya”! Jeligés levelekre nem mindig van módunk a lapban válaszolni, a téma sokszor nem is tartozik a nyilvánosságra. Tekintettel arra, hogy nagy változás előtt áll(hat), s családi élete is felbomlóban van, kivételt teszünk. Ám, ha még többet szeretne tudni, feltétlenül írja meg nevét, pontos címét. A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermekeknél. A testvérek együtt maradása, egymáshoz tartozása megkönnyíti a gyermekeknél a válás időszakának átvészelését. A gyermek elhelyezésénél ezért általában arra törekednek a bíróságok, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak. A fő szabály ezért az, hogy csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól elválasztva elhelyezni. A Legfelsőbb Bíróság irányelve ezt az alapelvet hangsúlyozza is, de ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezt a szabályt sem lehet mereven alkalmazni. Nem minden családban egyformán erős ugyanis a gyermekek egymáshoz való kötődése. Ennek sok oka lehet, például nagv a korkülönbség a gyermekek között, adottságaik, érdeklődési körük, igényeik eltérhetnek egymástól. A gyermeket valamelyik szülőhöz olyan mély érzelmi kötődés fűzheti, amely erősebb a testvéri szeretetnél. Nem is ritkán fordul, elő, hogy a gyermekek közül egyikük az egyik, másikuk a másik szülőhöz jobban kötődik, és így, amikorra a házassági életközösség megszakad és a szülők szétköltóznek, a család két részre történő szakadása a házasság felbontásáig gyakorlatilag már megvalósul. Ilyen esetben a gyermekek megosztva kerülhetnek elhelyezésre, különösen, ha ez nem jár a gyermekek végleges szétválasztásával és a gyerekek egymással való rendszeres érintkezése biztosított. Hozzászólás cikkeinkhez Mégis gyepmester. Március 9-én és március 23-án is szerepelt egy-egy téma előtt ezen az oldalon a * ihistória” cím. Az el- alommal arról értesült ásó, hogy a szolnoki István körúton köztisztasági munkás adta ki magát gyepmesternek, s keze között a környéket felzaklatva múlt ki egy farkaskutya. A későbbiekben olvasóink felháborodásának adtunk hangot, s felhívtuk a figyelmet egy információnkra, amely szerint a kóbor kutyák „begyűjtése” közérdek, s azt is megírtuk, hogy ez a Szolnok Városi Tanács VB Közterületfenntartó Intézmény feladatkörébe tartozik. Pusztai Tamástól, az intézmény igazgatójától érkezett ez a levél: „ .. .Az intézményünk alkalmazásában álló gyepmester 1983. március 1-én a VT Kommunális Üzem köztisztasági részlegénél vállalt alkalmi munkát, családjának több tagjával együtt. A kóbor kutyák befogásával kapcsolatos feladatát végezte akkor is, amikor a levélírók szerint közmegbotránkozást okozva „végzett" egy farkaskutyával. A gyepmester helyesen tájékoztatta az érdeklődőket, hogy munkáját hivatalból, intézményünk megbízásából végzi. Kivizsgálásunk alkalmából azonban megállapítottuk, hogy a kutya befogásának módja, annak körülményei nem voltak megfelelőek. A gyepmestert ezért felelősségre vontuk. Egyben elrendeltük, hogy munkája során törekedjen az állatok befogásának humánus végrehajtására, és kerüljön mindenféle közmegbotrán- koztatást, még olyan áron is, hogy a kutya befogását elhalasztja. Köteleztük a gyep- mestert, hogy tevékenysége során hatósági jelzést (kar- szalagot) viseljen, amely egyértelműen bizonyítja eljárá- srnmk jogosságát.'.. Megtiltottuk, hogy az esetleges egyéb alkalmi (köztisztasági) munkája mellett egyidejűleg a gyepmesteri feladatait is végezze”. Az intézmény vezetője megköszönte levélben a bejelentő észrevételét. Ügy véli: az intézkedés nyomán újabb „kutyahistóriára” nem kerül sor! Kirándulás Thüringiába A tavaszi szünetben a mezőtúri 626. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben működő szülők klubjának — melyet a városi művelődési központ patronál — hét tagja egyhetes kiránduláson jár. az NDK-ban. Utunk során megtekintettük az ezeréves Weimar nevezetességeit. Ellátogattunk Eisenachba, Erfurtba, Jénába, ahol, megnéztük a klasz- szikus német irodalom emlékmúzeumait. Virágcsokrot helyeztünk el a buchenwaldi mártír emlékműnél, emléÁprilis 8—9-én a 700 éves Makón rendezték a regionális ifjúsági napokat, melyen négy megye (a vendéglátó Csongrád, Békés, Bács-Kis- * kun és Szolnok) pályakezdő, illéjtve fiatal államigazgatási szakemberei vettek részt. Korábban — 1980-ban és 1981-ben is Makó adott otthont ennek a tanácskozásnak. kezve a nemzetközi antifasiszta ellenállási küzdelem áldozataira. A kirándulás sikeres és tanulságos volt, mely a család és az iskola hatékony együttműködését is bizonyította. Terveink között szerepel, hogy sorra meglátogatjuk a testvéri szocialista országokat. A túra vezetője és szervezője dr. K. Nagy Istvánná tanárnő volt. Rigó Zoltánná Mezőtúr A szervezők célja az volt, hogy a szakmai tudományos konferencián fórumot teremtsenek konzultációkra, tapasztalatcserékre, személyes kapcsolatok kialakítására. A kétnapos rendezvénysorozaton megyénkből mintegy negyvenen vettek részt. Előadásokat hallgattak meg és Ugyancsak Pusztai Tamástól érkezett válasz a szolnoki Szövetség' ABC előtti kővázák rejtélyére. Április 14-i lapunkban jelent meg „Érthetetlen” címmel — és képekkel —, hogy négy kerek kővázában virág díszük, hat pedig üres. .. A városban található kővázák mintegy harmadrésze — mint például a Szövetség ABC előtti hosszú vázák is — vállalatok, vendéglátó és kereskedelmi szervezetek tulajdona, melyek beültetésére sajnos nem mindig intézkednek időben a/, illetékesek. Intézményünk ezúton is Államigazgatási ifjúsági napok Makón Beültették... A hónap rendeletéi Építési korlátozás a Balaton üdülőkörzetében Vámjogmódosítás — Az erdők védelmében Változások Csepelen Márciusi jogszabályösszefoglalónkat egy feltehetően sokakat érdeklő témával kezdjük: a Magyar Közlöny március 3-i számában jelent meg az építésügyi- és város- fejlesztési miniszter rendeleté a Balaton üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról. A tó üdülőkörzetének' tehermentesítése és a vízminőség védelme érdekében a rendelet mellékletében felsorolt településeken 1987. december 31-ig átmeneti épitési korlátozást rendeltek el a szállásférőhelyek céljára szolgáló épületek létesítésére, bővítésére. A korlátozás vonatkozik a szállodákra, penziókra, fogadókra, vendégházakra, oktatási központokra, munkás- szállásokra, kempingekre, üdülőtáborokra. Nem kaphatnak engedélyt magánszemélyek arra sem, hogy külterületen (a zártkertben vagy azon kívül) gazdasági épületeket és állattartásra szolgáló építményeket létesítsenek vagy bővítsenek. A korlátozás nem vonatkozik a már meglévő épületek felújítására, illetőleg korszerűsítésére, feltéve, hogy ez nem jár a befogadóképesség növelésével. A március 9-i Magyar Közlönyből a külkereskedelmi- és a pénzügyminiszter együttes rendeletére hívjuk fel a figyelmet, amely a vámjog egyes részletszabályainak módosításáról szól. Néhány az előírások közül: „Az árut tartalmazó levél postai küldeményeket — tekintet nélkül arra, hogy azokat vámjelző cédulával vagy anélkül adták fel — vámvizsgálat alá kell vonni”. Egy másik szabály: „A kiviteli engedély hiánya vagy egyéb kiviteli korlátozás' miatt az utasok által letétbe helyezett áru a vámhivatal kéziraktárában a raktárdíj esedékességéig, * legfeljebb azonban három hónapig raktározható”. Kiülön is érdemes felsorolni annak a be kezdésnek egyes alpontjait, amelyek a nem vámkezelhető áruk korábbi listáját pontosítják. Nem vámkezelhető a Magyar Népköztársaság vagy más szocialista ország, továbbá valamely nép, nemzetiség, felekezet; Vagy faj elleni gyűlölet keltésére alkalmas, továbbá a szocialista közerkölcsöt, közszemérmet sértő sajtótermékek, kiadványok, ábrák és tárgyak (pornográf jellegű termékek, horrorfilmek stb). Nem vámkezelhető n nem külkereskedelmi forgalomban fá 'gázpisztolyhoz való “patron és gázhatású önvédelmi spray. Végül nem vámkezelhetők a támadj fegyverként használható eszközök — így a boxer, a rugós kés, a gumibot, stb. — sem. Az említett nem vámkezelhető árukat a vámhivatalok kötelesek megsemmisíteni. Más, de nem kevésbé veszélyes témáról adott ki rendeletet a Magyar Közlöny március 16-í számában a belügy-, valamint a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter. Az erdők tűz elleni védelméről van szó, amely a rendelet szerint mindig az erdő tulajdonosának, kezelőjének, használójának a feladata. Tűzvédelmi szempontból az erdőket különböző csoportokba, kategóriákba kell sorolni attól függően, hogy mennyi re•• esnek távol a lakott helyektől, milyen összetételű és hány éves a faállományuk, s mennyire látogatottak kirándulók. más személyek által. A tűzesetek megelőzése érdekében az erdő és a vasútvonal erdő felöli vágánya között legalább tíz méter, az erdő és a közút határa között íredig legalább öt méter távolságot kell tartani. A tűzvédő ösvényt, a rajta levő fák kitermelésének kötelezettsége nélkül a száraz alomtól, éghető aljnövényzettől, gallyaktól, bokroktól tisztán kell tartani és a rajta lévő fákról az ágrészeket két méter magasságig el kell távolítani. Erre a tűzvédő ösvényt'é egyébként gőzmozdony üzemeltetése esetén van szükség: az. ösvények az erdő felöli vasúti vágánnyal párhuzamosan, attól 30 méter távolságra és 300 méterenként a vasúti vágányra merőlegesen helyezkednek el. A parkerdőkben az autóspihenőket legalább két, egymástól tíz méter távolságra lévő két-két méter széles, a száraz növényzettől tisztán- tartott és gyomtalanított védősávval kell körülvenni. A tűzgyújtás szabályaival kapcsolatban a rendelet előírja, hogy az erdőben az attól számított 200 méteres távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújtani, égő cigarettát vagy gyufát eldobni — az e célra kijelölt helyek kivételével — nem szabad. Az erdő kezelője köteles a kijelölt tűzrakóhely környékét az éghető anyagoktól tisztán tartani és a tűzrakó hely mellett a tűzoltáshoz homokot vagy földet biztosítani. A Magyar Közlöny március 23-i számában jelent meg a Minisztertanács határozata a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt szervezeti és irányítási rendszerének átalakításáról. A kormány hozzájárult, hogy a tröszt 1983. június 30-án szűnjön meg. Az ipari miniszter a tröszt irányítása alá tartozó vállalatokat és egyes intézményeket addig teljesjogú, önálló, közvetlen minisztériumi felügyelet alatt lévő vállalatok* ká alakítja át. Az önálló vállalatok igazgatóit az ipari miniszter nevezi ki és ő gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. Egyidejűleg 1983. július 1-től a kormány létrehozza a Csepel Művek Igazgató Tanácsot és a Csepel Művek Ipari Központot. Ezek pontos jogkörét, összetételét is ismerteti a határozat. D. A. kéri a köztéri vázákkal rendelkező szervezeteket, hogy a szebb és egységesebb városkép biztosítása érdekében a növények kiültetésére időben intézkedjenek. Ehhez a szükséges palántákat intézményünk — igény esetén — biztosítja.” A tájékoztatás úgy zárul, hogy a Szövetség előtti vázák beültetése a cikk megjelenésének napján megtörtént — A Szövetség Áruház Clara Zetkin Szocialista Brigádjának tagjai pénzükből megvásárolták a palántákat, s április 14-én be is ültették vele a kővázákat. Szerkesztői üzenetek Özv. Tatár Istvánné, nemlétező martfűi „olvasónknak" üzenjük: Vádaskodása mind-mind alaptalan. Sajnáljuk, hogy válaszunkat nem kapta — nem is kaphatta! — kézhez. A tiszaburai vásárlóknak üzenjük: ne álldogáljanak a pult előtt, írják be észrevételeiket a vásárlók könyvébe!
