Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
1983. ÁPRILIS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Szolnoki Művésziéi epe n Szabó László szobrászművész kiállítása Szabó László szobrászművész ikamara kiállítását tegnap délután Szolnokon, a Művésztelep kollektív műtermében — nagyszámú érdeklődő jelenlétében — Pataki Mihály a szolnoki városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Szabó László, aki 1959 óta. tagja a Szolnoki Művésztelepnek, ezúttal kisplasztikái, érmei, rézdomborításai, pályatervei közül mutat be csaknem húszat, mintegy keresztmetszetet adva széles körű művészi tevékenységéről. Kamarafciállítása két hónapon át várja a látogatókat. Felvételünkön a kiállítás egy részlete. Könyv Kodályról „Szívébe fogadott Kecskemét” Elmúlt az évfordulós emlékezések éve, az élmények is lassan elszállnak, de a Kodály-évnek vannak maradandó emlékei, pontosabban időtálló eredményei is. Mint például a kecskeméti Heltai Nándor könyve, amely ha kissé megkésve is, de még az emlékezések lázában látott napvilágot. A szülőváros „nevében”, a lokálpatrióta buzgalmával és az éber újságíró érdeklődésével, mondhatni hangya- szorgalommal gyűjtötte ösz- sze s adja közre könyv alakban azokat a dokumentumokat, emlékeket, amelyekből végül is összeáll a kép: Kecskemét és Kodály kapcsolatának mozaikképe. Kezdve Kodály születése körülményeinek bemutatásával, folytatva a későbbi látogatások, a zeneszerző és Kecskemét találkozásainak leírásával a kodályi muzsika otthonra találásáig vezet a könyv tartalmának íve. Kodály önéletrajzában ugyan szabadkozik: „Születtem Kecskeméten, de mivel szüleim párhónapos koromban elköltöztek onnan, nem illet meg a „KecskeAnyanyelvi szakkörök alakultaik kísérleti jelleggel Szolnok megye öt szakmunkásképző intézetében. A SZOT kezdeményezésére és a Ságvári Endre megyei Szakszervezeti Művelődési Központ támogatásával működő szakkörök feladata, hogy gyarapítsa a jövendő szakmunkások általános műveltségét, tanítson a szép magyar beszédre. A Szolnok négy szakmunkásképző iskolájában továbbá a martfűi cipőipari szakmunkás- képző intézetben működő szakkörök máris száznál több tanulót foglalkoztatnak. de számuk egyre gyarapodik. A csoportok munkáját magyarszakos tanárok vezetik, irányítják. A foglalkozások tematikáját úgy mét fia’ büszke név”. Valójában vékony szálon kötődik tehát Kodály Kecskeméthez, de ebben a kapcsolatban nem is ez az oldal az érdekes, hisz ahogy Heltai könyvének szelleme, hangvétele is sugallja, nem Kodálynak van szüksége Kecskemétre, hanem ez utóbbinak a nagy magyar zeneszerzőre. A másfélszáz oldalas kötet lapjain a kecskemétiek egyre erősödő ragaszkodásának tényei sorakoznak elő — az első Ko- dály-bemutatók. a zenekultúra intézményeinek élete, kialakulása a városban, zenei hagyományok ápolása stb. — s a tények megismertetésével a szerző a város művelődéstörténetének olyan ismeretlen területeire is bevilágít, amelyekről vajmi keveset tudott eddig, á nem kecskeméti honpolgár. A kötetet gazdag fotóanyag illusztrálja, a zeneszerző kecskeméti látogatásainak szemléletes bizonyságai. Külön is öröm, hogy a szerző közli Kodály nem egy beszédének, Kecskeméten elhangzott beszédeinek teljes szövegét. Közülük a Katona József szobrának állították össze, hogy a diákok népszerű fői-mában, könnyedén tanuljanak, szerezzenek ismereteket a magyar nyelv szépségeiről. Népszerűek a különböző nyelvtörő játékok, a szép magyar beszéd házi vetélkedői, a vers és próza, valamint a politikai szövegmondó versenyek. Értékelik az újság, a rádió és a televízió nyelvezetét, megismerkednek a magyar irodalom jeles íróival, költőivel, nyelvművelőivel. A színes. eleven íendezvényeken a szakkörökön kívüli tanulók is szép számmal vesznek részt. A foglalkozásokat a tanév végéig tartják, záróakkordként közös kiránduláson vesznek részt, irodalmi emlékhelyeket keresnek fel. avatásán elmondott néhány gondolata jól tükrözi művészi hitvallását de egyben jellemzi a „Szívébe fogadott Kecskemét” címmel közreadott munka alapvető törekvését is. „Az ókorból egy szép legenda maradt rá a Memnon-szoborról — mondja Kodály. Ez egy olyan szobor volt, ha rásütött a felkelő Nap, megzendült énekelni kezdett. Ügy írják, hogy üdvözölte anyját, a felkelő Napot. Ügy látom), hogy ez a Katona-szobor afféle Mem- non-szobor szerepének a betöltésére van hivatva. De akár rá süt a Nap, akár nem, mindig énekelni kell. Mit énekeljen, mit zengjen? Azt, hogy az ő példája és még sok más magyaré is azt mutatja hogy hiába születik egy zseni egy országban, ha nincs mellette művelt néptömeg: nem megy semmire.” Heltai Nándor könyve szerényen, a maga módján ugyanezt a gondolatot igyekszik tényekkel, adatokkal igazolni. Egy város több évtizedes zenei életének tükrében. Ezért könyve kétségtelenül tanulságos olvasmány. M M. Beöthy István szobrai A Párizsban élt európai hírű szobrász, Étienne Beöthy — eredeti nevén: Beöthy István — munkáiból rendez önálló kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Franciaországban őrzött alkotásai közül ötven szobrot és több grafikát láthatnak ez alkalommal az érdeklődők. A Jászapátin 1897-ben született művész 1919-ben a „Ma” köréhez csatlakozott, majd a Tanácsköztársaság leverése után Párizsban telepedett le. A második világháború éveiben tevékenyen részt vett a francia ellenállásban. 1962-ben hunyt el. Az életmű-kiállítás ápri- - lis 22-én nyílik meg. A Beöthy-szohrok május 29-ig láthatók a pécsi Modern Magyar Képtárban. Anyanyelvi szakkörök szakmunkástanulóknak Elhunyt Illyés Gyula Közgyűjteményeink új tervei A félezernél több hazai múzeumi intézménynek tavaly 17,5 millió látogatója volt, és huszonhét új kiállítóhelyet avattak, mindezeket — egyebek mellett — azon a sajtótájékoztatón közölték, amelyet tegnap Vil- langó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője tartott a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban Bár a könyvtárhálózat ritkult, alapterületűk növekedett, mert több kisebbet megszüntettek. helyettük nagyobbakat építettek. A levéltárak rakterülete 25 ezer köbméterrel növekedett, több helyen azonban még mindig értékes dokumentumokat tárolnak szakszerűtlenül. A közgyűjtemények gazdálkodásáról szólva a főosztályvezető elmondta: az alapszolgáltatások továbbra is ingyenesek lesznek illetve csak jelképes díjat kérnek értük. A közgyűjtemények gyarapítására fordított összeg az elmúlt két évben 66 százalékkal emelkedett. A legújabb szerzeményekből válogatva kiállítást nyitottak tegnap a Munkásmozgalmi Múzeumban. Filmek bérmunkában A Mafilm nemzetközi fő- gyártásszervezésének munkája kevéssé ismert a hazai közönség előtt: tevékenységük eredményét jórészt csak a külföldi nézők ismerik. Sok ország filmstúdiói számára vállalnak ugyanis bérmunkát, jelenleg is két produkció előkészítésével foglalkoznak. A -nyugatnémet Bavaria cég 24 részes televíziós sorozatot készít a kamionsofőrök életéről. Az országutak vándorainak kalandjai több európai és ázsiai országban zajlanak, s két epizód Magyarországon játszódik. A Tengelyen című sorozat forgatása április 18-án kezdődik, és hat héten keresztül tart. A helyszín Budapest és Miskolc. Sikoráki tábornok története a második világháború egyik máig sem teljesen tisztázott rejtélye: a londoni lengyel emigráns kormány miniszterelnöke repülőgép- baleset áldozata lett. Most lengyel filmesek készítenek róla játékfilmet, amelynek felvételeit az eredeti helyszínek — Párizs és Rotterdam — helyett Magyarországon forgatják. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy április 15-én, hosszú betegség után, életének 81. évében elhunyt népünk, nemzetünk nagy fia, Illyés Gyula, háromszoros Kossuth-díjas író. Elhunytával pótolhatatlan Illyés Gyula 1902. november 2-án született a Tolna megyei Rácegrespusztán. 1916-tól Budapesten tanult. Fiatalon kapcsolatba került a baloldali diákmozgalommal: rendszeresen eljárt a Galilei kör üléseire, 1919- ben a szocialista diákok egyesületébe. A Tanácsköztársaság leverése után, elkötelezett politikai tevékenysége miatt üldözték, emiatt 1920-ban el kellett hagynia az országot. Bécs- ben, Berlinben, majd Párizsban, a francia szabad munkásmozgalom és a nemzetközi avantgarde központjában töltött öt évet. Első versei — melyek a szürrealizmus hatását mutatják — itt jelennek meg emigráns magyar lapokban. Hazatérte után kezdetben Kassák Lajos köréhez tartozott, de verseire hamarosan felfigyelt a Nyugat is. 1928- tól a folyóirat munkatársa. Eredeti, s már ekkor kiforrott költészetének legfőbb vonása a néppel, a szegényparasztság sorsával, s a hazai tájjal való szórás együvé tartozás érzése. E korszakának csúcsa A három öreg. Ifjúság, Hősökről beszélek című költeményei. A harmincas évekbeli költészetével és prózájával az ekkor szerveződő népi írók mozgalmának egyik elindítója és kiemelkedő alakja. 1936-ban jelent meg korszakos jelentőségű műve, a Puszták népe. Babits haláveszteség érte a magyar kultúrát. Temetéséről később történik intézkedés. Hazafias Népfront Országos Tanácsa Művelődési Minisztérium Magyar írók Szövetsége látói az ország német megszállásáig a Nyugat örökébe lépett Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. 1934-ben Nagy Lajossal részt vett a szovjet írók I. kongresszusán. Szerepet vállalt a Márciusi Front szellemi előkészítésében és megszervezésében is. A felszabadulás után a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője volt, s egy ideig országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Művészetét ekkor a bizakodó hangnem jellemzi, de megjelenik a belső küzdelmet is kifejező filozófi- kusabb. drámai mondanivaló. Érdeklődése ezekben az években fordult a drámaírás felé. írói tevékenységének középpontjában a közelmúlt és a jelenkor kérdései álltak, s e gondolatot olyan alkotások fémjelezték, mint az Ozorai példa, a Fáklyaláng, s a Dózsa György. Műfordítóként is a legkiválóbbak közé tartozott. A francia költőket a legmagasabb színvonalon tolmácsolta. Egész életében az elkötelezett humanista irodalom híve volt. Sokszínű közéleti tevékenysége elválaszthatatlanul összeforrt művészi pályájával. Egy ideig részt vett a Magyar írók Szövetsége elnökségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országos Béketanácsnak a munkájában, valamint egyik alelnöke volt a magyar és a nemzetközi PEN klubnak. Művészetét számos magyar és külföldi kitüntetéssel ismerték el. Háromszor kapta meg a Kossuth-díjat, legutóbb 1970-ben. A Magyar Népköztársaság babér- koszorúval ékesített Zászlórendjét 75., rubinokkal ékesített Zászlórendjét pedig 1982-ben, 80. születésnapja alkalmából nyújtották át számára. Munkásságáért megkapta a belgiumi költészeti biennálén a Költészet Nemzetközi Nagydíjat, és 1978-ban a francia költészet nagydíját: a Barátságdíjat, 1970-ben Herder-díj- jal, 1981-ben Mondello- díjjal tüntették ki. A Kossuth Könyvkiadó üzemi megbízottja és a szocialista brigádtársak látványos könyvkiállítást rendeztek a Kossuth Könyvkiadó legújabb könyveiből a Vízügyi Igazgatóság gépüzemében. A könyvkiállításon megismertették az üzem dolgozóit a legsikeresebb politikai művekkel, a kiállítás bezárása után pedig megvásárolhatták a könyvek nagy részét. Nagy érdeklődés kísérte az újszerű kezdeményezést, amit a számos megvásárolt könyv is bizonyít.
