Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 1 Eurorakéták fl Szovjetunió gondosan tanulmányozza az amerikai javaslatot Közös közlemény Petar Sztambolics magyarországi látogatásáról Nullából mennyi? Reagan — kormány lépéskényszere — kommentálják a sakk nyelvét ikölcsönvéve az amerikai elnök szerdai beszédét. Reagan, miután a múlt héten nagy vi* hart kavart az űrbe telepítendő rakétavédelmi rendszerek rémének felidézésével, most új húrokat fogott az amerikai politika hangszerén. S hogy ez mennyire a kényszer eredménye, azt az első sajtóvisszhangok egyebek között abban látták, hogy az új bejelentés Washingtonban merőben szokatlan időben. a délutáni órákban történt. Az időeltolódásra figyelve a Fehér Házban nyilván döntőnek tartották, hogv a hír az esti' tévéhíradók és hírek csatornáin rögtön szétfusson Európán. Tehát az „eurórakéták új kompromisszuma”, amit Amerika a jó egy évig makacsul tartott nullává!* tozat helyett most ajánl, nyilvánvalóan mindenekelőtt Európának szánt megnyugtatást. Nos, ennék fényében természetes, hogy a legelső kérdés az új ajánlat csak egy lehet: miben jelent változást az eddigiekhez képest az, amit Reagan javasolt? Mivel az elnök csak any- nyit mondott, hogy kormánya hajlandó lényegesen csökkenteni az Európába telepítendő Pershingek és cirkáló- rakéták számát, s elhallgatta, hogy vajon mennyire is gondol, kétféle követikez.tetés is logikusnak látszik. Egyrészt lehet, hogy ez valóban rugalmasabb tárgyalási hajlamot takar, másrészt viszont elképzelhető. hogy a valódi szándékokat szándékosain ködösítette az elnöki bejelentés. Az eddigi reagani poli tikát ismerve ez utóbbi tűnik valószínűbbnek. Ettől függetlenül azonban mindenképpen fontos, hogy Washington végre hajlandó volt, legalábbis szavakban, szakítani a nullaváltozattal. Hogy mekkora lépés lehet ebből a mozdulatból. az később derül ki. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy az amerikai ajánlat az ..eurótelepítés” csökkentését és nem elhagyását fogalmazta meg. Ez is kénvszenkompro- misszum. biztosra vehető: újabb engedményt Washington aligha tesz. Ami-bői következik, hogy az .amerikai rakéták egy részét telepíteni fogják Európában. S mivel ez stratégiai fenyegetés a Szovjetunió számára, nyilvánvalóan befolyásolja a két nagyhatalom fegyverzeteiről folytatott más tárgyalásokat is. Avar Károly Magyar segély Vietnamnak Hanoiban átadták a Vietnami Szolidaritási Bizottság képviselőinek a Magyar Hazafias Népfront és a Szolidaritási Bizottság hárommillió forint értékű segély- küldeményét. amellyel a tájfunkárokat szenvedett közép-vietnami Nghe Tinh tartomány lakóit támogatják az újjáépítésben. Magyar részről Varga József, hazánk hanoi nagykövete adta át jelképesen Tran Duv Hungnak. a Vietnami Szolidaritási Bizottság elnöksége tagjának a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága, a külügyminisztérium. a társadalmi szervezetek képviselői jelenlétében az élelmiszerekből. gyógyszerekből, orvosi műszerekből, ruházati cikkekből álló küldeményt. Shultz amerikai külügyminiszter tegnap az NBc televízióban kijelentette, hogy szerinte most kizárólag ' a szovjet félen múlik a megállapodás az eurorakétákról. Sztanyiszlav Menysikov, az SZKP Központi Bizottságának szóvivője közölte, hogy a Szovjetunió gondosan tanulmányozza az amerikai javaslatot, de „minden a részletektől függ”, s azokat egyelőre nem látják biztatónak. Kifogásolta például a szovjet szóvivő hogy Reagan és az amerikai fél állandóan New Yorkban, az ENSZ apartheid-ellenes különbizottsága fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott rendkívüli üléshez üzenetet intézett Hollai Imre, a világszervezet közgyűlése 37. ülésszakának elnöke. A különbizottság elnöke által ismertetett üzenetben Hollai Imre elítélte a Dél- Afrikában uralkodó fajüldöző rendszert és hangsúlyozta, hogy az apartheidet a nemzetközi közösség az emberiség elleni bűntettnek nyilvánította. Rámutatott arra, hogy a dél-afrikai rezsimet támogatják ebben azok. a külső erők, amelyek haszonélvezői az ország ősReagan elnökikel, majd George Bush alelnökkel folytatott szerdán megbeszéléseket IKenneth Kaunda, az amerikai látogatáson tartózkodó zambiai államfő. Az eszmecserék középpontjában a namíbiai helyzet állt. dé a közel-keleti kérdés, a kelet.—nyugati kapcsolatok és. más nemzetközi kérdések is napirendre kerültek. A lehérház.i megbeszélésen és az azt követő ebéden jelen volt George Shultz külügyminiszter, William Clark nemzetbiztonsági főtanácsadó és Donald Reagan pénzügyminiszter is. Kaunda tárgyalásainak másik fontos témája ugyanis a • kétoldalú, elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztése volt. A zambiai vezető nem tagadta. hogy országának gazdasági helyzete a legfontosabb zambiai exportcikk, a réz világpiaci árának csökkenése miatt sokat romlott. Kaunda szerint a namíbiai kérdésről folytatott tárgyalások „igen kiterjedtek” az eurorakéták közé sorolja a Szovjetunió ázsiai részén telepített s Nyugat-Európát elérni képtelen szovjet rakétákat is. Paul Warnke, a Fegyverzet- ellenőrzési és Leszerelési Hivatal volt igazgatója szerint a „közbülső javaslat” feltételei gyakorlatilag rosszabbak a „nullaváltozat” feltételeinél, amennyiben egyértelműen az amerikai középhatótávolságú nukleáris eszközök telepítését irányozzák elő, még akkor is, ha a Szovjetunió saját rakétáinak ötven százalékát leszereli. lakossága kizsákmányolásának. • Hollai Imre hangoztatta: az, hogy az apartheid-ellenes különbizottság 20. évfordulójáról emlékezik meg, aggodalommal kell. hogy el- töltsön mindenkit, mivel ez azt mutatja, hogy az ENSZ alapokmányával és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával gyökeresen ellentétes dél-afrikai elnyomó rendszer továbbra is fennáll. Az évforduló alkalmat nyújt arra. hogy ismételten elkötelezzük magunkat az apartheid elmélete és gyakorlata elleni harc ügye mellett. voltak. Az egyetértés a két fél — a Dél-Afrika mellett álló Egyesült Államok és a vele szemben álló frontállamokat képviselő afrikai vendég — között abban mutatkozott, hogy mindkét államfő ellenzi a faji megkülönböztetés rendszerét, s annak „mielőbbi felszámolását" az amerikaiak is hasznosnak tekintenék a térség békéje és stabilitása szempontjából, ezt a politikát azonban csak frontországok tekintik a stabilitás fő akadályának. Amerikai hivatalos személyiségek „az igen intenzív” tárgyalásokról szóló tájékoztatójukban elismerték a Zambia és az Egyesült Államok közötti nézet- különbségeket. Kaunda elnök még Washingtonba érkezése előtt világosan beszélt arról, hogy országa számára nem elfogadható a kubai csapatok angolai tartózkodásának „összekapcsolása" Namibia függetlenségének kérdésével. Kaunda ma utazik el az Egyesült Államokból. Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke március 29. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyar- országon. A látogatás során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára fogadta Petar Sztambolicsot és szívélyes, baráti légkörben megbeszélést folytatott vele a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Losonczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Nép- köztársaság és a J ugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak helyzetét, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit és véleményt cserélt a nemzetközi helyzet Időszerű kérdéseiről. A két elnök tájékoztatta egymást országaik szocialista építőm unkájának eredményeiről. társadalmi-gazdasá- gi fejlődéséről. A két elnök tárgyalásain részt vett: magyar részről Púja Frigyes külügyminiszter, Hetényi István pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Simon Pál Magyarország belgrádi: nagykövete; jugoszláv részről Lázár Mojszov külügyminiszter, Nedeljko Mandiics, a Szövetségi .Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke és Milán Veres Jugoszlávia budapesti nagykövete. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések eredményeként a két baráti szocialista ország jószomszédi viszonya politikai, gazdasági, kulturális együttműködése gyümölcsözően fejlődik. A felék újból megerősítették. hogy a magyar—jugosz- , láv kapcsolatok a szuverenitás. a. területi integritás, a függetlenség, az egyenjogúság. a belügyekbe való be nem avatkozás elvein, a szocializmus építésének közös céljain, a két ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglevő különbségek kölcsönös figyelembe vételén alapulnak. Ezek az elvek — amelyeket Kádár János és Jo- szip Broz Tito találkozóin dolgoztak ki és erősítettek meg — megbízható alapul szolgálnak a magyar—jugoszláv együttműködés kölcsönösen előnyös.- sokoldalú fejlődéséhez, a barátság és a bizalom erősítéséhez a két ország népei között. Megerősítették szilárd elhatározásukat. hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Magyarország és Jugoszlávia között, és újabb erőfeszítéseket tesznek a kölcsönösen előnyös kétoldalú egviittműködés fejlesztésére. Megelégedéssel állapították meg. hogy egyre gazdagodik a közvetlen együttműködés a Magyar Népköz- társaság és Jugoszlávia Genf Folytatás júniusban A hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalások jelenlegi fordulójának befejező plenáris ülését tartotta meg tegnap Genfben a Szovjetunió 'és az. Egyesült Államok küldöttsége. Megállapodtak. hogy a tárgyalásokat június 8-tól folytatják. szocialista köztársaságai, tartományai, valamint a két ország határ menti területei és testvérvárosai között. Hangsúlyozták a két ország lakossága közvetlen kapcsolatainak fontosságát is. A felek kedvezően értékelték a gazdasági együttműködés eredményeit, a kiegyensúlyozott árucsereforgalom növekedését. Elismerően szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a két ország kormánya, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és más gazdasági intézmények tettek ezért. Rámutattak arra, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés új és fejlettebb formáinak, a termelési kooperáció újabb lehetőségeinek feltárásáért, az országaik szomszédságából fakadó előnyök jobb kihasználásáért, a határ menti gazdasági együttműködés és árucsere fejlesztéséért. A két fél egyetértett abban. hogy a magyar—jugoszláv kulturális, tudományos, oktatási együttműködés eredményesen fejlődik és jól szolgálja a két ország népeinek közös érdekeit. Készségüket fejezték ki, hogy e területeken előmozdítják és bővítik az együttműködést. Hangsúlyozták, hogy a kulturális együttműködési vegyesbizotfság fontos szerepet tölt be az együttműködés megvalósításában. Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a Magyar Népköztársaságban élő szerb, horvát, szlovén, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség kiegyensúlyozott helyzetét és sokoldalú fejlődése valamennyi társadalmi-gazdasági, kulturálisművelődési és más feltételének biztosítását. Kedvezőnek értékelték, hogy a két ország jószomszédi kapcsolatának fejlesztésében a nemzetiségek a híd szerepét töltik be. Aláhúzták, hogy országaik elvi álláspontja a nemzetiségi kérdésben a két ország népei barátsága erősítésének fontos eleme. A felek ebben a szellemben tovább munkálkodnak a nemzetiségek sokoldalú igényeinek minél teljesebb kielégítéséért. Losonczi Pál és Petar Sztambolics beható véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet fordítva a nemzetközi feszültség enyhítését, a békét és a nemzetiközi biztonságot, az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztését szolgáló erőfeszítésekre. A két fél aggodalmát fejezte ki a mostani bonyolult nemzetközi helyzet miatt, amely feszültségekkel terhes. Rámutattak arra. hogy a fegyverkezési hajsza a legsúlyosabb veszély a világ békéjére és biztonságára, az országoknak a békés egymás mellett élés elvén alapuló együttműködésére. A meglévő válsággócok kiterjednek Május közepéig elnapolták a bécsi, közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássat. A szünet előtti , záróülésen tegnap felszólalt Valérián Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője és kijelentette: a tárgyalások- most véget ért szakaszában a szocialista országok újabb jelentős kezdeés újabbak keletkeznek. A népeknek a világ különböző részein még mindig harcol- niok kell a gyarmátosítás, az újragyarmatosítás, a fajgyűlölet és apartheid különböző formái ellen, a felszabadulásért és a függetlenségért. Kifejezték meggyőződésüket, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a fegyverkezési verseny gyors megfékezéséért, a tényleges leszerelésre irányuló intézkedések kidolgozásáért és végrehajtásáért. Szükségesnek tartják, hogy előrehaladást érjenek el minden leszerelési tárgyaláson. Támogatnak valamennyi olyan konkrét javaslatot és kezdeményezést, amely a tényleges leszerelési tárgyalásokhoz vezet. Az európai helyzetről folytatott eszmecsere során a felek nagy jelentőséget tulajdonítottak az európai biztonság és együttműködés elmélyítésének. a helsinki záróokmánynak, melynek következtés és maradéktalan érvényesítése megkülönböztetett fontosságú valamennyi európai ország és nép létérdeke szempontjából. A két fél azt várja, hogy a madridi találkozón tartalmas, kiegyensúlyozott záró- dokumentumot fogadnak el, amely magában foglalja az. európai bizalommal, biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról szóló határozatot is. Hangoztatták, hogy országaik minden tőlük telhetőt megtesznek a madridi találkozó mielőbbi sikeres befejezése érdekében. A két elnök hangsúlyozta, hogy a világ különböző pontjain levő válsággócok súlyosan fenyegetik a világ- békét és* azokat tárgyalások útján, az ENSZ alapokmányának elvei alapján kell megoldani. A felek kifejezték teljes szolidaritásukat a nemzeti és társadalmi felszabadulásáért küzdő mozgalmakkal. Megállapították, hogy az el nem kötelezett mozgalom jelentős tényezője a nemzetközi életnek, és nagyban hozzájárul a békéért, a biztonságért, a feszültség enyhítéséért, a gyarmatosító és újragyarmatosító elnyomás ellen vívott küzdelemhez, valamint az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok megteremtéséhez. A mozgalom közelmúltban, Üj-Delhiben tartott VII. csúcskonferenciája a nemzetközi élet fontos eseménye volt. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy tárgyalásaik eredményei hozzájárultak a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködésének és jószomszédi viszonyának elmélyítéséhez. a béke és biztonság erősítéséhez. Petar Sztambolics. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke jugoszláviai hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. ményezéseket tettek, reális lehetőséget teremtve arra, hogy már a közeljövőben megkezdjék a közép-európai katonai szembenállás szintjének csökkentését. Mihajlov felszólította a nyugati résztvevőket: elemezzék a bécsi tárgyalásokon kialakult helyzetet és adjanak építő jellegű választ a szocialista országok javaslataira. Az angliai Greenham Common légibázisnál ismét tüntetés volt a tervezett rakétatelepítés ellen (Telefotó — KS) ENSZ apartheid-ellenes különbizottság Hollai Imre üzenete Washingtonban tárgyal a zambiai államfő Közép-európai haderőcsökkentés Építő jellegű választ várnak
