Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 3. ( Kommen-I tárunk I B békeriíj karikatúrája Zúg, morajlik, dübö­rög a sok-felvonásos kö­zel-keleti tragédia szín­pada: a hírügynökségek jelentéseinek tekintélyes része a világnak erről a neuralgikus térségéről szól. Genfben például konferenciát rendeztek, ahol nemzetközi bizott­ság vizsgálta ki a liba­noni palesztin táborok­ban végrehajtott mészár­lásokat. E vizsgálat ered­ményeinek önmagáért beszélő következtetésé, hogy a bizottság felszó­lította a norvég parla­ment illetékes csoport­ját, vonja vissza a No- bel-békedíjat Begintől. Az izraeli kormányfő a díjat a Camp David-i egyezményért kapta — azért a megállapodásért, amelyről azóta számta­lanszor kiderült, hogy nem megkönnyíti, ha­nem alaposan megnehe­zíti az igazi közel-kele­ti rendezést. A mészárlás ügyében egyébként Izraelben to­vábbra is úgy tesznek — mintha tennének vala­mit. Mint ismeretes, Sá­ron úgy távozott, hogy közben maradt, most pe­dig hírül adták, hogy le­mondott Szagi tábornok, az izraeli katonai hír­szerzés főnöke, valamint Járón tábornok, az ille­tékes katonai körzetpa- rancsnók. Igaz, Begin mindkét tábornokkal kö­zölte, hogy távozásukat „áldozatnak” fogja fel és „a kedélyek lecsil­lapodásáig”, tehát csak ideiglenesen kéri tőlük ezt az áldozatot... Közben a libanoni Khaldeben lezajlott ta­lálkozón az izraeli kül­döttség továbbra is tel­jesíthetetlen feltételek­hez köti a csapatkivonást. Washingtonban mégis bejelentették, hogy újabb 1,7 milliárd dol­lárt nyújtanak Tel-Aviv- nak. A szereplőktől nyüzsgő és sajnos válto­zatlanul véres színpadra pedig nemcsak Habib különmegbízott tért visz- sza, hanem Carter volt amerikai elnök is. Rea­gan elődje kijelentette: ha ő ülne az elnöki székben, „erélyesebb lenne a makacs Izraellel szemben”. Ám a világ­nak jó a memóriája. Be­gin Carter idején sem volt kevésbé „makacs”, de ezért nem amerikai ellenlépés, hanem épp a Nobel-békedíj lett az osztályrésze. Harmat Endre Szófiában Olasz kémek pere Szófiában tegnap felújítot­ták két olasz állampolgár, Paolo Farsetti és Gabriela Trevizin tavaly december 22- én kezdődött perét, amelyet a védelem kérésére, új, Olaszországban élő tanúk kihallgatása miatt napoltak el. A két olasz állampolgárt államtitkot képző katonai jellegű információk gyűjté­sével és idegen álamnak tör­ténő átadás szándékával vá­dolják. A vádat a vádlottak­nál talált fotók, tanúvallo­mások és Gabriela Trevizin beismerő vallomása támaszt­ják alá. Tegnap Gabriela Trevizint hallgatták ki, aki beismer­te bűnösségét, megerősítette a vizsgálat során tett koráb­bi vallomását és részletes is­mertetést adott az általa és Paolo Farsetti által végzett tevékenységről. A tárgyalást folytatják. Megkezdődött az OKP XVI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) kalmazniok a béke megőr­zése érdekében, mondotta. A katonai egyensúly kér­déséről szólva illuzórikusán és veszélyesnek nevezte azt a NATÓ-álláspontot. hogy az állítólagos szovjet fö­lényt az amerikai Pershing —2 rakéták és robotrepülő­gépek telepítésével kell ki­egyenlíteni. Jurij Andropov december 21-i javaslatai po­zitivek és komoly tárgyalási alapot jelentenek — muta­tott rá. Nem értjük, milyen alapon utasítja el az Egye­sült Államok, Franciaország és Olaszország, hogy a kö­zéphatótávolságú rakéták száimának megállapításánál figyelembe vegyék azokat, amelyekkel Franciaország és Anglia rendelkezik — je­gyezte meg Berlinguer. Kijelentette: az OKP a ka­tonai tömbök felszámolásá­nak híve. Ugyanakkor addig, amíg ez bekövetkezik Olasz­országnak ahelyett, hogy az amerikai érdekeket szolgálja ki, önálló szerepre kellene törekednie. Beszédének további részé­ben a szocializmus kérdései­ről szólva az OKP-nak az úgynevezett 'harmadik út­ról”' szóló tézisét fejtette ki. Reagan és Thatcher asszony gazdasági receptjeinek ku­darca meggyőző bizonyítékát adja, hogy a tőkés válságból sem a monetarista, sem az új liberális gazdaságpolitikai módszerekkel nem lehet ki­jutni. Szólt arról is. hogy a kapitalista modell alkalmaz- hatatlan a fejlődő országok­ban, ez szükségszerűvé teszi a szocializmusért való vi­lágméretű harc fokozását és vele — az OKP téziseinek megfelelően — „a szocializ­mus nagy megújulását”. Ez a megfogalmazás ösz- szefüggésben állt azzal, hogy Berlinguer beszámolójában ismét bírálatokat hangozta­tott a létező szocializmus or­szágainak gyakorlatával kapcsolatban. Azt mondta, az OKp nem ért egyet a szabadságjogok kisebb-na- gyobb korlátozásaival, ame­lyek — szerinte — a szocia­lista országokban tapasztal­hatók. Az OKP főtitkára ugyanakkor kijelentette, ide­jét múlt a szociáldemokra­ták eddigi hagyományos po- ditikája is — ezért lenne kö­vetendő szerinte az úgyneve­zett „harmadik út’T Ez, mondotta, a szocialisták és a kommunisták együttműkö­dését feltételezné. Az OKP jelentős szerepet szánna a katolikus és demokratikus erőkkel való együttműködés­nek is. Az Olasz Kommunista Párt úgy ítéli meg, hogy a XV. kongresszus óta tovább romlott Olaszország helyze­te. Az eltelt időszak ugyan­akkor bebizonyította, csőd­be jutott az a politikai el­képzelés. hogy a válságot az OKP nélkül meg lehet ol­dani. A kereszténydemokra­ta párt és az Olasz Szocia­lista Párt együttműködésére alapított kormányzás olyan súlyos következményekkel jár, hogy az ország lénye­gében a szakadék szélére jutott. A továbbiakban arról szólt a főtitkár, hogy a párt az eddig kormányzó kereszténydemokrata párt­nak és hatalmi rendszerének felváltására demokratikus alternatívát javasol. A OKP legfőbb partne­re ebben a szocialista párt lehetne — ez a párt azon­ban még mindig nem nyi­latkozott. Berlinguer aláhúz­ta : a kommunisták nem el­lenzik az OSZP jogos aspi­rációit, önállóságát vagy sa­ját szerepét. Az igazi prob­lémának a szocialistapárti reformizmust tartják, ami­hez az OKP nem kíván iga­zodni. A főtitkár elmondta, hogy a kongresszusi előkészületek során széles körű vita ala­kult ki a párt szerepéről, munkájáról is. Kijelentette: az OKP továbbra is olyan tömegpárt kíván maradni, amely „nyílt-és modern”, de amely ezután is munkás­párt. a dolgozó osztályok pártja marad”. Közel-Kelet Hz Egyesült Államok tovább vár Jordánia válaszára Washington ismét javasol­ta, hogy Izrael gyorsítsa meg a libanoni háború során szer­zett katonai tapasztalatai át­adását az amerikai kor­mánynak — jelentette be a Pentagon szóvivője. A liba­noni háború során össze­gyűjtött izraeli hírszerzési adatok továbbítását Washing­ton már korábban is kérte, megállapodás azonban nem született, mert Sáron, Izrael akkori hadügyminisztere, washingtoni megítélés sze­rint „túl magas árat” köve­telt információiért. A kato­nai tapasztalatok átadására vonatkozó új amerikai tervet a napokban juttatták el Mose Arensz új hadügyminiszter­hez, aki kinevezése előtt Iz­rael washingtoni nagykövete volt. Philip Habib, Reagan el­nök különmegbízottja talál­kozni fog Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, aki ma­gánlátogatáson tartózkodik Egyiptomban. Carter most maga cáfolta azt az ameri­kai sajtóértesülést, hogy ha a Habib-misszió megbukik, személye szóba kerülhet, mint az amerikai^ kormány következő közel-keleti köz­vetítője. Végéhez közeledik az NSZK-ban a március 6-i, va­sárnapi nyugatnémet válasz­tás kampánya. A pártok a televízióállomások segítségé­vel igyekeznek utolsó ráha­tást kifejteni a 43 millió vá­lasztópolgárra, amelynek ál­lítólag még mintegy húsz százaléka nem döntötte el, kire adja voksát. Kedden késő este tartották meg a CDU—CSU, az SPD, az FDP és a Zöldek főtitká­rának televíziós vitáját, ame­lyet a két fő csatornán való­színűleg az ország lakossá­gának túlnyomó többsége megtekintett. A vitában új érvek már nem hangzottak el, a főtit­károk pártjuk álláspontját foglalták össze, illetve a töb­Az Egyesült Államok to­vább vár Jordánia válaszára — jelentette a jeruzsálemi rádió. Husszein jordániai ki­rály a közelmúltban arról tájékoztatta Washingtont, hogy márciusban bejelenti: hajlandó-e a Reagan-terv alapján bekapcsolódni azok­ba a tárgyalásokba, ame­lyeknek célja egy — PFSZ nélküli — palesztin önkor­mányzat és Jordánia társu­lása. Izrael azóta jelét adta, hogy nem akar kivonulni Dél-Libanonból és nem tel­jesíti Husszeinnek azt a fel­tételét sem, hogy abbahagy­ná a zsidó lakosság telepí­tését a Jordán-folyó nyugati részén és Gazában. Az Iz­rael hangja rádióadó szerint az amerikai kormányzat most további egy hónapot vár a jordániai döntésre. Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának el­nöke kedden Kartumban ki­jelentette. a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet kész normalizálni kapcsolatait Egyiptommal, de csak akkor, ha Kairó elhatárolja magát a Camp David-i megállapo­dásoktól. Arafat Kartumban a Szudáni Szocialista Unió kongresszusán vett részt. viták bieket bírálták, nemegyszer elfogadhatatlan stílusban. Heiner Geissler, a CDU fő­titkára például azt állította, hogy a Zöldeket az NDK „pénzeli”. Peter Glotz, az SPD és Lu- cas Beckmann, a Zöldek or­szágos ügyvezetője jogosnak ismerte el azt a szovjet ál­láspontot, hogy a genfi tár­gyalásokon most az Egyesült Államokon a sor, s hogy az erőegyensúly megállapításá­nál a francia és a brit ra­kétákat is be kell számítani, A pártok főtitkárai után ma este a pártok elnökei. Helmut Kohl, Hans-Dietrich Genscher, Franz Josef Strauss és Willy Brandt tartanak több órás, a választási kam­pányt lezáró vitát. Marjai lizsef fogadta az OECD főtitkárát Marjai József miniszter­elnök-helyettes szerdán hi­vatalában fogadta Emile Van Lennep-et, a Gazdasá­gi Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD), főtitkárát. A megbeszélésen áttekintették a világgazda­ság és a kelet-nyugati gaz­dasági kapcsolatok időszerű kérdéseit. BUKAREST Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke kedden fogadta az Olasz Szo­ciáldemokrata Párt küldött­ségét, amelyet Pietro Longo, a párt főtitkára vezet. Az olasz delegáció az RKP KB meghívására hétfőn érkezett baráti látogatásra Romániá­ba. NYUGAT-BERLIN A nyugat-berlini filmfesz­tivál alkalmából háromszáz haladó filmrendező, filmszí­nész és kritikus békefelhívást tett közzé, amelyben követel­te a közép-európai atomfegy­vermentes övezet megterem­tését, a fegyverzet korlátozá­sát és csökkentését, a NATO rakétatelepítési határozatá­nak visszavonását. A felhí­vást aláírta Jeanne Moreau világhírű francia filmszínész­nő és rendező, a nemzetközi zsűri elnöke is. PÁRIZS Az amerikai hadügyminisz­ter tanácsadójának vezetésé­vel katonai küldöttség tar­tózkodik Kinshasában, Zaire fővárosában. Az AFP jelen­tése szerint a küldöttség Mo- butu zaired elnökkel megbe­széléseket folytatott a két ország katonai együttműkö­désének bővítéséről. BUENOS AIRES Lengyel értelmiségiek és zsidók ezreinek meggyilkolá­sáért felelős SS-tiszt nyomá­ra bukkantak Argentínában. Walter Kutschmann volt SS- sturmbannführer leleplezé­séről a „Clarin” című Buenos Aires-i napilap tegnapi szá­ma számolt be. Nyugatnémet választás Televíziós Jurij Andropov megbeszélései a mozambiki államfővel Baráti munkalátogatáson a Szovjetunióban tartózkodik a mozambiki államfő. Képünkön: Samora Machel, a Frelimo- párt elnöke tárgyalásokat folytatott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel is (Telefotó — KS) Dmitrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere tegnap Moszkvában találkozott Sa­mora Machellel, a Frelimo- párt elnökével, a Mozambi­ki Népi Köztársaság állam­főjével. aki baráti munka- látogatásra kedden érkezett a Szovjetunióba. A mozambiki államfő lá­togatása során tegnap Moszkvában aláírták a Szovjetunió és a Mozambiki Népi Köztársaság közötti kulturális és tudományos együttműködés 1983—1984 évi jegyzőkönyvét. Ez a kétoldalú kulturális kap­csolatok további bővítését irányozza elő, a tudomány, az oktatásügy, a ikönyvki- adás és számos más terüle­ten való együttműködés fej­lesztését rögzíti. Samara Machel és a kí­séretében lévő személyisé­gek tegnap megkoszorúzták Lenin Mauzóleumát és ko­szorút helyezett el az isme­retlen katona sírjánál is. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára tegnap Moszk­vában . fogadta Samora Machelt, a Frelimo-párt el­nökét, a ‘Mozambiki Népi Köztársaság államfőjét. A megbeszélésen áttekin­tették a két ország kap­csolatait és megvitattak több időszerű nemzetközi kérdést. Samora Machel köszönetét mondott azért a jelentős segítségért és támogatásért, amelyet a Szovjetunió a társadalmi problémák meg­oldásához, a belső és külső reakciós erők visszaverésé­hez nyújt Mozambiknak. Jurij Andropov kijelen­tette, hogy a Szovjetunió továbbra is minden terüle­ten fejleszteni kívánja együttműködését a Mozam­biki Népi Köztársasággal. A dél-afrikai helyzetet, át­tekintve Jurij Andropov és Samora Machel megállapítot­ta, hogy a Szovjetunió és Mozambik kész a jövőben is szembeszállni a dél-afri­kai fajüldözők agressziójá­val és felforgató lépéseivel, amelyek a független afri­kai országok, elsősorban Mozambik, Angola és más frontállamok ellen irányul­nak. Arra törekszenek, hogy a namíbiai kérdésben ho­zott összes ENSZ-határo- zattal összhangban Namíbia elnyerje függetlenségét. Jurij Andropov és Samo­ra Machel hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma felelős­ségteljes szerepet tölt be a nemzetközi életben. Hangot adtak annak a meggyőző­désüknek, hogy az el nem kötelezett országok delhi csúcsértekezletének munká­jában méltó helyet foglal­nak el a béke és a bizton­ság megszilárdításának kér­dései. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a szovjet kor­mány tegnap a Kremlben vacsorát adott Samora Machel, a Frelimo-párt el­nöke, a Mozambiki Népi Köztársaság államfője tisz­teletére. A meleg, baráti légkörű vacsorán Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Samora Machel pohárköszöntőt mon­dott. Javaslat a hadikiadások csökkentésére Az Egyesült Államok hadi­kiadásainak növekedési üte­mét legalább a felére kellene csökkenteni — ez a szövetsé­gi államok kormányzói orszá­gos tanácsának legfontosabb javaslata. A kormányzók kedden fejezték be háromna­pos értekezletüket Washing­tonban. Határozatukban a hadikiadások emelkedését je­lölték meg a költségvetési hiány növekedése fő okának. A 30:10 szavazataránnyal elfogadott dokumentum az első, amelyben a kormány­zók „tanácsot merészelnek adni” a washingtoni szövet­ségi kormánynak a hadiki­adásokkal kapcsolatban. A kormányzók szerint mostan­tól 1988-ig legföljebb 5 szá­zalékban kellene megszabni a katonai kiadások évi nö­. vekedési ütemét. * + * Az amerikai hadügymi­nisztérium kedden 1,4 mil­liárd dolláros költségkeret jóváhagyását kérte a kong­resszustól, nyugat-európai amerikai katonai építkezések céljaira. A Pentagon 1,4 milliárd dollárt kért az amerikai kongresszustól az Európában végrehajtandó katonai beru­házások céljaira. Robert Szerebrennyikov, a TASZSZ hírmagyarázója ez­zel kapcsolatban megállapít­ja, hogy tulajdonképpen az amerikai fegyveres erők eu­rópai létszámának további növeléséről van szó. Wa­shingtont az indítja erre a lépésre, hogy „anyagilag elő kell készíteni” az 572 robot­repülőgép és Pershing—2 ra­kéta nyugat-európai telepíté­sét. Az amerikai kormányzat katonai beruházásokat kíván végrehajtani az új, M—1 tí­pusú tankok Európába irá­nyítása előtt is. Ezek a harc­kocsik elsősorban a Nyugat- Európában állomásozó ameri­kai erők csapásmérő képes­ségének fokozását szolgálnák. A TASZSZ hírmagyarázó­ja a washingtoni tervekkel kapcsolatban megállapítja: a tények cáfolják azokat a — Washingtonban időről időre elhangzó — nyilatkozatokat, amelyek kilátásba helyezték, hogy kivonják az amerikai expedíciós hadtest egy részét az európai kontinensről. Va­lójában fokozzák a nyugat­európai katonai jelenlétet, amely tényelegesen veszé­lyezteti a békét és biztonsá­got.

Next

/
Oldalképek
Tartalom