Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

1983. MÁRCIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az MHSZ 35. jubileuma alkalmából Ünnepség, emlékszoba-avatás Szolnokon Az MHSZ jogelődjének, a Magyar Szabadságharcos Szövetség megalakulásának 35. jubileuma alkalmából ünnepséget rendeztek teg­nap délután az MHSZ me­gyei vezetőségének székházá­ban. Az ünnepségen részt vett Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke, a tár­sadalmi, politikai szervek, a fegyveres testületek és az alapítótagok több képviselő­je. Szentiványi Zoltán, az egykori Magyar Szabadság- harcos Szövetség mezőtúri titkárának megnyitó szavai után Bozsó Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott beszédet, emlékezett az MHSZ megalakulásának 'körülményeire. Harmincöt évvel ezelőtt, az 1848-as polgári demokratikus forradalom 100. évforduló­ján a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége és a Ma­gyar Partizánbarátok Szövet­sége egyesülésével jött létre az új, nagy tömegeket magá­ba foglaló honvédelmi szer­vezet. A szövetség munkáját ér­tékelve kiemelte az utóbbi másfél évtized eredményeit, melyek elérését eredménye­sen szolgálta a pártszervek SZOLNOK MB jyjHSZ | SZERVEI ÉS KLUBJi Kiss Lajos vezérőrnagy és Vass Lajos ezredes az emlékszo­bában és -szervezetek segítő-irányí­tó munkája; a szövetség tagjainak tudatos tevékeny­sége és a kinevezett vezetők, dolgozók, társadalmi aktivis­ták lelkiismeretes, fegyelme­zett munkája. Megemlítette, hogy megyénkben jelenlog 187 MHSZ-iklub működik, majdnem húszezer klubtag fejt ki színvonalas tevékeny­séget. Végezetül Bozsó Péter a megyei pártbizottság nevé­ben köszönetét és elismeré­sét fejezte ki a szövetség tagjainak. Az ünnepi beszéd után Kiss Lajos vezérőrnagy ki­tüntetéseket adott át, majd a Bartók kamarakórus adott színvonalas műsort. Ezt kö­vetően Vass Lajos ezredes, az MHSZ megyei vezetőségé­nek titkára megnyitotta a szövetség megyei szerveze­teinek történetét és eredmé­nyeit méltón reprezentáló emlékszobát, amely első ilyen létesítmény az ország­ban. Az ünnepség befejezé­seként a résztvevők megte­kintettek egy — a szövetség életéről szóló — filmet. Marjai József hazaérkezett Londonból Marjai József miniszterel­nök-helyettes tegnap délelőtt Londonban, a Brit Gyáripa­rosok Szövetsége (CBI) szék­házában kerekasztal-beszél- getést folytatott a CBI-nak a magyar gazdasági és üzle­ti kapcsolatokban érdekelt tagjaival. Korábban. a hivatalos programjának megfelelően, a magyar kormány elnökhe­lyettese ellátogatott a Lloyd’s of London biztosító- társasághoz és felkereste az értéktőzsdét. Végül találko­zott és beszélgetett vezető angol közgazdasági újság­írókkal is. A tegnapi kerekasztal-kon- ferenciával Marjai József ötnapos, hivatalos nagy-bri- tanniai látogatása befejező­dött. A távozó vendéget a Hearthrow-i repülőtéren Sír John Stow, a külügyminisz­ter személyes képviselője búcsúztatta. Jelen volt dr. Bányász Rezső londoni ma­gyar és Bryan Cartledge bu­dapesti brit nagyikövet. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tegnap kora délután vissza­érkezett Budapestre. Tímár Mátyást A mezőgazdaságban Tavaszi szezonnyitó köszöntötték A mérlegek szerint Több a veszteséges üzem A vállalatok tavalyi ered­ménye — a termelés és ér­tékesítés mérsékelt bővülése mellett —■ a tervezettet meg­haladta, de nem érte el az előző évit. Nőttek a ráfordí­tások és a külpiaci értéke­sítési árak sem alakultak kedvezően. A növekvő köve­telményekhez a vállalatok eltérő mértékben alkalmaz­kodtak. A korábbi években tapasztaltnál erőteljesebb az egyes népgazdasági ágak, ágazatok és vállalatok nye­reségének változása, több lett a veszteséges vállalat is — állapította meg a mér­legbeszámolók alapján aPM Dl lenőrzési Főigazgatóság. A szigorúbb gazdálkodási feltételek között a vállalatok jövedelmi, pénzügyi helyzete fokozottabban differenciáló dott. Az évet az előző évi­nél több, szám szerint 77 (nem mezőgazdasági) vál­lalat és szövetkezet zárta pénzügyi hiánnyal, A mező- gazdaságban 108 vesztesé­ges, alaphiányos gazdálkodó szeryezet volt. Az 1982. évi nyereségből képzett érdekeltségi alapok összege csökkent, de ezen belül az alapok összetételé­ben számottevő a változás. A részesedési alap kis mér­tékű emelkedése mellett erő­teljes átcsoportosulás ment végbe a tartalékalap és a fejlesztési alap között. az utóbbi javára. A nyereségből képzett ré­szesedési alap összege 8,7 milliárd forint^ 4,6 százalék­kal több, mint az előző év­ben. A vállalatok a tervezettet meghaladó bérfejlesztést va­lósítottak meg. (Az egy főre jutó munkabér 6,7 száza­lékkal emelkedett.) Prémiu­mokon, jutalmakon kívül mintegy 4,1 milliárd forint év végi nyereségrészesedést fizethetnek ki a vállalatok. Az átlagosan 6—7 napi bér­nek megfelelő nyereségré­szesedés (egy főre jutó ösz- szege 1340 Ft) eléri az 1981. évi szintet. A vállalatok jelentősen növelték jóléti és kulturális kiadásaikat is. Ezekre és a dogozók szociális körülmé­nyeinek javítására 1982-ben 9 milliárd forintot, 10 szá­zalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. Országszerte megélénkült a határ, a tavaszias időt ki­használva vetik az elsőnek földbe kerülő növények mag­vait. A tavaszi időszakban 2,5 millió hektáron vetnek különféle növényeket és sor­ra kerülnek a gyümölcsös- és szőlőskertekben végzett munkák is; ezek máris jó ütemben haladnak; a nagy­üzemekben és a kiskertek­ben metszik a fákat, a tő­kéket. A tervezett vetéste­rületben — az üzemi elkép­Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat 1980. negyedik negyedévében három üzemigazgatósága te­rületén kísérleti jelleggel bevezette az évi egyszeri fo­gyasztásmérő-leolvasáson alapuló számlázási és elszá­molási rendszert. A több mint két év során szerzett tapasztalatok felhasználásá­val, ez év második negyedé­ben, a vállalat egész terüle­tén megváltozik a számlázás és elszámolás rendszere. Ez a változás Szolnok megyé­ben az Émász-illetékességű jászberényi járás lakóit érin­ti. Hasonló kísérletbe kezdett a megye egyéb területein il­letékes áramszolgáltató vál­lalat, a Titász is az elmúlt évben. Kunszentmárton kör­zetében, Besenyszög környé­kén, valamint Mezőtúr, Ti- szaföldvár és a megyén kí­vül eső Tiszakécske fogyasz­tóinak egy részénél, jelenleg mintegy 13 ezer fogyasztónál egyszerűsítették az áram- számlázást, azzal, hogy éven­ként egyszer olvassák le a fogyasztásmérőt. Az Émász- hoz hasonlóan a teljes átté­rést az új rendszerre a Ti­tász területén azonban csak 1984-ben kezdik meg. ekkor a szolnoki üzemigazgatóság 116 ezer és a karcagi üzem- igazgatóság 49 ezer fogyasz­tója folyamatosan sorra ke­rül. Nem átalánydíj! A jelenlegi számlázási rendszerben az árammérő (villanyóra) kéthavonkénti leolvasása alapján fizetjük a zelések alapján — némi mó­dosulás várható. Máris bi­zonyos, hogy az előirányzott­nál kisebb részen termesztik a zöldborsót, ám a szerző­dések ismeretében a terme­lők egész sor helyen. pél­dául Nádudvar környékén jobb talajokra vitték ezt a növényt és így remény van arra, hogy a magasabb ter­mésátlagok ellensúlyozzák a kisebb termőterületből fa­kadó hátrányt. felhasznált villamosenergia értékét. Az új számlázási rendszerben ez megváltozik és egyenletesebbé teszi a csa­ládok pénzügyi terhelését. A fogyasztók 12 hónap alatt továbbra is hat számlát kap­nak; az eddig megszokott időpontokban, tehát kétha­vonta. Minden elszámolási időszak (12 hónap, amely nem feltétlenül naptári évet jelent) első öt számlája az előző évi felhasználás figye­lembe vételével megállapí­A kéthavonként esedékes részszámlák és a végszámla kifizetése az eddigi gyakor­latnak megfelelően — pénz­beszedő, OTP-átutalási be­tétszámla, takarékszövetke­zet útján — történik majd. Előfordulhat, hogy a ház­tartásban olyan nagyobb tel­jesítményű villamos készü­léket helyeznek üzembe, ami számottevően növeli a fo­gyasztást (pl. villanytűzhely, automata mosógép, hőtárolós kályha, villanybojler), avagy ellenkezőleg, ilyenek rend­A végelszámolás érdeké­ben lakásváltozás esetén be kell jelenteni a területileg illetékes üzemigazgatóságnál, kirendeltségnél az elköltözés időpontját, a fogyasztásmérő állását és az új lakcímet. A közeljövőben bekövetke­ző változás — mint a beve­zetőben említettük — egye­Tímár Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Magyar Nemzeti Bank. elnökét, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagsága 40. évfordulója alkalmából tegnap Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emlék­lapját. A köszöntésen jelen volt Ballai László, a Központi Bizottság osztályvezetője. tott, két hónapra jutó, azo­nos összegű részszámla; a hatodik pedig a 12 havon­ként leolvasott fogyasztás­mérő-állás alapján készylt végszámla, melyből levonják a kifizetett részszámlák ösz- szegét. A részszámla tehát nem átalányszámla! A villamos­energia felhasználását to­vábbra is méréssel, de csak évenként egyszeri leolvasás­sal állapítják meg és szám­lázzák. szeres üzemeltetését meg­szüntetik. Ezt a tényt be kell jelenteni az üzemigazgató­ságnál, hogy figyelembe vé­telével módosíthassák á részszámlák összegét. Amennyiben a bejelentést a fogyasztó elmulasztja, vagy megalapozatlan csökkentést kér. megtörténhet, hogy a végszámlázáskor nagyobb összegű tartozás keletkezik. Márpedig ez kínosan érint­heti a családi kasszát, mert egy összegben kell a tartozást megfizetni. lőre a megyének csupán egy részét érintik. A fogyasztók az új elszámolási rendszerre való áttérés pontos idejéről a pénzbeszedők útján, a két­havonta fizetendő részszám­lák összegéről a soron kö­vei kező áramszámlán kapnak tájékoztatást. — rónai — Egyszerűsített áramszámlázás ívenként egyszer nlvassák le a fogyasztásmérőt Bejelentés alapján módosulhat Nincs részletfizetési kedvezmény Nincs a zsebünkben a bölcsek köve „Vitatkozom veled, mert tisztellek” I és szívesen vitatkozunk politikai témákról mostanában. Vi­tatkozunk közéleti fórumo­kon és baráti vagy családi körben, hivatalos összejöve­teleken és a fehér asztal mel­lett. Érvek és vélemények csapnak össze. Hol indulato­san. hol higgadtan fogalma­zódnak az álláspontok, de vitatkozunk, vitatkozunk ... Ebben a felpezsdült, politi- záló-vitázo légkörben képvi­selik ma az országot vezető párt politikáját, álláspontját e párt tagjai, a kommunis­ták. Ám nem egy pártszerve­zetben döbbennek rá mosta­nában, hogy a kiegyensúlyo­zott előrehaladás időszaká­ban bizony elkényelmesed- tek, elszoktak a nyílt prob­lémáktól, elveink határozott képviseletétől. A vitakedv, a vitakészség növelése, az ilyen értelmű politikai aktiyitás fellendítése azért ma nem egyszerűen azt jelenti, hogy „egy kicsit jobban*’ csináljuk azt, amit eddig, hanem hatá­rozott fordulatot igényel munkamódszereinkben, beál- lítódottságunkban. Gyors és kiegyensúlyozott haladásunk időszakában meg­lehetősen gyakran hagyat­koztunk arra, hogy „a tények beszélnek önmagukért”. Va­ló igaz, az értékítélet végső alapja mindig a mindennapi tapasztalat, s ebben az érte­lemben a tények szükség­képpen többet számítanak az okfejtéseknél. Kötetnyi köz- gazdasági fejtegetésnél is ékesebben ..szól” egy teli il­letve egy üres eladópult... Csakhogy a tények elsősor­ban az állapotról ..beszélnek”, s nem az összefüggésekről, az okokról, a lehetőségekről, a teendőkről. Ez utóbbiak megvilágításához akkor sem volt nélkülözhető a magya­rázat, az érvelés, a meggyő­zés, amikor a tények még többé-kevésbé egyértelműen „egybecsengtek” velük. S ter­mészetesen még kevésbé mondhatunk le róluk ma, amikor egy sor olyan tényt tapasztalhatunk — a lelas­sult gazdasági növekedéstől a felgyorsult ármozgásokig —, amelyek éppen ellenté­telei annak, amit korábban megszoktunk. helyeseltünk, életünk természetes jellem­zőinek tekintettünk. A pártpolitikai munkában választ, magyarázatot kell adnunk, mégpedig oly mó­don az új tendenciákra, hogy sohase tévesszük szem elől: a tájékoztatás még nem egyen­lő a meggyőzéssel! Felelős pártmunkás hívta fel erre a figyelmet egy tanácskozáson, hozzátéve, hogy épp a meg­győzés eredményessége igény­li ma tőlünk a vitakészség erősítését. Nem biztos ugyan­is, hogy következtetéseinket mások első hallásra elfogad­ják, álláspontunkat azonnal magukévá teszik. A meggyő­zés folyamatos párbeszédek keretében, viták révén törté­nik. S valóban meggyőző csak akkor lesz szavunk, ha képesek vagyunk vitakultú­ránkat is fejleszteni. Sok minden hozzátartozik ehhez a követelményhez. Így mindenekelőtt egy olyan lég­kör, amelyben érződik, kife­jeződik, hogy számunkra va­lóban fontos a vitapartner agyának és szívének megnye­rése. „Vitatkozom veled, mert tisztellek” — a makarenkoi mondást átformáló pártmun­kás mottóként ajánlotta e gondolatot közéleti vitáink­hoz. s ezzel mélységesen egyet lehet érteni. Igen, azért vitatkozom veled, mert nem mellékes nekem, ne­künk, hogy el tudod-e fogad­ni álláspontunkat, meg tu­dunk-e nyerni törekvéseink­nek, a közös cselekvésnek. Vitatkozom veled, mert nem lehet elég számomra valami­féle formális egyetértés kicsi­karása, különösen nem az ellenvélemény elhallgatása; valóságos egyetértést akarok, hiszen csak azon alapulhat az együttes cselekvés is. A né­pet felnőttnek tekintő, a köz- megegyezést meggyőzés út­ján fenntartó és erősítő MSZMp munkastílusa ilyen vitakészséget és vitakultúrát igényel a párt tagjaitól, a kommunistáktól. Ettől a vitakultúrától a legkevésbé sem idegen a jó értelemben felfogott szenve­délyesség. A valóságos elkö­telezettséggel természetsze­rűen jár együtt az adott ügy szenvedélyes képviselete. Ko­runk embere az észhez szó­ló higgadt, tárgyszerű érve­lést kedveli — mondják so­kan. s joggal. De az ésszel azért lehet szólni az érze­lemhez is, s a tárgyilagosság nem igényel egyúttal szenv- telenséget, hideg kívülállást. S lehetünk igazunk szenve­délyes hirdetői úgy is, hogy az ne járjon együtt a vita­partner . letorkolásával, ne akadályozza ellenérvei meg­fontolását. Vitáinkat — hogyan is le­hetne másként? — saját ál­láspontunk elfogadtatásáért folytatjuk. Ám mindig jó­zanul számolnunk kell az­zal, hogy esetleg mi téve­dünk, egyes kérdéseket má­sok netán jobban ítélnek meg, mint mi. Vitáink olyan eszmecserék, amelyek minden résztvevőt gazdagítanak. Szö­vetségeseink az eltelt évek során nagyon sok kérdésben elfogadták a kommunisták véleményét, ám akadtak olyan problémák is, ame­lyekben nekünk kellett meg­fontolás tárgyává tennünk és érveink hatására módosí­tanunk álláspontunkat. A párttagsági könyv birtoklása nem . jelenti, hogy ezzel zse­bünkben őrizzük a bölcsek kövét. A közéleti vitákon nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a párt csakis ta­níthat s hogy ez a megköze­lítés vitakultúránknak szer­ves része, fontos társadalmi vonása kell, hogy legyen. nem önma­gáért kell fejleszte­nünk vitakészségünket, vita­kultúránkat. Társadalmunk politikai egységének megőr­zése és erősítése közös cse­lekvésünk igényli a kommu­nistáktól, hogy tudjunk és akarjunk okosan, meggyőző­en, a másik szavára is fi­gyelve vitatkozni. Gy. L. Nem öncélúan Martfűi sikerrel Gyors- és gépíró verseny Az országos gyors- és gép­író versenybizottság közzé­tette az 1982. évi bajnoki és dolgozói gyors- és gépíró­versenyek eredményeit. A gyorsírási csapatver­seny vállalati kategóriájá­ban első a Hírlapkiadó Vál­lalat, második a Dutép Kecskemét. harmadik a martfűi Tisza Cipőgyár. A vállalatok csoportjában szin­tén . harmadik helyezést ért el a martfűi csapat. A gép­írási pontszerző versenyben második lett a Tisza Cipő­gyár együttese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom