Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

xxxiv. évf. 52. sz. 1983. március 3., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Száznál több küldöttség Milánóban Megkezdődött az OKP XVI. kongresszusa A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának szászberki akkumulátor üzemében havonta 6 ezer indító akkumulátort készítenek. Ezeket a termékeket a nagykereskedelmi vállala­tok közreműködésével értékesítik Kádár János és Lázár György fogadta a román külügyminisztert Közvetítés helyett szolgáltatás A kötelező munkaközve­títés megszűnt, és a munka­erő-mozgás bürokratikus gátjait föloldották. Most már csak az volt a (kérdés, mi legyen az egykori mun­kaerő-közvetítő hivatalok­kal? Az ötlet megszületését követően tavaly sorra át­alakultak munkaerő-szol­gálati irodákká. Először Bu­dapesten. Kecskeméten és Békéscsabán jött létre ez a szolgáltatás, s — amint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője nemrégiben elmondta — az ország ti­zennyolc megyéjében — így szűkebb hazánkban is — működik már munkaerő­szolgálati iroda. Az átkeresztelt hivatalok nemcsak nevükben újak. Újak módszereik' is. Nem csupán a tekintetben, hogy a füstös várótermeket és a kisablakon át folytatott, be­szélgetéseket kulturáltabb környezet és kulturáltabb bánásmód váltotta fel. Az irodák célja, hogy felmér­jék a vállalatok munkaerő­igényét, és erről informál­ják a munkát keresőket. Feladatuk, hogy megteremt­sék a munkaerőpiac keres­letének és kínálatának egyensúlyát. A békéscsabai iroda fejk­vóta alapján térítést kap szolgáltatásaiért a vele szer- , ződést kötött vállalattól. Miután tudnak róla, hogy némely gazdálkodó szerve­zet kapacitása kitöltetlen, felkeresik a cégeket és fel­ajánlják, akár átmenetileg is elhelyezik a felesleges mun­kaerőt. Az ajánlást — ami­hez hasonlót Borsodban is terveznek — nem mindig fogadják szívesen. A válla­latok nagy része tiltakozik az átmeneti munkaerő-át­csoportosítás ellen, még ak­kor is, ha egyébként munka híján náluk csak lézenge­nek a dolgozók. Egyrészt abban bíznak, hogy hamaro­san megváltozik a helyzet, másrészt attól tartanak, hogy az átmenetileg átadott em­berek egy része végleg ott marad az új cégnél. Az élet azonban egyértel­műen igazolta, hogy olykor szükség van ilyen átmeneti átcsoportosításokra. A legtöbb iroda megkü­lönböztetett figyelemmel ke­zeli a csökkent munkaké­pességű emberek foglalkoz­tatását és segítséget nyújta­nak az átképző és tovább­képző tanfolyamok megszer­vezésében. Akad olyan iro­da, amely átvállalja a vál­lalatoktól a hirdetések meg­szervezését, bekapcsolódik a felnőtt korúak szakmunkás- képzésébe és segítséget nyújt a városban tanuló egyetemi és főiskolai hall­gatók alkalmi munkaválla­lásához. Az irodák egy része ki­terjesztette tevékepységét a kisvállalkozókra, mások a szomszédos megyék hasonló irodáival keresik az együtt­működést. Rövid múlt áll még a munkaerő-szolgálati irodák mögött. Szépítés volna azt állítani, hogy már minden­ki felismerte az előnyeit. De azt már kevés helyen vi­tatják, hogy mégiscsak jobb ez a kötelező munkaerő­közvetítésnél. Hiszen ma a dolgozóknak már reális esé­lyük, sőt lehetőségük nyílik arra, hogy olyan munkahe­lyet találjanak, amely a fel- készültségüknek, az érdek­lődési körüknek leginkább megfelel. S a. vállalatok is olyan emberekhez jutnak, akiknek a jelentős részéről már feltételezhető, hogy jól érzi, feltalálja magát az új munkakörében. M. P. Milánóban tegnap meg­kezdődött az Olasz Kommu­nista Párt >\VI. kongresz- szusa. A kongresszuson több mint száz kommunista és munkás­párt küldöttsége vesz részt. Az SZKP küldöttségét Viktor Afanaszjev, az SZKP KB tagja, a Pravda főszerkesz­tője vezeti. Korom Mihály­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével ma­gyar küldöttség is részt vesz a kongresszuson. A kongresszust, amelynek fő témája: „demokratikus Köztudomású, hogy Jász­berényben, a város belterü­letén jónéhány helyen állja útját az építkezéseknek, a lakásfelújításoknak, — bőví­téseknek az építési tilalom. Noha az általános városren­dezési tervet a helyi tanács két éve jóváhagyta, már ak­kor is soknak tűnt a teljes építési tilalom alá eső város­rész. Igaz, ezekre a területek­re, — mivel sűrűn beépített porták sokszor korszerűtlen épületeiről van szó —, továb­bi terveket kellett volna ké­szíteni, amire akkor nem volt elegendő pénze a helyi tanácsnak. Az egyik ilyen terület a városközponttól északra elterülő rész: a Hen­tes utca, a Hatvani út, a Her­kules utca, a Téri tő utca, a Szobor utca, a Lenin út által határolt térség. A másik, nagy összefüggő terület a Dózsa György út, a Vásár­tér út, a Bimbó út, a Rácz utcák stb. környéke. A töb­bi tilalom általában csak egy útszakaszt, néhány telket érint: elsősorban utcaszélesí­tés, új út építése, nyitása mi­att. A városban a kertes, ma­gánlakás-építési gondok tu­alternatívát Olaszország megújulásáért”, Arrigo Bold- rini, az OKP Központi El­lenőrző Bizottságának elnö­ke nyitotta meg. Ezután Enrico Berlinguer, a párt főtitkára tartott beszámolót „Az olasz kommunisták kezdeményezései és javasla­tai” címmel. Az olasz kommunisták ar­ra összpontosítják erejüket, hogy a rendkívül súlyos válságból kivezessék az or­szágot — hangsúlyozta be­vezetőben az OKP főtitkára. E válság külső tényezőjéről adott elemzésében rámuta­lajdonképpen akkor kezdőd­tek, amikor 1980-ban elfogy­tak a tartós használatba ad­ható telkek. Ezt a bajt tetéz­te a sok tilalom, ezért a ta­nács illetékesei úgj' döntöt­tek, hogy Jászberény észak­keleti részén, a Zagyva mel­letti, úgynevezett Érparton parcelláznak mintegy 21 hek­táros területet. A munkála­tok tavalyelőtt kezdődtek, és a közművesített (ez a cso­portos korszerű, kétszintes házaknál a szennyvízelveze­tésre is vonatkozik) telkeket ősztől osztják. Mivel ez többéves munka eredménye, közben az igény­lők számát a város különbö­ző részein gyorsan kialakí­tott telkekkel igyekeztek mérsékelni. Így a Vasas Már­ton utcában harminc telket — egyenként átlagosan, hat­vanezer forintért —, a"Szú- nyogos utcában ugyancsak harminc telket osztottak szét. Ilymódon sikerült azt elér­ni, hogy jelenleg a városban a telekigénylők száma nem éri el a tízet. Jászberényben az elképze­lések szerint ebben az ötéves tervben mintegy 540 kertes családi ház felépítésével szá­tott, hogy felerősödött a háborús katasztrófa veszé­lye, és ez fékezte az enyhü­lési folyamatot, súlyosbí­totta a gazdasági válságot és kiélezte a helyi konflik­tusokat. Az újabb veszély- forrásokról szólva emlékez­tetett a japán fegyverkezés­re, valamint az Egyesült Államok és Dél Korea Kína- ellenes provokációira. A különböző gazdasági, társadalmi és politikai rend­szerű országoknak az együtt­működés politikáját kell al­molnak. Ezek részben a bel­területre, részben az Érpart­ra kerülnének. A belterüle­ten, mintegy 250—300 ma­gántulajdonban lévő, meg­osztható telek van. Ezek négyszögölenkénti ára a kül­ső utcákban 6—800 forint. Beljebb viszont esetenként a kétezer forintot is elkérik egy négyszögöl földért. Fiatal há­zasoknak, pályakezdőknek, kispénzűeknek mindenkép­pen elérhetőbbek az Érpart ikörnyéki telkek. Itt, ebben az ötéves tervben mintegy 250—300 állami telket értéke­sítenek. A telkeket a leendő tulajdonosok természetesen tartós használatra kapják. A cikk elején említett ut­cákkal határolt két nagyobb körzetben pedig a Városépí­tési Tudományos és Terve­zőintézet szakemberei ezek­ben a hónapokban vizsgálják felül a korábban elrendelt építési tilalmakat. Munká­juk, következményeképpen az ide vonatkozó korlátozá­sokat még az idén minden­képpen szeretnék feloldani, illetve mérsékelni. Kádár .János, a Magyar Szocialista- Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a KB székházá­ban fogadta Stefan Andreit, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagját, külügyminisz­tert, aki hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A megbeszélésen áttekintették a két ország kapcsolatainak • alakulását, valamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. Ugyancsak tegnap Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fo­gadta a román diplomácia vezetőjét. A programokon részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter. Jelen volt Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság bukaresti és Victor Bólojan, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete. A tárgyalásokról közle­ményt adtak ki, amely leszö­gezi: A megbeszéléseken. nyílt őszinte légkörben áttekintet­ték a magyar—román viszony alakulását. Kölcsönösen ki­fejezésre jutott az a szán­dék, hogy bővítik a két or­szág kapcsolatait, erősítik együttműködését az élet min­den területén. Nagy figyelmet szenteltek az 1977. évi deb­receni—nagyváradi felső szintű találkozó megállapo­dásai és állásfoglalásai reali­Tegnap véget ért a szocia­lista országok interparlamen­táris csoportjai vezetőinek konzultatív találkozója. A tanácskozás befejeztével a résztvevők közleményt adtak ki: 1983. március 1—2-án Bu­dapesten rendezték meg a szocialista országok IPU-cso- portjainak szokásos egyezte­tő értekezletét. A résztvevő országok törvényhozó testü­letének képviselői véleményt cseréltek a 69. interparla­mentáris konferencia (Róma, 1982.) határozatairól, ered­ményeiről, valamint megvi­tatták az interparlamentáris unió Helsinkiben, 1983. ápri­lis 24—29. között megtartan­dó tanácsülése előkészítésé­vel kapcsolatos tennivalókat," a tanácsülés napirendjén sze­replő kérdéseket. Az értekez­let résztvevői mély aggodal­mukat fejezték ki azzal a Rómában elfogadott határo­zálásának előmozdítására. A megbeszéléseken elhangzott: a kapcsolatok bővítésére irá­nyuló javaslatokat diplomá­ciai csatornákon tovább vizs­gálják és törekszenek a köl­csönösen elfogadható megol­dások kialakítására. Egyetértés volt abban, hogy további találkozókra van szükség a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság vezető kép- • viselői között a politikai, a gazdasági, a kulturális és egyéb kapcsolatok erősítése céljából. A tárgyalásokon kifejezés­re jutott, hogy a Magyaror­szágon élő ropnán nemzetiség és a Romániában élő magyar nemzetiség a két ország vi­szonyának tényezője és a nemzetiségeknek ösztönző szerepet kell játszani a ma­gyar—román együttműködés elmélyítésében. Stefan Andrei romániai lá­togatásra hívta meg magyar kollégáját. Púja Frigyes a meghívást köszönettel elfo­gadta. Stefan Andrei a nap folya­mán koszorút helyezett el a román hősök rákosligeti te­metőben lévő síremlékén. A hivatalos, baráti látoga­tását befejezve a délutáni órákban elutazott Budapest­ről Stefan Andrei. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Ba­rity Miklós és Victor Bólé­ján. zattal kapcsolatban,-amely — számos küldöttség szavazatá­val szemben — a 70. kong­resszus színhelyéül Szöult fo­gadta el. Megállapították: a helsinki tanácsülésen szüksé­ges megvizsgálni azt a kér­dést, hogy az IPU 70. konfe­renciáját — az IPU-csopor- tok többségének egyetértésé­vel — más országban rendez­zék meg. A tanácskozáson eszmecse­rét folytattak a május 30. és június 5. között Budapesten megtartandó V. interparla­mentáris európai együttmű­ködési és biztonsági konfe­rencia előkészületeiről is. Az értekezlet konstruktív szellemben és baráti légkör­ben zajlott le. A küldöttségek vezetőit tegnap fogadta Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke. D. Sz. M. Az Orion jászfényszarui gyárában bővítették a hangsugárzó készülékek választékát. Ebben az évben kezdték meg a HS 501 típusú hangsugárzók gyártását, amelyből ebben a negyed­évben 3500-at készítenek (Folytatás a 2. oldalon) Házhelyeket alakítanak ki Jászberényben Építési tilalmakat oldanak fel — Huszonegy hektár parcellázva az Érparton Befejeződött az IPU tanácskozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom