Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
1983. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Néhány hónapja költözött Jászalsószentgyörgyön új üzletházba az Alsó-jászsági Takarék- szövetkezet. A közel 3 millió forintos költség gél létrehozott székházban hat jászsági község betétállományát kezelik — összesen mint egy 133 millió forintot Urad és Békés együttműködése Tavaszi illat lakásainkban Nagytakarítunk, építünk, kertészkedünk Az ember nem alszik hosszú téli álmot. Tavasz- szal viszont, amikor erőre kap a napsugár, felmelegíti a földet és a levegőt, minden család alaposan kiszellőzteti lakását, gondosan kitakarít, ablakot mos, kiteszi az ágyneműt a napra. Hadd szívja magába az új élet illatát, a didergés után a friss langymeleget. Modern lakásaink tavaszi újjászületését modern eszközökkel segíti elő többféle módon két szolgáltató létesítmény a megyeszékhelyen, amelyek versenytársai is egymásnak: a Patyolat Vállalat és az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat boltja. Míg az előbbi házhoz szállít és helyettünk dolgozik, az utóbbi rendszeresen hirdet „csináld magad” akciót. — Hogyan készültek fel a tavaszi, fellendülő forgalom fogadására ? Hercsik Józseféé, a dr. Csanádi körúti kölcsönzőbolt vezetője: — Tizenkét univerzális tisztítógépünk áll rendelkezésre, az eddigi kettő helyett, amelyekkel padlót, szőnyeget, szőnyegpadlót, kárpitozott bútorokat lehet újjávarázsolni. Azoknak, akik ismét nekilendülnek a házépítkezéseknek a jó idő beálltával, betonkeverőket és parkettacsiszolókat kínálunk a munkák megkönnyítésére. A kertészkedéshez pedig fűnyíró-, permetező- és vetőgépeket. Sajnos, sokan keresnek fűrészt, amit nem tudunk adni. mert olyan külföldi gyártmányaink vannak, amelyek kevés használat után „csütörtököt mondtak”, alkatrészt pedig képtelenség hozzájuk szerezni... Viszont a húsvéti esküvőkre is felkészültünk: étkészletek, edények várják az ünneplőket. Öllé Csaba, a Szolnok megyei Patyolat Vállalat igazgatója: — A mi munkánk az időjárástól függ, a tél holt szezon, kicsi az igény. Tavasz- szal hirtelen fellendül, nyáron nagyjából egy szinten van, ősszel ismét megemelkedik a forgalom. A legnagyobb kereslet a szőnyeg- tisztítás iránt mutatkozik, majd a függöny és csak legvégül a felsőruházat. Hiszen az emberek a szőnyegpadlóra is tesznek szőnyeget... A helyszínen is vállaljuk tisztításukat és a kárpitozott bútorokét is. A Széchenyi lakótelepen sok a padlószőnyeg, egyre többen vennék igénybe a szolgáltatásainkat, ezért ottani üzletünk már két műszakban dolgozik. Itt lehet leadni megrendeléseket is bútortisztításra. Nemrég felülvizsgáltuk a vállalati kollektív szerződést. eredménye: adott megrendelés esetén szombaton is elvégezzük a munkát és ennek fejében dolgozóink szabad hétfőt kapnak. Az utóbbi hetekben felmerült az a kérdés is, mer- jünk-e a húsvéti nagytakarításra különleges nagy kampányt, akciót indítani. Lehetne, de kevés az idő, és a helyszínen átvett sző; nyegek szárítására nem lenne elég kapacitásunk. Ilyenkor, télen pedig nincsenek kihasználva a gépek. Például az irhabundákat, bőrkabátokat és bőrzakókat most tisztán kellene eltenni, nem ősszel hozni tisztításra, amikor a legtöbbet kell várni rá... — kj — Arad és Békés megye évtizedes művelődési együttműködését ' folytatva a napokban a két testvérmegye megállapodott az idei kulturális cseréről, s a tervek között a korábbiakhoz képest több újdonság is szerepel. A békéscsabai Jókai Színház ismét szerepel Aradon. Az aradi „Periszkóp” Népszínház első magyarországi bemutatkozása novemberben lesz Békéscsabán. Egy-egy aradi és békési pedaigóguskórus utazik novemberben a testvérmegyébe hangversenysorozatra, a Ki nsit tud? Békés megyei nyerteseinek aradi bemutatkozásának viszonzásaként pedig az aradiak esztrád- műsorát láthatják majd — júniusban — a békésiek. Júliusban Aradon Békés megyei népművészetet bemutató kiállítás nyílik, Békésben pedig a romániai megye ipar- és építőművészetét reprezentáló tárlatot rendeznek. A tervek szerint a battonyai román pávakör fölveszi a kapcsolatot egy aradi népdalkörrel, a Gyulai Várszínház román drámabemutatójára aradi küldöttséget várnak a békésiek, és sor kerül a két megye képzőművészeinek cseréjére' is. Békés román nemzetiségi művelődését segíti az együttműködés több további tervezete: aradi karnagy nyújt majd szakmai támogatást a nemzetiségi kórusoknak, a nyári gyulai országos román néptánctáborban részt vesz egy aradi koreográfus is, a békésiek román olvasótábora szintén vendégül lát majd aradi vendéget: román gyermekíró fogja segíteni a nemzetiségi olvasótábor diáklakóinak munkáját. A hagyományos békési román bálokra az idén ismét aradi zenekarok és énekesek jönnek. A BHG kunhegy esi gyárából ebben az évben is sok telefonközpontot szállítanak szovjet exportra. Képünkön Daragó István műszerész egy ATSZK központon dolgozik MHSZ Klubok, szakkörök a honvédelmi nevelésért Jászberénytől Karcagig, Tiszafüredtől A Magyar Honvédelmi Szövetség évtizedek óta * jelentős eredményeket ér el a lakosság, különösen a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelése terén. A fel- szabadulás után a magyar népi demokrácia legelső, honvédelmi szervezetét, a Magyar Szabadságharcos Szövetséget, az MHSZ jogelődjét, 1948 február végén hívták életre. Az alapítás 35. évfordulója alkalmából Vass Lajos ezredessel, az MHSZ megyei titkárával beszéltünk az időszerű tennivalókról. — Melyek a szövetség jelenlegi alapvető, társadalmi, politikai feladatai? — Az MSZMP Politikai Bizottsága 1968-ban határozatban rögzítette: a haza védelme, a honvédelmi nevelés, az egész társadalom ügye. Így, ez a munka sokoldalú tevékenység, amelvet az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek, a fegyveres erők. az oktatási intézmények, a munkahelyek végeznek a különböző életkorú emberek körében. Jelenleg három alapvető feladat van. Az első: a fiatalok hazafias, honvédelmi, internacionalista nevelése, felkészítése a katonai szolgálatra. A második: növelni kell a tizenévesek technikai készségét, felkelteni az érdeklődést a honvédségnél szükséges alapismeretekre, jártasságokra. A harmadik: törekedni kell arra, hogy a honvédelmi, technikai sportágak kedveltek legyenek a fiatalok körében, azaz szélesedjék a tömegbázis. Gondolok itt például az Edzett ifjúságért mozgalomra, ösz- szesítve, röviden azt a következtetést vonhatjuk le: a szervezetben szoros összhangban a neveléssel előtérbe kerültek a technikai jellegű sportágak: repülés, rádiózás, modellezés, motorsport, járművezetés stb. — Ki lehet az MHSZ tagja? — Bárki: korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül, aki egyetért a szövetség alapvető célkitűzéseivel, elfogadja, betartja az alapszabályokat, hiszen mi tömegszervezetnek valljuk magunkat. Jelenleg a megyénkben 187 klubban 389 szakosztály és ezekben tizenkilencezer-háromszáz- huszonegy tag tevékenykedik. De ezek az adatok nem fejezik ki hűen a szervezet erejét, hiszen a képzésben foglalkoztatottak száma ennél sokkal több. Gondoljunk csak arra, hogy ez a tevékenység már az általános iskolában elkezdődik, és minden intézménynek van patronáló MHSZ-klubja. Különösen a modellező- és lövészszakkörök, az összetett úttörő honvédelmi versenyek, honvédé lövészkupák népsz ueK a felső- tagozatos fiúk, lányok között. Ezeken a szakkörökön, vetélkedőkön, a fiatalok az életkoruknak megfelelően „belekóstolhatnak” a katonai alapismeretekbe. és pontosságot, fegyelmet tanulnak. A középfokú tanintézetekben már úgynevezett honvédelmi klubok dolgoznak. A megyében három középiskola kivételével valamennyi hasonló típusú intézménynél vannak ilyen klubok. Ezeken belül lövész, modellező, rádiós szakosztályok tevékenykednek szép számú érdeklődővel. Itt említem meg a gépjárműbarát- szakköröket, amelyek lehetővé teszik, hogy tizenhét évesen a megfelelő tanfolyamok, vizsgák sikeres befejezése után a legrátermettebbek vezetői engedélyt kaphassanak. Évente Szolnok megyében mintegy négy-ötezerre tehető azoknak a száma, akik a szövetség különböző tanfolyamain jutnak vezetői engedélyhez, motorra, személygépkocsira, teherautóra. De a többi területről sem feledkezünk meg, hiszen a középiskolákban az alapvető katonai ismeretek elsajátítására nyolcvan óra áll rendelkezésünkre. — A leszerelés után hogyan kísérik nyomon a fiatalok sorsának, életének alakulását? — A honvédségnél a legkiválóbbak tiszti képzést kapnak. Rájuk mindenképpen számítunk a katonaidő letöltése után a megye MHSZ-klubjainál. Hogy csak néhány illusztris klubot említsek:- Szolnokon a nagy múltú repülő- és ejtőernyős klub országos hírű válogatottakkal is dicseked- * Kunszentmártonig hét. A klubban nemrégen alakult meg a hőlégballon és a sárkányrepülő szakosztály, amelyek rendkívül népszerű sportágak. De akadnak még jói dolgozó tartalékos, lövész, könnyűbúvár szakosztályok. Honvédelmi’ jellegű tömegsportversenyeinken, a tartalékosok honvédelmi versenyén, a lövészversenyeken a munkahelyi, községi, városi, megyei szintű vetélkedőkön évente több tízezer felnőtt vesz részt. Ennek a jelentős létszámot érintő versenysorozatnak a zökkenőmentes lebonyolítása áldozatkész aktívák nélkül elképzelhetetlen. Egy ide vonatkozó adat: a megyében kétezer kiképzett lövészet- vezető társadalmi aktíva szervezi a munkákat. — Kik segítik az MHSZ eves programját? — Az MSZMP segítő, útmutató tevékenysége egyféle iránytűt biztosít a szer- vezetneK. A függetlenített járási, városi MHSZ-titká- rok olyan kevesen vannak a ' megyében, hogy két kéz elég a megszámlálásukhoz. Dolgoznak a megyénél, a járásoknál, a városoknál tanácsadó testületek. Ezekbe a testületekbe a különböző társadalmi és tömegszervezetek küldötteket (KISZ, tanács, katonai alakulat, TIT, rendőrség, szakszervezet, munkásőrség stb.) delegálnak. így az MHSZ a tevékenységet az MSZMP irányításával, az érintett tömegszervezetekkel tudja végrehajtani. Most például a „Nekem szülőhazám..'. ” című vetélkedősorozat városi, járási döntői folynak, sok-sok aktíva, munkahely, intézmény bevonásával. Az is mindenképpen jó dolog, hogy a szövetség nem Szolnok-centrikus, hiszen a járási, városi bázisokon egymás után épülnek a lőterek, a gépjármű-tanpályák. Mintegy igazolva: aki klubjaink, szakköreink tagja óhajt lenni, a megye bármelyik szegletében: Tiszafüredtől Kunszentmártonig, Karcagtól Jászberényig, lehetősége nyílik rá. Es ez alól a lányok, asszonyok sem kivételek, hiszen a szakosztályi tagok 18—19 százaléka már ma is közülük kerül ki. D. Szabó Miklós A BÁBÁK SZÉTSZÉLEDTEK Volt egyszer egy ifiklub Nem szeretek én erről beszélni. Tudja, ha Füreden járok is, messzire elkerülöm. Lehet, hogy ez nosztalgia, de elíacsarodik a szívem, ha rágondolok ... Hol is kezdjem? A klub 1971-ben nyílt meg. A KISZ járási és nagyközségi bizottsága hozta létre, de a módszertani irányítást a művelődési központ vállalta. Akkor ott dolgoztam. Kaptunk egy csomó pénzt a KISZ megyei bizottságátó1. Hig.y- gye el, azóta se láttam fiatalokat úgy dolgozni! Társadalmi munkában lambé- riáztuk ki az összes termet. Persze, nem műanyag, hanem csodaszép fa lambériával. És most... Látta már...? A nyitás előtt három hónappal az én munkahelyem már a pincében volt Szerveztem a. munkát, terveztem a programot. Legyártottunk nem is tudom hány fotelt és széket. A berendezés csupa odaillő holmiból állt: formás stílbútor, kármentős „kocsma”, még a hamutartókat is iparművész, készítette. Maga a berendezés százezreket ért. Valóságos palotát csináltunk a zöldségraktárból. Már az indulásnál 160 klubtagunk volt. Ennyi embert nem tudtunk volna egyszerre foglalkoztatni, így különböző szekciókat alakítottunk. Volt politikai, irodalmi, képzőművészeti és fötócsoportunk. Akár egy önálló közművelődési intézmény. A klubtanács havonként megtárgyalta a programot, beszámoltatta a vezetőket. Megszavazta a reprezentációs keretet is, úgy hogy nem kellett szégyenkezni, ha valaki meglátogatott miniket. Mert jöttek ám! Csodájára jártak a kollegák és a megyei vezetők is. Aztán megnősültem, elkerültem Füredről, s csakhamar a klubnak is befellegzett. Nem akarom én azt mondani, hogy csak Gőz Imre látta el jól a feladatát. Volt és lett volna ott megfelelő ember rajtam kívül is, csakhogy a művelődési központnak is kellett az az egy a létszámba, hát visszakapta. ..Haldoklóit” még egy-két évig a klub, aztán lassan „kimúlt”. Persze, az illetékesek arra hivatkoznak, hogy megromlott az állaga. Beázott, nedves volt, rossz levegőjű. Nem hiszem. Se azelőtt, se a klub idejében nem történt beázás. A levegő pedig minden pincében rossz, ha nem szellőztetnek. De ventillátort szereltünk fel, azzal egy óra alatt kicseréltem a levegőit. Az igazi ok az volt, hogy nem találtak megfelelő embert. A régi társaság szívügyének érezte a klub sorsát, csakhogy a „bábák” szétszéledtek. Teróczki Laci, az akkori KISZ-titkár, a szakmájában dolgozik. Müller Jóska az Aluban párttitkár. Tuza Jóska maszek lett, én meg, hosszú népművelői pálya után, a ma- dárasi Kossuth Tsz személyzeti vezetője vagyok. Nem tudom, most mi van a pincében. A berendezést „elörökölték” különböző szervek. Néha itt-ott még látok egy-egy kidobott széket, fotelt... Abban a pincében száz ember munkája, hite porosodik. Lehet, hogy csak ennyit ért...?! Meg akarja írni? Halott- ébresztgetés, higgye el, ha- lottébresztgetés... Lejegyezte: — szi —
