Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

1983. MÁRCIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megváltoztak a gondok is Bár elsősorban a nőknek a ter­melőszövetkezeti munkában .elfog­lalt helyéről, szerepéről beszélgettünk, nem kerülhetjük meg — hiszen a kettő szorosan ösz- szefügg —, hogy ne váltsunk szót, az otthoni kör ül me­nyekről. Való igaz — és ez­zel nem mondunk semmi újat, legfeljebb ismét meg­állapíthatjuk —, hogy a fa­lusi nő ma is nagyon sokat dolgozik. Számoljunk: ezek a nagyrévj asszonyok — de a boldogháziak is — napon­ta 11 órát töltenek el a téeszben, illetve a munkába Trabachné megjegyzi: — Van itt mozgó Patyolat fel­vevő a községben, csak ép­pen akkor jár erre, 'amikor mindenki a téesz.ben dolgo­zik. Délelőtt. Ha ruhát aka­runk tisztíttatni, szombaton vihetjük be Kunszentmár- tonba, de akkor ott is zárva a Patyolat, mert ott is 5 napos munkahét van. Holott tudomásom szerint az 5 na­pos munkahét nem jelent feltétlen szabad szombatot. — De említhetjük a cipő­javítást is: csak Kunszenl- mártonban van cipőjavító. Ezért egy 20 forintos sarka- lás miatt kifizetünk még to­vábbi 56 forintot is. amibe az autóbusz kerül. És elve­szítünk egy munkanapot. Ha pedig elromlik egy mosógép, vagy centrifuga, esetleg a tévé ., arról jobb nem be­szélni. mennyi tortúrával jár. amíg szerez az ember egy szerelőt, aki megjavítja — veszi át a szót Zevegri- né. — Nem lehetne ezt va­lahogy szervezetten- megol­dani? Annyit beszélünk a szolgáltatások javításáról, cie sok előrelépés véleményem szerint nincs. Pedig lehetne, és kellenei Például, ha megszerveznék a Patyolat mintájára a moz­gó cipöjavító-átvételt, persze nem a hétköznap délelőtti órákban — mellesleg a Pa­tyolatnak sem ártana vál­toztatni ezen —, hanem mondjuk esténként vagy szombatonként. Hiszen ma már a legtöbb téeszben — a nyári, őszi csúcsmunkák idejét kivéve — bevezették az 5 napos munkahetet. Kereskedelem. Akik Cser­keszölön laknak, azok öröm­mé) mondják milyen jó. hogy vehetnek mirelit árut. Zevegyiné viszont elégedet­len: — Itt se Nagyréven, se Tiszakürtön nincs mély- hűtőpult a boltban, ezért Mondják a nők, hogy sza­bad idejükben azért társa­dalmi munkát is vállalnak. ..Persze csak olyat, ami tő­lünk telik." És sorolják-: az idén három műszakot vállal­tak, kettőnek a bérét a já­rási úttörőüdülő építésére adják, egynek a bére pedig a helyi iskoláé lesz. És itt kerül szóba, hogy: — Én 1975 óta vagyok szol cialista brigádtag. a mi bri­gádunk az elsők között ala­kult. Csak az a baj. hogy nagyon magunkra -hagynak bennünket, a versenybizott­ság felénk se néz. Pedig el­kelne a segítség. amikor mondjuk azt kellene megfo­galmazni. hogy mit dolgoz­tunk egész évben — magya­rázza Pappné. Hlbócsányiné közbeszól: — A mj brigádunk feloszlat . a versenybizottság vezetője járással. Ehhez jön még az á napi 5—6 óra, amit az ott­hon körüli elfoglaltság je­lent. Ebben már az is benne van, hogy a falusi férfi is ma többet dolgozik a ház körül, hiszen a legtöbb he- lyen a háztájj állatok ellá­tása." a tűzrevalókészltés a férfi dolga. — Én minden reggel 4- kor. de legkésőbb fél 5-kor kelek — mondja Csomósné. — Azért este, ha jó a mű­sor a tévében, azt megnéz­zük — szól közbe Szabóné. — A gyerekeket el kel! látni, reggelit készíteni, ak­kor ott van a mosás ... aztán se félkész étel, se mi­relit nincs. — Mi sok mindent meg­termelünk és befőzzük nyá­ron — mondja Szabóne. — Igaz, az én családom nem is szereti a konzervet. Visszatérek ismét az asz- szonyok helyzetére. Kérde­zem : megoldott-e a téeszta- gok, közte a nők üdültetése. Trabachné mondja: — A téesznek nincs üdülője, ezért inkább 2—3 napos kirándu­lásokat szervezünk. A szölöbeli asszonyok egyhangúan állítják: — Ök még életükben nem voltak üdülni. — Dehát hogyan is mehetnének. Nyáron lenne jó pihenni, amikor együ.t mehetne a család, de akkor ott a sok munka. Még az is gondot okoz olyankor, íiogy hová tegyék a gyerekeket, mert nem minden községben szerveznek nyári napköziket. És említik: legtöbbször a kicsiket is kiviszik maguk­kal a szőlőbe, mert nem hagyhatják őket otthon egyedül. — És akik vezető beosz­tásban dolgoznak? Vagy az adminisztrátorok? Azok sem járnak üdülni? — Mi már voltunk egy­szer a családommal egy he­tet pihenni — válaszol Tra­bachné — Azoknak könnyebb, akiknek a férje iparban dolgozik, azok hozzájuthat­nak egy-egy szakszervezeti beutalóhoz — teszi hozzá Pappné. Az igazság kedvéért azért le kell írnom: 1977-ben be­indult a TOT—SZOT üdül­tetési akció és egy évvel később abba már 9 fne- gyénkbelj szövetkezet kap­csolódott be. Es mind több gazdaság épített vagy bérel üdülőt. A hétvégi kirándu­lások pedig megszokottak a téeszek ben. meg se kérdezte miért. Én átkértem magam az ifi bri­gádba. mert nekem hiány­zott a brigádmunka, az óvo­da pptronálása. — Igen. a vezetőknek is komolyabban kellene venni itt nálunk a szocialista brigádmozgalmat — teszi hozzá Szabóné. , ■ — Talán javul majd a helyzet, úgy tudom, nyug­díjba megy a versenybizott­ság elnöke, új ember kerül a helyére... — jegyzi meg valaki. Való igaz. valamikor az volt a nézet, hogy a’ falusi asszonynak csak a saját por­tája. csak a saját családja a fontos. Ha azt mondjuk, hogy a közös gazdaságok fejlődésében az elmúlt, évti­zedekben nagy eredménye­ket értünk el. a falusi nők gondolkodásában bekövetke­zett változás szinte felmér­hetetlen. Mutatja ezt, hogy a közösségért végzendő tár­sadalmi munka ma már az élet természetes velejárója, sőt. egyesek számára nélkü­lözhetetlen. A termelőszövetkezetekben a nők érdekképviseletét a nöbizottságok látják el, de feladatuk kiterjed a neve­lésre, a munkára való moz­gósításra is. Baranyi Sán- dorné, mint a Teszöv nőbi­zottságának elnöké, a jászte­leki Tolbuhin Tsz főállatte- nyésztője jól ismeri tevé­kenységüket: — A nőbizottsági elnökök csaknem 70 százaléka tagja szövetkezete vezetőségének, így állandóan megfelelő in­formációval rendelkeznek a téesz dolgairól. Hogyan dol­goznak ezek a bizottságok? Munkamódszereik elég vál­tozatosak és igyekeznek együttműködni a népfront és más szervek nőbizottsá­gaival. Mindenütt a sajátos problémák megoldását szor­galmazzák. — És olyan gond, ami minden téeszben egyaránt fellelhető? — Gond? Persze, hogy van. Például még ma is ke­vés a női vezető a termelő- szöyetkezetekben. A megye téeszeiiben mintegy nyolc­ezer nő dolgozik, közülük felsőfokú képzettséggel 213, középfokúval 1388 rendelke­zik. Vagyis a szövetkezeti dolgozók mintegy negyede a megyében leány és asszony. Mégis mindössze tizenkilen­cen töltenek be magasabb, hetvenen—nyolcvanan kö­zépszintű és száznegyvenen —százhatvanan munkahelyi vezetői munkakört. Bár or­szágosan is a téeszekben az összes kereső 39,7 százaléka nő, de a szövetkezetek veze­tő testületéiben csak 7,4 százalékos az arányuk. Okosan, előrelátóan szervezni — Köztudott, hogy most van olyan mezőgazdasági ágazat — főként az, amely több nőt foglalkoztat — amely nehéz helyzetbe ke­rült. Nagyszerű tudni, hogy pártunk a lakosság teljes foglalkoztatottsága niellett foglal állást, mert féltünk és egy. kicsit ma is lelünk, hogy lesznek majd olyan szövetkezeti vezetők, akik az ágazat gondjait úgy próbál­ják megoldani, hogy először a nőknek mondják nincs szükség a - munkájukra. Sze­rintem inkább azon kell gondolkodni, hogyan lehet' úgy foglalkoztatni őket, hogy abból a téesznek is haszna legyen — Csak okosan, előrelá­tóan kell szervezni, gazdál­kodni. Van már példatárra a megyében, és nem is ke­vés. hogy szövetkezetek ipa­ri üzemekkel együtt hoztak létre nagyon jól jövedelme­ző: melléküzemágakat. — Igen. Mindenesetre 1970-hez képest — amikor megjelent a párt nőpoliti­kái határozata — a termelő­szövetkezetben dolgozó nő életében óriási fejlődés kö­vetkezett be. Paradoxon? Le­het de ezek a gondok is ezt a fejlődést tükrözik, mert merőben mások, mint 1970- ben voltak. Ez egyben biz­tosíték is arra. hogy egyszer, és reméljük minél előbb, ezek is megoldódnak. (VÉGE) Varga Viktória Csak munkaidőben lehet Más a gondolkodás Nőnapi kitüntetési ünnepség Jászberényben Házhelyek az Érparlon Említettük már lapunkban, hogy az idén újabb közmű­vesített telkek biztosításával segíti a lakásépítést Jászbe­rényben a városi tanács. Az Érparton 380 házhelyet ala­kít ki és kínál tartós haszná­latra, ezzel elkezdődhet a városnak e részére tervezett lakótelep építése. „Vevőre" vár — és a már ismert igé­nyek alapján rövidesen gaz­dára is talál — 230 olyan telek, amglyre kertes csalá­di házat lehet építeni. Az Érparton alakítják ki azt a 150 telket is. amelyek­re korszerű csoportos, és az úgynevezett- átriumos (belső­kertes) házak épülnek majd az OTP beruházásában. A te­lekigénylési kérelmeket a városi tanács vb hatósági osztályára kell beadni. A házhelyek tartós használat­bavételével és a lakásépítés­sel kapcsolatos felvilágosítást is az osztály 1-es számú szo­bájában kapják meg az ér­deklődők az ügyfélfogadási órák alatt. Több bauxit külszíni lejtésből Fennállása óta az idén kell a legtöbb — együttesen 2 millió 170 ezer tonna — ér­cet kitermelnie a bakonyi Bauxitbánya Vállalatnak. Bár a bauxit zömét most is a mélyművelésű bányából — Nyirád és Halimba térségé­ből —' hozzák felszínre, je­lentősen nő a külszíni fejtés aránya is: Iharkút után Csab-Pusztán is megkezdték a felszínhez közeli rétegek kitermelését, s így ebben az évben már összesen 670 ezer tonna bauxitot adnak a kül­színi bányák. E lelőhelyek ércvagyona különösen gaz­daságosan tárható fel. A szá­mítások szerint akkor érde­mes külszíni fejtésre beren­dezkedni, ha egy tonna ba­uxit kinyeréséhez legfeljebb 8 tonna fedőréteget kell le­tisztítani. Az említett két kül­színi fejtésnél viszont egy tonna bauxitra mindössze 3—4 tonnányi fedőréteg jut. Gazdaságossága mellett az itteni külszíni fejtés speciá­lis feladatot jelent. Ez abból adódik, hogy Iharkúton és fő­leg Csab-Pusztán Európában egyedülálló geológiai képződ­mények alakultak ki. A ba­uxit nem vízszintes rétegek­ben, hanem függőlegesen, tölcsér alakban helyezkedik el. Az . ilyen bauxitkutakat gyakran a külszíni fejtése­ken is csak alagútrendszer­rel tudják megközelíteni. (Folytatás az 1. oldalról) jásztelki fejőnő, Dósa Erzsé­bet jászkiséri osztályvezető, Aponyi Imréné öcsödi szőr­meválogató, Barta Mihályné ■ cibakházi nyugdíjas, Szeke­res Lászilóné mezőhéki bér- számfejtő, Erdei Gáborné .nagyrévi gyors-gépíró, Mu- csi Sándorné kunszentmárto­ni zöldségkertészeti dolgozó. Molnár Jusztina besenyszögi takarító, Bozsó Józsefné kő­telki baromfigondozó, Boda Józsefné tiszaföldvári beta­nított munkás, Gazdag Lász- lóné zagyvarékasi statiszti­kus, Szigetvári Gáborné zagyvarékasi üzemanyag-ki­adó, Réti Lajosné fegyverne- ki kertészeti dolgozó. Rabi Istvánná kenderesi művezető, Lovász Erzsébet kunhegyesi bérelszámoló, Patkó Istvánná abádszalóki gyümölcster­mesztő, Szikszai Sára kun­Tegnap tartották évi ren­des közgyűlésüket a Szolnok megyei ügyvédek. A közgyű­lésen részt vett dr. Pálmai Gyula, az Igazságügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, Bozsó Péter, a Szolnok me­gyei Pártbizottság osztályve­zetője. dr. Udvardi Miklós, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, valamint a megyei rendőrfőkapitányság, a főügyészség és a megyei bí­róság képviselője. Szolnok megye ügyvédei­nek az elmúlt esztendőben végzett munkájáról a kama­ra elnöke dr. Lánczi Ferenc számolt be. Többek között elmondta, hogy a megye 63 ügyvédje 1982-ben tízezer ügyben látott el jogi képvi­seletet. Továbbá 30 gazdasá­gi szervezetben vállalta a jogi teendők intézését. Mind­emellett 24 vállalat, szövet­kezet jogsegélyszolgálatában vettek részt. Ennek kereté­ben jelképes tiszteletdíjért adtak jogi szolgáltatást. Mint ahogyan a kamara elnöke is hangsúlyozta, tulajdonkép­pen az ügyvédi munka ma­ga is jogszolgáltatás. S annak érdekében, hogy a megye valamennyi lakosa igénybe vehesse szolgáltatásukat, igyekeznek rendszeres ügye­letet biztosítani minden olyan településen, ahol nincs mun­kaközösség vagy kirendelt­ség. A beszámoló egyértelműen madarasi főkönyvelő-helyet­tes. Túrái Pálné tiszagyen- dai melléküzemági dolgozó, Vona Imréné tiszaörsi üzem­gazdász, Főző Erzsébet kar­cagi csoportvezető. Székely Imréné karcagi adminisztrá-' tor, Szűcs Gyuláné mezőtúri pénztáros, Bartók Pálné tó­szegi orsózó, Bohács György- né törökszentmiklósi pénz­táros, Takács Erzsébet túr- kevei takarítónő, Olasz Ist­vánná rákóczifalvi csöport- vezető, Bede Mihályné rákó­czifalvi növényházi betaní­tott munkás. Az élelmiszeriparban dol­gozók közül Gáli Pálné és Kiss Józsefné, a Szolnok me­gyei .Sütőipari Vállalat dol­gozói kapták meg a Kiváló Munkáért kitüntetést, ugyan­ebben az elismerésben része- szült dr. Lukács Pálné, a megyei földhivatal osztály- vezetője. állást foglalt abban, hogy ja­vult az ügyvédi tevékenység színvonala. Kitért továbbá a szakmai, politikai tovább­képzés fontosságára, nem hallgatta el azt sem (és ezt a vitában résztvevők közül is sokan felvetették), hogy ezen a téren még vannak hiányos­ságok. A közéletben, a közügyek­ben való részvételről a ka­mara elnöke elmondta, hogy bár sokan vannak az ügyvé­dek közül, akik részt vesznek a tanácsok a népfront, a TIT és a jogász- szövetség munkájában, még nagyobb aktivitást várnak el a megye ügyvédeitől, el­sősorban a fiatalabb korosz­tálytól. A beszámoló után többen szót kértek az ügyvédek és a meghívottak közül is. Töb­bek között Bozsó Péter, aki általában elismeréssel szólt az ügyvédek tevékenységéről, de említést tett néhány rész- problémáról is. Nagyon fon­tosnak tartotta, hogy a jövő­ben az önkormányzati szer­vezeten belül erősödjék a kamarai elnökség irányító és ellenőrző tevékenysége. Végezetül dr. Pálmai Gyu­la az Igazságügyi Miniszté­rium ügyvédi főosztályának vezetője tájékoztatta a részt­vevőket a készülő és valószí­nűleg még ebben az évben megjelenő új ügyvédi jogsza­bályról. Tízezer ügy 1982-ben Közgyűlés az ügyvédi kamarában Napirenden az újítási és találmányi jogszabályok Az országgyűlés ipari bizottságának Ülése Tegnap a Parlamentben — Gorjanc Ignác elnökletével — ülést tartott az országgyű­lés ipari bizottsága. A tes­tület dr. Petrik Ferenc igaz­ságügy miniszter-helyettes előterjesztésében megvitatta az újítási és találmányi jog­szabályok továbbfejlesztésére kidolgozott tervezeteket. A miniszterhelyettes elöljáró­ban elmondta: az újítómoz­galom jogi szabályozásának főbb keretei az elmúlt évti­zedben alakultak ki. és álta­lában jól szolgálták a társa­dalmi célokat, valamint az újítók ösztönzését és jogvé­delmét. Ennek köszönhetően az ötödik ötéves'tervidőszak­ban megkétszereződött az újítók és a hasznosított újí­tások száma, s növekedett az újításokra és a találmányok­ra kifizetett díjak összege. Fejlődés jellemezte a hatodik ötéves terv. első két eszten­dejét is: mind többen nyúj­tották be elbírálásra ötletei­ket. újításaikat, találmányai­kat. Az újítók és feltalálók 1982 májusában megtartott V. országos tanácskozásán azon­ban többen annak a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy a vitathatatlan eredmények ellenére sincs teljes mérték­ben kihasználva az állampol­gárok szellemi kapacitása. Az értekezlet résztvevői az e tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatát, s továbbfejlesztését sürget­ték. A korábbi rendelkezése­ket elsősorban amiatt érte kritika, hogy gyakorlatilag kirekesztette az újítómozga­lomból a társadalom legin­kább kreatív létegét, a mű­szaki értelmiséget. Gondként vetették fel, hogy nem kel­lően tisztázottak az újítási díjak megállapításának szempontjai, s nincs mód az újítások kidolgozásában és hasznosításában kiemelkedő szerepet játszó gazdasági ve­zetők elismerésére. A be­nyújtott javaslatok elbírálá­si gyakorlatát esetenként túl­ságosan is bonyolultnak tar­tották. Ezért válik szükségessé új minisztertanácsi rendelet megalkotása. A továbbfej­lesztés két fő iránya: az újí­tók és feltalálók ösztönzésé­nek. jogvédelmének, jogbiz­tonságának javítása, illetve az újítási és találmányi eljá­rások egyszerűsítése, a tájé­koztatás gyorsítása. Petrik Ferenc a tervezett rendelke­zésekről szólva kiemelte: tisztázódik, korszerűsödik az újítás fogalma. A műszaki értelmiséget oly módon kí­vánják nagyobb aktivitásra ösztönözni, hogy benyújtott ötleteiket, javaslataikat nem munkaköri kötelességként kezelik, hanem ilyen irányú tevékenységüket az újítási díj mértékének megállapítá­sakor veszik figyelembe. Újításként értékelik majd a hatékonyság fokozását elő­mozdító szervezési megoldá­sokat is. Ez lehetővé teszi, hogy a mozgalomba bekap­csolódjanak a közszolgálati­igazgatási munkakörökben dolgozó alkalmazottak is. A vitában felszólalt Fock Jenő (Győr megye), Láng Ti­bor (Budapest), Jávorkai István (Komárom megye), Kangyalka Antal (Csongrád megye), Kovács Károly (Bu­dapest), Tollár József (Zala megye) és Hargitai Ágnes (Borsod megye). Az országgyűlés ipari bi­zottságának ülése Gorjanc Ignác zárszavával ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom