Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 8. „Bölcsőjét kereste a magyarnak” Iszlámtudósok az Akadémián Szanszkritül és tibetiül Őseinkről két nyelven Világszerte megkezdődtek az előkészületek Körösi Cso­rna Sándor születésének 200. évfordulójának megünneplé­sére. Rövidesen megalakul a hazai eseménysorozatot szervező emlékbizottság, va­lamint az indiai, angliai és NSZK-beli emlékbizottság is. Körösi Csorna Sándor — Széchenyi István szavaival „Bölcsőjét kereste a magyar­nak”. A nem kevesebb, mint 17 keleti nyelvet folyéko­nyan beszélő tudós — aki 1784 április elején született — a XIX. század elején in­dult Ázsiába, hogy fellelje a magyarok őshazáját. Ezt kö­vetően több mint húsz évet töltött Indiában, főként an­nak tibetiek által lakott te­rületein, megalapítva az egész világ számára a tibe- tisztika tudományát. Dar- dzsilingben temették el. ot­tani sírja magyar nemzeti kegyhely. Térjék József az 1920-ban alakult, majd 1969-ben új­jászervezett Körösi Csorna Társaság főtitkára mondta: — Társulatunknak csak­nem ezer tagja van, s Buda­pest mellett Szegeden, Sop­ronban és Túrkevén is mun­kálkodik tagozatunk. A ma­gyar nép keleti származásá­ra vonatkozó kutatások, va­lamint a nagy múltú ázsiai kultúrák tudományos feldol­gozása mellett az ősszel arab, török, kínai,, japán, mongol, perzsa, hindi, tibeti, szanszlkrdt és bibliai héber nyelvtanfolyamokat is indí­tottunk, több mint 120 hall­gatóval, s a tanítást-tanu­lást ezúttal először segítik hazai kiadású tankönyvek. — Iszlámtudományj mun­kaközösségünk célkitűzése; kutatni és. közismertté tenni a magyar nép történetében oly hosszú időt átívelt, s oly fontos szerepet játszott tö­rök hódoltság korát. Ennek érdekében hétfőn tíz részes előadássorozatot indítunk a Tudományos Akadémán „Az iszlám” címmel, Goldziher Ignác, Vámbéry Ármin, Ger- manus Gyula és mások mun­kásságának és a mai hazai iszlámkutatás legújabb-ered- ményeinek felhasználásával. Könyvsorozatot állítunk ösz- sze „A magyar őstörténet forrásai” címmel, amely el­ső ízben foglalja magába a magyarok honfoglalás előtti történetének a mai napig is­mert valamennyi írásos anyagát, kétnyelvű kiadás­ban, Czeglédj Károly egye­temi tanár, társaságunk el­nöke szerkesztette. Említést érdemel a rövidesen nyom­dába kerülő művelődéstör­téneti sorozatunk is. Címe: „Kelet népei”. A valameny- nyi keleti népi kultúrát be­mutató, 24 kötetre tervezett sorozatot én szerkesztettem, s az első hat kötet — a ter­vek szerint — jövőre lát napvilágot. G. T. LEMEZ FIGYELŐ együttes új albuma Többször töprengtem mar azon, vajon mi lehet Boj­torján együttes muzsikájá­nak titka. Hogyan csinálják, hogy a zenei élet. ízlés, mű­fajok megítélésében oly gyakran szöges ellentmon­dásban álló csoportok, kor­osztályok „elássák a csata­bárdot”, és közösen élvezik a magyar country megalko­tójának tartott zenekar da­lait. A megoldás nagyon egyszerű. Szerzeményeik szövegét tiszta magyar nyel­ven írják, a zenében is az egyszerűségre törekszenek, a mesterkéltség nyomait nem lelni slágereikben. Ezen erényüket az év első hazai nagylemezei között kiadott albumuk anyaga is tükrözi, prezentálja. A Válogatás címe: Törté­netek. A korongról tizenhá­rom szerzeményt, történetet hallgathatunk meg. A Boj­torján olyan neveket, egyé­niségeket nyert meg közre­működőnek. szerzőnek mint Bródy János. Szörényi Le­vente és Szabolcs. Balázs Ferenc (billentyűs). Dés László (szaxofon), hogy a legismertebbeket említsük. A parádés vendéggárda s a négytagú együttes közös munkája révén tetszetős produkció született. Az A oldal nyitószáma a Nyugtalan idők című dal Pomázi Zoltán és Vörös An­dor szerzeménye. (Az album valamennyi dalát — egy ki­vételével — e szerzőpáros írta.) Horváth Attila szel­lemes szövege jól alkalmaz­kodik a vokálbetétekkel tűz­delt hangulatos muzsikához. Ritkán hallható szép gitár- kíséret festi alá a Páratlan oldal című szerzeményt, míg a következő slágerben (Messze van) a szaxofon je­leskedik. A Bojtorján második nagylemezének tizenhárom dala közül valamennyi esé­lyes a slágerlistára, de egy­két szám különös figyelmet érdemel. Ilyen például a Nyolckézláb kompozíció, amelyben Bródy János és Vörös Andor ének és steel- gitár párbaja ragadja magá­val a lemezhallgatót. Külö­nös lírai atmoszférát teremt a Bálterem című sláger, míg az Egy hétig tart (Bró­dy szerzemény) egy mai ..lőve story"-t mesél el. — fs — Pillanatkép a mezőtúri városi gyermekkönyvtárból. A 2400 ifjú olvasó több mint 24 ezer kötetből válogathat Dal, zene, vers és próza a pódiumon „Aranyeső” a Verseghy diáknapokon A múlt hét végén, szomba­ton, a délutáni órákban fe­jeződtek be Szolnokon a Ver­seghy diáknapok művészeti bemutatói. Ez alkalommal az ének, a zene, a vers és a pró- z.a jutott „főszerephez” a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ, valamint a Verseghy Ferenc Gimnázium pódiumain. A diákok szín­vonalasan' szerepeltek, iga­zolja ezt az is, hogy a zsűri nem „takarékoskodott” az aranyoklevelekkeli, jónéhány produkció nyerte el a leg­rangosabb elismerést. A szólóénekesek igényes műsorválasatása mindenkép­pen dicsérendő, Brahms és Mozart műveitől Schubert és Mendelssohn dalain át a nép­dalokig, népdalfeldolgozáso­kig a zeneirodalom sok szép műve csendült fel előadá­sukban. Marosi Edit, a tisza- földvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola diákja gömöri népdalokkal szerepelt. A zsű­ri aranyoklevéllel jutalmazta produkcióját, de ugyancsak aranyoklevelet kapott iskola­társa. Márksteiner Ilona is, aki népballadákat adott elő. Antal Anikó, a Verseghy Fe­renc Gimnázium szólistája, Barna Júlia, a Tiszaparti Gimnázium diákja és Szabó Andrea, a Varga Katalin Gimnázium tanulója szintén „arannyal” térhetett haza a seregszemléről. A duók, a triók, a kvartet­tek — noha meglehetősen szűkösen voltak a művelődé­si központ zenetermében — sem szégyenkezhettek, ebben a kategóriában is „aranyeső hullott”. A szolnoki Tisza­parti Gimnázium mindkét triója elnyerte a legmaga­sabb minősítést, ugyancsak két aranyat vittek haza a jászberényi Lehel vezér Gimnázium diákjai. Ezt az elismerést nyerték el a kisúj­szállási Móricz Zsigmond Gimnázium és a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola énekesei is. Ügy véljük, az aranyoklevél mellett külön elismerést is érdemelnek a mezőtúri Dózsa György Me­zőgazdasági Gépészeti Szak- középiskola és a karcagi Gá­bor Áron Gimnázium „fiai”, már csak azért is, mert a sok lány között is állták a ver­senyt s igényes műsorukkal méltón képviselték iskolái­kat. Sajnos az „egyéb” kategó­riában szereplő — eredetileg tizenegy produkció helyett. — csak hatot láthattunk. Úgy tűnik, leginkább a jazz-ba- lettosok, a bűvészek, a paro- disták között dúlt az influen­za. Nagy Csaba — a szolno­ki Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző Intézet tanulója — bűvész- mutatványaival viszont oly­annyira „elbűvölte” a zsűrit, hogy az aranyoklevéllel ju­talmazta produkcióját. A polbeat-, a rock-, a jazz- szólisták és -együttesek dél­után szerepeltek a művelődé­si központban. Mondhat­nánk, itt a rockzenészek „jöt­tek, láttak és győztek”, ugyanis ők vitték el mindhá­rom aranyoklevelet. Neveze­tesen a jászberényi Erősára­mú Szakközépiskola Beatnik, a szolnoki Vízügyi Szakkö­zépiskola Fjord együttese, valamint Viktor János, az ugyancsak szolnoki Szamue­ly Tibor Gépipari Szakközép- iskola diákja, aki elektromos orgonáján rockfeldölgozáso- kat adott elő. A legnépesebb mezőny mindenképpen a vers- és prózamondóké volt. A zsűri külön értékelte a gimnáziu­mok és külön a szakmunkás- képző intézetek szavalóinak produkcióit. A gimnazisták előadásában többnyire ma­gyar költők verseit hallhat­tuk, József Attila, Ady End­re, Petőfi Sándor és Radnóti Miklós költeményeinek meg­szólaltatására sok diák Vál­lalkozott. Aranyoklevéllel Kovács Tímeát, a jászberényi Lehel vezér; Tóth Ildikót, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós; Kőrös Iloriát, a me­zőtúri Teleki Blanka Gimná­zium versmondóját, valamint Dávid Ilonát, a kunhegyesi Gimnázium és Híradástechni­kai Szakközépiskola tanuló­ját jutalmazta a zsűri. A szakmunkásképző intézetek szavalói közül Józsa Ildikó, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari; Balogh Irén, a karcagi 629-es számú; és Betti Gabriella, a jászbe­rényi 606-os számú Szakmun­kásképző Intézet diákja kap­ta meg az aranyoklevelet. A prózamondók között kiemel­kedő volt Gecov Krisztina, a mezőtúri Teleki Blanka Gim­názium és Közgazdasági Szakközépiskola diákja, aki rendkívüli tehetséggel mond­ta el Sánta Ferenc Kicsi ma­dár című novelláját. De Szendrei Eszter, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola, Bucz- kó István, a szolnoki Verse­ghy Ferenc Gimnázium és Nagy Mariann, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola próza­mondója is aranyoklevéllel térhetett haza a bemutatóról. A rádió hullámhosszán Cserés Miklós emlékezete Nem tiszteletkör, hanem érdemi elismerés az utókor részéről azok számára, akik már a mindennél csendesebb „stúdióban” rádióznak — sajnos egyre többen vannak — de munkásságuk értékeit megőrizték a hangszalagok. Csak elismerés illeti mind­azokat, akik a nagy, rádiós alkotók emlékét műveikkel éltetik tovább. Ezúttal dr. Cserés Miklós szellemi ha­gyatékára gondolunk. Akik ismerték, tudták róla, hogy a legképzettebb rádiós szak­emberek egyike, elméleti és gyakorlati munkásságával nagyba» hozzájárult a rá­diódráma műfaji elismerte­téséhez. A többség — a hallgatók — csak művei lé­vén ismerhették, de minden­ki megérezhette, hogy egé­szen kivételes tehetségű rá­diós rendező volt. Az egyik legnagyobb bra­vúrja volt Az öreg halász és a tenger mikrofonra al­kalmazása. Hemingway vi­lághírű kisregénye ugyan szinte kiált a rádiós műfaj­ért, de olyan billenékenyen lebeg a leírás és a monológ határán, hogy avatatlan kéz­zel hozzányúlva legfőbb ér­tékeit tönkre lehetett volna tenni. Gondoljunk arra a már-már sorsszerű esetekre, amikor a kiemelkedő irodal­mi alkotások elszürkülnek vagy eltorzulnak az adaptá­ció következtében. Cserés dr. hangjátéka tö­kéletes Hemingwayt adotta hallgatóknak, olyan egysze­rű módon, hogy szinte fel­kiáltottunk a több mint egy­órás dráma hallatán, igen Santiago történetét csak így lehetett elküldeni az éteren át az emberekhez. Ebben persze nagy része volt a zse­niális öreg- színésznek, Mak­iári Zoltánnak is, de nem minden alap nélkül mondják, hogy a rendező sikere vagy bukása a szereplők kivá­lasztásánál kezdődik. Ezúttal is érdemes volt meghallgatni az Ifjúsági Rá­dió népszerű műsorát, — a mikrofonnál Görgényi Zol­tán — a Táskarádiót, mert hasznos és érdekes témák váltogatták egymást, példá­ul albérlet és környéke, a belga királyi sarj házassága, lakásrendelet-magyarázat és egyebek. Egy kicsit -mégis merev volt a legutóbbi adás, mintha túlon túl is érződött volna a méricskélés, — a miből mennyit adjunk szer­kesztői gondja. Élőbb szo­kott lenni a szívesen hall­gatott ifjúsági műsor. — ti ­A békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeumban . pénteken nyitották meg Baranyó Sándor festő­művész kiállítását. Ké­pünkön a megnyitó után a művész és egy érdek­lődő

Next

/
Oldalképek
Tartalom