Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-08 / 56. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 8. „Bölcsőjét kereste a magyarnak” Iszlámtudósok az Akadémián Szanszkritül és tibetiül Őseinkről két nyelven Világszerte megkezdődtek az előkészületek Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulójának megünneplésére. Rövidesen megalakul a hazai eseménysorozatot szervező emlékbizottság, valamint az indiai, angliai és NSZK-beli emlékbizottság is. Körösi Csorna Sándor — Széchenyi István szavaival „Bölcsőjét kereste a magyarnak”. A nem kevesebb, mint 17 keleti nyelvet folyékonyan beszélő tudós — aki 1784 április elején született — a XIX. század elején indult Ázsiába, hogy fellelje a magyarok őshazáját. Ezt követően több mint húsz évet töltött Indiában, főként annak tibetiek által lakott területein, megalapítva az egész világ számára a tibe- tisztika tudományát. Dar- dzsilingben temették el. ottani sírja magyar nemzeti kegyhely. Térjék József az 1920-ban alakult, majd 1969-ben újjászervezett Körösi Csorna Társaság főtitkára mondta: — Társulatunknak csaknem ezer tagja van, s Budapest mellett Szegeden, Sopronban és Túrkevén is munkálkodik tagozatunk. A magyar nép keleti származására vonatkozó kutatások, valamint a nagy múltú ázsiai kultúrák tudományos feldolgozása mellett az ősszel arab, török, kínai,, japán, mongol, perzsa, hindi, tibeti, szanszlkrdt és bibliai héber nyelvtanfolyamokat is indítottunk, több mint 120 hallgatóval, s a tanítást-tanulást ezúttal először segítik hazai kiadású tankönyvek. — Iszlámtudományj munkaközösségünk célkitűzése; kutatni és. közismertté tenni a magyar nép történetében oly hosszú időt átívelt, s oly fontos szerepet játszott török hódoltság korát. Ennek érdekében hétfőn tíz részes előadássorozatot indítunk a Tudományos Akadémán „Az iszlám” címmel, Goldziher Ignác, Vámbéry Ármin, Ger- manus Gyula és mások munkásságának és a mai hazai iszlámkutatás legújabb-ered- ményeinek felhasználásával. Könyvsorozatot állítunk ösz- sze „A magyar őstörténet forrásai” címmel, amely első ízben foglalja magába a magyarok honfoglalás előtti történetének a mai napig ismert valamennyi írásos anyagát, kétnyelvű kiadásban, Czeglédj Károly egyetemi tanár, társaságunk elnöke szerkesztette. Említést érdemel a rövidesen nyomdába kerülő művelődéstörténeti sorozatunk is. Címe: „Kelet népei”. A valameny- nyi keleti népi kultúrát bemutató, 24 kötetre tervezett sorozatot én szerkesztettem, s az első hat kötet — a tervek szerint — jövőre lát napvilágot. G. T. LEMEZ FIGYELŐ együttes új albuma Többször töprengtem mar azon, vajon mi lehet Bojtorján együttes muzsikájának titka. Hogyan csinálják, hogy a zenei élet. ízlés, műfajok megítélésében oly gyakran szöges ellentmondásban álló csoportok, korosztályok „elássák a csatabárdot”, és közösen élvezik a magyar country megalkotójának tartott zenekar dalait. A megoldás nagyon egyszerű. Szerzeményeik szövegét tiszta magyar nyelven írják, a zenében is az egyszerűségre törekszenek, a mesterkéltség nyomait nem lelni slágereikben. Ezen erényüket az év első hazai nagylemezei között kiadott albumuk anyaga is tükrözi, prezentálja. A Válogatás címe: Történetek. A korongról tizenhárom szerzeményt, történetet hallgathatunk meg. A Bojtorján olyan neveket, egyéniségeket nyert meg közreműködőnek. szerzőnek mint Bródy János. Szörényi Levente és Szabolcs. Balázs Ferenc (billentyűs). Dés László (szaxofon), hogy a legismertebbeket említsük. A parádés vendéggárda s a négytagú együttes közös munkája révén tetszetős produkció született. Az A oldal nyitószáma a Nyugtalan idők című dal Pomázi Zoltán és Vörös Andor szerzeménye. (Az album valamennyi dalát — egy kivételével — e szerzőpáros írta.) Horváth Attila szellemes szövege jól alkalmazkodik a vokálbetétekkel tűzdelt hangulatos muzsikához. Ritkán hallható szép gitár- kíséret festi alá a Páratlan oldal című szerzeményt, míg a következő slágerben (Messze van) a szaxofon jeleskedik. A Bojtorján második nagylemezének tizenhárom dala közül valamennyi esélyes a slágerlistára, de egykét szám különös figyelmet érdemel. Ilyen például a Nyolckézláb kompozíció, amelyben Bródy János és Vörös Andor ének és steel- gitár párbaja ragadja magával a lemezhallgatót. Különös lírai atmoszférát teremt a Bálterem című sláger, míg az Egy hétig tart (Bródy szerzemény) egy mai ..lőve story"-t mesél el. — fs — Pillanatkép a mezőtúri városi gyermekkönyvtárból. A 2400 ifjú olvasó több mint 24 ezer kötetből válogathat Dal, zene, vers és próza a pódiumon „Aranyeső” a Verseghy diáknapokon A múlt hét végén, szombaton, a délutáni órákban fejeződtek be Szolnokon a Verseghy diáknapok művészeti bemutatói. Ez alkalommal az ének, a zene, a vers és a pró- z.a jutott „főszerephez” a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, valamint a Verseghy Ferenc Gimnázium pódiumain. A diákok színvonalasan' szerepeltek, igazolja ezt az is, hogy a zsűri nem „takarékoskodott” az aranyoklevelekkeli, jónéhány produkció nyerte el a legrangosabb elismerést. A szólóénekesek igényes műsorválasatása mindenképpen dicsérendő, Brahms és Mozart műveitől Schubert és Mendelssohn dalain át a népdalokig, népdalfeldolgozásokig a zeneirodalom sok szép műve csendült fel előadásukban. Marosi Edit, a tisza- földvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola diákja gömöri népdalokkal szerepelt. A zsűri aranyoklevéllel jutalmazta produkcióját, de ugyancsak aranyoklevelet kapott iskolatársa. Márksteiner Ilona is, aki népballadákat adott elő. Antal Anikó, a Verseghy Ferenc Gimnázium szólistája, Barna Júlia, a Tiszaparti Gimnázium diákja és Szabó Andrea, a Varga Katalin Gimnázium tanulója szintén „arannyal” térhetett haza a seregszemléről. A duók, a triók, a kvartettek — noha meglehetősen szűkösen voltak a művelődési központ zenetermében — sem szégyenkezhettek, ebben a kategóriában is „aranyeső hullott”. A szolnoki Tiszaparti Gimnázium mindkét triója elnyerte a legmagasabb minősítést, ugyancsak két aranyat vittek haza a jászberényi Lehel vezér Gimnázium diákjai. Ezt az elismerést nyerték el a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola énekesei is. Ügy véljük, az aranyoklevél mellett külön elismerést is érdemelnek a mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szak- középiskola és a karcagi Gábor Áron Gimnázium „fiai”, már csak azért is, mert a sok lány között is állták a versenyt s igényes műsorukkal méltón képviselték iskoláikat. Sajnos az „egyéb” kategóriában szereplő — eredetileg tizenegy produkció helyett. — csak hatot láthattunk. Úgy tűnik, leginkább a jazz-ba- lettosok, a bűvészek, a paro- disták között dúlt az influenza. Nagy Csaba — a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanulója — bűvész- mutatványaival viszont olyannyira „elbűvölte” a zsűrit, hogy az aranyoklevéllel jutalmazta produkcióját. A polbeat-, a rock-, a jazz- szólisták és -együttesek délután szerepeltek a művelődési központban. Mondhatnánk, itt a rockzenészek „jöttek, láttak és győztek”, ugyanis ők vitték el mindhárom aranyoklevelet. Nevezetesen a jászberényi Erősáramú Szakközépiskola Beatnik, a szolnoki Vízügyi Szakközépiskola Fjord együttese, valamint Viktor János, az ugyancsak szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközép- iskola diákja, aki elektromos orgonáján rockfeldölgozáso- kat adott elő. A legnépesebb mezőny mindenképpen a vers- és prózamondóké volt. A zsűri külön értékelte a gimnáziumok és külön a szakmunkás- képző intézetek szavalóinak produkcióit. A gimnazisták előadásában többnyire magyar költők verseit hallhattuk, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Radnóti Miklós költeményeinek megszólaltatására sok diák Vállalkozott. Aranyoklevéllel Kovács Tímeát, a jászberényi Lehel vezér; Tóth Ildikót, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós; Kőrös Iloriát, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium versmondóját, valamint Dávid Ilonát, a kunhegyesi Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola tanulóját jutalmazta a zsűri. A szakmunkásképző intézetek szavalói közül Józsa Ildikó, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari; Balogh Irén, a karcagi 629-es számú; és Betti Gabriella, a jászberényi 606-os számú Szakmunkásképző Intézet diákja kapta meg az aranyoklevelet. A prózamondók között kiemelkedő volt Gecov Krisztina, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákja, aki rendkívüli tehetséggel mondta el Sánta Ferenc Kicsi madár című novelláját. De Szendrei Eszter, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Bucz- kó István, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium és Nagy Mariann, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola prózamondója is aranyoklevéllel térhetett haza a bemutatóról. A rádió hullámhosszán Cserés Miklós emlékezete Nem tiszteletkör, hanem érdemi elismerés az utókor részéről azok számára, akik már a mindennél csendesebb „stúdióban” rádióznak — sajnos egyre többen vannak — de munkásságuk értékeit megőrizték a hangszalagok. Csak elismerés illeti mindazokat, akik a nagy, rádiós alkotók emlékét műveikkel éltetik tovább. Ezúttal dr. Cserés Miklós szellemi hagyatékára gondolunk. Akik ismerték, tudták róla, hogy a legképzettebb rádiós szakemberek egyike, elméleti és gyakorlati munkásságával nagyba» hozzájárult a rádiódráma műfaji elismertetéséhez. A többség — a hallgatók — csak művei lévén ismerhették, de mindenki megérezhette, hogy egészen kivételes tehetségű rádiós rendező volt. Az egyik legnagyobb bravúrja volt Az öreg halász és a tenger mikrofonra alkalmazása. Hemingway világhírű kisregénye ugyan szinte kiált a rádiós műfajért, de olyan billenékenyen lebeg a leírás és a monológ határán, hogy avatatlan kézzel hozzányúlva legfőbb értékeit tönkre lehetett volna tenni. Gondoljunk arra a már-már sorsszerű esetekre, amikor a kiemelkedő irodalmi alkotások elszürkülnek vagy eltorzulnak az adaptáció következtében. Cserés dr. hangjátéka tökéletes Hemingwayt adotta hallgatóknak, olyan egyszerű módon, hogy szinte felkiáltottunk a több mint egyórás dráma hallatán, igen Santiago történetét csak így lehetett elküldeni az éteren át az emberekhez. Ebben persze nagy része volt a zseniális öreg- színésznek, Makiári Zoltánnak is, de nem minden alap nélkül mondják, hogy a rendező sikere vagy bukása a szereplők kiválasztásánál kezdődik. Ezúttal is érdemes volt meghallgatni az Ifjúsági Rádió népszerű műsorát, — a mikrofonnál Görgényi Zoltán — a Táskarádiót, mert hasznos és érdekes témák váltogatták egymást, például albérlet és környéke, a belga királyi sarj házassága, lakásrendelet-magyarázat és egyebek. Egy kicsit -mégis merev volt a legutóbbi adás, mintha túlon túl is érződött volna a méricskélés, — a miből mennyit adjunk szerkesztői gondja. Élőbb szokott lenni a szívesen hallgatott ifjúsági műsor. — ti A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban . pénteken nyitották meg Baranyó Sándor festőművész kiállítását. Képünkön a megnyitó után a művész és egy érdeklődő
