Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

1983. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Győr, Pécs, Szeged és Szolnok szovjet testvérkap­csolattal rendelkező úttörői készítettek tegnap közös mű­sort a Magyar Rádió segítsé­gével. Az adás résztvevői egymásnak mutatták be kap­csolatuk történetét, lénye­gét. Levelek, riportok, ver­sek és dalok hangzottak el mind a négy városból. A szolnoki pajtások a Nagyal­földi Kőolaj és Földgázter­melő Vállalatt irodaházából kapcsolódtak a rádióműsor­ba. A tegnapi jó szereplés ju­talmaként nyáron két szol­noki pajtás a Szovjetunióba utazhat nyolcán pedig Csil­lebércen táborozhatnak. A játék a „Barátság pos­tásai” címet kapta, amelyet április 24-én, 10 órakor hall­hatnak a Kossuth rádió hul­lámhosszán az érdeklődők. Filmiegyzet I Mátyás és a Hunyadiak Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Újabb látnivalók Ópusztaszeren Színházi világnap A téli szünet után április 1-én újra megnyitja kapuit az ópusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékpark, amelyet tavaly mintegy 100 000 ér­deklődő keresett fel. A rövi­desen kezdődő új idény lá­togatói arról győződhetnek majd meg, hogy a nevezetes emlékhelyen az elmúlt hó­napokban sem pihentek a munkások, a környékbeli tsz-ek építőbrigádjai. A székkutasi pusztafeketehalmi olvasókört például Ópuszta­szerre, a skanzenba telepí­tették át, a századforduló tá­ján a parasztemberek műve­lődését és szórakozását szol­gáló épületet a lebontott anyagok felhasználásával eredeti formájában építették újjá. A hajópadlós bálterem, könyvtárhelyiség, a kávé és a tea főzésére szolgáló sza- badkéményes üstház mel­lett elkészült az olvasókör kuglipályája is. Ennek szomszédságában az alföldi népi építészet hagyo­mányait felhasználva ugyan­csak a századfordulóra em­lékeztető műhelyek készül­tek. Ezekben a szegedi mú­zeum néprajzi ■ osztályának birtokában lévő régi szer­számok bemutatásával ko­vács-, szíjártó és bognármű­helyeket rendeznek be. Az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkot április 1. után naponta 9 és 17 óra között kereshetik fel az érdeklődők. Ma a Színházi világ­nap alkalmából Kállai Ferenc, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Ma­gyar Színművészeti Szö­vetség elnöke üzenetét olvassák fel színházaink­ban. „Amikor néhány helyén a világnap az emberiség legna­gyobb tragédiáját akarják előkészíteni, s e végzetes drá­ma különböző minőségű, stí­lusú és szándékú rendezői nap mint nap ellentétes inst­rukciókat adnak a főszerep­lőiknek és statisztaként ke­zelik népeiket. — a színház, mint a nagy egész kicsinyí­tett mása, maga is tükrözi a világ félelmét, bizonytalan­ságait. Sokféle „izmus” elhasznált igazságait olykor új blöfföli váltogatják, és ezzel sokkol­ják az egyre kiábrándultába, hitehagyott embert. £z em­bert, az örök csodát, a meg- fejthetetlent, aki maga köré építette azt a világot, amely­ben álmai szerint élhetne, de mire felépíti álmai vilá­gát. megmérgezi éltető erőit, a levegőt és a vizet, s olykor­on magát. Hogy van ez?! Miért?! Ez a színház, a művésze­tek örök nagy kérdései kö­zé tartozik. A víz és a levegő megtis títására már itt-ott talált megoldást. De önmaga meg­tisztulása, alkotásai alapján méltán várható emberré vá­lása, méltóságának érvénye­sítése nehezebben valósul meg. Különböző körülmények között él az ember, társadal-. milag, anyagilag, erkölcsi­leg. S így különböző hatások érik. De bárhol is éljen, az igaz emberi példák felmuta­tására a művészet, a színház a legalkalmasabb. S ezen az ünnepi megemlékezésen hadd mondjak egy fohászt: Színház! Vigyázz az em­berre! Neveld olyanná, aki­nek méltósága van! Mutasd fel önnön ábrázatát, és ne hagyd, hogy tereljék, mint az állatot, esetleg őrült pász­torok ! Szeresd azt a társa­dalmat, amely alkalmat ad arra, hogy bíráld is, és har­colj az ellen, amely elfojtja szép akarásaid! Ne higgy a társadalomkívüliséget kép­viselő hazug álforradalmi- ságban, de szeresd a felsza­badult szellem minden for­máját. Tudd, hogy a közön­ség között ülnek fiatalok, középkorúak és öregek is. És még élnek. S élni akar­nak. Akard, hogy egymást segítve éljenek a kiváltságos .szellemek* gondolat-tüzeinéH melegedve, melyek izzása a színpadról feléjük árad”. Hatásvadászok Az idősebbek, de a kö- zépkorosztálybeliek is jól emlékezhetnek azokra a csi­ricsáré, fonodái hulladék­anyagból készült -„lélekme- legítőkre”, amelyeket rá­érős vöröskeresztes hölgyek a második világháború évei­ben a fronton didergő kato­náknak kötöttek. A sajtó, a filmhíradó unásig ismertette azt a gyorshurkolásos módszert, amellyel állítólag meg le­hetett kötni egy pulóvert. Csupán egy „szépséghibájuk” volt ezeknek a kötött hol­miknak: ha a fonal valame­lyik ága. boga kibomlott, mert beleakadt valamibe, pillanatokon belül felfeslett az egész; csinálmány, a meg­ajándékozott. úsv járt. mint Mátyás királyunk, amikor kapott is ajándékot, meg nem is. Nem tehetünk róla, hogy ezek a gondolattársításaink születtek Szúrd! Miklós szer­zői filmje, .a Hatásvadászok láttán. Nagyon mutatós, so­kat sejdít.tető film, csak ép­pen könnyen beleakadnak logikai tüskéink a történet fikcióiba, s a király máris meztelen. A Nagy öreg Író, — aki különben halálos beteg — úgy tudja kórházi ágyán, hogy az egyik vidéki szín­házban próbálják darabját, első színpadi művét, a Ja­kobinusokat. Nem tudni, mi­ért tudja így. az sem derül ki. miért az Ifjú Rendezőnek kellene a szerző tudomására hoznia, hogy nem is- tűzik műsorra a drámát, mert va­lahol valakik úgy gondolták, jobb ha a rebellis kézirat az. íróaszitalfiókban marad. Az Ifjú Rendező és a Színház Igazgat:') a tájékoztatás el­maradásáért ö ss z.ecsa pn ak, és. ezek után még inkább nem értjük, hogy miért nem közli az igazgató a Nagv öreg Íróval, hogy nem mutatják be a Jakobinuso­kat, hiszen az igazgató az igazgatásért, veszi fel a fi­zetését. Nem derül ki szá­munkra az. sem. hogy az If­jú Rendező — Szurdi Horkai Ádámnak keresztelte — mi­lyen viszonyban volt tulaj­donképpen Gál Szabó End­rével. az íróval. Van ugyan­is kettőjük között egy bizal­mas dialógus. amelyből egyenesen atya-fiúi kapcso­latra is következtethetünk, nem csupán azért. mert Horkai végig apókának szó-, Htja az írót, akit ugyan az igazgatójával történt beszél­getéskor még -lepocskondiá- zott. De menjünk tovább, újabb fikció következik: a Három a kislányt próbáló rendező, — miután szerető­je férje, aki mellesleg Gál Szabó kezelőorvosa közli vele, hogy az író már csak két hétig ha él, s. mellesleg részt vesz a másnapi próbán — „kamuból” az egyik pillana- nalról a másikra próbálni kezdi a Jakobinusokat. Az álpróba révén Horkai és színészei egyre inkább bele­gabalyodnak a hazugsághí­nárba, de számukra a játék a legigazabb valóság, van­nak pillanatok, amikor el­hiszik leendő sikerüket a Ja­kobinusokban, noha tudják, a dráma nem kerül közön­ség elé. Másnap megérkezik az író, megnéz; a próbát, majd beleül a fényes miniszteriá­lis gépkocsiba és távozik, azaz... hírnök jő, pihegve szól, az író nem ment el (?) Folytatódnak az álpróbák, hazugság, hazugság hátán, egészen az író haláláig, majd a társulat kólás-vod- kás-citromos itallal — az volt Gál Szabó kedvence — kábítja vissza magát a Há­rom a kislány lagymatag hangulatába. Lombiktörténet, ám még ez sem lenne baj, de az már igen, hogy a következtetései is „kikevertek”. A „kitalá- ció” megbosszulja magát, ebben a közegben a reali­tások igazsága is felborul, a tiszta szándékokra is az alaphazugság árnyéka esik; Divatosan szólva: nem hisz1 szűk el a film „üzenetét” sem, mert az alapszituáció is erőszakolt, kitalált. A főhős­nek, a mindent, mindenkinél jobban tudó filmbéli Ifjú Rendezőnek csak azt hisz- szűk el, hogy a színészeivel kegyetlen, s minden csődjé­ért mindig másokat hibáz­tat. Különben — ennyi ta­lán a fellelhető tisztesség — véleményét-nem rejti véka alá, mindenki sza .. ., tehet­ségtelen, egy, csak egy le­gény van talpon a vidéken. (A film címe eredetileg: Vidékiek.) A jobb sorsra érdemes Udvaros Dorottya Horkai szeretőjének szerepében ön­maga árnyéka, Szakácsi Sán­dor — az Ifjú Rendező — nagyot birkózott figurája végleteivel, szerepéből is következően a „mezőny leg­jobbja”, ám Linka György szinte hangtalan megjelené­sei árasztották a filmből a legtöbb erőt. Szalui András operatőri munkája egészen nagyvonalú, pontos, lényeg­látó. logikus, mindemellett könnyed, szelleme-.. — ti — Mátyás és a Hunyadiak címmel tegnap kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériá­ban. A reneszánsz kiállítás szomszédságában a magyar történelem legendássá vált alakjainak képzőművészeti ábrázolásait mutatják be. A különböző Mátyás- és Hunyadi-portrék, az életük­höz, a velük kapcsolatos ne­vezetes történelmi esemé­nyekhez kapcsolódó alkotá­sok a XVII—XX. század kö­zött születtek. Az olajfest­ményeket és a grafikákat híres mesterek készítették, így Benczúr Gyula, Mada- rász Viktor, Lotz Károly, Than Mór, Barabás Miklós. A tárlaton egy szobor vázla­ta is megtekinthető: az 1902- ben elkészült eredeti mű, — Mátyás király lovasszobra — Fadrusz János munkája rrja Kolozsvár főterén áll. A kiállítás június végéig tekinthető meg. A vita eldőlt Közös kutatások Zsebszámológépek az iskolákban Másfél évvel ezelőtt Bu­dapest és Veszprém egy ál­talános, közép- és szakközép- iskolájában egy-egy osztály minden tanulója kapott zsebszámológépe-, amelyet azután a matematika, a fizi­ka, a mechanika és az elekt­ronika, valamint a kémia órákon használnia is kellett. A hatást különböző teszt­feladatok alapján mérték le, az Országos Oktatástech­nikai Központ munkatársai, s kedvező választ kaptak a ■kérdésekre, amelyek koráéi­ban vitát váltottak ki a pe­dagógusok körében. Így pél­dául nem korai-e a 10—11 éves gyerek kezébe számoló­gépet adni, nem fejleszti-e ez vissza a számolókészséget? Nos a tapasztalatok szerint ,a gyerekeket a számológép összehasonlításra készteti, fejben is számolnak, és az eredményt összehasonlítják a gép által jelzettel. így in­kább serkenti a gondolko­dást, mintsem gátolja. A számológépek használatának szemléletformáló hatása is van, közelebb hozza a diá­kot a számítógéphez, a prog­ramozáshoz, egyszóval a szá­mítástechnika alkalmazásá­hoz. Tudósküldöttség az Egyesült Államokban Kulcsár Kálmán akadémi­kusnak, az MTA főtitkárhe­lyettesének vezetésével teg­nap küldöttség utazott az Amerikai Egyesült Államok­ba, hogy részt vegyen a Ma­gyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Humán Tu­dományos Társaságok Taná­csa vegyesbizottságának má­sodik ülésén. Az eszmecse­rén értékelték az elmúlt há­rom év közös kutatási tevé­kenységét, valamint megtár­gyalták és aláírták az 1983— 1985. évekre szóló munkater­vet. r Kerámiák az Átriumba Munka közben A fazekasmesterség munkafolyamatait ábrázoló sorozat egy darabja A Népi Iparművészeti Ta­nács felkérésére önálló be­mutatkozásra készül Sz. Nagy István, a karcagi Agyagipari Háziipari Szövet­kezet művészeti vezetője. A Pannónia Szálloda Vállalat által a budapesti Atrium Hyatt Szállodában a nyár fo­lyamán rendezendő népmű­vészeti bemutatón más ipar- művészeti ágak mellett sze­repel majd a karcagi faze­kas kollekciója is. A fiatal népi iparművész ezúttal a hagyományos karcagi cserép­edények mellett több új ji- gurális kerámiát is be kíván mutatni a szakmai, illetve a nagyközönség előtt. • Komahordó Fotó: T. Katona László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom