Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
1983. MÁRCIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülésezett az Elnöki Tanács Rendelet a jogtanácsosi, ügyvédi tevékenységről Tegnap ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A Minisztertanács előterjesztése alapján törvényerejű rendeletet fogadott el a jogtanácsosi tevékenységről. Az új jogszabály értelmében a jogtanácsos fő feladata a gazdálkodó és más szervezetek jogi ügyeinek intézése, s tevékenységi körében — a jogszabály által meghatározott kivételes esetekben — magánszemély részére is nyújthat jogi segítséget. A tvr. bevezette új intézmény: a jogtanácsosi névjegyzék. Csak az szerez jogot a jogtanácsosi működéshez, akit a névjegyzékbe bejegyeztek. Az új rendelkezések meghatározzák a jogtanácsosi szervezetben működő jogi iroda feladatait, működésének szervezeti és jogi kereteit, továbbá lehetővé teszik jogtanácsosi munka- közösség létrehozását, elsősorban az új vállalkozási formák szakszerű jogi ellátása érdekében. Rendelkezik a tvr. a jogtanácsosi tevékenység állami felügyeletéről és irányításáról is. Az Elnöki Tanács ugyancsak törvényerejű rendeletet alkotott az ügyvédségről. Az ügyvédi tevékenységet szabályozó korábbi, 1958-ban alkotott törvényerejű rendelet hatályba lépése ótá eltelt idő tapasztalatai alapján az ügyvédi szervezet és működés, valamint annak jogi szabályozása korszerűsítésre szorult. Az új jogszabály rendelkezéseivel erősíti az ügyvédi szervezet önkormányzati jellegét, növeli önállóságát, előmozdítja az ügyvédi munka színvonalának emelését. Az ügyvédi szervezet hatékonyságának és demokratizmusának fejlesztése érdekében tovább szélesedik az ügyvédi kamarák és az országos ügyvédi tanács jogköre, erősödik szervezetük irányító és ellenőrző szerepe. Az ügyvédi önkormányzat erősítése és demokratizmusának szélesítése végett az eddig igazságügyminiszteri jogkörbe tartozó teendők egy része átkerül az ügyvédi önkormányzati szervekhez. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kitüntetéses doktorrá avatásokról döntött, a hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Elismerés a TRVVV fiataljainak KISZ-szervezet kitüntetése Tegnap Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban rendezett kitüntetési ünnepségen a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat KISZ-szervezete a KISZ KB Vörös Vándorzászlója kitüntetésben részesült. Az ünnepségen részt vett Szabó Borbála, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Bálint Ferenc, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője, Váradi József, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője, Ulveczki Tibor, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese, Hegyi Istvánná, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Papp Károly, a Medosz elnökségének tagja. A kitüntetést Szilágyi Antal, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetője adta át Kun Istvánnak, a Tiszamenti Regionális ' Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat KISZ-bizottsága titkárának. Karcagot), a KÁTISZ-ban nyugatnémet megrendelésre ezer védőgázas hegesztöberendezést gyártanak. Tanácskoztak a vasutas szocialista brigádok vezetői Továbbra is gond a munkaerő hianya A munkaverseny-mozgalom eredményeiről és további feladatairól tanácskoztak pénteken a MÁV vezérigazgatóságán a MÁV szocialista brigádjainak vezetői. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. Szűcs Zoltán vezérigazgató vitaindító beszámolójából kitűnt: bár csökkent a létszám, a vasutas dolgozóknak még ma is több mint a fele vesz részt aktívan a brigádmozgalomban. Az elmúlt években néhány területen csökkent a brigádok száma, sajnálatosan elsősorban éppen az üzemviteli, illetve a forgalmi végrehajtó területeken: egyes nagy létszámú üzemegységekben jelenleg a dolgozók alig 20 százaléka szocialista brigádtag. Erőteljes létszámnövekedés volt azonban az utóbbi időben a járműjavító üzemek szocialista brigádjaiban, néhány helyen a brigádtagok aránya elérte a 80 százalékot is. A legutóbbi országos brigádvezetői tanácskozás óta eltelt öt év alatt a szocialista brigádmozgalom tartalmi fejlődése meglehetősen lassú ütemű volt a vasútnál, elsősorban azért, mert a gazdasági vezetés nem találta meg azokat az újabb lehetőségeket, amelyek a mozgalom megújhodását segítik elő. ' Az elmúlt időszakban megváltoztak a munka feltételei is, egyes — főként a nagy fizikai erőfeszítést igénylő — területeken állandósult a munkaerőhiány. A nehézségek leküzdésében kiemelkedő szerepet töltöttek be a szocialista brigádok. A vezérigazgató megállapította, hogy az erőfeszítések ellenére az utazás kulturáltsága nem javult, továbbra is rendszeres a személyszállító vonatok késése, nem megfelelő a szerelvények és az állomások tisztasága. Ugyancsak nem javult kellően a korszerű mozdonyok fajlagos üzemanyag-felhasználása — bár az energiatakarékosságban elért eredmények számottevőek —, s sokszor van gond az anyagellátásban is. Az elkövetkező időszak feladatainak maradéktalan teljesítéséhez — mindenekelőtt a személyszállítás színvonalának növeléséhez, az utazás kulturáltságának javításához. az áruszállítási teljesítmények fokozásához — az eddiginél jobban számítanak a szocialista brigádtagok közreműködésére — hangsúlyozta a vezérigazgató. Felelősségteljes, példamutató magatartásukkal a munkaköri kötelességet meghaladó mennyiségi és minőségi munkával segítsék elő, hogy a vasút helytállhasson a jelenlegi nehezebb körülmények között. Pullai Árpád felszólalásában utalt arra, hogy az új munka- és üzemszervezési módszerek hozzásegítik a vasutat ahhoz, hogy csökkenő fuvaroztató! igények mellett is maradéktalanul kihasználhassa meglevő kapacitását. A kereskedelmi szemléleten is módosítani kell, hiszen a vasút az utasokból és a fuvaroztatókból él, ám ezt még gyakran nem veszik tudomásul. A miniszter utalt arra is, hogy a brigádmozgalom hatékonyabbá tételéért az eddiginél többet tehetnek a gazdálkodó szervezetek is. A vitában felszólaló brigádvezetők közül többen arról beszéltek, hogy sok munkahelyen csökken a fiatal brigádtagok aránya. Ennek okát elsősorban abban látták, hogy nem elég példamutató a brigádok magatartása, és az érvényben levő ösztönző és elismerő módszerek sem teszik vonzóvá a brigádéletet. Mások elmondták: a létszám csökkenésének gyakran az az oka. hogy a dolgozók munka után más elfoglaltságot vállalnak. ,s így a szó szoros értelmében nem marad idejük a brigádélelre. Miből lett (lesz) a nyereség7 Olcsóbban termelnek többet, és csak eladhatót A rekorderedmények túlszárnyalására is lehetőséget látnak a törökszentmiklósi Béke Tsz-ben A zárszámadáson jóváhagyott tavalyi mérleg alapján kétségtelen, hogy a törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezet nemcsak a saját, korábbi eredményeihez hasonlítva zárt rekord- esztendőt, hanem a megye közös gazdaságai közül is a legsikeresebb nagyüzem volt 1982-ben. A tavalyi országos termelőszövetkezeti átlagokat figyelembe véve is kiemelkedő a téeszbeliek múlt évi teljesítménye: amíg a hazai közös gazdaságok az 1982. évi mintegy 210 milliárdos termésükből átlagosan 10 százalékos nyereséget proValamivel több mint tízezer hektár, átlagosan 21,7 aranykorona értékű, tehát jó közepes minőségír földterületen gazdálkodik a termelőszövetkezet csaknem nyolcszáz tagú kollektívája. Az, hogy a közösen művelt földek 93 százalékát kitevő szántóterületen elért 186 millió forintos árbevételnek tavaly a 30 százalékát nyereségként könyvelhették el a növénytermesztési főágazat dolgozói, hét esztendei következetes termelésfejlesztési munkának az eredménye. Az 1976-ban négy szövetkezet egyesülésével létrejött Béke Tsz-ben kialakult szakvezetői gárda mindenekelőtt felszámolta a gazdaságtalanul vagy csak minimális jövedelemmel termelhető növényféléket. Évek óta csak olyan növényeket termesztenek a téeszben, amelyek a törökszentmiklósi éghajlati és talajviszonyok között a legnagyobb hozamokat produkálják, amelyekre- a legnagyobb szükség van határainkon belül és á leggazdaságosabban értékesíthetők exportra. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szövetkezet növénytermesztői a szántóterületek 20 százalékán már megvalósított új. korszerű talajművelési módszernek, az altalajlazításnak. Ez amellett, hogy költségtakarékos. lehetővé teszi, hogy az öntözési kapacitással nem A tavalyi — a hét év előttihez hasonlítva másfél tonnával több búza, a 2,3 tonnával nagyobb kukorica, a csaknem egy tonnával több napraforgó, és a háromszorta nagyobb, azaz 48 tonnás cukorrépa — átlagtermések azt bizonyítják, hog a téeszbeliek jól kihasználják termőhelyi adottságaikat, a szántóterület kedvező arányát, a földek ijó közepes aranykorona értékét. Az eredményes törekvések nyomán a téesz tavalyi 350 milliós árbevételéből 130 millió forint volt az állattenyésztés nyeresége, és ebből 20 millió forint lett árnyereség. Az eredmények értékét növeli, hogy amíg 1978-ban a szövetkezet egymillió forintnál többet ráfizetett - az áldukáltak. addig a Béke Tsz tavalyi 350 miiliWó forintos termeléséből 77 millió forint, azaz huszonkét százalékos nyereséget realizált. A megyei állagokat lényegesen meghaladó, az országos ösz- szehasonlításban több mint kétszeres hatékonyságot mutató eredmények olvastánhal latén kézenfekvő a kérdés, az elmúlt esztendőben is lényegesen megnehezedett gazdálkodási feltételek közepette hogyan, miből lett a szövetkezetben az előző évit 12 százalékkal meghaladó nyereség ? rendelkező gazdaságban a földben megfelelően elraktározódjon az őszi-téli csapadék egy része. A korábbi éveikhez képest jelentősen előre léptek a tápanyag-visz- szapótlásban is; mondván, hogy ha többet kívánnak tőle, többet is kell adni a földnek. A szövetkezetek egyesülését követő esztendőkben még csak 150—180 kilogramm, tavaly már 350 kilogrammnál több vegyes műtrágya-hatóanyagot juttattak ki a földekre. Emellett a szántóterületek több mint 12 százalékán hektáronként 40 tonna, mésziszappal dúsított szervestrágyával pótolják a tápanyagot. A korszerű és szakszerű talaj előkészítő, növény ápolási és növényvédelmi munkák, a színvonalas tápanyag- gazdálkodás és a jó fajtaválasztás még egészséges kockázatvállalással is párosul a szövetkezetben. Amíg a termelési ráfordítások növekedését előidéző áremelkedések nem egy gazdaságban olyan fontos ipari növények, mint például a napraforgó és a cukorrépa vetésterületének csökkenéséhez vezettek, addig a Békében kiadták a jelszót: nem megszüntetni, hanem gazdaságossá tenni! A végeredmény? A napraforgó-ágazatban dolgozók 1340 hektár átlagában 38 százalékos, a cukorrépa-termesztők csaknem 50 százalékos nyereségszintet értele el 1982-ben. lattenyésztésre, addig a tavalyi 15 százalékot meghaladó jövedelmezőség nem csak a megye közös gazdaságai között, de országosan is egyedülálló. Az állattenyésztésben is a reális kockázat- vállalás jellemezte a téeszbeliek termelésfejlesztési törekvéseit. A huszonnegyedik órában — amikor még kedvezlek a támogatási és a hitelfeltételek — a szövetkezetnek is hosszú távon tisztes jövedelemmel biztató, ugyanakkor a népgazdaság hazai ellátási és exportfeladatait is jól segítő fejlesztésre vállalkoztak. A 101 millió forintos költséggel, kétharmadrészt saját erőből két évvel ezelőtt megvalósított sertésszaktelep tavaly már hét és fél millió forinttal növelte a szövetkezet nyereségét, az onnan 1982- ben 'kikerült 15 ezer hízó egyötödét exportra szállították. A tavalyi 350 milliós termelési érték 96 százalékát a növénytermesztők és az állattenyésztők produkálták. Ez is mutatja, hogy a termelőszövetkezet adottságai elsősorban az alaptevékenységnek kedveznek. Arra, hogy az egyesüléstől számított, szűkösnek szerencsére egyáltalán nem mondható hét esztendő átlagában elért évi 12 százalékos termelésnövekedésnek, a nyereség évi 30 százalékos átlagos növekedésének ml a titka, egyértelműen azt tartják a szövetkezet szakvezetői: nincs titok, nincs recept. Adottságok és lehetőségek vannak — mondják —. amelyeket maximálisan .ki kell használni. És vallják, hogy nagy jelentőséggel bír a nyolcszáz fős termelőszövetkezeti kolektívának az az igyekezete, hogy soha nem élik fel a holnapot. Amellett, hogy az évről évre gyarapodó nyereségükből eleget tesznek a népgazdasági kötelezettségeiknek, hogy az utóbbi két évben ötezer forinttal növelni tudták az egy dolgozó tagra jutó jövedelmet, mindig megfelelő biztonságot, jó alapokat, teremtenek a következő esztendők munkájához. Az úgynevezett termelésre tartalékolt eszközök, értéke 1980- ban például 112 millió forint volt, ugyanakkor az idei sikeres gazdálkodásukat 160 milliós tartalékkal alapozták meg. Még többre képes a tagság is, a föld is Többek között ezért is állíthatják biztonsággal a szövetkezet vezetői, hogy a tavalyi rekorderedmények is túltel jesíthetők, mert még többre képes a szövetkezeti kollektíva is, az általa művelt földek is. Hogy miben látják a Béke Tsz-,ben a termelés további 12 százalékos növelésének, a nyereség szinten- tartásának lehetőségét? Az idei vetésszerkezet kialakításánál például nem azt fontolgatták, hogy a cukorprémium megszűnésével érdemes-e fenntartani az ágazatot, hanem, hogy hogyan, mi módon lehetne egy-egy hektáron több répát és cukrot termelni, ezáltal nagyobb jövedelemre szert tenni. Nem csökkentik a tavaly egyik legnyereségesebbnek bizonyult növény, a napraforgó vetésterületét sem, hanem megkeresik a módját a megyei és az országos termelési kedvet megingató növényegészségügyi problémát kiküszöbölő hatékonyabb növényvédelemnek. Az állattenyésztésben pedig a hízottsertés-értékesítés szinten tartása mellett, a jól jövedelmező tenyészanyag- értékesítés bevezetésével kívánják növelni az árbevételt, a nyereséget. Temesközy Ferenc A jelszó: nem megszüntetni, gazdaságossá tenni! Szegényes örökségből gazdag tartalékok Magyar—norvég vegyipari együttműködés Vendéglátósok versenye Szolnokon A szolnoki vasútállomás éttermében április 2-án, szombaton a Felszabadulási Service Kupáért versenyeznek a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, a Tisza szálló, a Szolnok és Vidéke Áíész, valamint az Utasellátó szakácsai.: cukrászai. Az egyenként négytagú csapatok hidegkonyhai és cukrászati termékekkel bizonyíthatják be szakmai felkészültségüket. A magyar növény védőszerhatóanyagok eddigieknél gazdaságosabb hasznosítására a Chemolimpex külkereskedelmi vállalat négy hazai vegyipari vállalat és egy kutatóintézet közös képviseletében műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötött a Borregaard norvég vegyipari vállalattal. Az együttműködéssel olyan eljárást dolgoznak, ki. amely- Iyel az eddigieknél gazdaságosabban állíthatják elő a kész növényvédő szereket.
