Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

1983. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI*NÉPLAP Napirenden a választási rendszer továbbfejlesztése Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Tegnap a Parlament va­dásztermében Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Sar­lós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Jelen volt és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A testület Pozsgay Im­re főtitkár előterjesztésében — az MSZMP Központi Bi­zottságának kérésére — meg­vitatta a választási rendszer továbbfejlesztésével kapcso­latos javaslatokat. A tanács állásfoglalásában megállapította; választási rendszerünk alapvetően jól (Folytatás az 1. oldalról) a jászberényi Hűtőgépgyár üzemi pártbizottsága titkárá­nak, Megyesi Józseínénak, a mezőtúri Dózsa György Szak- középiskola tanárának és Kiss Juliannának a Tisza- menti Vegyiművek admi­nisztrátorának. „KISZ-ér- demérem” kitüntetést heten, „Kiváló ifjúsági vezető” ki­tüntetést tizenkilencen, aranykoszorús KISZ-jelvényt öten a KISZ KB dicsérő ok­levelét, ketten vehették át.' Földy Dánielné, megyei út­törőelnök adta át az úttörő- mozgalomban kiemelkedő munkát végzőknek a kitün­tetéseket, okleveleket. Szöl- lősi Istvánná, a törökszent­miklósi Csikós József Általá­nos Iskola tanítója a „Gyer­mekekért” érdemérmet kap­ta. „Üttörővezető érdemér­szolgálja társadalmi céljain­kat, az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi fejlő­désünk azonban szükségessé teszi továbbfejlesztését. Nö­velni kell a választási folya­matban is az állampolgárok aktivitását, jelölőgyűléseik* szerepét, Az országos tanács fontosnak tartja, hogy az új választási törvény erősítse tovább a Hazafias Népfront szerepét, hatáskörét. Az ál­lásfoglalás kitér az ország- gyűlés és a tanácsok munká­ja fejlesztésének kérdéseire is. Az országos tanács a vi­tában elhangzott javaslatokat és állásfoglalását megküldi a párt Központi Bizottságának és vállalja a törvényelőké­szítő munkában a további fe­lelős részvételt. met” hatan,' „Kiváló úttörő­vezető” kitüntetést tízen, „Kiváló társadalmi munkás” kitüntetést tizenketten vettek át. Ma és holnap vonzó kultu­rális, ifjúságpolitikai esemé­nyekkel folytatódnak megye- szerte a forradalmi ifjúsági napok. A szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthon ma ifjú­sági ka j tócent rummá vélik: 14 órától késő estig érdekes események részesei lehetnek a fiatalok. A Magyar Ifjúság szerkesztőségének vendége Szepesi György, az MLSZ el­nöke lesz, az Ifjúkommunista szerkesztősége „Ifjúság és társadalom” címmel rendez vitát, Nemes Péter az MSZMP KB munkatársa, Soltész Ani­kó, a lap rovatvezetője és Erdélyi Sándor a martfűi Növényolajgyár főmérnöke részvételével. PAB-ülés Eredményes kutatások A Hajdú-Bihar, Szabolcs,- Szatmár és Szolnok megyé­ben folyó tudományos kuta­tómunkát szervező és segítő Debreceni Akadémiai Bizott­ság tegnap megtartott ülésén összegezték az 1982-ben vég­zett munkát, s elfogadták az 1983-ra szóló munkatervet. A beszámoló és a hozzászólások egyaránt hangsúlyozták a Debreceni Akadémiai Bizott­ság hatéves múltjában a ta­valyi esztendő volt a leg­eredményesebb. A tudomá­nyos munkák mellett több mint száz rendezvénynek voltak a kezdeményezői, illet­ve résztvevői. Egyebek kö­zött beszámoltak a tavaly megjelentetett fontosabb ki­adványokról. A Szolnok me­gyei Tanács támogatásával készült el a „Komplex melio­rációs feladatok Észak-Ti- szántúl hatodik ötéves ter­vében” című munka, össze­foglaló tanulmányt jelentet­tek meg a szikes talajok ja­vításával kapcsolatos új eljá­rások alkalmazásáról. Tanul­mányköteteket adtak ki Al­kotó iskola — alkotó pedagó­gus, valamint Kölcsey és Debrecen címmel. AZ 1983. évi munkaterv ér­telmében tovább folytatják a meliorációval, a talajjavítás­sal, az öntözéses gazdálko­dással, a zöldség- és gyü­mölcstermesztéssel kapcsola­tos kutatásokat. Szerepel a programban a Szolnok me­gyei építőipar időszerű prob­lémáinak vizsgálata is. Komputer és telemechanika Számítógépes folyamatirá­nyító rendszer kialakítását kezdték meg az ÉMÁSZ sal­gótarjáni üzemigazgatóságá­nak központjában. A komp­lex telemechanikai rendszer a Nógrád megyei villamoshá­lózat és -berendezések mű­ködését, üzemi állapotát jel­lemző adatokat rögzíti. Üzemzavar esetén pillanatok alatt megállapítja a hiba jel­legét, s ezt közli a központ­ban az ügyelettel. Kitüntetések a forradalmi ifjúsági napok alkalmából Javult a gvepgazdálkodás — több tej RésxközgyUlés az Agrocoopnál Szolnokon, a járási hiva­tal tanácstermében tegnap részközgyűlést tartott az Ag- rocoop Állattenyésztési és Takarmánytermelési Rend­szer. A közgyűlés írásos be­számolóját, amely az elmúlt évben végrehajtott feladato­kat és azok eredményeit is­mertette, Lengyel Lajos, a rendszer igazgatója szóban egészítette ki. Elmondta töb­bek között, hogy a rendszer vezető gazdasága, a zagy- varékasi Béke Termelőszö­vetkezet eredményei további lehetőséget teremtenek az Agrocoop számára. A tájé­koztató szerint egyre több gazdaság csatlakozik a ter­melési rendszerhez. Mindent egybevetve ki­egyensúlyozott évet zártak 1982-vel. A növénytermesz­tési ágazatban emelkedett a termelés színvonala, az új gépek és gépsorok munká­ba állításával megnöveke­dett a termelési biztonság. Megszervezték a gyepvető- mag-termelési ágazatot, új növényfajokkal és fajtákkal bővítették a vetésszerkezetet. Az elmúlt év tavaszán te­lepített 850 hektár gyep gondos ápolással, megfe­lelően fejlődött. Növekedett a saját erőből történő gyep­telepítés és felújítás. A di- rektvetéses, energia- és költ­ségtakarékos gyepfelújítási módszert sikeresen alkal­mazták, mintegy 800 hek­tárnyi területen. A szarvasmarha-ágazat mérete a taggazdaságokban az elmúlt évben 10 százalék­kal nőtt. Csökkent a tehén- állományban a magyar-tar­ka fajta aránya, előnyben részesítették a termelők a keresztezett egyedeket. Az éves tejtermelés megközelí­tette a 4000 litert, ami az előző évihez képest 5 száza­lékos növekedést, jelent. A tájékoztató után töb­bek között felszólalt Szirá- ki András a Mezőgép igazga­tója. Hangsúlyozta, hogy a vállalat érdekelt az Agro- cooppal való szoros együtt­működésben, amely az el­múlt években erősödött. En­nek szellemében újabb gé­peket ajánlott a termelők részére. Az idei Agro- masexpón bemutatják majd a régóta várt, a szálastakar­mányt szeletelve felszedő gépet, és az új rendkezelő­ket. A jövőben bővül majd a választék egy újabb hen­geres bálázóval is. F. T. A kőtelki Ady Termelő- szövetkezet csataszögi ipari üzemében a TMK- műhelyben állítják elő a gyártmányaikhoz szük­séges speciális szerszá­mokat. Képünkön egy szalmarázó ládához ké­szül megmunkáló szer­szám Az öntözési idény megkezdése előtt felújítják a tiszafüredi öntözőrendszer csatornájának oldalburkolatát a Vízügyi Igazgatóság dolgo zói. Rövidesen ezen a csatornán kap öntöző­vizet Kunmadaras, Kunhegyes és Kenderes határának e£y része Hol mennyit ér a munka? jjKOZGS kevésbé kezes rakodók Hónapok óta egy kérdés izgatja nagyon a Volán me­zőtúri telephelyén dolgozó vasúti rakodókat: „Hogyan lehetséges, hogy egy válla­laton belül azonos munkáért különböző bért fizessenek?” Nekik ugyanis egy mázsa cemént kézi kirakásáért 1 forint 10 fillér, 1 mázsa tű­zifa megmozgatásáért nem­régiben még 1 forint járt. Törökszentmiklóson, a me­zőtúri üzemegység másik telephelyén viszont mind­két áru mázsájáért 2,50-et fizetnek. Törökszenlmiklós kontra Mezőtúr — A munka valóban ugyanaz — kezdte a körül­belül másfél éve született döntést megelőző megfonto­lásokat magyarázni Nyíri Lajos üzemigazgató, — mégis célszerűnek látszott Törökszentmiklóson ki­emelt tarifákat megállapí­tani. Abban a városban kép­telenek vagyunk vasúti .ra­kodásra embert felvenni. A „kezes áruk” (szakmai ber­kekben így hívják a csak kézzel kirakható szállít­mányt) zömét alkalmi mun­kások pakolják ki a vagon­ból. a saját dolgozóknak fi­zetettnél lényegesen maga­sabb bérért. Ha már na­gyon sok MÁV-bírság gyűlt össze akkor az alkalmi mun­kásoknak 4—5 forintot is hajlandók vagyunk megad- admi... Ügy gondoltuk, a mázsadíjtételeket emelve vonzóbbá tesszük az állan­dó rakodói munkát. Saj­nos, azóta sem változott a helyzet. Embert, máig nem talál­tak Törökszentmiklósra, a 2,50 szinte csak papíron lé­tezik. A kiemelt tarifa te­hát csalc a kedélyeket bor­zolni, elégedetlenséget szíta­ni jó? Nyíri Lajos szerint haszna is lehetne, sőt, ép­pen a bérkülönbségek miatt elégedetlenkedő mezőtúriak profitálhatnának belőle. Amikor ugyanis otthon nincs elég dolguk, és Tö- röksze n t m i ki oson k i rakásra várnak vagonok, a vállalat átvezényelheti őket a má­sik városba. Ilyenkor az ott érvényes magasabb mázsa- díjakkal fizetik meg őket. — Nagyon ritkán lehet az embereket rávenni a „ki­szállásra” — panaszkodott az üzemegység szállítmányo­zási csoportvezetője, Nagy László. — Csak akkor kény- szeríthetjük őket, ha Mező­túron egyáltalán nem tu­dunk feladatot adni. Pedig az átcsoportosításra akkor is szükség lenne, ha nálunk van vagon, de Törökszent­miklóson sürgetőbb a mun­ka, teli vasúti kocsik állnak a MÁV-bínság összegét nö­velve. (Megtörténik, hogy a szerelvényben levő áru ke­vesebbet ér, mint a kifize­tett kocsiálláspénz.) A ki­emelt tarifával éppen azt akartuk elérni, hogy a ra­kodóknak is érdeke legyen a telephelyek között mozog­ni, ott dolgozni, ahol a leg­égetőbb a helyzet. Az üzem­egységnél — Mezőtúron, Ti- szaföldváron, Törökszent­miklóson és Kunszentmár- tonban — összességében ele­gen vannak a vagonokkal foglalkozók, mégis rengeteg bírságot fizetünk ki, mert mindenki ragaszkodik állan­dó telephelyéhez. így per­sze kényelmesebb.. . Any- nyiban igazuk is van az embereknek, hogy például az ittenieket Mezőtúrra szerződtettük. Hogy a ko­csiálláspénz a nyereséget, végül saját kereseti lehető­ségüket mérsékli — ez ke­veseknek jut eszébe. Összefüggések Hogy miért? Tanulságos volt a „panaszosok” és vezetőik az újságíró meg­érkezésekor véletlenül szer­veződött megbeszélését vé­gighallgatni. A rakodók csak hümmögtek, amikor a gaz­dasági megfontolásokat meghallgatták. Ügy tűnt, ha nem is először, de nem sokszor hallottak a kocsiál­láspénz és saját keresetük kapcsolatáról, vagy a mun­kahelyük bérfejlesztési le­hetőségeinek határt szabó szabályokról. A munkáso­kat csupán a máshol fize­tett 2 forint 50 fillér és a nekik jutó 1,20 illetve 1,80 izgatta. (A mezőtúri ce­ment és tűzifa mázsadíjaikat a hetekben emelték fel 10, illetve 80 fillérrel.) Nem látnának az orruknál to­vább? Kevesen vennék morgo- lódás nélkül tudomásul, hogy ugyanaz a munka töb­bet ér csak azért, mert más­hol végzik el. Az elégedet­lenség csak fokozódhat, ha a tagadhatatlanul különös helyzetből (azonos munkáért különböző bér) esetleg fa­kadó , hasznot nem ismerik az érintettek, és ha a dön­tést csak tudomásul kell venni ük? Pedig — á .veze­tők és a beosztottak mos­tani „tárgyalása” a bizonyí­ték — lett volna mit meg­beszélni, még kölcsönösen elfogadható megoldást is találhattak volna egy vita során. Véletlen találkozó Nyíri Lajos: Mert a 2,50- nel sem [tudunk embert cs á b í t a i Tö rök s ze n tmilklósira, ha akarják, az egész ki­rendeltségre a legújabb 1,20- as és 1,80-as tarifát íratom elő. Akikor nem lesz kü­lönbség, ám maguk Töröik- szentimiklóson is (amikor muszáj oda menniük) az az itteni pénzért dolgoznak. Pályt Mihály, idős rakodó: Ha itthon nem tudnak töb­bet fizetni, a 2,50-et meg­adni, akkor minden marad­jon csak a régiben. Nem akarok én magunknak rosz- szat.. . De azért, mázsán­ként 1 forint 20 fillért fi­zetni a cementért! — ez mégis csak kevés. Az igazgató: Több pén­zünk nincs, arról viszont le­het szó, hogy a különböző árukra érvén vés tarifák ará­nyait megváltoztatjuk. Az idei béremelésre fordítható pénzt is elkölthetjük példá­ul csak a cement mázsadí­jának növelésére. Akkor ezt a nehéz munkát jobban megfizetnénk, de csak an­nak jutna béremelés, aki cementet rak. A rakodó: Meg kell ezt még beszélni!. . . Korábban siem ártott vol­na a hasonló, ellentéteket szülő változásokról a döntés előtt szót váltani. Ki a hi­bás, hogy nem így történt? Alapvető összefüggéseket egy véletlenül ■ létrejött ta­lálkozón kellett megma­gyarázniuk a vezetőknek r— ebben azonban nemcsak ők a vétkesek. (Persze! „Mon; dogatták az emberek: Mik­lóson ugye mégiscsak 2,50-et fizetnek! De nem gondoltuk, hogy ennyire izgatja őket'a különbség”.) A rakodók kö­zül például senki nem tud­ta megmondani, termelési ta­nácskozáson szóvá tétték-e „bánatukat”. Azon gondol­kodtak, miért is nem me­hettek el a legutóbbira. Úgy tudták, bizalmijuk (ő aznap nem dolgozott) a szakszervezetnél szólt az ügyükről, de hogy mi lett a felszólalás sorsa?... Min­denesetre a vállalati szak- szervezeti bizottságnak a panaszok kivizsgálásáról szóló rendszeresen megje­lenő tájékoztatójáról nem is hallottak. Nagy nehezen sikerült előkeríteni a kiad­vány egyéves példányát. V. Szász József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom