Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-23 / 45. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. FEBRUÁR 23. \ C\ ' IA szerkesztőség postájából I Nemcsak a párttagok otthona.. Az Ady Endre úti fák A hosszú téli estéken gyakran világosak a mező­túri I. kerületi pártház ab­lakai. Nem csupán a párt­tagok, hanem a kerület pár- tonkívüli lakói is otthon ér­zik magukat ebben az épü­letben, amely helyet ad a Népfront és a Vöröskereszt rendezvényeinek is. A közelmúlt hetek szintén gazdag programot kínáltak a környéken élő embereknek. Január végén politikai párt­nap nyitotta meg az ese­ménysort. Ekkor Molnár Sándor, a városi pártbizott­ság titkára tartott nagy ér­deklődéssel! fogadott tájé­koztatót gazdaságpolitikai feladatokról; az 1982. évi ter­vek teljesítéséről és az idei tennivalókról. Jól sikerült a február 7-i élménybeszámoló is. amely­nek előadója Szamosfalvi Imréné, a városi pártbizott­ság munkatársa volt, aki küldöttként vett részt a III. országos nőkonferencián. Másnap este TIT-előadás keretében hazánk egyik szép vidékéről, a Mátráról hallhattak a jelenlevők. Sa- lánki Istvánné olyan színe­sen, szemléletesen beszélt e táj varázsáról, * nevezetessé­geiről — ahová tavasszal kirándulást szervez a nő­klub —, hogy a jelenlevők mindegyike kedvet kapott az utazáshoz. Február 12-érr' este a Vö­röskereszt rendezvényére is­mét benépesült a kerületi pártház.- Tar Lajosné, a kerület vöröskeresztes tit­kára számolt be az 1982. évi tevékenységükről és ifiéi fel­adataikról. A teaesttel, tom- boilasorsolással színesített program kellemes szórako­zást biztosított a vöröskeresz- tes tagoknak, s minden résztvevőnek. N. K. Mezőtúr „Születésnapon”... Születésnapi megemléke­zésre gyűltek össze a jászbe­rényi iskolák úttörőcsapatai­nak képviselői február 11-én az úttörőházban. A 25 éves CIMEA-t (Gyermek- és Ser­dülőkori Mozgalmak Nem­zetközi Bizottsága) köszön­tötték, amely 1958. február 15-én alakult. A pajtások már előre ké­szültek az ünnepi alkalom­ra: megismerték a C1MEA jelképeit, más népek gyer­mekszervezeteinek életét, hasonló korú pajtásaik mun­káját, dalait, játékait. Az úttörőcsapatok képviselői er­re a délutánra miagukkal hozták a testvérszervezetek jelvényét és a baráti orszá­gok úttörőinek egyenruhájá­ba öltöztek. Megtanulták és közösen énekelték a CIMEA- dalt és a békedalt. A Jász­sági Népi Együttes műsora zárta a délutánt. A tájékoztatót és a fény­képet Nagy Sándornétól kaptuk. Tavaly decemberben kezd­ték a .megyeszékhelyen az Ady Endre út szélesítését. S mindjárt kaptuk is a leve­let: SOS — a fák védelmé­ben fogott tollat egy olva­sónk. Akkor megkérdeztük. A válasz megnyugtató volt. Meg is írtuk e rovatunkban „A fák megmaradnak" cím­mel 1982. december 15-i la­punkban. Az itt Látható fotó a múlt héten készült a helyszínen. Az emberek dolgoznak, eb­ben az olykor dermesztő hi­degben is. S mivel annyi­szor írtunk pusztításról, rombolásról, fák oktalan kivágása-, ról, most örömmel közöljük e fény­képet. Jól látható rajta, miként szé­lesedik az úttest, előtte árok... A fák pedig épség­ben . .. Tavasszal feltehetően mind kihajtanak, zöldbe burkolóznak, ár­nyat adnak a já­rókelőknek. A fotó készítője elmondta: látta, amint, az áthelye­zett buszmegálló­ban kiszedték at útban levő fákat. Gondosan, vigyáz­va, óvatosan. Földlabdával. Má­sutt biztosan elül­tették. Engedményes vásárok az ÉKV-nél Az elmúlt évben vállalati és megyei rekordot ért el a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a vásárok rendezésében, ösz- szesen 144 alkalommal, il­letve boltegységben volt kü­lönféle áruvásár. Legna­gyobb számban és mennyi­ségben szörpök, konzerváruk és édességek engedményes árusításának örülhetett a lakosság. Jelentős forgalmat bonyolítottak még az akciók során zöldség-gyümölcsből, cukrászipari és hidegkonyhai termékekből. A vásárlók elismeréssel fogadták a kínált áruk szé­les körű, választékos bemu­tatását, az átlagosan 30 szá­zalékos árengedményt. Jól szervezett, megfelelő reklám­mal előkészített, színvonalas vásárok sorozatával találkoz­hattak a vevők 1982-ben, melyeknek forgalma megha­ladta a 10 millió forintot. Az engedményes vásárok alkalmával a lakosság mint­egy egymillió forintot taka­rított meg. A megyei ÉKV január vé­gén ismét megkezdte az en­gedményes vásárok soroza­tát. Gyümölcskonzervekkel, befőttekkel, szörpökkel ked­veskedett vásárlóinak. öt nagy szolnoki ABC áruház­ban kevés híján 700 ezer fo­rint értékű áru várta 30—40 százalékos engedménnyel a vevőket. A február 7-e óta tartó édességvásárba ugyan­csak öt nagy ABC-t vontak be; körülbelül 200 ezer fo­rint értékű áru között válo­gathatnak az édességek ked­velői — 30 százalékos az en-. gedmény. Jelenleg a na­gyobb szolnoki élelmiszer­boltokban a zagyvarékasi Béke Tsz áruját — L osztá­lyú csirkecombot kínálják, 72 forint helyett 55 forintért kilóját. T. A. Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez / Gyógyszer van, de... Lelkes libahizlalók Eredményesen zárták az 1982. évet a Jászapáti és Vi­déke Áfész libahizlaló szak­csoportjai. Az év eleji gyen­ge minőségű tömőanyag, és a kedvezőtlen soványiliba- beszerzési ár ellenére is 4596 mázsa hízott libát értékesí­tettek közösen. A szövetkezet a tömő alap­anyag beszerzése érdekében mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekkel és szakszövet­kezetekkel kötött szerződést sovány liba nevelésére, s biztosítja a ínaposlibát is. így tavaly 415 ezer forint értékű naposlibát értékesí­tettünk, felvásároltunk 11 millió 227 ezer forint érté­kű sovány libát. Főleg az év első felében — a feldolgozó vállalatok is rendelkezé­sünkre bocsátottak ludakat. Szövetkezetünk működési területén kívül — más me­gyékben is szervezi a hízott- liba-felvásérlást, s a jövőben ezt tovább fejleszti, olyan, megyén kívüli, körzetekben, ahol jelenleg még nem fog­lalkoznak a kistermelők li­bahizlalással. Sz. I.-nc Jászapáti Együtt, több generáció farsang van... a bálok­nak se szeri, se száma. Mindről nem is tudunk be­számolni. talán olvasóink is ráunnának . . . Íme mutatóba kéttő: Cibakházáról Hegedűs Jó- zsefné, a művelődési ház igazgatója a nyugdíjasklub farsangi báljáról írt. Nagy sikere volt a február 12-i rendezvénynek. A klub kol­lektíváján kívül részt vettek a termelőszövetkezet, a Me­zőgép szocialista brigádjai­nak tagjai, valamint az ér­deklődő fiatalok is. A rende­zőknek különösen az szolgált nagy örömére, hogy több ge­neráció kellemesen, jó han­gulatban szórakozott együtt. Ehhez hozzájárult természe­tesen Palotai István és ze­nekara. A büfében ezúttal a nyugdíjasok gondoskodtak az áruválasztékról. * * * Nagyivánban cigánybáb volt február 12-én, amely lassan hagyomány lesz: most rendezték harmadszor. Nagy érdeklődés előzte meg az eseményt. ízletes birkapörkölt vetet­te meg az elfogyasztandó italok ágyát... A zenét a he­lyi cigányzenekar szolgáltat­ta. Kíváncsi volt a bálra a község cigánylakosságának túlnyomó többsége, minden korosztály. A kitartóbbak reggel hat óráig ropták a táncot, mulattak, daloltak. Megnyugtató nyilatkoza­tok a gyógyszerellátásról — ez volt a címe egy február 15-én megjelent cikkünknek. Ebben Laczai Béla, a Med- impex vezérigazgatója és Kincses Pál, az Ipari Mi­nisztérium gyógyszeripari szakértője nyilatkozott —• alapvetően megnyugtató ada­tokat felsorakoztatva. Azt azonban egyikőjük sem mondta, hogy ma Magyar- ország minden patikájában mindig, mindenféle gyógy­szer kapható! „Az elmúlt hónapokbán és jelenleg is meglehetősen nagy a hiány­cikkek száma... a mostani gyógyszerhiányt kereskedel­mi okok idézték elő ... át­menetileg sem hiányozhat­nak a betegek életveszélyes szakaszában alkalmazott kü­lönleges hatású és életmentő gyógyszerek . ..” — olvashat­ták az érdeklődők. S szó volt még arról is: óvatosan, taka­rékosan bánjunk gyógysze­reinkkel! L. M. jászberényi olva­sónk — mint írta — körül­belül ikét éve szed rendsze­resen Stazepine, Minipress, Borbonit, Tobánum és Bri­naldix nevű gyógyszereket. Jászberényben hónapok óta nem kapható Stazepine, a fővárosban sem. Megfelelne helyette a finn gyártmányú Tempóról, ami viszont csak Szolnokon vagy Budapesten szerezhető be. Az orvos egy üveggel ír fel neki. A száz tabletta — naponta három­szor egy — 33 napig elegen­dő. Ez azt jelenti, hogy ha­vonta egyszer a megyeszék­helyre vagy a fővárosba kell utaznia. Idő és pénz ... Sőt esetenként egy nap szabad­ság is, ha senkit nem tud megkérni a vény kiváltásá­ra. És nem érti, Jászberény egy kiemelt gyógyszertára miért nem kaphat ebből a készítményből? finn Gyors, példás intézkedés Február 18-i lapunk 4. ol­dalán A Beton bisztró bo­nyodalmai címmé£ riportot közöltünk arról, hogy a Be­ton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában nincs üze­mi büfé. de kerítése mellett a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat tulajdonát képező Beton büfé működik. Szer­kesztőségünkhöz több beje­lentés érkezett arról, hogy ott nem árulnak megfeleli/ élelmiszereket, annál inkább bort. sört, pálinkát. Cikkünk nyomán a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat példás gyorsasággal, hét­főn (február 21-én) intézke­dett a bírált bisztró ügyé­ben. „A mái naptól a Beton- elemgyár belső területén ki­alakítandó üzemi büfé meg­nyitásáig a Betöm bisztró­ból kivontuk a szesztartal­mú italok árusítását. Ezzel párhuzamosan intézkedése­ket teszünk az élelmiszer- választék bővítésére, az étel­kínálat javítására.” Jogsegélyszolgálat Az üzemi demokrácia fóruma is gon nem a jogsegélyszolgá­Kilencedik esztendejébe lé­pett az idén. januárban a szervezetszerűen működő jogsegélyszolgálat. Először csak kísérleti jelleggel — néhány tucat vállalatnál — vezették be 1975. január 1- től, központi kijelölés alap­ján. Ma már viszont egyre több vállalatnál, elsősorban az ipar, az építőipar, közle­kedés, valamint a mezőgaz­daság területén a kiemelt, továbbá az A. és B. kategó­riába sorolt állami vállala­toknál. a legalább 600 főt foglalkoztató ipari szövetke­zeteknél működik az igen népszerűvé vált jogsegély- szolgálat. Az 1976-ban ki­adott SZOT-irányelvek a fentieken túlmenően is szor­galmazták. hogy mindenütt — ahol a feltételek adottak —, vezessék be. Ezekről az újabb tapasztalatokról be­szélgettünk dr. Zsiga László­val, a SZOT elnökségi és jo­gi osztályának vezetőjével. Hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeteknek —, amelyek a dolgozók érdekvédelmi szervei — eddig is joguk volt a dolgozók érdekében fel­lépni. Erre a Munka Tör­vénykönyve, de maga a pol­gári eljárási jog szabályai is lehetőséget biztosítanak. Te­hát nem magában a jogse­gélyben, hanem a megjele­nés formájában van új vo­nás. Mégpedig az, hogy szer­vezetté vált a dolgozók ér­dekeinek jogi védelme. A jogsegélyszolgálat folya­matosságát kell elsősorban biztosítani — mondotta. — Ezt elláthatja főállású dol­gozó, de az is lehetséges, hogy többen közösen lássa­nak el egy vagy több mun­kahelyen akár főállásban, másod- vagy mellékfoglal­kozásban, megbízás ' folytán ilyen tevékenységet. Az anyagi feltételek megterem^ tése a vállalat feladata. Ta­lán ezért is akadozik néhol ennek a megszervezése. Kel­lő propaganda vagy a fe1 is­merés hiáhya miatt még nem tudatosult egyértelmű­en, hogy a szervezett jogse­gélyszolgálat az üzemi de­mokrácia egyik fóruma is lehet. Ezt sokszor elfelejtik a munkáltatók, netán még a szakszervezet helyi szervei is. Szórványosan arra is van példa, hogy a jogsegélyszol­gálatot teljesítő sem áll hi­vatása magaslatán, nem lát­ja világosan feladatait, ösz- szemosódnak az elsődleges másirányú vállalati felada­tokkal. Az ilyen helyeken fogadóóra-szerűen hoztak létre szervezeteket (pl. he­tenként 2-szer 2 óra). Több helyen még ügyrendje sincs a jogsegélyszolgálatnak, és sajnos a vállalat szakszerve­zeti bizottsága sem szorgal­mazza elkészítését. Gyakori az is, hogy a vál­lalat belső életétől távol élő szakember látja el a jogse­gélyszolgálatot, ami nem a legjobb megoldás, mert le­gyen bármilyen képzett és rátermett is, minthogy nem él együtt a munkahelyen a többiekkel, nem mindig lát­hatja megfelelően át a folya­matokat, a problémákat. Márpedig ez azért is fontos, mert a jogsegélyszolgálatnak politikai funkciója is van: a .jój működő szervezet erősíti a munkahelyi demokráciát. > Helyes törekvés, ha olyan az ügyrendi előírás, hogy a dolgozó és a munkáltató kö­zötti munkaviszonyt érintő vitás kérdést adott esetben — megegyezés híján — a munkaügyi döntőbizottság, sőt a munkaügyi bíróság előtt is a jogsegélyszolgálat látja el a dolgozó képvisele­tét. Ám hogyan áll ez a gya­korlatban? Mint dr. Zsiga László el­mondta; egyáltalán nem ál­talános még, bár vannak rá jó példák. Nem örvendetes, hogy ott is előfordulhat, ahol, komoly szervezettségű jogsegélyszolgálat működik, hogy a dolgozót a munka­ügyi döntőbizottság előtt vagy a munkaügyi bírósá­lati szakember képviseli. Né­hány. a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó törvényességi óvás ügyében, amíg a válla­latot a vállalati jogtanácsos képviselte, addig a dolgozó egy szál magában próbálta megvédeni igazát. Ez abból a szempontból jó ugyan, hogy fejlett jogtudatról ta­núskodik, de bírói, különö­sen ilyen magas fokú bírói szinten már nélkülözhetetlen a jogi szakértelem, amelyben természetesen a dolgozónak szüksége van segítségre. — Kiket bízzanak meg jogsegélyszolgálattal ? — Lehetőleg olyan szemé­lyeket, akik a politika cél­jait is szem előtt tartva, szakmai ismereteik és ráter­mettségük alapján képesek a dolgozók ügyeinek elintézé­séhez érdemi segítséget nyúj­tani. Ilyenek lehetnek a már említetteken kívül a nyugdí­jas jogtanácsosok, bírók, ügyészek, vagy a megyei bu­dapesti ügyvédi kamara ál­tal a szakszervezetek megyei, budapesti, tanácsával egyet­értésben kijelölt ügyvédek. Jelenleg mintegy 300 ügyvéd vesz részt a jogsegélyszolgá­lat munkájában, s jól látják el tevékenységüket. Néhol azonban mintha harc dúlna a helyi ügyvédség és a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat között, amit persze nem néz­hetünk jó szemmel. A szakszervezeti jogsegély- szolgálatnak elsődleges fel­adata a megelőzés, a tanács­adás, a jogpropaganda, a jogi felvilágosítás, a dolgo­zók minél szélesebb köre megismerje a jogsza­bályokban, a kollektív szer­ződésekben foglalt jogokat és kötelezettségeket. Ezt el­sősorban csak a vállalattal együttélő és vele lélegző dolgozó láthatja el. A Népi Ellenőrzési Bizott­ságok nemrég vizsgálták a jogsegélyszolgálat hatását abból a szempontból, hogy a dolgozók mennyire mente­sülnek ügyeikben a szemé­lyes , utánjárástól. Megálla­pították, hogy a jól kialakí­tott jogsegélyszolgálat révén, ahol a dolgozók , hatóság előtti ügyeikben is eljárnak, csökken a munkából kieső idő, kevesebb a váratlan sza­badság kérése, és a dolgozók is nyugodtabbak, mert ügyeikben arra felkészült, hozzáértő szakemberek jár­nak el elfogulatlanul és in­gyenesen. A pozitívumok mellett azonban úgy tűnik, hogy még nem mindenben és mindenhol sikerült a kívánt célt elérni. Ez azonban nem mindig a jogsegélyszolgálat munkatársain múlott. Fontos e munkában a jogsegélyszolgálatot ellátók vállalati, szakszervezeti pártatlansága, a megfelelő propaganda. Helyenként sze­mélyes helytállással kell meggyőzn- a dolgozókat az általuk bizonyos fenntartás­sal fogadott jogsegélyszolgá­lat' iránt. Helytelen az a né­hol tapasztalható szemlélet, hogy nem érdemes igénybe venni, mert úgyis a vállalat­nak adnak igazat. Ugyanezt sokszor terjesztik megalapo-. zatlanul a vállalati munka­ügyi döntőbizottságokról is. Pedig a jól szervezett jog­segélyszolgálat, a vállalati munkaügyi döntőbizottsá­gok ^Italában hivatásuk magaslatán állnak. Érdemes segíteni őket munkájukban mindannyiunknak. Igazi szerepét az első évek kezdet; jó tapasztalatai után, akkor tölti be ez a szakszer­vezeti érdekvédelmi szolgál­tatás, ha a jogsegélyszol gálát, a vállalati jogtanácsos, a:: ügyvéd, hárman együtt, éji nem egymás ellenében vé­dik a törvényességet. dr. Molnár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom