Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-12 / 36. szám

1983. FEBRUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadások a megyében Pótolták veszteségeiket a jászapátiak — 21 százalékkal több export flbádszalókról Szolnok megye mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei közül harmincban és a Fel- szabadulási Halászati Técsz- ben tartották meg a héten a zárszámadó és az 19113. évi terveket jóváhagyó kül­dött, illetve közgyűléseket. Eredményes 1982. évi gaz­dálkodásról adhatott számot a párt- és a gazdaságveze­tőség a jászapáti Velem! Endre Téesz közgyűlésén, amelyen részt vett és fel­szólalt Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. A jászsági gazdasá­gokat sújtó aszály mintegy kilencmillió forint kiesést Okozott tavaly a szövetkezet növénytermesztési ágazatai­ban, de az állattenyésztők ugyanennyivel _ túlteljesítet­ték árbevételi tervüket. .Tob-' bek között az előző évinél 224 ezer literrel több tejet, 138 tonnával több vágómar­hát, 213 tonnával több vágó­sertést és öt tonnával több juhot szállítottak ff feldol­gozó iparnak és exportra. Sikeres esztendőt tudhat maga mögött a Kisújszállás határában gazdálkodó két termelőszövetkezet is. A Ti­sza II Téeszben a közismert Időjárási tényezők miatt mérsékeltebb eredményt ér­tek el a növénytermesztők, de a szarvasmarha- és a sertéságazat dolgozói túltel­jesítették tervüket, összessé­gében a Tisza II Téeszben 14 százalékos eredménynö­vekedés járult hozzá 1902- ben a személyi jövedelmek szerény növekedéséhez, a közös vagyon gyarapoaasa- hoz. A város- másik közös gazdaságában, a Nagykun Termelőszövetkezetben a szélsőséges időjárás ellenére 10 százalékkal túlteljesítet­ték bevételi tervüket a nö­vénytermesztésben dolgozók. Az exportértékesítési lehe­tőségeiket jól kihasználva ugyancsak 10 százalékkal nagyobb bevételre tettek szert az állattenyésztési ága­zatok. Az 1982 évi szövet­kezeti árbevételi terv 9 szá­zalékos túlteljesítése és a csaknem 41 millió forint nyereség révén a zárszám­adás után átlagosan 12 szá­zalékos nyereséget fizethet­nek a dolgozóknak. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhe- , lyeltese is részt vett és fel­szólalt a nyolcezer hektár szántóterületet művelő abád- szalóki Lenin Téesz tagjai­nak közgyűlésén. A csak­nem ezer tagú szövetkezeti kollektíva 1982-ben 25 mil­lió forinttal, nagyobb ter­melési értéket produkált, mint az előző esztendőben, a gazdaság tavalyi nyeresé­ge pedig 7 millió forinttal haladta meg az 1981. évit. A 24 szocialista brigád négy- százhuszonnégy tagja a munkaverseny-vállalásokat túlteljesítve mintegy 12 mil- iLió íoúint többkjttermeliés- sel járult hozzá a Lenin Téesz jó eredményeihez. Az elmúlt évi sikeres gazdál­kodásban nagy szerepe volt a téesz exporttevékenységé­nek is, az 1981. évinél 21 százalékkal több mezőgazda- daságj terméket, élelmiszer- alapanyagot értékesítettek határainkon túl. Jelentősen nőtt a háztáji termelés in­tegrálásából származó árbe­vétel is, ez meghaladta ta­valy a 26 millió forintot az abádszalóki termelőszövet­kezetben. ■ * rar a r a r ■ Ifjúsági újítási és ötletpályázat Ifjúsági újítási és ötletpá­lyázatot hirdetett a Baranya megyei KISZ-bizottság a me­gyei tanáccsal1', több vállalat­tal, szövetkezeti szövetséggel és az Alkotó Ifjúság Egyesü- N léssel közösen. Az ■ országos körű pályázat célja, hogy se­gítse a fiatalok ötleteinek megvalósítását, serkentse újítókedvüket. A 35 éven aluliak számára kiírt jeligés pályázaton minden olyan munkával részt, lehet venni, amely új szellemi tartalmat hordoz, csökkenti a termelé­si költségeket, növeli a haté­konyságot. javítja a minősé­get, illetve fokozza a munka­végzés biztonságát a népgaz­daság valamely területén. A 'pályázatot meghirdető szer­vek ajánlata — amely nem zárja ki más szakterületek­ről készítendő dolgozatok beküldését sem — az ener­giatakarékossággal, a magán­erős lakásépítéssel, a munka- védelemmel és a mezőgazda- sági nagyüzemekkel kapcso­latos témák feldolgozását ja­vasolja. A bíráló bizottság minden ötletet, újítást érté­kelni fog. A jeligével ellátott pálya- műveket három példányban, a pályázó illetve a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt boríték kíséretében a KISZ Baranya megyei Bizott- ságánpk éímére (7623 Pécs, Rét utca 3.) augusztus 15-ig kell eljuttatni. Több pálya­munkát is beküldhet ugyanaz a szerző vagy kollektíva, eb­ben az esetben mindegyiket külön, önálló pályázatként kell benyújtani. A legjobb újításokat és öt­leteket október 3-án a pécsi ifjúsági házban tartandó ün­nepélyes eredményhirdetésen díjazzák. Két — egyenként 15 ezer forintos — első díjat, három 10 ezer forintos má­sodikat és öt ötezer forintot érő harmadik díjat nyújtanak majd át a pályázat nyerte- I sein elő Betongáttal a fák ellen A fa aligha köt meg a betontömbökön... így terítik a talajt Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen A minap részt vettem a HNF megyei elnöksége kör­nyezetvédelmi bizottságának ülésén. Hallgattam Túri Lász­ló erdészeti felügyelőnek a fásítás mellett kifejtett, oko­san érvelő szavait, és közben arra gondoltam, hogy vajon miért olyan ez a téma, mint az imamalom, miért kell ál­landóan „hajtani" és az er­dők, ligetek tekintetében miért kullogunk mégis a me­gyék sorrendjében a tizen­nyolcadik helyen? Tudom, az „örökség" igen szegényes. A felszabadulás előtt alig négyezer hektár er­dő volt megyénkben, most meg már harmincezer körül alakul. Arányában nagy, ösz- tezaaségében mégis kevés az előrehaladás. Jogosan vetődik fel a kérdés — főleg most, a tavaszi fásítás előtt —, hogy egyáltalán van-e lehe­tőség az eredményesebb munkára? Vitathatatlan igen a felelet,, hiszen a belterüle­tekére, az utak, öntözőcsa- tornáK mentén és a nagyüze­mi mezőgazdasági művelés­re alkalmatlan területeken — összességében nézve — még néhány ezer hektáron van lehetőség fásításra. Ehhez mindenekelőtt az akarat és a célratörő nemes szándék hiányzik néhol. Bi­zonyságul említhetném, hogy az egyik jászsági község a Hazafias Népfront megyei el­nökségétől tavaly a fásításra kapott tízezer forintot fel­használatlanul visszaadta. Pedig ráférne a településre egy kis szépítés, fákkal, dísz­bokrokkal otthonosabbá te­hetnék utcáit. És manapság, amikor például egy ezüst- hárscsemetéért kétszáz forin­tot is elkérnek, tízezer forint elköltése (és a csemeték, bokrok ültetéséhez a társa­dalmi (nunka szervezése) nem jelenthet különösebb gondot. Szerencsére sok helyen — például a SZIM karcagi gyá­rában — található jó példa a fásításra. A HNF megyei el­nöksége hathatósan segíti az ebbéli igyekezetei. Tavaly több mint félmillió forinttal járult ahhoz, hogy 1545 ha­szonfát, 11 694 egyéb fát és 18 370 cserjét társadalmi munkában elültessenek me­gyénkben. Az idén több száz­ezer forintot szán megint er­re a célra. Az utóbbi évek tapasztala­tai azonban arra intenek, hogy nem elég az ültetésre koncentrálni, a költségek húsz százalékát kitevő gondo­zást is meg kell szervezni. Aki ezt a húsz százalékot „megtakarítja”, elveszti a nyolcvan százalékot is. Helyenként eredményte­lenné teszi a fásítást. az is, hogy nem megfelelő a fajta kiválasztása. Belterületekre például platán helyett cél­szerű a vároisi ártalmakat jobban tűrő juhart telepíteni. ' A leghelyesebb természetesen az. ha kikérik a szakembe­rek tanácsát, és igénylik részvételüket a csemeték vá­sárlásánál is. Több helyen panaszkodtak ugyanisi, hogy nem mindig megfelelő cse­metéket kaptak. Megkövetel­hetik pedig a jó minőséget, hiszen azért jó pénzt kapnak a kertészek. Nem a felesleges készletek értékesítése a cél a népfront fásítási akcióinál. Figyelemre méltó a nép­frontnak a miniarborétumok létesítésére irányuló kezde­ményezése is. A kezdeti lé­péseket ezer négyzetméternyi területen Mezőtúron tették meg tavaly. Jó lenne, hamás települések is követnék ezt a példát, új színfolttal gazda­gítva megyénk változatosnak nehezen nevezhető tájait. A fásításban mindenek­előtt az új lakótelepeken kel­lene előbbre lépni, hogy ez­zel is emberibbé tegyük a többnyire sivár tömböket. Sajnos az erre irányuló igye­kezet eleve kudarcra ítélt. Az épületek környékét ugyanis néhol — így Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen — hu­musz helyett szanálásból sziármazó betontömbökkel, téglahalmazokkal töltik fel. A felszínen szétterített, alig néhány centis humusztalajtól aztán hiába várják, hogy. ele­gendő táptalajjal szolgáljon, majd a fáknak. Kár, hogy- nem a talajt szándékosan rombolóknak az asztala a fá­sítás. És talán még nagyobb kár, hogy hivatalból senki semmit sem tesz ellenük. S. B. Őszinte jobbra törekvéssel A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól Lezajlottak az 1982. évi munkál összefoglaló, érté­kelő pártalapszervezeti beszámoló taggyűlések. A part­életnek rrfindig nagyon fontos eseményei ezek ti fóru­mok. Az együttgondolkodás, az együttes cselekvés igaz. egész éven át kell. hogy jellemezze a párlalapszervezetek tevékenységét, de az ilyen megméretések, mint. amilye­nek ezek az évi munkál értékelő párt rendezvények, mindig újabb léndülelet adnak a továbbiakhoz. Fokozódott a felelősség Talán a következők is mu­tatják a rendezvénys9rozat kiemelkedő jelentőségét: csu­pán a megyében 962 párt- alapszervezetben került sor beszámoló taggyűlések meg­tartására. Üzemekben. szö­vetkezetekben, intézmények­ben, területi pártszerveze­tekben dolgozz) több mint harmincötezer kommunista munkájáról szóltak a jelen­tések, a vitákban résztvevők. A taggyűléseken a pártta­gok 85 százaléka vett részt, és a megjelentek 23 százaléka szólalt fel­Ezekben a napokban a kommunista közösségek már elfogadták — vagy elfogad­ják, hisz. a határidő február 15. — éves munkaprogram­jaikat is, amelyekben a be­számoló taggyűlésen szerzett tapasztalatokat . hasznosítják, az ott hozott határozataikat alapul véve döntötték el idei tennivalóikat. A beszá­moló taggyűlések sok tanul­sággal szolgáltak. E taggyűléseken egyértel­műen kitűnt, hogy a párt­tagság nagy többsége egyet­ért a párt politikai irányvo­nalával. azt tartja, hogy eredményesen munkálko­dunk a XII- kongresszus ha­tározatainak megvalósítá­sán. És egyre szélesebb kör­ben hangzott el az a felis­merés. hogy a helyi fel­adatok színvonalas elvégzé­séért, minden egyes ember­nek fokozottabb felelősséget kell vállalnia, mert ea dön­tő fényező céljaink elérésé­ben- Bebizonyosodott, hogy a pártalapszervezeti vezetősé­gek. az alapszervezetek dön­tő többsége 1982-ben is be­töltötte politikai funkcióját, hogy tennivalóikat a nehe­zebb körülmények ellenére is felelősséggel és eredménye­sen végezték, hogy a párt­tagság magatartását a párt politikája iránti bizalom, az erősödő tenniakarás jellem­zi. De az is tapasztalat, hogy a feszült világpolitikai hely­zet, a gazdasági körülmé­nyek romlása, az életszínvo­nal szintentartásával járó nehézségek, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális élet­ben tapasztalható nem kívá­natos jelenségek a párttagok körében is bizonytalanságot, aggodalmat, kétkedést idéz­tek elő. Holott éppen a mai helyzetben van a legna­gyobb szükség a türelemre, a megfontoltságra, a nyu­godt légkörben végzett jó munkára. E taggyűléseken legtöbbet a gazdasági élet kérdéseivel és a párt belső életével fog­lalkoztak mind a beszámo­lók, mind a felszólalók- El­ismeréssel szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Az elmúlt évek beszámoló taggyűléseitől eltérően a jelenlegi pártrendezvényeken sokkal több szó esett az ideológiai élet kérdéseiről. Ez azt bizonyítja, hogy a kommunisták egyre érzéke­nyebben reagálnak a kü­lönböző ideológiai jelensé­gekre. Az alapszervezeti ve­zetőségek beszámolójában szinte mindenütt elhang"- zott: mind a pártoktatás­ban, mind az agitációs fó­rumokon nagyon sok szó esett a nemzetközi életről; a béke és biztonsággal kap­csolatos kérdésekről, ame­lyekre érdembeni választ vártak a kommunisták- Igé­nyelték és igénylik, hogy gazdasági helyzetünk és fel­adataink ideológiai össze­függéseiről is több ismere­tet szerezhessenek, mint ahogyan a szocialista tudat és közgondolkodás újonnan felszínre került jelenségei­nek tanulmányozására is párt és a kormány tesz gaz­dasági helyzetünk javításá- sára, a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének megterem­tésére. Az egyértelműen ki­csendült a szavakból, hogy a párttagság egyetért a gaz­daságpolitikai célkitűzések elérésére tett intézkedések­kel. segíti azok végrehajtá­sát. Értékelték a termelés­ben elért helyi eredménye­ket. amelyek általában kellő álapui szolgálhatnak — a nehezebb körülményeik kö­zött is —1 az előbbre lépés­hez. Elismeréssel beszéltek a párttagok többségének helyt­állásáról, példamutató mun­kájáról, ahogyan a teirne- lésben részt vesznek­Ám voltak, akik azt is szóvá tették; az utóbbi idő­ben mintha a kelleténél ki­csit többet hivatkoznánk a világgazdaság nehézségeire, mintha egyes munkaterüle­teken az ott dolgozók saját kényelmességüket. rugal­matlanságukat ezzel igyekez­nének magyarázni. Másutt el­hangzott: a gazdasági szabá­lyozók gyakori változása bi­zonytalanságot okoz a ter­melőüzemekben; nagyobb fi­gyelmet kellene fordítani a mezőgazdasági termékek fel­vásárlására, tárolására, ér­tékesítésére, mert az ezekkel kapcsolatos szervezetlensé­gek miatt nagy értékek men­nek veszendőbe. Az is igaz, hogy ingerül­tebb hangok is előfordulták, főként akkor, amikor a párttagok a saját üzemük­ben. üzemrészükben tapasz­talt termelésszervezés, mun­kafegyelem. ösztönzés, anyag- és alkatrészellátás hiányosságait taglalták, vagy amikor arról beszéltek, hogy üzemükben a szervezetlen­séget, a kapkodást, a piaci igényekhez való rugalmas igazodással próbálják ma­gyarázni. Elgondolkodtató az is, ami szintén több he­lyen is elhangzott: miért olyan hosszú az útkeresés a termelést segítő munkamoz­galmaknál? A kommunisták több helyen sürgették: le­gyen jobb a helyi gazdasá­gi irányítás, a munka szer­vezettsége, a munkafegye­lem. következetesebb a bel­ső tartalékok feltárása- Ér­vényesüljön jobban az ed­digieknél az ésszerű an.yag- és energiatakarékosság, erő­södjön és, legyen még ala­posabb a gazdaság pártel- lenőrzése. A kommunisták üzemekben épp úgy, mint szövetkezetekben — kapjanak több gazdasági jellegű pártmegbízatást, amelyekkel méginkább a he­lyi kötelezettségek teljesíté­sét segíthetik elő. több ügyeimet szeretnének fordítani. Mindehhez a feltételek egyre jobbak a megyében. Szervezettebbé és korszerűb­bé vált ugyanis a pártpro- pagandisták felkészítése, több kommunista közösség­ben élnek azzal a módszer­rel. hogy a párttagság igé­nyének megfelelően — akár pártnapokon is, vagy egyéb összejöveteleken — külön­böző ideológiai kérdéseket beszélnek meg, és az is a jobb feltételeket igazolja, hogy javult és igényesebb lett az alapszervezetekben működő információs rend­szer. A jó, az előremutató tendenciák mellett azonban azt is be kell ismerni, hogy az élet által felvetett új kér­dések megválaszolása leg­többször késik, az alapszer­vezetek e tekintetben sok­szor lépéshátrányban van­nak. Alaposan elemezték a be­számoló taggyűléseken a pártélet témáit, ezen belül is az alapszervezeti vezető­ségek munkamódszere, a tervező munka korszerűsíté­se, a pártirányítás és párt­ellenőrzés fokozása, a párt mozgalmi jellegének kérdé­sei, a tömegkapcsolatok erő­sítése állt a figyelem kö­zéppontjában- A taggyűlések ismételten megerősítették, hogy az alaps/.ervezetek éle­tében a pártélet lenini nor­mái érvényesülnek, a párt- egység, a pártiegyelem szi­láid. Mindezek azonban nem mondanak elleni azoknak, akik a taggyűléseken kifej­tették: vannak olyan hiá­nyosságok is az alapszerve­zeti munkában, amelyek ki­küszöbölése nem halasztha­tó. Ezek közé tartozik pél­dául. hogy az igencsak ak­tív' pártcsoport élettapaszta­latai még kevésbé hasznosul­nak a vezetőségek, a tag­gyűlések munkájában és he­lyenként gondot okoz a párt- és tömegszervezeti rendez­vényeken a látogatottság csökkenése. Sokan ennek okát a másodállásokkal, mellékfoglalkozásokkal, a kisvállalkozásokkal, az 5 na­pos munkahéttel próbálják megmagyarázni. Holott az az igazság, hogy az új hely­zet megköveteli a pártalap- szervezetek munkamódsze­rének továbbfejlesztését. Megkeresni és megtalálni azokat a módszereket, azo­kat a mozgalmi lehetősége­ket. amelyek következtében ezek a gondok megoldhatók. Felelősség a fiatalokért Még egy téma, amely eléggé jelentős vitát váltott ki a beszámoló taggyűlése­ken: az ifjúság helyzetének, gondolkodásmódjának, ma­gatartásának, munkában va­ló helytállásának megítélése. Általában • problémaérzáke- nyen szóltak a pályakezdő, a családalapító fiatalok gond­jairól. a fiatalok munkahe­lyi beilleszkedéséről, arról, hogy ahol nem támasztanak a fiatalok iránt megfelelő követelményeket, ahol nem segítik őket, ott romlik a munkahelyi légkör, ott a fiatalok valóban „csak" jól vagy rosszul fizető munka­helynek tekintik az üzemü­ket, nem kötődnek értelmi­leg, érzelmileg hozzá és ez egy üzem vagy szövetkezet számára rendkívül nagy gon­dokat* okozhat a későbbiek­ben- Elég sok bíráló szó ér­te a KISZ-szervezeteket: hosszú az útkeresés, amíg megtalálják a tennivalóikat; helyenként nem elegendő a, tömegbefolyásuk, gyakran’ cserélődnek a KlSZ-veze- tők és a testületi tagok. Elismerve ezek igazságát, ezért ehhez hozzá kell ten­ni: az alapszervezetek tud­ják. hogy a KISZ a párt if­júsági szervezete, követke­zésképp a pártszervezet fe­lelős az adott munkahelv^n a KISZ tevékenységéért. Ahol népi dolgozik megfele­lően a KISZ, ott baj van a pártirányítással, az alap­szervezeti munkával. Ter­mészetesen ehhez hozzátar­tozik, hogy a fiataloknak is tudomásul kell venniük: nem elég vállalni egy fel­adatot, jelen esetben a KISZ- tagságot. Dolgozni becsület­tel munkahelyen. ifjúsági szövetségben, ez kötelessé­gük- Az idősebb kommunis­táknak tudniuk kell: az ifjú­sággal való foglalkozás po­litikai kérdés, nem várha­tunk a húszévesektől olyan politikai munkát, amilye­nekre a negyven-ötven éve­sek kénesek. És ha ma ké­telkednek dolgokban, azt a tapasztalatlanságuk miatt teszik. Türelemmel nevelni őket, ez a párttagok köteles­sége. mert' bennük a jövőn­ket építjük. A lezajlott beszámoló tag­gyűlések elérték céljukat, betöltötték politikai rendel­tetésüket a megyében is. va­lóban a pártélet kiemelkedő eseményei voltak. V. V. Érdembeni választ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom