Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. FEBRUÁR 5. Nemzetközi körkép A hét karikatúrái CSEHSZLOVáKII Sajátos paradoxonnal ta­lálja magát szemben a cseh­szlovák lapok gazdasági cik­keit tanulmányozó olvasó. Az idei népgazdasági terv sze­rint ugyanis az elmúlt két év stagnálása után felgyorsul a nemzeti jövedelem növeke­dése, igaz, egyelőre még elég szerény mértékben, 2 száza­lékkal. A csehszlovák köz­gazdászok és vezető politiku­sok ezzel egyidőben ’ nem győzik hangsúlyozni, hogy mindez nem azt jelenti: el­múltak a nehéz idők. Cseh­szlovákiában gyakorlatilag nincs olyan fontosabb ta­nácskozás, ahol ne figyelmez­tetnének arra, hogy a külső és belső körülmények tartó­san bonyolultak, sőt egyes esetekben a tervezettnél is keményebbnek bizonyulnak. Erre figyelmezetett már 1981- ben Strougal miniszterelnök, amikor rámutatott: „A jövő évben és a jelenlegi ötéves tervidőszak azt követő há­rom évében ránk váró fel­adatokhoz hasonlóak még nem voltak, és ezért mind­fordítható devizamennyiség, ami nehézségeket okoz a ter­melés nyers- és alapanyag-, valamint gépellátásában, és persze a lakossági szükség­letek kielégítésében is. Az utóbbi különösen kará­csony táján volt szembeszö­kő, amikor az üzletek kira­kataiban a korábbi évek ün­nepi kínálatához képest jó­val kevesebb volt az import termék. Tény viszont, hogy az új év kezdete óta gazda­gabb lett a választék külföl­di fogyasztási cikkekből is. Prágában pillanatnyilag pél­dául nem számít ritkaságnak a holland kakaó, az olasz sajt, vagy a meglehetősen borsos árú, 16 program véte­lére alkalmas olasz színes te­levízió. Ha devizagondok miatt az import cikkek kö­rének bővülése nem is vár­ható, a hazai termékekből mindenképp jobb ellátásra számíthat a csehszlovák vá­sárló. A belföldi ellátás za­vartalanságát ugyanis Prágá­ban és Pozsonyban fontos politikai feladatnak tekintik, s minden fórumon hangsú­lyozzák, vonzó, jó színvonalú termékeket kell a boltok pol­caira juttatni. Természetesen mindez nemcsak a fogyasztási cik­kekre, hanem minden más termékre is érvényes, hiszen a nehéz gazdasági helyzetben csak azok a cégek maradhat­nak meg a hazai és külföldi piacon, amelyek valóban el­adható portékát termelnek. Más szavakkal, Csehszlová­kiában elterjedőben lévő új jelszó szerint „egészséges, szocialista vállalkozó szel­lemre” van szükség. Persze mindez nem pusztán elhatá­rozás vagy jószándék kérdé­se. Ezért is hangsúlyozzák Prágában, hogy tovább kell javítani a népgazdasági irá­nyítás és tervezés rendszerét, fokozottan törekedve az anyagi ösztönzésre, arra, hogy a vállalatok és az egyes emberek pénzben is érezzék munkájuk eredményességét. Udvarhelyi Szabolcs Összeállította: Majnár József Amerikai külpoliti­ka: Reagan válság­koccanásai ■.. A libanoni krízis: Gyógymód kereste­tik ... Gyorsabb ütemben A közép-csehországi Horovicében lévő CKD Nehézipari Gép­gyárban Diesel-áramfejlesztőket és motorokat gyártanak, és termékeik 60 százalékát exportálják a világ minden részébe. Az itt készült Diesel-motorokat 1982-ben 8 vásáron mutatták be. A horovicei gyár 1983-ban ünnepli alapításának 125. év­fordulóját. Bohumil Storkán egy hajóba szerelhető 6 L 150 PV típusú aggregátor üzemanyag-adagoló rendszerét ellenőrzi. Az áramfejlesztőt az olaszországi Angonában és a görögor­szági Szalonikiben megrendezendő vásáron mutatják be A Csehország nyugati részén fekvő, plzeni Skoda Művek elektrotechnikai üzemében olyan új, az oldószerek gőzével hajtott szárító transzformátort szereltek össze, amelynek használata évente 64 tonna üzemanyagot takarít meg. Az oxigénmentes környezet lehetővé teszi, hogy magas hőmér­sékleten. vákuumos térben 125 Celsius-fokon szárítsák ki az anyagokat, az eddig használt 100 C-fok helyett. A szárító­kamra 300 köbméter hasznos térfogatú annyiunk számára nagy pró­batételt jelentenek.” így az idei évre és a hosszabb távra meghirdetett gazdaságpoli­tikai célok is ismerősek: át­térni a valóban intenzív gazdálkodásra és megőrizni az életszínvonalat. A célok közt kiemelt he­lyen szerepel a külgazdasági egyensúly helyreállítása, el­sősorban ami a tőkés orszá­gokkal folytatott kereskedel­met illeti. A gazdaság hely­zetét komolyan nehezítő té­nyező ugyanis, hogy a ter­vekhez képest a tőkés ex­portban a legnagyobb a le­maradás. Prágában hangsú­lyozzák, hogy a külkereske­delem és a termelés még mindig lassan alkalmazko­dik a jelenlegi és tartósan nehéznek ígérkező világgaz­dasági helyzethez. A követ­kezmény kézzelfogható: az exporttervek nem teljesítése miatt kisebb a behozatalra KORZIKA Bombák a „Szépség szigetén” Bombarobbanások me­rényletek sorozata követte egymást 1993 első hónapjá­ban Korzikán. Napóleon császár .szülőhelyéről az el­múlt esztendők során sűrűn érkeztek hasonló hírek: a „Szépség honának” nevezett szigeten csak az elmúlt év­ben 800 robbantást hajtott végre a Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC) nevű szeparatista szervezet. A mostani terrorhullám azonban kissé még a seakér- tőket is meglepte. A Mitter- rand-kormány ugyanis ta­valy — a szocialista válasz­tási igényeknek megfelelően — különleges státuszt bizto­sított Franciaország 95. me­gyéje számára. A decentrali­zációs programba illeszkedve első ízben tartottak tartomá­nyi gyűlési választásokat a szigeten, s ősszel az autonó- miatörvény alapján összeült a széles körű önkormányzat­tal rendelkező regionális parlament. Ennek törvény­hozó hatalma ugyan nincs, de létrehozásával mégis az élet számos területén (pél­dául a költségvetés, a beru­házások, a környezetvéde­lem, a kultúra, a szállítás­közlekedés, a foglalkozta­tottság terén) Ajacció kapta meg a közvetlen dön­tés jogát. Párizs te­hát joggal reménykedhe­tett abban, hogy a megin­dult reformfolyamat csök­kenti a régóta halmozódó fe­szültségeket. Mert gond akad bőven a Földközi-tenger északnyu­gati részén fekvő, valóban festői szépségű kis szigeten. A gazdaság fejletlensége ösz­tönzi a kivándorlást, ipar, alig akad, az életszínvonal pedig messze elmarad az anyaországétól. Az áruk többségét kívülről hozzák be, magas a munkanélküliek aránya, s az elmúlt években fellendült turizmus sem a negyedmilliós őslakosság gazdagodását hozta. Évszáza­dokon keresztül a klánok, falusi érdekszövetségek uralma nyomta rá bélyegét a politikai életre. Mindehhez járult a korzikai nemzeti mozgalmak megerősödése a hatvanas évektől kezdve. A szeparatista törekvés tucat­nyi kisebb-nagyobb pártot csoportot szült, amelyek kö­zül jónéhány az erőszakos ellenállás útját választotta. A hetvenes években tevé­kenységük már Franciaor­szágra is átterjedt, nemrit­kán kiváltva az elkerülhetet­len ellenterrort, péld&ul a F. R. A. N, C. I. A, elneve­Az FLNC csuklyás fegyvereseinek egyik „sajtótájékoztatója” Ajaccióban A sziget térképe zésű szélsőjobboldali ma­gánszervezet akcióit. A tavalyi választások ide­jére a merényleteket felfüg­gesztették. — Ám amint ősz­től kezdve a robbanások újabb hulláma már jelezte — a tűzszünet csak átmene­tinek bizonyult. A voksolás nem teremtett tiszta képet, hiszen sem a jobb-, sem a baloldal nem szerzett egyér­telmű többséget. Az urnóiU- nál visszaszorult, szeparatis- ták pedig úgy tűnik, a nyugtalanság fokozásával akarják jelezni: Korzika el­szakadásának, önálló lété­nek irrealitása ellenére to­vábbra sem tesznek le ter­veikről. Érthető háti, ha Pá­rizsban világosan érzékelik a veszélyt. A januári merény­letsorozat utáh a miniszter- tanácsi elhatározta az FLNC feloszlatását, s köztársasági biztost neveztek ki a rend­őri akciók összehangolására. A szeparatizmust csak egy elenyésző kisebbség támo­gatja — mutatott rá Mitter­rand elnök, hozzátéve, hogy a kormány, ha kell, erélyes fellépéssel biztosítani fogja a törvényes rendet. A tét nem kicsi: a korzikai fejleménye­ket ugyanis a francia ellen­zék felhasználhatja az egész ecentralizációs reform­irányvonal elleni támadásra. (szegő) A „nagy fenyő” árnyékában Az Egyesült Államok kato­nai alakulatainak részvételé­vel Közép-Amerika három országában tartanak hadgya­korlatokat február első felé­ben. Ez a tény egyértelműen igazolja, hogy Washington katonai erővel próbál nyo­mást gyakorolni a térség nemzeti felszabadító mozgal­maira és a fegyveres erőfi­togtatással nyíltan fenyegeti Nicaragua forradalmi rend­szerét. Jóllehet a Pentagon hiva­talos nyilatkozatai szerint e hadgyakorlatok „rutinjelle- gűek” és időpontjukat is hó­napokkal ezelőtt közzétették, az Egyesült Államok több­ezer, különlegesen kikép­zett katonájának teljes harc- készültségben való megjele­nése a térségben érezhető ag­godalmat, feszültséget kelt. Ä nicaraguai kormány sze­rint ezek a hadgyakorlatok egy Washington közreműkö-' désével végrehajtandó fegy­veres intervenciót készítik elő. Hondurasban, a nicaraguai határ közvetlen Közelében február elsején kezdődött és holnap ér véget egy hadgya­korlat. Costa-Ricában, az atlanti parti hegyvidéken mától február 11-ig észak­amerikai és costa-ricai kü­lönleges alakulatok, a Pana­ma-csatorna övezetében feb­ruár 11—17. között észak­amerikai és panamai egysé­gek tartanak hadgyakorla­tot. A Nicaragua határától mindössze 15 kilométerre ki­jelölt felvonulási körzetbe napokig érkeztek a Pentagon szállító repülőgépei. A „Nagy fenyő” nevű hadgyakorlaton 1600 amerikai katona vett részt — ők a térség katonai támaszpontjairól érkeztek. Négyezernél több hondurasi katonával együtt a harci te­vékenység összehangolását gyakorolták a dzsungelhad­viselés feltételei közepette. A részt vevő légi, vízi és szá­razföldi alakulatok egy part­raszállási hadműveletet, majd az elfoglalt hídfőállás kiszélesítését .imitálták. . A hadgyakorlatra kijelölt körzetben —- Nicaragua észa- •ki határának mentén — az említett katonai erőkön kí­vül legalább 1500 somozista vár az alkalmas pillanatra, hogy fegyverrel törjön be Nicaraguába. Tervük egy úgynevezett felszabadított övezet kialakítása és egy ideiglenes kormány létreho­zása. A nicaraguai hírszerzés adatai szerint — jelentették Managuában — egy interven­ciós terv megvalósítása már tavaly decemberben napi­renden volt. Az ellenforra­dalmárok azonban a nehéz domborzati viszonyok miatt újabb támadási terepet vá­lasztottak. Ez Nueva Segovia tartomány, amely fontos me­zőgazdasági vidék és kulcs- fontosságú utak vezetnek rajta keresztül. A hondurasi kormány en­gedélyezi, hogy az ország te­rületén a nicaraguai ellen­forradalmárok kiképzőtábo­rokat tarthassanak fenn, s azt sem akadályozza meg, hogy innen fegyveres táma­dásokat intézzenek Nicara­gua területén lévő célpontok ellen. Dániel Ortega nicaraguai vezető a veszélyes katonai provokáció esetleges követ­kezményeit illetően a minap így nyilatkozott: „Ha ellen­ségeink háborús konfliktust robbantanának ki, akkor az sorra lángba borítja Közép- Amerika országait, s az itt élő népek forradalmi erői — a többi latin-amerikai forra­dalmi mozgalom támogatásá­val — cselekedni fognak.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom