Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. FEBRUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fortuná­ra várva... Hajdan volt általános isko­lai osztálytársam kerül mel­lém az autóbuszon. Ahogy mondják, „ezer éve nem lát­tuk egymást”. Ágfalvy Pista mégis pillanatok alatt átfut a saját önéletrajzán, s az enyémet is eltűri, majd mi­után eljut addig, hogy „tehát jól van a család is” vala­hogy ülőhelyet kerít magá­nak, s aktatáskáját térdére téve dolgozni kezd. — Tudod lottózunk a bri­gádban — mondja. — Nyol­cán vagyunk benne, havonta száz-száz forinttal. Most ép­'pen rajtam a sor, hogy ki- töltsem a szelvényeket, tud­niillik teljesen hagyományos módon játszunk, minden hé­ten más-más számokkal. —- És nyertetek már? — Hát persze, öt évvel ez­előtt volt egy négyesünk. Az telitalálat volt, az egyik ha­ver éppen akkor építkezett. Hármasunk is volt, a fene tudja hányszor, a tárgynyere- mény-sorsoláson meg nyer­tünk már tévét, élelmiszer­vásárlási utalványt is. — Szóval megéri? — Nem sokat változtál ál­talános iskolás korod óta, lá­tom. Ugyanolyan hülyéket kérdezel, mint gyerekkorod­ban. Meg, igen. megéri! Pe­dig az évek alatt — eddig — már ráfizettünk egy csomót. De egyszer be kell jönni a ráfordításnak! S ebben — mármint az öt találatban — mind a nyolcán biztosak va­gyunk. Lehet, hogy holnap, lehet, hogy majd csak a nyugdíj után tíz évvel, ami­kor már a hamut is mamu- nak mondjuk. Ezzel, mint „menthetet­lent”, hatályon kívül helyez, s miközben zötyög a busz, valahol „Földvár felé fél­úton” tölti, töltögeti a te­mérdek lottószelvényt. * * * A vidéki autószerelő a sze­rencsejátékok szerelmese, s mint ilyet, elsősorban a nye­rés lehetősége, a bizonytalan­ság szépsége izgatja. A sze­rencsét éppen ezért a — sze­rinte legsportszerűbb formá­ban — lóversenyzéssel kísér­ti meg. Igaz. ami igaz: a pa­ripák versenyének különle­ges, semmi máshoz nem fog­ható varázsa van. s megfejt­hetetlen titkok tudói a vér­beli lóversenyzők. (Nem vé­letlenül van a lóverseny­sportnak könyvtárnyi irodal­ma). Az autószerelő (felesége miatt kérte neve elhallgatá­sát) született játékos. Fejé­ben több „Turfújságnyi” adat a futamok előtt gondo­san mérlegeli az időjárást, a lovak, a hajtők, a zsokék formáját. Gyakran nyert már nagyobb összeget, általában megbízhatóan, józanul tippel. Az elmúlt évadnak azonban alighanem ő az egyik legna­gyobb vesztese. Lássuk a sztorit. — Nagy versenynek indult, a haverokkal alaposan felké­szültünk, összedobtunk negy­ven rongyot (40 000 forintot — a szerk.). Megcsináltuk a tippeket, az előzetes latolga­tás alapján úgy nézett ki, hogy amit tippelünk, az rob­bantás lehet. Mit mondjak, az induló lovak pulzusszámát is tudtam két hónapra visz- szamenőleg, a zsokék súlyát pedig milligrammra. Minden együtt volt. Kimentem a pá­lyára. vállamon a negyven „rongy” egy Adidas-táská- ban, , a tetején egy papírra írva a tiopjeink. Bementem az első futam előtt a büfébe egy pofa sörre, miközben kortyoltam a sört, megfújták a táskát. Kábé egy fél perc alatt történt az egész. Tragé-» dia volt. És nem is az elve­szett, erre a versenyre össze­spórolt pénz miatt, hanem azért, mert a papíron levő tippekkel — tényleg robban­tottunk volna... * * * A totózók „munka” köz­ben, zárkózott emberek, nem illik zaklatni őket. A szolno­ki totózóban — már "a szel­vények bedobása után — ilyen megjegyzések hangza­nak el. —- A Juventus a világ- klasszisaival sem megy sem­mire! — Persze, a Rossi is benne volt a fekete totóban! Kiss József az MHSz Olaj­bányász fúvószenekarának karmestere nem hisz a meg­rögzött totózók által nagy becsben tartott „szám-mágiá­ban”, vagyis hogy nem.ba­bonás. — Nézze, én a játékot sze­retem. Most, nyugdíjasként két totó-, illetve lottóbrigád­ban játszom. Lehet Fortuná­ban bízni, lehet őt várni. Ne­kem hozott a 13-as szeren­csét is. balszerencsét is. Pén­tek és tizenharmadika volt, amikor hullának minősítet­tek és betettek a hadifo­golytábor halottasbarakjába. Pár évtizeddel később volt a totón tizenhármasom. • ezt megelőzően — még Pécsett dolgoztam — vonzottam a szerencsét, lottón vagy totón minden évben nyertem vala­mi nagyobb összeget. V. J. Jó ütemben halad Jászber ényben a 32-es úton az új Zagyva-híd építése • Értékelték „űz olvasó ifjúságért” pályázatot A Tisza Cipőgyár könyvtára a legjobbak között „Az olvasó ifjúságért” címmel meghirdetett orszá­gos pályázat második szaka­szát értékelték tegnap a KISZ Központi Bizottságá­nak székházában. A pályázatot a tanácsi, szakszervezeti és iskolai könyvtári hálózatok könyv­tárosai, könyvtáros-kollektí­vái, valamint a KlSZ-alap- szervezetek számára 1980- ban hirdette meg a KISZ Központi Bizottsága, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság, a Művelődési Minisztérium, a HNF Országos Tanácsa, a SZOT kulturális, agitációs és propaganda osztálya, az Országos Széchényi Könyv­tár Könyvtártudományi és Módszertani Központja és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete. Az értékelés szerint • a leg­jobban együttműködő könyv­tárak és KlSZ-alapszerveze- tek a kecskeméti Bányai Júlia gimnázium Pablo Ne- ruda alapszervezete és a megyei könyvtár olvasószol­gálata; a mezőfalvi községi KISZ-szervezet és a közsé­gi könyvtár; a Győri Rá- batext üzemi KlSZ-szerve- zete és önálló szakszervezeti könyvtára; a martfűi Tisza Cipőgyár KISZ-bizottsága és az üzemi szakszervezeti könyvtára voltak. Ezek meg­kapták a KISZ KB külön- díját. Napirenden a lakosság áruellátása Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnökségének teg­napi ülésén a Belkereskedel­mi Minisztérium a lakosság idei várható áruellátásáról tájékoztatta a szakszervezeti vezető testületet. Rámuta­tott, hogy a kereskedelmi készletek! értéke eléri a 65 milliárd forintot, ami ösz- szességében megfelelő, és összetétele is javult. A ke­reskedelem legfontosabb tö­rekvése az alapvető fo­gyasztási cikkek kínálatának stabilitása, a minőség és a fogyasztói ár összhangjának erősítése, a vásárlási körül­mények javítása, s nem utolsósorban az, hogy a ke­reskedelem rugalmasabban alkalmazkodjék a differen­ciálódó kereslethez, egyebek között olcsó, de kifogástalan cikkek is kellő mennyiség­ben álljanak rendelkezésre. A kiskereskedelmi forga­lom! az idén — folyó áron számítva — várhatóan 6,1 százalékkal növekszik, vál­tozatlan áron számítva azon­ban 1,1 százalékkal csök­ken. Azzal számolnak, hogy mennyiségben csak az élel­miszerek és élvezeti cikkek iránt növekszik a kereslet, a vendéglátóhelyek forgal­ma és a ruházati cikkek vá­sárlása csökken. A fogyasztási cikkek im­portja továbbra- sem nél­külözhető. változik azonban azok struktúrája. A szoci­alista országokkal az állam­közi megállapodások létre­hozása folyamiban van. Ha általában a kereskedelmi forgalomban nem is, az ál­lami és szövetkezeti válasz­ték- és határ menti cserében előreláthatólag több árut si­kerül megvásárolni, mint tavaly. A konvertibilis de­vizakeret lényegében azonos a múlt évivel, e forrásokból elsősorban olyan fontos fo­gyasztási- cikkeket vásáro­lunk, amelyeket nálunk nem, vagy nem elegendő mennyiségben termelnek. A szűkös lehetőségek bővíté­sére fokozottan támogatják az ipar tőkés kooperációs megállapodásait, bővítik a konvertibilis elszámolású áruházi és határ menti cse­rét. A KPVDSZ állásfoglalása megállapítja, hogy a (lakos­ság igényei az utóbbi idő­ben meglehetősen differen­ciálódtak, megélénkült a kereslet az olcsó, illetve kö­zépáras cikkek iránt, eze­ket az igényeket azonban egyes termékekből — ta­valy például szilárd tüzelő­anyagokból, hazai sörökből, olcsóbb húsfélékből — a kereskedelem nem mindig tudta kielégíteni. Egyre in­kább tapasztalható, hogy megfelelő választék hiányá­ban a lakosság inkább el­halasztja vásárlásait. A szakszervezetek rugalmas jelzőrendszert építettek ki, amelynek célja, hogy kellő időben felhívja a figyelmet hiánycikkekre, a használa­ti értékkel ném arányos árakra, a minőséggel kap­csolatos észrevételekre. Ezután az elnökség tájé­koztató jelentést hallgatott meg az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatai­ról. Megállapították, hogy a rövidebb munkahétre való áttérés a termelésben fenn- aíkadást nem okozott. Egyes helyeken csökkentek a vesz­teségidők, nőtt a termelé­kenység, bár a munkaidő­kiesés még mindig számot­tevő. Gyakori a panasz a szolgáltató hálózat nyitva­tartási, üzemelési . rendjére, amely nem igazodik kellő­en a dolgozók munka- illet­ve szabadidejéhez. A szak- szervezetek véleménye sze­rint a nyitvatartásoknál kiigazításokra van szükség, amit mindenütt a helyi adottságoknak megfelelően kell megoldani. Mindent egybevetve az ötnapos mun­kahét bevezetésével lénye­gében jól előkészített, az össztársadalmi érdekek fi­gyelembe vételével végre­hajtott. intézkedésekre ke­rült sor. Végül az elnökség meg­tárgyalta és elfogadta a szakszervezetek és a SZOT 1983. évi költségvetéséről szóló előterjesztést. Pótolták az aszály okozta veszteséget Túlteljesítette tervét a tószegi Petőfi Téesz Az elmúlit év novemberében döntött úgy a tószegi Petőfi és a tiszajenői Tisza-menti Termelőszövetkezet tagsága, hogy 1983. január 1-itől (közösen gazdálkodnak. Az egyesülés előtti utolsó esztendő eredményeit mindkét közös gazdaság­ban külön értékelik, Tószegein (tegnap .tartották meg az 1982. évi gazdálkodós eredményeit számbavevő (küldött- gyűlést, Tisziajenőn pedig a (közeli napokban hívják össze a tagok küldötteit. A Petőfi Téesz zárszámadásán részt vett és felszólalt Barta László, a megyei tanács elnöke. A tószegi termelőszövet­kezetet tavaly nem károsí­totta az árvíz, a Tisza .el­kerülte a mentetten terület földjeit. A növénytermesz­tőiknek álltaiéban (kedvezett az időjárás, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a ter­mészeti erőik nem Okoztak gondot a gazdaságnak. Az őszi vetésű kalászosok egy része télen kifagyett, vagy a belvíz miatt elpusztult, má<^ részük a .tavalyi első félév csapadékhiányát síny­lette meg. összesen mintegy háromezennégyszáz tonnányi gabonaterméstől esett el a termelőszövetkezet. A tavaszi vetésű (kultú­ráknak már jobban kedve­zett az .időjárás, a (kukorica termésátlaga (közel hét, a napraforgóé öt, a cukorré­pa hozama pedig (bár a bél­tartalma érték rosszabb tett a vártnál) 21 százalékkal haladta mag az előző évit. A növénytermesztési főága­zat végül is a tervezettnél 32 százalékkal több, mint­egy 80,5 millió forint bevé­telhez juttatta a gazdasá- ságot. i Túlteljesítették tervüket az állattenyésztésben dolgo­zók is, az itt termelt áruikat értékesítve közel 83 millió forint bevételt könyvelhetett el a szövetkezet. Mint már évek óta, szép eredménye­ket ért ed a juhászat, a vártnál nagyobb lett a gyap- júhozam és [kedvezőbb a ibárányszaporulat. A szarvasimarha- és sertéste- nyésztési célokat sikerült eléírni, illetve túlteljesíteni. A téesz baromfi ágazatá­ban sajnos nem büszkélked­hetnek hasonló eredmények­kel. A ihroiler-.telepen ta­valy még tartó rekonstruk­ciós beruházás megakadá­lyozta a termelési lehetősé­gek teljes kihasználását, rá­adásul az értékesítési ne­hézségek miatt jelentős veszteségek érték az ága­zatot. Az elmúlt évben a tószegi gazdaság közös vagyona több (mint 5 százalékkál gya­rapodott, és elérte a 292 millió forintos értéket. Az üzemi termelési, érték 10 százai ókkal, a szövetkezeti bruttó jövedelem 5 száza­lékkal, a mérleg szerinti nyereség 2,6 százalékkal lett több az 1981. évinél. A gazdálkodás költségei 7,2 százalékkal növekedtek. A küldöttgyűlés döntött a szövetkezet tavalyi nyeresé­gének felhasználáséról. A vezetőség javaslatára fej­lesztési alapra 9,9 millió forintot, részesedési alapra és prémiumra 3,3 millió fo­rintot szavaztak meg a tag­ság képviselői. A termelő- szövetkezet tagjai 1981-es alapmunkadíjuk 5 százalé­kát, 22 nap munikadíjáinaik megfelelő összeget vehettek fel tegnap kiegészítő része­sedésiként. Hatvanéves az fleroflot A szovjet polgári légiköz­lekedés megindulásának kö­zelgő 60. évfordulója alkal­mából sajtótájékoztatót tar­tott tegnap az Aeroflot légi- társaság irodájában Alekszej Jakovlevics Kulevov, az Aeroflot magyarországi ve­zérképviselője. Mint elmondotta, az el­múlt 60 év során nagy ütem­ben fejlődött a szovjet repü­lés. Ma már az Aeroflot gé­pei a világ 93 országának 116 városába repülnek. A Szov­jetunió területén rendszeres járatai több mint 3600 vá­rost és nagyobb települést kapcsolnak be a légi forga­lomba. Az útvonalak hossza meghaladja az 1 millió kilo­métert. Fontos szerepe van a légitársaságnak a népgazda­ság számos más területén is, így oéldául részt vesz a me­zőgazdasági munkálatokban, a légi mentőszolgálatban, az erdőgazdaságok védelmében, a geológiai kutatásokban. Az elmúlt évben 106 millió utast és több mint 3 millió tonna árut szállítottak az Aeroflot gépei. Budapest érintésével igen sok járat re­pült afrikai és dél-európai országokba, hetente körülbe­lül 50 Aeroílot-gép fordult meg Ferihegyen, 180 ezer utassal. Az Aeroflot hosszú évek óta együttműködik a szocia­lista országok légitársaságá­val, így a MALÉV-val is. Az együttműködés keretében in­dítottak közös járatokat Bu­dapest—Szocsi és Budapest— Szimferopol útvonalakon, megteremtve a közvetlen összeköttetést a magyar fő­város és a Kaukázus, illetve a Krím-félsziget között. A tervek szerint még ebben az évben szándékoznak IL—86- os légibuszjáratot indítani Budapesten keresztül Ango­lába. Megnyitották a mezőgazdasági könyvhónapot Tegnap Egerben megnyi­tották az 1983. évi mezőgaz­dasági könyvhónapot. Az MSZMP Heves megyei Okta­tási Igazgatósának nagyter­mében rendezett ünnepség résztvevőit Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizott­ság első titkára köszöntötte, majd Köpeczi Béla művelő­dési miniszter mondott be­szédet. Ezt követően Köpeczi Bé­la, valamint Papócsi László mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes ki­tüntetéseket adott át a mező- gazdasági szakkönyveket ké­szítő kiváló nyomdászoknak és a terjesztésükben élen já­róknak. A megnyitó alkalmából az Oktatási Igazgatóság aulájá­ban kiállítást rendeztek a mezőgazdasági könyvújdon­ságokból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom