Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. FEBRUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyezmény a vízumkényszer megszüntetéséről A máltai külügyminiszter tegnapi programja Céljaink, lehetőségeink a lakásellátás megújuló rendszerében D Aligha vitatható, hogy az 1982. évi magas szintű párt- állami döntések közül a leg­nagyobb társadalmi érdeklő­dést az MSZMP Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács 1982. április 7-i irány­elvei váltották ki, amelyek­ben a lakásépítés, -fenntar­tás, lakásgazdálkodás, és -el­osztás továbbfejlesztésével összefüggő tennivalóikat fo­galmazták meg. Az irányel­veket megelőző széles körű vita alátámasztotta: lakásel­látási rendszerünket úgy kell továbbfejleszteni, hogy az elosztás társadalmilag igaz­ságosabb, a teherviselés a korábbinál kiegyenlítettebb legyen. Indokolt, hogy az áh lám sok irányú segítése mel­lett a lakosság minden réte­ge több és főleg jobb mun­kával, takarékosabb életmód­jával az eddigieknél nagyobb részt vállaljon lakásviszo­Alex Sceberras Trigona máltai külügyminiszter ma­gyarországi látogatásának utolsó hivatalos programja­ként tegnap a két ország kap­csolatait erősítő nemzetközi szerződéseket írt alá a Kül­ügyminisztériumban. A ví­zumkényszer megszüntetésé­ről PujaFigyes külügyminisz­terrel, míg az idegenforgalmi együttműködésről Juhár Zol­tán belkereskedelmi minisz­terrel írt alá egyezményt. Vé­gül a máltai diplomácia ve­zetője Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tessel jegyzőkönyvet írt alá a Magyarország és Málta gazdasági kapcsolatainak fej­Julij Kvicinszkij és Viktor Karpov, az európai közép­hatótávolságú fegyverek kor­látozásáról, illetve a hadá­szati fegyverzet korlátozásá­ról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sokon résztvevő szovjet kül­döttségek vezetői tegnap Genfben — az amerikai fél kérésére — találkoztak Geor­ge Bush amerikai alelnökkel. Az AP jelentése szerint a megbeszélések után az ame­rikai alelnök kijelentette, hogy érdemes volt megtarta­ni a találkozót, ám semmi jelét nem adta annak, hogy Tokióban nyilvánosságra hozták a Szovjetunió Kom­munista Pártjának levelét a Japán Ellenzéki Demokrati­kus Párthoz. A levél figyel­meztetett arra, hogy az Egyesült Államok fokozza a háborús előkészületeket, s Japánt egyre inkább bevon­ja szovjetellenes katonai stratégiájába. A levél nyomatékosan rá­mutatott: a Japán által ed­dig vállalt antinuklaáris alapelvek nagymértékben hozzájárultak az ázsiai béke biztosításához. Amennyiben Eanes feloszlatta a parlamentet Antonio Ramalho Eanes portugál köztársasági elnök föloszlatta a parlamentet és bejelentette, hogy a követke­ző választásokat április 25- re, a fasiszta rendszert meg­döntő forradalom kilencedik évfordulójára írja ki. Kelet-Jeruzsálemhez, Cisz- jordámiához és a Golan-fenn- síkhoz hasonlóan a megszállt Dél-Libanonban is a befeje­zett tények politikáját alkal­mazza az izraeli kormány: az elhúzódó tárgyalások szín­fala mögött hadserege tartós megszállásra rendezkedik be a nyolc hónapja elfoglalt li­banoni területeken. Miközben Libanon határo­zottan ellenzi, hogy a csa­patkivonás után is fennma­radó, katonai támaszponttá bővített izraeli hírszerző ál­lomásokat létesítsenek az iz- racl által követelt „bizton-. lesztését, elmélyítését szolgá­ló együttműködésről. Alex Sceberras Trigona a nap folyamán megbeszélése­ket folytatott Sárdi Gyulá­val, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda igazgató- helyettesével, valamint Har­sány^ Zoltánnal, az IBUSZ vezérigazgatójával. Alex Sceberras Trigona hi­vatalos magyarországi láto­gatását befejezve, tegnap el­utazott Budapestről. A Feri­hegyi repülőtéren vendéglá­tója,. Púja Frigyes búcsúztat­ta. Jelen volt Szita János, hazánk máltai és Maurice J. Lubrano, a Máltai Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete. áttörésre lehetne számítani akár az egyik, akár a másik tárgyalássorozaton. Bush, mint elmondotta, azt hangsú­lyozta, hogy az amerikai kor­mány „halálosan komolyan” akar tárgyalni a közép-ható­távolságú rakétákról és arra kérte a szovjet küldötteket, továbbítsák ezt kormányuk­nak — előzőleg viszont a le­szerelési bizottság előtt el­mondott beszédében megis­mételte, hogy az Egyesült Államok ragaszkodik a Szov­jetunió számára elfogadha­tatlan „nulla-megoldáshoz”. Japán kész a jövőben is be­tartani ezeket az elveket, az­az nem gyárt, nem hoz be és nem tárol az ország terüle­tén nukleáris- fegyvert, úgy a maga részéről a Szovjet­unió is kész mindent meg­tenni Japán biztonságának garantálására. Mint megfigyelők ennek kaocsán rámutatnak: a Szov­jetunió már több ízben le­szögezte. hogy soha nem al­kalmaz nukleáris fegyvert Japán ellen, amennyiben az betartja az említett alapelve­ket. Hollandia elismerte a PFSZ-t A holland parlament szer­dán túlnyomó többséggel jó­váhagyta a kormány dönté­sét, amely szerint Hollandia felveszi a hivatalos kapcso­latokat a Palesztinái Felsza- badítási Szervezettel. sági övezetben”, a Baruk- hegységben már ott vannak az (izraeli radar- és lehall­gató berendezések és valósá­gos katonai települést alkot az előregyártott épületek együttese. Párizsban a hadügyminisz­térium bejelentette, hogy megerősítik a Libanonban ál­lomásozó többnemzetiségű haderőben részt vevő francia csapatokat. A 9. tengerész- gyalogos hadosztály 160 ka­tonája tegnap már útnak in­dult Libanonba, s vasárnap egy további, 128 főből álló egység követi őket, jármű­vekkel és harckocsikkal. Szűrös Mátyás látogatása az NSZK-ban A Német Szociáldemokra­ta. Párt (SPD) meghívásá­ra január 31. és február 4. között az NSZK-ban tartóz­kodott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának 'tagja, a külügyi osz­tály vezetője. Megbeszélést folytatott Willy Brandttal, az SPD elnökével. Helmudt Scbmidt- tel, a pánt alelnökével, Herbert Wehnerrel, az SPD parlamenti frakciójának el­nökével, Horst Ehmkével és Wolfgang Rothtal, a frak­ció elnökhelyetteseivel, Egon Bahrral és Hans-Jür­gen Wischnewskivel, a pámt- elnöikség tagjaival, vala­mint az SPD más vezető képviselőivel. Szűrös Mátyás megbeszé­lést folytatott elvtársi lég­körben Hermann Gautienrel, a Német Kommunista Pánt (DKP) alcímükével, Carl- Heinz Schröder .külügyi tit­kárral és Gustav Traim- bowsikiivail, a vezetőség el­nöksége tagjaival a nemzet­közi élet, a kommunista és munkásmozgalom, vala­mint a pártközi együttmű­ködés időszerű kérdéseiről. Magyar pártküldöttség Moszkvában Az SZKP (KB meghívásá­ra február 1—4. között La­katos Ernővel, az MSZMP KB agitáeiós és propaganda osztályának vezetőjével az élen küldöttség tartózkodott Moszkvában. A delegáció az SZKP ideológiai munkájá­nak tapasztalataival ismer­kedett. Megbeszélést foly­tattak az SZKP KB propa­ganda és nemzetiközi tájé­koztatási osztálya, a Knasz- nopresznyenszkij kerületi pártbizottság, a Pravda szer­kesztősége, a TASZSZ hír- ügynökség, az APN sajtó- ügynökség, továbbá a szov­jet rádió és televízió veze­tőivel. Az MSZMP küldöttségét fogadta Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára. Kadir a Szovjetunióban Hivatalos látogatásra teg­nap Moszkvába érkezett Ab­dul Kadir altábornagy^ az Afgán Demokratikus Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt KB PB póttagja. A magasrangú afgán vendéget Dmitrij Usz- tyinov, -a Szovjetunió mar- sallja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere, az SZKP KB PB tagja hívta meg. Thatcher és Kohl megbeszélései Tagnap rövid mumkaláto- gatást tett Nagy-Britanniá­ban a nyugatnémet kor­mányfő. Helmut Kohl és a kíséretében lévő Genscher külügyminiszter a 'brit kor­mányfő Chequersi reziden­ciáján tanácskozott Marga­ret Thatcherrel 'illetve Francis Pymimel, a brit dip­lomácia vezetőjével. Az elutazás előtti sajtó­értekezleten Margaret Thatcher 'közölte: egyetér­tettek a kancellárral abban, hogy a közepes hatótávolsá­gú rakétafegyverek teljes felszámolására tett reagani indítvány — a „nulla-meg: oldás” — messze a legjobb módja az e fegyverfajta korlátozásával összefüggő problémák megoldásának, s ennek megfelelően jóvá­hagyták Reagan elnöknek azt az indítványát is. hogy a „nulla-megoldást” tartal­mazó szerződés aláírása végett tartsanak szovjet— amerikai csúcstalálkozót. nyai javításában. A politikai döntés gyakorlati megvaló­sítására megjelent különbö­ző állami intézkedések vég­rehajtásának megszervezése és lebonyolítása mind a vég­rehajtásban résztvevők, mind az érintett állampolgárok ré­széről joggal veti fel a kér­dést: meddig jutottunk el az elmúlt években megyénk­ben a lakáskörülmények ja­vításában, milyen eredményt értünk el; hiszen a tényleges helyzetből kiindulva kell megfogalmazni a cselekvés fő irányait. Az elmúlt 15—20 év fo­lyamatait elemezve megálla­píthatjuk, hogy a lakáspoli­tikai tevékenység a gazda­ságpolitika által mindenkor biztosított lehetőségein belül, alapvetően az életszínvonal­politika megvalósítását segí­tette, a megye lakosságának életkörülményeit javította. Ez még akkor is igaz, ha a lakásra várók igényeit nem mindenkor volt lehetőség a kívánt mértékben és időben kielégíteni, vagy ha a ma­gánerős lakásépítés feltétel­rendszere nem mindig az el­várt módon alakult. Megyénkben az első 15 éves lakásépítési program 1961— 1975-ig terjedően sikeresen teljesült, a tervezett 37 ezer­rel szemben 44 ezer lakás épült fel. A 15 év alatt épí­tett lakások mintegy 24 szá­zaléka épült állami erőből, több mint fele családi ház formájában valósult meg. A lakásállomány összetételében 30 százalékról 56 százalékra növekedett a többszobás la­kások aránya. Javult a laká­sok felszereltségi színvonala, de az országos átlaghoz vi­szonyítva még lemaradásban vagyunk a vízzel, gázzal el­látott és a csatornahálózat­ba bekapcsolt lakások ará­nyában. A második 15 éves. 1976— 1990-ig • terjedő hosszú távú megyei lakásépítési progra­munk mintegy 40—46 ezer lakás építésével számol. A megépítendő lakásszám me­gyei szinten lehetővé teszi a 100 lakásra jutó lakosok szá­mának 242 személyre törté­nő mérséklődését. Az átlag kedvező ugyan, azonban a 70-es években lélekszámban gyors növekedésnek indult településeken, főleg Szolno­kon és egyes városokban a 100 lakásra jutó lélekszám még mindig 250—260 ikörül lesz. Kedvező, hogy az utób­bi hét évben lakásépítési programunk ez ideig időará­nyosan teljesült Az V. öt­éves terv időszakában 17 500, a VI. ötéves terv első két évében mintegy 6400 lakás megépítésére volt lehetőség. Az utóbbi években azonban már érzékelhető volt az ál­lami források mérséklődése, a korábbi 24 százalékos ál­lami lakásarány' csökkent, napjainkban mintegy 15 szá­zalék körül alakult. Az állami lakásépítés las- súbbodó üteme bonyolult fel­adatét jelent a lakásgazdál­kodás, lakáselosztás terüle­tén is. Az V. ötéves tervidő­szak első évében városokban, nagyközségekben mintegy 10 200 lakásigény jelentke­zett, ugyanakkor a terv idő-' szak utolsó évében számuk máir minegy 11 000-re emel­kedett. Ezen időszakban a városokban 5 ezer elosztható lakást állt a tanácsok ren­delkezésére, ez eleve mutat­ja az igények és lehetőségek közötti feszültséget. Bár a névjegyzékre elosztható la­kásokból fizikai dolgozók 74 százalékban, a fiatal házas­párok 62 százalékban része­sedtek, a feszültség nem eny­hült, amiben szerepet ját­szóit az utóbbi évtizedben a községekből a városokba tör­ténő dinamikus népesség-be­áramlás. Ez a tényező nem­csak a lakásellátásban, de egyéb infrastrukturális ellá­tásban is kielégítetlen igé­nyekhez vezetett. A mérsék­lődő állami lehetőségek a magánerős építés irányába terelték a lakásépítési tevé­kenységet, amelyben jelentős szerepet kaptak az Országos Takarékpénztár mellett a la­kásépítő szövetkezetek, to­vábbá a tanácsok koordiná­ciós tevékenysége is. A VI. ötéves terv első évén ék végén a városokban és nagy­községekben nyilvántartott la­kásigénylők száma továbbra is meghaladta a 8 ezret, amely­ben mintegy 5400-at tett ki a lakással nem rendelkező igénylők száma. Az ellátás, az építés helyzetét jelen idő­szakban nehezíti, hogy mind az állami, mind a magán­erős lakásépítés feltételei ne­hezedtek. A korábbi nagy­arányú építkezések követ­keztében elfogytak a ió fek­vésű közművesített. viszony­lag olcsó telkek. A tömessze- í'űség kielégítése érdekében, az építőiparban bekövetke­zett technológiai váltás, to­vábbá egyéb ipari árnöveke­dések miatt jelentősen növe­kedtek a lakásárak. A lakáshoz jutás és fenn­tartás anyagi feltételeiben az egyes lakásellátási formák­ban számottevő különbségek alakultak ki. A lakásállo­mány mobilizálásának jog­szabályi korlátái mellett a la­kosság sem volt érdekelt a célszerű lakáscserék megva­lósításában, de az állami szervek sem voltak erre meg­felelően felkészülve. E vázlatosan bemutatott helyzetkép jellemzi megyénk lakásellátását, erről az alap­ról kell indulnunk az új helyzetben. A kérdés most- úgy vetődik fel, hogy a meg­lévő problémáink megoldha- tók-e, vagy lényegesen eny- híthetők-e a lakásellátás új feltételrendszerében, A megyei párt-végrehaj tó­bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban állásfoglalásban rögzítette a lakásellátás cél­rendszerét és egyben körvo­nalazta a megvalósítás esz­közrendszerét is. Legfőbb célkitűzéseink közül ki kell emelni azt az alapvető kö­vetelményt, hogy a lakásigé­nyek kielégítésében váljon általánossá a fokozatosság. Nyilvánvaló, hogy a társa­dalmilag' elismert lakásigé­nye más egy, az életet ma kezdő fiatal házaspárnak, mint 5—10 év múlva, amikor már gyermekeik, vagy az. idő­sebb szülők elhelyezéséről is gondoskodni kívánnak. A népgazdaság ismert helyze­téből adódóan mérsékeltebb állami eszközök racionális felhasználása oly módon in­dokolt, hogy kevesebb álla­mi lakásszám mellett a ma­gánerős építés feltételeit ja­vítsuk. Ezalatt azt értjük, hogy a telepszerű, többszin­tes állami és szövetkezeti építés folytatása mellett mi­nőségileg és mennyiségileg javuljon a magánerős csalá- diház-építés, illetve a kor­szerű csoportos családiház­építés feltételrendszere. Ez­zel biztosítani kívánjuk, hogy az eredeti célkitűzéseinkben meghatározott lakásszám, ha eltérő összetételben is, de megvalósuljon. További meg­határozó alapelv, a lakásel- osztási rendszer olyan módon történő korszerűsítése, hogy az eltérő szociális és jöve­delmi helyzetű családok la­káshoz jutásához való esé­lyei egyenlőbbé váljanak. Hozzátéve, hogy a lakás- használatban és fenntartás­ban is mérséklődjenek az is­mert egyenlőtlenségek. A cé­lok között került megfogal­mazásra a meglévő lakásva­gyon fokozott megóvása, az állami lakások felújításában, korszerűsítésében tapasztal­ható lemaradások felszámo­lása. A célkitűzések világosak és egyértelműek. Kérdés, hogy meglévő eszközrendszerünk­kel képesek leszünk-e azokat megvalósítani. Nyilvánvaló, , hogy az új helyzet, körül­mények változása az eszkö­zök továbbfejlesztését, mód­szereink korszerűsítését igényli. Ez nemcsak az anya­gi. technikai eszközök to­vábbfejlesztését jelenti, ha­nem a feladat megoldásában résztvevő valamennyi érde­kelt szemléletének, gondol­kodásának változását is szük­ségessé teszi. (Folytatjuk) XJlveczki Tibor a megyei tanács elnökhelyettese Genfi szovjet—amerikai tárgyalások Bush találkozott a szovjet küldöttségek vezetőivel Japán és a távol-keleti béke Az SZKP figyelmeztető levele Dél-Libanonban Tartós megszállásra rendezkedik be az izraeli hadsereg Űj városrész Szolnokon, a Széchenyi lakótelep

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom