Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-03 / 28. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. FEBRUÁR 3, Jurij flndropov nyilatkozatának nemzetközi visszhangja Nyílt válasz egy nyílt levélre Már az utazás előtt sejthető volt, hogy Bush amerikai alelnök aligha­nem üres táskával érke­zik nyugat-európai kőr­útjára. Azóta e sejtés lát­ványosan beigazolódott. Bush Nyugat-Berlinben' felolvasta Ronald Reagan nyílt levelét és — mivel az alelnök csak azt húz­hatta elő útitáskájából, amit főnöke beletett Wa­shingtonban — a világ­sajtó egyöntetű megál­lapítása szerint bizony ez a táska valóban üres volt. A Fehér Házat nyil­ván meglepte, hogy a nyílt levél voltaképpeni első-számú címzettje, Ju­rij Andropov főtitkár azonnal és egyértelműen válaszolt. A Pravda kér­déseire válaszolva And­ropov hangsúlyozta, hogy Reagan levelében semmi új nincs. „Ugyanarról a nulla-változatról van szó — és ezt a világ vala­mennyi hírügynöksége azonnal észrevette —, amely eleve elfogadha­tatlan a Szovjetunió szá­mára”. Nemcsak a világ­sajtó látja így, hanem — más tekintélyes nyugati személyiségek mellett — Helmut Schmidt is. „Rea­gan csúcstalálkozó-javas­lata feltételeivel együtt — semmilyen változást nem jelent a korábbi amerikai állásponthoz, nevezetesen a nulla-meg­oldás szorgalmazásához képest” — mondta teg­nap az NSZK ex-kancel- lárja. Beszéljünk magyarul. Az amerikai elnök levele meglehetősen baljós jel. Genfben nyilvánvalóan döntő szakasz kezdődik a tervezett amerikai ra­kétatelepítés évében és az emberiség, amely tisz­tában van a tét nagysá­gával, szinte lélegzetét visszafojtva figyel. Ilyen közegben, ilyen időpont-, bán a Fehér Házból pos­tára adott nyílt levél a csalódás moraját hullá- moztatja végig a zakla- tott-reménykedő világon. Végtelenül fontos volt, hogy szovjet részről aaonnal tisztázzák: a Bush által felolvasott le­vél üres papír, a nulla­változat járhatatlan út. Az amerikai elnök vé­gül is nem kevesebbet akar, mint azt, hogy Moszkva szerelje le vala­mennyi közép-hatótávol­ságú nukleáris rakétá­ját — „cserébe” viszont Washington és szövetsé­gesei minden ilyet meg­tarthatnának. Az Andropov-nyilatko- zat nemcsak egy levélre volt válasz, hanem az egész tarthatatlan alapál­lásra. A főtitkár villám­gyorsan és világosan em­lékeztetett arra a régi tételre, hogy mind az iga­zi emberi, mind az iga­zi nemzetközi kapcsola­tokhoz egyedül és kizáró­lag a kölcsönösség arany- hídján át vezet út. Harmat Endre Rogers a NDTO-ról Ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben megállapodna az európai kö­zép-hatótávolságú rakéta­fegyverek felszámolásáról, akkor a NATO-nak még in­kább fejlesztenie kellene ha­gyományos fegyverzetét. Ezt Bemard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka mondta teg­nap, politikusoknak és üzlet­embereknek a svájci Davos- ban rendezett tanácskozásán. Rogers véleményét azzal az állítással indokolta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO között „évről évre” nő a szakadék a hagyomá­nyos fegyverzet terén, és ma már a Varsói Szerződés több mint kétszeres fölényben van ezen a téren. A francia lapok tegnap ismertették J unij Andro- povnak, az SZKP KB fő­titkárának a Pravda számá­ra adott nyilatkozatát. A kommunista L’Humanité hangsúlyozta, hogy Andro­pov hajlandó aláírni Rea- gannel egy olyan szerző­dést, amely az egyenlő biz­tonság elvén alapulna, de sajnálatosnak tartja, hogy az amerikai elnök felté­telhez köti a csúcstalálkozót és továbbra is ragaszkodik a „nulla-megoldás” irreális és elfogadhatatlan elvéhez. Nem volt várható, hogy a Szovjetúnió elfogadja Rea­gan amerikai elnök új, fel­tételeiben még keményebb javaslatát a „nulla-megol-- dásra” — állapította meg tegnap a nyugat-berlini saj­tó. A Der Tagesspiegel ve­zércikkírója szerint „ma­gától értetődik, hogy Rea­gan javaslata csak politi­kai diplomáciai trükk. .. Reagan elnök elővette szö­vetségeseinek javaslatát, miszerint eljött az ideje egy csúcstalálkozó megtartásá­nak a szovjetekkel, és a közép-batótáVolságú rakéták kérdésében összekötötte az úgynevezett nulla-megoldás­sal. A szovjetek számára világosan felismerhetően még meg is szigorította egy nulla-megoldás feltételeit. Ez A Szovjetunió genfi kép­viseletének épületében teg­nap megnyílt a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről tavaly júni­usban megkezdett . szovjet— amerikai tárgyalássorozat 3. ülésszaka. A küldöttségeket szovjet részről Viktor Kar­George Bush amerikai al­elnök tegnap délután nyugat­európai kőrútjának újabb ál­lomására. Brüsszelbe érke­zett. Előzőleg Bonnban és Hágában tárgyalt. A belga fővárosban a kormány veze­tői mellett találkozik a NATO állandó tanácsa tag­jaival és a nyugat-európai közösségek vezetőivel. Bush tegnap Wilfried Martens belga miniszterel­nökkel tanácskozott, majd Leo Tindemans külügymi­niszterrel. A belga kormány 1980-ban a genfi tárgyalások eredményeitől tette függővé az országba szánt 48 cirkáló­rakéta befogadását, s a ma­ga részéről szintén az ameri­kai nulla-változatot találja „a legjobbnak”, mert annak elfogadása esetén nem ke­rülne sor a telepítésre. „A belga álláspont azt jelenti — hangoztatta azonban a kormány szóvivője —, hogy a genfi tanácskozás kudarca esetén a kormány hozzájárul a tervezett telepítéshez, amelynek technikai előké­kiélezheti és ki is kell élez­ze a tárgyalási helyzetet Genfben. „A leszerelési és enyhülési versenyben a Szovjetunió 3:0 arányban vezet az Egye­sült Államokkal szemben” írta a Günaydin című isz­tambuli napilap, kiemelve, hogy az utóbbi időben so­kasodtak a szovjet kormány bókekezdeményezései. „A Szovjetunió frontális táma­dásba ment át az egyete­mes béke megőrzéséért. Az Egyesült Államok sarakba szorult és fennáll a veszé­lye, hogy olyan államként lepleződik le, amely nyil­vánvalóan nukleáris hábo­rúra törekszik. Ennek oka, hogy Washington nem mu­tat hajlandóságot a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés többi tagállama három kö­vetkezetes javaslatának el­fogadására” — mutat rá a török napilap. A brit sajtó tegnap kese­rű és kiábrándult szerkesz­tőségi cikkekben kommen­tálta Reagan amerikai el­nök csúcstalálkozó-ajánla­tát. amelyet a Szovjetunió — valamennyi ük számára természetes módon — azon nyomban visszautasított. A The Guardian szerint Reagan egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy Jurij Andropov „elrepül hozzál, lés együtt fogják vi­pov nagykövet, az amerikai oldalon pedig Edward Rowny nagykövet vezeti. A szerdai nyitó ülés két és fél óra hosszat tartott. A zárt ajtók mögött lefolytatott ta­nácskozásról nem adtak ki közleményt. szüléiéi egyébként folynak.” Tegnap Pekingben Vu Hszüe-csien kínai és George Shultz amerikai külügymi­niszter között megkezdődtek a kínai—amerikai tárgyalá­sok. Shultz kíséretével a ko­ra délutáni órákban érkezett Tokióból Pekingbe a kínai kormány vendégeként és el­ső ízben tesz látogatást Kí­nában. A kínai—amerikai tárgya­lások első fordulójában Vu és Shultz a Közel-Keletről, Afrika déli részéről és más nemzetközi kérdésekről cse­rélt véleményt. A hivatalos sajtóközlemény szerint Vu kijelentette: a kínai kor­mány őszintén reméli, hogy a két ország kapcsolatai to­vább fognak bővülni. Shultz új üzenetet hoz kormányától és látogatása új haladást je­lent Peking és Washington viszonyában. Az amerikai kormány szilárd és tartós vi­szony megteremtését szorgal­mazza a két ország között, hangsúlyozta Shultz a dél­utáni megbeszélésen. rágszirmokkal feldíszíteni a mulla-megoldást”. A konzervatív The Times nem kevésbé rosszkedvűen kommentált: „a baj Reagan javaslatával nem csupán az, hogy képletes csúcstalálko­zót kezdeményez, hanem sokkal inkább az. hogy a találkozó célját egy olyan megállapodás aláírásában jelöli meg, amelyre még csak kilátás sincs. A kez­deményezés formája felkelti a gyanút, hogy az ötlet a propaganda-háborúskodás­nak. nem pedig a leszerelé­si tárgyalásoknak szólt. A spanyol hírközlő szer­vek megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek a Rea­gan levelére adott szovjet válasznak. A tekintélyes El Pais című madridi na­pilap azt emeli ki, hogy „bár Andropov visszautasí­totta a Reagannal való ta­lálkozás gondolatát, világo­san megmondta ennek okát. Azt, hogy számukra a nul­la-megoldás nem lehet tárgyalási alap.” A bécsi Die Presse teg­napi száma a Reagan-üze- netről szólva megállapítja; hogy az ügyesen újracsoma­gol egy régi tartalmat, még­pedig azzal a céllal, hogy a tanácstalan közvélemény va­lami döntő, új fejleményt Salvador Ismét elfoglaltak egy várost a hazafiak A salvadori kormány pá­nikszerűen erősíti meg az ország keleti részében állo­másozó csapatait, miután a salvadori hazafiak új fron­tot nyitva kétnapos kemény harcban elfoglalták Usulu- tan megye második legna­gyobb városát, a 30 ezer la­kosú Berlint. Salvadori kormányforrá­sok szerint a kormánycsa­patok kétezer fős egysége vonult fel a város köré és további megerősítésre várva készen áll a gerillák elleni bevetésre. Egyidejűleg — jelentették San Salvador-i forrásokból — kedden ösz- szeült és egész nap tanács­kozott a salvadori Legfel­sőbb Katonai Parancsnok­ság. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint továbbra is heves harcok folynak a kor­mányerők és a gerillák kö­zött a hondurasi határhoz közel eső északkeleti hegyvi­déken. Ismeretes, hogy ebben a körzetben, a gerillák foko­zódó támadásai nyomán, a hadseregnek az Egyesült Ál­lamokban rendkívüli kikép­zésben részesült hatezer fő­nyi egységét vetették be a gerillák ellen. Salvadori ka­tonai források szerint jelen­leg a kormányerők egyhar- mada vesz részt közvetlenül a hazafiak elleni harcokban. Olasz szakszervezetek Újabb egyezmény Hosszas tárgyalások után megállapodás jött létre • az Olasz Szakszervezeti Szö­vetség, valamint a kormány képviselői között az egész­ségügyi alkalmazottak mun­kaszerződése ügyében. Az orvosok szervezete bejelen­tette, széles körű vitára bo­csátja az egyezményt, de ezzel egyidejűleg sor kerül a már bejelentett sztrájkok­ra is, így a korábbi döntés­nek megfelelően, szombatig újabb orvossztrájk lesz az olasz kórházakban és az or­vosok csupán elsősegélyben részesítik a betegeket. A tegnap aláírt megálla­podás 1985 júniusáig ter­jedően határozza meg a fi­zetés rendezéseket, illetve a munkaidő kérdését és mint­egy 620 ezer egészségügyi dolgozót érint. sejtsen mögötte. Megnyílt Genfben a tárgyalássorozat 3. ülésszaka Genfben megnyílt a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalássorozat 3. ülésszaka. A képen a két delegációvezető (jobbra) Viktor Karpov és Edward Rowny (Telefotó — KS) Bush Brüsszelben, Shultz Pekingben tárgyal Vendegiink, Alex Sceberras Trigona Alex Sceberras Trigona, a Máltai Köztársaság kül­ügyminisztere 1950. már­cius 4-én született Máltán. Középiskolai tanulmányait befejezve a máltai egye­temen közjegyzői, majd ál­talános jogi diplomát szer­zett. 1973-tól az oxfordi egyetemen politikai tudo­mányokat és közgazdaság- tant hallgatott. Trigona tanulmányai ide­jén hazájában az egyete­mi diákszövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős alel- nöke, majd a diákképvisele­ti tanács elnöke, s egyben az egyetemi lap főszerkesz­tője volt. Oxfordban meg­választották a helyi diák- szövetség nemzetközi fele­lősének. Alex Sceberras Trigona egyetemi tanulmányainak befejeztével visszatért Mál­tára, és az egyetemen nem­zetközi politikát és közgaz­daságtant adott elő. Tovább­ra is jelentős közéleti tevé­kenységet folytatott: 1976 és 1979 között az Ifjúszocialista i Szövetség nemzetközi titká­rának tisztét is betöltötte. 1978-tól négy éven át az ll-Hsieb című politikai-tár­sadalmi folyóirat főszer­kesztője. Alex Sceberras Trigona 1981 decembere óta a Mál­tai Köztársaság külügymi­nisztere, s egyben a kul­turális tárca irányítója is. Husák—Genscher találkozó Prágában Gustáv Husák csehszlo­vák köztársasági elnök teg­nap a Prágai várban fogad­ta a hivatalos csehszlovákiai látogatáson levő Hans- Dietrich Genschert, az NSZK alkancellárját és kül­ügyminiszterét. A találkozón tárgyaltak a két ország közötti kapcso­latok jelenlegi helyzetéről és további elmélyítésük le­hetőségeiről. A csehszlovák és a nyu­gatnémet vezető egyaránt hangoztatta: a jelenlegi bo­nyolult nemzetközi hely­zetben fel kell használni minden lehetőséget a tárgy­szerű és építő szellemű pár­beszédre a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása és a nemzetközi enyhülés foly­tatódása végett. Kreisky Washingtonba érkezett Tegnap hivatalos munka­látogatásra Washingtonba érkezett Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancel­lár. Kreisky kíséretében van Hans Seidel pénzügyminisz­ter, Ferdinand Lacina, a kancellári hivatal államtit­kára és több más osztrák hivatalos személyiség. Kreis­ky ma találkozik Reagan elnökkel megbeszélés és munkaebéd keretében a Fe­hér Házban. Az osztrák— amerikai kapcsolatok mel­lett várhatóan elsősorban a közel-keleti kérdést vitatják meg. Washingtonban arra szá­mítanak, hogy a semleges Ausztria vezetője felszólít­ja az amerikai elnököt, te­gyen az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket a kelet— nyugati feszültségek csök­kentésére és fegyverzetkor- látozásd megállapodás eléré­sére a Szovjetunióval. A kancellár ma a szenátus és a képviselőház külügyi bizottsága előtt is ismerteti országa álláspontját ezek­ben a kérdésekben. Megemlékezés Volgográdban A sztálingrádi csata 40. évfordulójáról tegnap ün­nepélyesen emlékeztek meg Volgográdban. A város központjában, az Elesett Hősök terén tömeg­gyűlést tartottak, majd a térről indult az a -gépko­csikból és páncélozott szál­lító járművekből álló oszlop, amely a Mamajev kurgán- ra vonult. A páncélozott járműveken a Szovjetunió hős városainak földjét tar­talmazó urnák voltak; eze­ket ünnepélyesen elhelyez­ték a sztálingrádi csata em­lékét hirdető szoborcsoport­nál. Az emlékmű-együttesnél koszorúkat és virágokat he­lyeztek el a hős városok képviselői és a külföldi küldöttségek is. Marchais felhívása a baloldali szavazókhoz Georges Marchais, az FKP főtitkára, kedden este egy párizsi nagygyűlésen is­mét hangsúyozta: fontos, hogy a márciusi községtaná­csi választásokon minden baloldali szavazó adja le szavazatát a baloldali kö­zös listáira, mert a tartóz­kodás a jelenlegi körülmé­nyek között egyértelmű a jobboldal számára adott szavazattal. Marchais rámutatott: e községtanácsi választások tétje ugyan nem a baloldal politikai hatalma, de a jobboldal abban reményke­dik, hogy választási siker esetén rábírhatja a kor­mányt az eddigi politikai vonal megváltoztatására, s olyan gazdaságpolitikát kényszeríthet ki, amely —a széles rétegek fogyasztásá­nak csökkentésével — visz- szatérne a múltban kataszt­rofálisnak bizonyult útra. Ilyen politika egyrészt ked­vezne a nagytőkének, más­részt lehetővé tenné a jobb­oldalnak, hogy majd azzal vádolja a kormányt: rosz­szabbodott a szociális hely­zet. Marchais hangsúlyozta: a kommunisták helyeslik a gazdasági szigor olyan poli­tikáját, amely a gazdasági tevékenység ösztönzésére, a beruházások fokozására irá­nyul, ugyanakkor megfe­lelő szinten tartja a fogyasz­tást. Az FKP azonban ha­tározottan ellenezne egy olyan politikát, amely visz- szatéme a fogyasztás csök­kentésének és a gazdasági stagnálásnak az útjára. A múltban ez a politika ve­zette Franciaországot a sza­kadék szélére s ez a poli­tika az Egyesült Államok­ban és az NSZK-ban a munkanélküliség rohamos megnövekedéséhez vezetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom