Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-19 / 42. szám
1983. FEBRUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Utánpótlásgondok- Hiányzik a lelkesedés? Az ifjúsági klubmozgalom helyzete Zsenisirató Százéves „Rodin magyarja” Az elmúlt évben Szolnok megyében is felmérték az ifjúsági klubok munkáját, s a mércének megfelelők újra megkapták a működési engedélyt. Száznegyvenhárom okmányt töltöttek ki. A klubok majdnem felének művelődési ház a gazdája, de jelentős a középiskolákban, termelő- szövetkezetben működő csoportok száma is. Helytelen lenne a mozgalom helyzetének értékelésekor a számszerűségből kiindulni, hiszen az elsődleges, alapvető szempont a munka minősége lehet. A hatvanas évek derekán, végén sorra alakultak országszerte az ifjúsági klubok. A folyamatot a spontaneitás jellemezte. Hasonló korú, érdeklődésű fiatalok összefogtak, hogy szabad idejük egy részét közösen s értelmesen töltsék el. Olyan programokat szerveztek maguknak, amelyre szívesen elmentek, szórakoztak, vitáztak: A klubra csupán mint formára, létezésük elismertetése miatt volt szükség. Legtöbb helyütt otthonukat, klubszobájukat a fiatalok maguk teremtették meg, téglát hordtak, festettek, hogy kellemes környezetben találkozhassanak. A társadalmi munkában épített kluboknak nagy becsületük volt. a tagok tényleg magukénak érezték. Egy kisebb létszámú kollektívával is „hegyeket lehetett mozgatni”. A vezetők rendszerint a közösség soraiból kerültek ki. Az sem volt ritka, hogy a csoport nagyszerű KISZ-ak- tívákat nevelt ki. Gyakori Szolnok, Pest és Bács- Kiskun megye múzeológu- sainak munkakaocsolata, együttműködése hamarosan új kötettel gazdagítja a néprajzi szakirodalmat. Várhatóan a nyáron jelenik meg a kiadvány, amely három éves kutatómunka eredményeként — a Kiskun települések szisztematikus néprajzi feltárásába illeszkedve — Szabadszállással ismerteti meg az olvasót. A szerzők — köztük megyénk múzeumainak szakemberei — tanulmányaikban feldolgozták Szabadszállás település-rendszerét, üzemszervezését, ismertetik a család- és munkaszervezet összefüggéseit, a település földművelését, 18—19. századi vagyoni rétegezeltségét. A kiadvány tanulmányt köz-öl Taunus típusú présgépet helyeztek üzembe a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat dorogi gyárában. Az új automata gépek teljesítménye kétszerese a régieknek: nyolcórás műszakban 1000— 1100 lemezt készítenek. Az emberi beavatkozás nélkül folyamatosan dolgozó présgépek nemcsak termelékenyebbek, hanem jobb minőséget produkálnak. A tervek szerint fokozatosan ilyen berendezésekkel cserélik ki a dorogi gyár régi félautomata présgépeit. Az új berendezések segítségével az idén a eset volt, hogy egy településen az amatőr művészeti mozgalmat is az ifjúsági klub tagjai indították el. Tíz évvel ezelőtt is az ifjúsági klubmozgalmat még a lendület, a felívelés jellemezte, később azonban a stagnálás korszaka következett, s tart mostanáig. A taglétszám jelentősen csökkent, ez részben jónéhány klub feloszlásának következménye. Jellemző lehet a klubok ténykedésére a következő arányeltolódás; 1974-ben Szolnok megyében a klubprogramok fele ismeretterjesztő, másik fele pedig szórakoztató jellegű volt, most viszont az utóbbi háromszorosára nőtt. Ez a tény a klubélet elsekélyesedését jelzi. A korábban nagyszerűen dolgozott „aranykoszorús”, kiváló minősítéssel dicsekedhető csoportok egy része — például Tószegen, Rákóczi- falván, Martfűn — ugyan létezik, de funkcióját nem tölti be. A mai harmincegynéhány évesek között többen akadnak, akik már „kiöregedtek” ugyan de nevük gyakran elhangzik, ha a klubmozgalom fénykoráról esik szó. Tudvalevőleg a klubvezető személyének. rátermettségének meghatározó szerepe van. Nem elég, ha csupán lelkesír teni tud. de szakmailag nem felkészült, és fordítva. Az arra alkalmasak megfelelő képzését biztosítja a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban évente szervezett klubvezetői tanfolyam, illetve a KISZ vezetőképző iskoSzabadszállás népi építészetéről, pásztO|f.)ltklor járói, a kisállat- és baromiitaitási szokásokról, a jószágtartas hiedelmeiről, foglalkozik a népi gyógyászattal, a céhek 18—19. századi történetével. A kötet a kecskeméti megyei múzeum gondozásában jelenik meg. A három megye szakemberei — a helyi kutatók bevonásával — folytatják Kis- kunmajsa néprajzi feltárását is, amelynek eredményeit hamarosan ugyancsak kötet- begyűjtve adják közre. A kötet érdekessége — gyűjtésmódszertani újdonságából eredően —, hogy először ad komplex leírást egy lakodalomról, az apró részleteket, szokásokat is rögzítve, s Petákkal dokumentálva. tud igazodni a kereskedelem igényeihez 'a dorogi hanglemezgyár: hetente szállítanak lemezeket, mindig azokat, amelyek az adott időben n legkeresettebbek. Korábban csak raktárra szállítottak, most közvetlenül a boltokba is küldenek lemezeket es magnókazettákat Dorogról. Idén a tavalyinál három- százezer darabbal több termek kerül a dorogi gyárból: 8.2 millió nagylemezt. 1.4 millió kislemezt és 1.4 millió magnókazettát gyár útnak. Nyugati hanglemezkiadó cégekkel kooperálva bél munkára is vállalkoztak. la négy—hathetes kurzusa. Tavaly harminchármán szereztek „C”-kategóriás klubvezető minősítést. Az utóbbi esztendőkben a KlSZ-szerve- zetek és az ifjúsági klubok együttműködése sokat javult. Közös tartalmi, politikai munkájukat a tudatosság, a tervszerűség jellemzi. Az ifjúsági klubmozgalom jövője szempontjából örvendetes, hogy emelkedett Szolnok megyében a gyermekklubok száma. Ezeknek tagjai többnyire az általános iskola nyolcadik osztályát végző tanulók, akik az ifjúsági klubok utánpótlás-bázisát alkothatják. Már itt fel kell figyelni azokra a fiatalokra, akik esetleg vezetői feladatokra is alkalmasak lesznek. A klubok tárgyi feltételei kedvezőnek mondhatók. A csoportok zöme rendelkezik az alapvető audiovizuális felszerelésekkel, technikai eszközökkel. Az anyagi feltételek megléte azonban önmagában csak egy lehetőség, amelyre építeni lehet. Azokban az esztendőkben, amikor a klubmozgalom virágkorát élte, jóval szerényebb feltételek kínálkoztak. Mégis varázsa volt a klubéletnek, s ezt a lelkesedés, az értelmes, fiatalok számára élményt adó közös programok biztosították. Feltehetően a mai tizen- és huszonévesekből sem hiányzik q lelkesedés, ha megfelelő, színes, érdekes elfoglaltságot kínálnak számukra. A Killián főiskolán Munkás-paraszt- katona találkozó Tegnap délelőtt a Tisza- menti Vegyiművek és a tószegi Petőfi Termelőszövetkezet dolgozóinak küldöttsége látogatott a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára. A repülőtéri helyőrségi művelődési házban a főiskola parancsnoki állománya és a hallgatók képviselői fogadták a vendégeket. Ez a munkás-paraszt-kato- na találkozó régi keletű, már hagyománnyá vált a főiskola életében. Alapvető célja a kölcsönös tapasztalatok kicserélése, a barátság elmélyítése. A találkozó megnyitójaként Zsemberi István mérnök ezredes, a főiskola parancsnoka ismertette az intézet életét, majd a vendégek megtekintették a kiképzőbázisokat. Kunhegyesen Megszépül a középiskola A kunhegyesi Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskolában jelentős felújításokat, átalakításokat végeztek, illetve végeznek. Befejezték a létesítmény teljes külső festését. Megkezdték a sportudvar felújítását is:fel- töltötték a mélyebb területeket, a salakos kézilabdapálya helyére ez évben bitumenes pálya kerül. Gondoskodnak a 40x20 -as játéktér megvilágításáról is. már készek a reflektorok tartóoszlopai. Körben kialakítottak egy 200 méter kerületű kétsávos futópályát. A földszinten lévő klubterembe új berendezések kerüllek, és elkezdődött az önálló távírótechnikai labor kialakítása is. A külső és belső munkálatokban, csinosításokban a központi támogatáson kívül jelentős társadalmi munkát végeznek a nevelők, a KlSZ-alapszerve- xetek tagjai, a helybeli üzemek. különösen a BHvü szocialista brigádjai, kollektívái is. Zádory Oszkár Finta Gergely jubileuma Az óceán felől hideg esőfelhőket kergetett a szél. Noir- moutier vaskos falai alá elegáns úr érkezett, jól vasalt pepita nadrágban, hosszú, kétsoros, kékszínű zakóban, kezében bőrtáskával. — Én Zádory Oszkár szobrászművész vagyok. Adjanak nekem egy tengerre nyíló szobát! — mondta a kapuban az eléje sietőknek emelt hangon. Jellemző ez az epizód Zádory gondolkodására, helyzet- megítélésére; — amelyet Kuncz Aladár híres regénye, a Fekete kolostor alapján hitelesen rekonstruáltunk. A szobát kérő úr mögött ugyanis két fegyveres katona állt, a „portás” egy börtönőr volt, Noirmoutier pedig egy tengeri várbörtön volt — közel a francia partokhoz —, ahová az első világháború kitörésekor és az azt követő években az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárait internálták a hatóságok. A szobrász triumvirátus középső tagja, Finta Gergely — művész nevén Zádory Oszkár — 1906-ban ment Párizsba — tanulni. Rodin felismerte istenadta tehetségét, maga mellé vette a magyart. A párizsi művészvilág „Rodin magyarja” néven emlegette Zá- doryt. Bátyjához, Sándorhoz és másokhoz írt leveleiben leírja, hogy milyen nyomorúságos körülmények között él, — s mennyire örül, hogy Ro- dintől tanulhat. De milyen a sors! A szobrász óriás „magyarja” hamarosan „divatba jött” Párizsban. Sajnos a kenyér- és lakbérgondokkal küszködő fiatalember nem Fájdalom ismerte fel, hogy tehetségét kihasználják — vagy belekényszerült e helyzetbe? — szecessziós iparművészeti terméket gyárttatnak vele, kecses leányalakokat, libbenő asszonyfigurákat. Legszebb munkái közül számos mégis e korban született. Hamarosan elegáns műtermet nyit a Boulevard Muraion, bemutatkozik a Societé des Artis- tes-ben, felkapja a hír, nem veszi észre, hogy a jövőbe tartó párizsi művészvilág már hátat fordít a szecessziónak. A fekete kolostorban — tehát a börtönben — Zádory konyhai csonthulladékra faragja álmait. „ ... nyilvánvaló volt, hogy művésztehetsége, életereje őszintén szállt harcba a fogsági élet apátiájával. Nem akart mocsárba süppedni, ha lába százszor is ingoványba lépett” — írja Kuncz Aladár ezekről a hónapokról. A marhacsont ellenállt Zádory régi stílusának, ezért új kifejezéseket keresett és talált. A noirmoutier-i csont- miniatűrök művészetének legértékesebb darabjai. A leírások alapján Zádory életművének kiemelkedő alkotása volt az a sejtelmes, Krisztus-fejjel díszített sírkő is, amelyet a börtön első halottja emlékére faragott. Jungblut emlékművét a francia hatóságok nem engedték felállítani. (A Kuncz Aladár leírta gyönyörű monumentnek nyoma veszett. Az 1960-as években ugyanis híre kelt, hogy a noirmoutier-i temetőben van, — e sorok írója is többször kereste, de nem sikerült megtalálnia.) A Jungblut szobor miatt különben Zádoryt egy még rettenetesebb tenger alatti kazamatabörtönbe szállították. A noirmoutier-i csontmi- niatürök sorsa is kész regény, A XXIV. zsoltár. Égetett agyag. Nem tudunk arról, hogy bronzban is megjelent volna. Sajnos, művészi hagyatéka rendezetlen, feltáratlan. Bizonyos, hogy Párizsban vagy itthon számos munkája lappang, sőt. Nagyváradon is lehetnek ifjúkori szobrai aihogy uilikotójuké. 1920-ban kiállítják a remekműveket Budapesten, a Nyugatban nagy méltatást kap a művész, úgy látszik, szerencsecsillaga újra felfelé ível. Tárlat a Helikon termeiben, a Nemzeti Szalonban, majd újra Párizs következik: „... 13 esztendei huzavona után végre vissza tudtam szerezni régi dolgaimat, s most reggeltől estig simogatom öreg márványaimat. Kuporgatom a pénzt, hogy fedezni tudjam a hazaszállítás költségeit, de most még bélyegre is alig telik, hogy írjak .. 1931-ben végleg hazatért, kiállít az Ernst Múzeumban. Talán majd most, gondolnánk, megnyílik előtte az út, hogy zsenihez méltóan alkosson! Nem. Feleségének halála porig sújtja, leköltözik Túrkevére. Űjból kísérti a szecesszió, megint aprópénzre kénytelen váltani tehetségét. A mindig lobogva égő fantaszta bátyja biztatja, egyengetni próbálja útját, de hiába ... Fel-felizzik még, remekművek lehetőségét hordozzák vázlatai, tanulmányai, de mind jobban beletörődik sorsába. Sándor ugyan tovább éleszti reményét Amerikában, hogy a szülőváros múzeumot nyit majd számukra. Nincs rá pénz, lehetőség, a háború előszele érződik ... Barátja, Kopa Kálmán jóvoltából hajlékot kap feje fölé, megélhetést. A felszabadulás után már nem tudja újra kezdeni életét, tengernyi álmával együtt temetik el 1947. augusztus 6-án. A híres noirmoutier-i csontminiatüröknek, Zádory halála után — úgy tűnt, Véjgleg nyomuk veszett. Újabb évtizedek teltek el, amíg 1971-ben az egykori élettárs elhunyta után a 25 csontfaragványt az új tulajdonosa visszajuttatta a Finta Múzeumba. Zádory Oszkár Finta Gergely jubileumi emlékkiállítását születése századik évfordulóján, kedden délután 3 órakor nyitják meg Túrke- vén, a Finta Múzeumban, ugyanekkor leplezik le a múzeum falán Zádory domborművét, — Győrfi Sándor alkotását. Tiszai Lajos Fotó; T, Katona László Rodin A Duna őre (Szoborterv gipsz) — fs — Szolnok megyei szakemberek közreműködésével Néprajzi kiadványok Szabadszállásról és Kiskunmajsáról Fejlődik a dorogi gyár Automaták préselik a hanglemezt Két nagy teljesítményű korábbinál rugalmasabban
