Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 20. flz NDK fővárosába érkezett a szovjet diplomácia vezetője Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán délelőtt megbeszélést folytatott Hans Jochen Vogel szociáldemokrata kancellár-jelölttel (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) külügyminisztert. Genscher a meghívást elfogadta, a láto­gatás időpontját később rög­zítik. A nyugatnémet külügymi­nisztérium közölte azt is, hogy februárban Moszkvába utazik Friedrich Ruth, a kor­mány leszerelési szakértője, h'ogy további tárgyalásokat folytasson a szovjet szakér­tőkkel a fegyverkezés korlá­tozására vonatkozó összes kérdésről. Erről, a látogatás­ról is Gromiko és, Genscher tegnapi utolsó megbeszélésén állapodtak meg. Andrej Gromiko tegnap Bonnban találkozott Herbert Miesszel, a Német Kommu­nista Párt elnökével, is. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélés megerősítette az SZKP és az NKP nézetazo­nosságát a nemzetközi élet alapvető kérdéseiben, bele­értve az európai helyzetet. Háromnapos bonni tárgya­lásai után a szovjet külügy­miniszter így nyilatkozott: „nem optimistán és nem is pesszimistán” ítéli meg a le­szerelés és ezen belül az eu­rópai rakétamegegyezés kilá­tásait Több évtized tapaszta­lata rejtőzött e szavak mö­gött: azt kívánta érzékeltetni, hogy még minden mozgásban van, semmi sem dőlt el, s a vitában résztvevő országok még módosíthatják álláspont­jukat. Elfogadhatatlan a nullamegoldás Az nem véletlen, hogy a korábban szinte teljesen me­revnek látszó helyzetet mó­dosító szovjet leszerelési ja­vaslatok, majd a Varsói Szer­ződés hasonló jellegű ajánla­tai után Gromiko elsőként éppen az NSZK-t kereste fel. Ahogy a New York Times írta: „Gromiko termékeny területre látogatott”. A nyu­gatnémet. közvélemény jelen­tős része ellenzi az amerikai rakéták telepítését, s a kér­dés fontos szerepet fog ját­szani a márciusi Bundestag- választásokon is. Washington — noha bizo­nyos ingadozás tapasztalható — egyelőre kitart az úgyne­vezett „nullamegoldás” mel­lett. Eszerint a Szovjetunió­nak meg kellene semmisíte­nie valamennyi Európában állomásoztatott közép-ható- távplságú rakétáját, csak eb­ben az esetben mondana le Reagan kormánya az euro- rakéták telepítéséről. Ezt a javaslatot Moszkva mindig is elutasította. Gromiko most is közölte Bonnban: „spha, semmilyen körülmények kö­zött” nem fogadható el a Szovjetunió számára egy PÁRIZS Párizsban és Bonnban lát­ványos ünnepségeken emlé­keztek meg a francia—nyu­gatnémet együttműködési szerződés megkötésének 20. évfordulójáról. A szerződést 1963. január 22-én írta alá De Gaulle elnök és Adenauer kancellár az Elysée-palotá- ban. Az ünnepségek kereté­ben Francois Mitterrand el­nök ma beszédet mond a bonni Bundestagban, holnap pedig Helmut Kohl kancellár látogat el Párizsba. BAHRAIN Fahd szaúd-arábiai király és Szaddam Husszein iraki elnök Rijadban a két ország kapcsolatairól, az arab világ helyzetéről és az iraki—iráni háborúról tanácskozott — közölte az előre be nem je­lentett találkozóról a szaúdi hírügynökség VARSÓ A lengyel külügyminiszté­rium határozottan tiltakozott az Egyesült Államok varsói nagyköveténél amiatt, hogy olyan indítvány, amely az egyik oldalon megsemmisí­tést igényel, a másik oldalon pedig meghagyja a rakéta- fegyverzetet. Lépéskényszerben az amerikai elnök Az NSZK vezetői, akiknek területét a rakétatelepítés el­sősorban érinti, jól érezték a merev amerikai álláspont képtelenségét. Nem csak a szociáldemokraták fejtették ki, hogy valami közbülső megoldásit kellene találni, hanem így nyilatkozott! Gen­scher külügyminiszter is. A Washingtonból érkező figyel­meztetés hatására azonban Kohlék a mostani tárgyalá­sok során továbbra is a „nul­lamegoldást” támogatták. Ebben az értelemben tehát a látogatás közvetlen ered­ményt nem hozott. Joggal ve­tődik fel tehát a kérdés: miért nem egyértelműen borúlátó mégis Gromiko? A magyará­zat az, hogy a szovjet javas­lat egyes új elemei megingat­ták a nyugat-európai kor­mányok korábbi, az USA- nak fejbólintó álláspontját. Sőt, zavart idéztek elő Wa­shingtonban is. Az új elemet az az ajánlat tartalmazza, hogy a Szovjetunió hajlandó európai területén lévő közép- hatótávplságú rakétáinak számát 162-re csökkenteni, (ennyi rakétája van ugyan­is együttesen Nagy-Britan- niának és Franciaországnak), a maradék egy részét pedig megsemmisíteni, illetve hát­ravonni. A javaslatot az ér­dekeltek egyelőre visszauta­sítják. Azzal érvelnek, hogy az angol és francia rakéták „független” atomerőt. képvi­selnek, s nem jelenthetnek fedezetet egy esetleges konf­liktus esetén az NSZK szá­mára. Ezek az érvek azonban nem változtatnak a szovjet az amerikai hatóságok kiuta­sították a PAP lengyel hír- ügynökség washingtoni ál­landó tudósítóját, Stanislaw Glabinskít. Mint a külügy­minisztérium hangsúlyoztam döntés teljesen alaptalan, mert a tudósító semmilyen módon nem sértette meg a rá vonatkozó jogszabályokat. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Taná­csa újabb hat hónappal meg­hosszabbította a világszerve­zet libanoni békefenntartó erőinek (UNIFIL) megbízatá­sát. Az alakulatok korábban kapott mandátuma tegnap járt le, a most megszavazott megbízatás július 19-ig érvé­nyes. MOSZKVA Tegnap a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátot­javaslatok jogosságán. Hiszen az angol és francia rakéta­szisztéma sokait) hirdetett „függetlensége” csak formá­lis. Ezek a rakéták szovjet és kelet-európai célpontokra irányulnak és konfliktus ese­tén autjomatikusan az atlanti blokk rakétaarzenáljának ré­szévé válnak. A valóságnak ez a nem nyilvános, de már létező beismerése a magyará- rázait arra, hogy miközben a szovjet javaslatokat hivata­losan visszautasítják, az ame­rikai „nullamegoldás” egyre tarthatatlanabbá válik. Rea­gan elnök tehát lépéskény­szerben van. Ezért mondhat­ta Gromiko, hogy „nem op­timista, de nem isi pesszimis­ta”. D NBTO-álláspont változatlan „A NATO tárgyalási állás­pontja a január 27-én folyta­tódó genfi eurorakéta-tárgya- lásokon változatlanul az amerikai nullamegoldás, amelyet a külügyminiszterek és hadügyminiszterek decem­berben megerősítettek” — jelentette ki a NATO szóvi­vője Gromiko szovjet külügy­miniszter bonni látogatása után. A szóvivő „propagandisz- tikusnak” minősítette Gromi­ko bonni kijelentéseit, és egyebét nem volt hajlandó hozzáfűzni. Várható, hogy a héten ülést tart az eurorakéta-kérdéssel foglalkozó NATO-testület, a különleges tanácskozó cso­port, s hogy a jövő héten, még a genfi tárgyalások új­rakezdése előtt, Brüsszelbe érkezik Paul Nitze amerikai küldöttségvezető is. A NATO- álláspont végleges egyezteté­sére azonban George Bush amerikai alelnök nyugat-eu­rópai kőrútján kerül sior, feb­ruár elején. tak nyolc mesterséges; hol­dat, amelyek, jelzése Koz­mosz—1429-től 1436-ig ter­jed. A műholdakat egyetlen hordozórakétával bocsátották fel. A mesterséges holdak azo­nos pályán keringenek. Ada­taik: kezdeti keringési ide­jük 115,3 perc, a Föld felszí­nétől mért legnagyobb eltá­volodásuk 1513, legkisebb el­távolodásuk 1449 kilométer. A pálya síkjának az Egyen­lítő síkjával bezárt szöge 74 fok. TOKIÓ Tíz év óta először 100 mil­lió tonna alá süllyedt Japán acéltermelése. Az elmúlt év­ben a japán acélgyárak 99,5 millió tonna acélterméket bocsátottak ki. BUENOS AIRES Nyolcvankét éves. korában Buenos Airesben elhunyt Ar- turo Illia, aki 1963-ban lett Argentína köztársasági elnö­ke. 1966-ban kényszerült le­mondásra, amikor Juan Car­los Ongania tábornok kato­nai puccsal magához ragad­ta az ország irányítását. ■ Magyar—finn tárgyalások Olasz parlament Kommunista képviselő a hadügyi bizottság élén Kalevi Sorsa finn minisz­terelnök, a Finn Szociálde­mokrata Párt elnöke tegnap délelőtt a párt székházában fogadta Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a KB titkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen a nemzet­közig helyzet, elsősorban az európai béke és biztonság, továbbá a munkásmozgalom pártjai közötti együttműkö­dés kérdései szerepeltek. A felek kölcsönösen tájékoztat­ták egymást országaik hely­zetéről. Havasi Ferenc találkozott Sulo Penttiläval, az FSZDP pártbizottsága tagjával. a fémipari szakszervezet elnö­kével, valamint az FSZDP más vezető képviselőivel is. Ki kezelje az előrejelző állomásokat? Az Egyesült Államok köz­vetlen katonai hasznot kíván húzni a védnöksége alatt fo­lyó izraeli—libanoni tárgya­lásokból. Az izraeli rádió je­lentése szerint Reagan elnök különmegbízottja, Philip Ha- bib javasolta a Tel Aviv-i kormány képviselőjének, hogy a tervezett izraeli—li­banoni biztonsági egyezmény keretében létesítsenek kato­nai megfigyelő, előrejelző ál­lomásokat Libanon területén. Az egyiptomi Sínai-félszige- ten működő állomásokhoz hasonlóan ezeket is amerikai személyzet kezelné. Izraeli részről viszont ragaszkodnak az ellenőrző állomások köz­vetlen birtoklásához. Mint ismeretes, az Egyesült Államok saját kontingenssel vesz részt a Libanonban fel­állított háromnemzettiségű haderőben. Közben az Egyesült Álla­mok és Izrael újult erővel folytatja a szíriai légvédelem korszerűsítésével kapcsolat­ban indított politikai kam­pányt. A Tisrin című damasz­kuszi kormánylap tegnapi kommentárja rámutat: „Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok és Izrael nagy hűhót csap a Szíria által beszerzett új korszerű fegyverek körül. Ennek a kampánynak az a célja, hogy ürügyet teremtse­nek egy Szíria ellen irányu­ló nagyszabású agresszióhoz ha továbbra is szembeszáll a térségbeli amerikai—izraeli terjeszkedéssel”. Az Olasz Köztársaság tör­ténetében először kommunis­ta képviselőt választottak a parlament hadügyi bizottsá­gának élére. A szerdai titkos szavazáson Vito Angelini 19 szavazatot kapott, a kor­mánykoalícióhoz tartozó, li­berális Antonio Baslini 18 voksával szemben. Az 52 éves képviselő 1960 óta tagja az Olasz Kommunista Pártnak. 1972-ben jutott be a parlamentbe és azóta vesz részt a hadügyi bizottságban is. A szavazás során a kom­munista képviselőt nem csak saját pártja, valamint a A nemzetközi helyzetről és a kétoldalú kapcsolatok­ról tárgyalt Washingtonban az amerikai elnök Japán új miniszterelnökével. Nakaszone azonban e prob­lémák ellenére is „kedves vendég” az afnerikai fővá­rosban, s Reagan szavaival élve az ellentétek a két or­szág között csupán szóvál­tások, amelyek „minden jó házasságban előfordulnak”. Nakaszone javára írják, hogy elődjeinél több megér­tést tanúsít az amerikai kö­vetelések iránt, dé az a tény, hogy a Reagannel folytatott megbeszéléseket meg kellett hosszabbítani, a Washing­tonban folyó kemény alku­dozásnak tulajdonítható. Tegnap reggel — magyar idő szerint a délutáni órák­független baloldal, a radiká­lis párt és a proletáregység pártja támogatta, hanem a kormánypártokból is kapott szavazatokat. Vito Angelini első nyilat­kozatában kijelentette, hogy az OKP álláspontja szerint nem lehet vitás Olaszország NATO-tagsága. A kommu­nisták azt tekintik kötelessé­güknek, hogy a kormányt e szövetségi rendszeren belül fegyverzetcsökkentési' és bé­kekezdeményezésekre kész­tessék, valamint arra, hogy „ne kövesse vakon a más or­szágokból érkező útmutatá­sokat” — mondta Angelini. bán — az eszmecserék ugyanazokról a témákról folytatódtak: Japán katonai kiadásainak növeléséről, a világkereskedelem problé­máiról, s a kétoldalú keres­kedelemről. A kereskedelmi problémák minden bizony­nyal megoldhatatlanok: Ja­pán és az Egyesült Államok egy, a gazdasági visszaesés miatt jelenleg szűkülő vi­lágpiacon vív évről-évre éle­sedő konkurrenciaharcot. A nemzetközi helyzet megítélésében a vélemények közelebb állnak egymáshoz. Egy amerikai kormányhiva­talnok szerint Japán támo­gatásáról biztosította Wa­shingtont „fegyverzetikorlá­tozási erőfeszítéseiben”, s kölcsönösen támogatják a kapcsolatok fejlesztését Kí­nával. Nakaszone japán miniszterelnök Washingtonban tárgyal. A képen Reagan amerikai elnökkel folytat megbeszélést (Telefotó — KS) Reagan—Nakaszone találkozó Kemény alkudozás Washingtonban Mitterrand visszaérkezett Kfrikábél Nicaragua Harcok a hondurasi határ térségében Nicaragua számára a fő problémát nem a Hondurasr- ból be-betörő somozista ban­dák jelentik, hanem az a se­gítség, amelyet az Egyesült Államok és a hondurasi kor­mány nyújt az ellenforradal­mároknak — jelentette ki Managuában Humberto Or­tega Saavedra nicaraguai nemzetvédelmi miniszter. A miniszter elmondta, hogy az ellenforradalmi ak­ciók nap mint nap halálos A Nagy-Británniába tele­pítendő robotrepülőgépek Számául a genfi leszerelési tárgyalások ' kimenetelétől teszik függővé — közölte Margaret Thatcher brit kor­mányfő. áldozatokat követelnek a ha­tárvidéken. Felhívta a figyel­met arra, hogy a somozista erők a CIA utasításai alap­ján igyekeznek meggyengíte­ni Nicaragua gazdaságát, ter­rorizálják a határmenti kör­zetek lakosságát. Az elmúlt napok harcai­ban 24 ellenforradalmár és a sandinista népi hadsereg 18 katonája halt meg — kö­zölte a nicaraguai nemzet­védelmi minisztérium. A kormányfő a továbbiak­ban azt mondta, hogyha a „szovjet SS—20-as rakétákat nem szerelik le, akkor meg­kezdik a robotrepülőgépek telepítését”. Ezek száma a „kiegyensúlyozott megállapo­dás” elérésétől függ. Mitterrand elnök tegnap reggel visszaérkezett afrikai útjáról, amelynek során há­rom országba látogatott el: Togóba, Beninbe és Gabonba. A francia lapok az el/iök útjáról beszámolva megír­ják, hogy az nem volt men­tes incidensektől, s különö­sen útjának utolsó állomá­sán, Gabonban volt része kellemetlen meglepetésben. Bongo gaboni elnök ugyanis beszédében eltért az előre el­készített szövegtől, s hirte­len dühös kirohanást inté­zett a Gabonban élő franciák ellen. Bongo kijelentette: ha ezek a franciák nem tartják tisztéletben az ő politikáját, akkor nincs helyük Gabon­ban. A gaboni elnök továbbá felszólította Mitterrand elnö­köt : Franciaország építsen Gabonban egy nukleáris erő­művet. A francia elnök, akit meglepett ez a kívánság, mert erről nem volt szó az előzetes tárgyalásokon, vála­szában csak annyit mondott, hogy tanulmányozni fogják ezt a kérdést. Robotrepülőgépek Knglia álláspontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom