Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

1983. JANUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A FÉKON Ruházati Vállalat kisújszállási gyá regységében naponta 3000—3500 férfiinget, il­letve női blúzt varrnak. Az elmúlt évben a termékek 40 százalékát belföldön értékesítették, a többi nyugati export és bérmunka volt Tőkés piacra törekszik a MICOOP Közvetítő a Telefongyár s a szovjet partner Tervét túlteljesítve, tavaly 203 millió forintos termelési értéket ért el a jászberényi Műszeripari Szövetkezet (MI­COOP). A folyamatos mun­kát 1982-ben nem ritkán hát­ráltatták anyagbeszerzési gondok, az esztendő során ennek ellenére — a rövidesen elkészülő mérlegből ennyi már becsülhető — sikerült eredményesen gazdálkodni. Az elmúlt évben is jelen­tős helyet foglalt el (részese­dése 40 százalékos volt) a seövetkezet termelő tevé­kenységében a hírközlési ká­belek védelmére szolgáló be­rendezések készítése. A ter­mékeknek most is csak egy töredékét adták el itthon, többségük a szocialista orszá­gok, a Szovjetunió és Bulgá­ria piacán talált vevőre. A legjelentősebb vásárlóval, a szövetkezet szovjet partneré­vel a jászberényiek tavaly új értékesítési lehetőségek fel­kutatásáról is megállapodtak. A tervek szerint a szovjet fő- vállalkozó a jövőben a MI­COOP egyik újdonságát, a trópusi viszonyok között is kiválóan működő (Üj-Delhi- ben egyszer már jelesre vizsgázott) kábelvédelmi be­rendezést felszerelve teljesíti majd az Egyenlítő menti or­szágokból! érkező beruházási megrendeléseit. A jászberényi Műszeripari Szövetkezet, az idén az ország tőkés exportját is gyarapít­ja. A Budapesti Telefongyár egy versenytárgyalás nyerte­seként tavaly kötött szerző­dést postai berendezések ku­vaiti szállítására, az arab or­szágnak szükséges hírközlési eszközök közül a kábelvédel­mi készüléket alvállalkozó­ként a MICOOP készíti. Tavaly a termelési érték 35 százalékát realizálták Jászberényben elektromos jelfogók, relék készítésével. Ezek az évek óta gyártott, ám rendszeresen megújuló itthon felhasznált termékek igen fontosak, hiszen szinte valamennyiük tőkés importot pótol:. Tavaly még csak a be­hozatalt fölöslegessé téve já­rult . hozzá segítségükkel a szövetkezet az ország keres­kedelmi egyensúlyának javí­tásához, az idén azonban a relék eladásával a konverti­bilis valutabevételeket is nö­veli. A jászberényi műhe­lyekben most készülnek fel egy osztrák vállalattal kö­tött értékesítési szerződés tel­jesítésére — az első, mintá­nak szánt jelfogók rövidesen útinak indulhatnak Ausztriá­ba. Termelési lehetőségeinek többi részét hazai vállalatok­nak kooperációs megállapo­dások keretében végzett munkával hasznosította ta­valy a MICOOP. A Hűtőgép­gyárnak mintegy 50 millió fo­rint értékű elektromos sze­relvényt gyártottak dolgozói hűtőszekrényekhez. Szeretem böngészni az ap­róhirdetéseket, még akkor is, ha nem akarok se lovat, se kocsit venni, állásom és la­kásom is megfelelő. Persze az apróhirdetés gondolatéb­resztőnek sem rossz. Olvas­tam például, hogy állást ke­res egy magasépítő üzem­mérnök. aki 13 évet töltött el egy kivitelező vállalatnál, vagy egv fiatal agilis gépész- mérnök. aki 8 éves szakmai gyakorlattal, középvezetői állással is beérné. Ugyanak­kor állást kínál egy tröszti irányítású gépgyártó vállalat, amelynek nincs raktárgaz­dálkodási osztályvezetője. Élelmiszeripari üzem gépészt keres vezetőnek, külkereske­delmi vállalat osztályvezető után kutat, kikötése csak az, hogy fiatal legyen. Itt a me­gyében is akad jó néhány be­töltésre váró állás. A jogá­szok és közgazdászok egye­nesen dúskálhatnak az aján­latokban. Szóval van keres­let és van kínálat. Hogy mi jutott erről eszembe? Például nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a káderpolitika körül néhány vállalatnál nincs minden rendben. Azt még csak meg­értem, hogy a hortobágyi magyar szürke gulyához gu­lyás kerestetik, hiszen e szakma igencsak a kihalók közé sorolható. Az már vi­szont nem fér a fejembe, hogy a jó hírű állami gazda­ságnak nincs olyan szakem­bere, aki alkalmas lenne az állattenyésztési főmérnök posztjára. Rendben van az is, hogy egy vendéglátással foglalkozó egység zongoristát, vagy zenekart keres, hiszen igazán nem járathatják a pincéreiket zeneiskolába. De miért nincs például vezetés­re alkalmas közgazdasági végzettségű szakember annál a hivatalnál, ahol főként közgazdászok dolgoznak, te­hát lehetne. Valahol valami nem stim­mel. Jó képességű fiatalok keresik helyüket, ugyanak­kor minden évben nyugdíjba megy az esedékes évjárat (sőt, sajnos náluk fiatalab­bak is, hiszen a vezetők kö­zött manapság gyakori be­tegség a szívinkfartus.) El­képzelhető, hogy ez a két korosztály soha nem azonos helyen dolgozik? Szerintem nem. Inkább: kényelmesebb, netán bizton­ságosabb, ha nem készítik fel a fiatalokat arra. hogy egyszer még vezetők lehet­nek. Ha mégis megérett rá; legfeljebb elmegy; ha mégis vezető kell. majd keresnek egyet. (Én nevelem neked, te neveld nekem — mindketten jól járunk.) Az a gyerekversike jut er­ről eszembe, amit akkor mondtunk el sebesen, amikpr az iskolapadban kicseréltük egyébként teljesen egyforma, mégis kívánatos radírunkat, ceruzánkat a szomszéddal. Csak a folytatásán változtas­sunk egy kicsit: cserebere fogadom, ha kell, vissza is adom — magasabb beosztás­ba. — fe — Kitüntetés Az Elnöki Tanács nyuga­lomba vonulása alkalmából, eredményes munkája elisme­réséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományoz­ta Bene Lajosnak, a Szolnok megyei [Földhivatal hivatal- vezetőjének. A kitüntetést tegnap Villányi Miklós me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár adta át. Kampány 133 napig Befejeződött az idény a Kaposvári Cukorgyárban Tegnap a Kaposvári Cu­korgyárban is a múlt évi ter­més feldolgozása befejező­dött. A százharminchárom napig tartó kampány során a gyár e körzetéhez tartozó Baranya, Tolna és Somogy megye termése mellett az ácsi, az ercsi és a petőházi gyártól is átvett hatvanezer tonna répát és ezzel együtt több mint 400 000 tonnából készített cukrot — együttesen mintegy 40 000 tonnát. flcelsilok fahulladék tárolására Fahulladék tárolására al­kalmas acélsilók gyártását kezdte meg az Agrokomplex velencei üzeme. A hetvenöt, illetve kétszáz köbméter fa­forgács és fűrészpor befoga­dására alkalmas tárolók az Erdészeti és Faipari Tervező és Szervező Iroda tervei alapján készülnek, bennük biztonságosan tárolható a gyúlékony hulladékanyag. A helyi adottságokhoz igazodva Javítani kell a közgazdasági munka és a szolgáltatások színvonalát Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai a termelési rendszerek munkájáról A hatvanas évek második felében néhány mezőgazdasá­gi nagyüzem a bel-, és kül­földi kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján a baromfihús- és a kukoricatermelésben új el­járásokat vezetett be. Az új technológiák a termelési fo­lyamatnak nem csak egy-egy szakaszára terjedtek ki, ha­Megyénkben ezek a rend­szerek a hetvenes évek ele­jén viszonylag gyorsan elter­jedtek és a termelés jelentős tartalékait tárták fel. Az is­mert kimagasló termelési eredmények, az anyagi, mű­szaki ellátás javulása és a kedvező hitelfeltételek hatá­sára a már meglévő, vagy aj: alakuló termelési rendszerek­hez egyre többen csatlakoz­tak. Jelenleg hazánkban 34 nö­vénytermelési és kertészeti rendszer működik, a terme­lést integrálva, az ország szántóterületének több mint felén. Szolnok megye nagy­üzemei napjainkban 18 nö­vénytermelési és kertészeti termelési rendszerhez tartoz­nak a szántóterület több mint 65 százalékával. Az ál­lattenyésztési ágazatokban országosan 19 termelési rend­szer lát el rendszerszervezé­si feladatokat, ebből tizen­négynek a Szolnok megyei mezőgazdasági nagyüzemek is partnerei. A megye valamennyi nagy­üzeme tagja legalább egy termelési rendszernek. A rendszerek egy-egy főágazat teljes integrálására töreked­nek. Szolgáltatási színvona­luk azonban a különböző ágazatokban eltérő. Ezért az utóbbi években végrehajtott „profiltisztítások” ellenére a termelést az üzemek több mint felében még most is kettő vagy több rendszer in­tegrálja. Kedvező azonban, hogy partnereik többsége ma már egy ágazattal egy termelési rendszerhez tarto­zik. Megyei központú termelési rendszerek 1973-tól kezdve A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az utó- vizsgálatot a két megyei rendszerközpontban (a GITR- nél és az AGROCOOP-nál), továbbá ezek 16 partnergaz- daságábain, végezte el. A kö­vetkezőkben az így szerzett tapasztalatokat összegezzük. A két termelési rendszer viszonylag nem régen — több. kisebb termelési rend­szer egyesülésével — 1977-ben jött létre. Tevékenységüket az elmúlt időszakban jelen­tősen továbbfejlesztették. A vizsgált időszakban mind a partnerek körét; mind pedig a szaktanácsokat nyújtó ága­zatok számát és méretét nö­velték. Helyesen, elsősorban nem a partneri kör bővítésé­re, hanem az ágazatok szá­mának és nagyságának egy- egy üzemen belüli kiteljesíté­sére törekedtek. Vonzási területük lényege­sen nem változott. Jelenleg az AGROCOOP az ország 13, a GITR 11 megyéjében gaz­dálkodó 144, illetve 230 üzem termelésében működik közre. A taggazdaságok száma há­rom év alatt 21-gyel, illetve 38-cal gyarapodott. Közös sajátossága e két rendszernek, hogy viszonylag nagy számú kedvezőtlen adottságú üzemmel áll kap­csolatban. Különösen figye­lemre méltó ezért a GITR kezdeményezése, amely négy gyenge adottságú termelő- szövetkezet veszteségének felszámolása érdekében kö­tött szerződést. E szerződés a rendszer életképességének bizonyítéka és jó propagan­dája is lehet. Sajnálatos azonban, hogy erre a kezde­ményezésre nem Szolnok me­gyében került sor. A szakmailag, de gazdasá­nem alapvetően megváltoz­tatták a termelési kapcsola­tokat is. Az új módszereket bevezető társulások egyike a legelsők közt a Bábolnai Ál­lami Gazdaság keretében működő Corn Production System volt, (Kukorica Ter­melési Rendszer) amelyből a „termelési rendszer” elneve­zés is ered. alakultak; ezek közül kettő (a GITR és az AGROCOOP) jelenleg országosan is a nagy rendszerek közé sorolható. A jelentős „területfelfu- tással” egyidejűleg a ’70-es évtized utolsó éveiben a ter­melési rendszerek fejlődésé­ben némi megtorpanás volt tapasztalható. Részben ez. részben pedig az egész tevé­kenység részletes áttekintésé­nek igénye 1979-ben átfogó vizsgálatot tett szükségessé, amelyet a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság végzett el. A KNEB vizsgálata meg­állapította, hogy a termelési rendszerek az elért eredmé­nyeknek nem csak részesei, hanem egyes ágazatokban meghatározói is voltak. Je­lentősen hozzájárultak ah­hoz. hogy a magyar mezőgaz­daság világviszonylatban is elismert termelési eredmé­nyekkel rendelkezzen. De ki­tűnt az is, hogy tevékenysé­gük néhány alapvető kérdés­ben fejlesztésre szorul. A rendszerszervezők és a tagok között a kölcsönös anyagi ér­dekeltség nem volt kielégítő. A termelési rendszerek köz- gazdasági munkája is sok kí­vánni valót hagyott maga után. Kevés volt a taggazda­ságok körülményeihez igazo­dó termeléstechnológiai vál­tozat, ezek is elsősorban a jobb adottságú üzemek szá­mára készültek. A tavalyi utóvizsgálat cél­ja annak megállapítása volt, hogy az előzőekben ismerte­tett hiányosságokat hogyan sikerült megszüntetni, illetve a korábbinál hatékonyabb működésnek vannak-e aka­dályai és ezek miként szün­tethetők meg. gilag is a legfontosabb terü­leten, az alaptechnológiák felülvizsgálatában, korszerű­sítésében, jelentősen előre­léptek. Azokat a szakembe­rek nagy része jónak, több­ségüket világszínvonalon ál­lónak tartja. Az alternatív technológiai ajánlások szá­ma azonban változatlanul ke­vés. Számottevő eredménye­ket értek el a rendszerek a termelés biológiai-genetikai alapjainak javításában. Több új növényfaj (például tyfon, perkó), növény- és állatfajta elterjesztésében vettek részt. Mindezek ellenére azt álla­pítottuk meg. hogy a rend­szerek tevékenysége bizonyos mértékben átrendeződött. A korábbi termeléscentrikus tevékenység az utóbbi évek­ben mindinkább a termelé­sen kívüli területek (értéke­sítés, forgalmazás, raktáro­zás. szervizmunka, anyag- és alkatrészellátás stb.) felé to­lódott el. Növekvő szerepet vállaltak a taggazdaságok anyagi-műszaki ellátásában is. A korábbinál nagyobb részt vállaltak a vetőmagvak, a műtrágya és növényvédő szerek, a gépek és berende­zések beszerzésében, az utóbbiak alkatrészeinek biz­tosításában, szervizében. Megszervezték az egyes be­rendezések kooperációs gyár­tását, az alkátrészek felújítá­sát. Megteremtették a saját számlás alkatrészforgalma­zás feltételeit, a szükséges raktárkapacitás kiépítése is folyamatban van. A kívánatosnál szerényebb mértékű, és színvonalú rend­szerszintű és üzemi mélysé­gű közgazdasági tevékenysé­gük. Az. érdemi ökonómiai munka személyi és tárgyi feltételei minden területen jelenleg sem adottak. A rend­szerszervezők effajta tevé­kenységében továbbra is sok a formális elem, az elkészí­tett anyagok, tanulmányok üzemi hasznosítására csak ritkán és nem elég hatéko­nyan kerül sor. Általános ta­pasztalat, hogy a gazdaságok a rendszerszervezőknek a ter­melési adataikat begyűjtő és feldolgozó tevékenységét „fekete statisztikaként” ér­telmezik. Pedig a valósághű közgazdasági munka alapfel­tétele a szükséges adatok be­szerzése. Mindenképpen javí­tásra szorul a partnergazda­ságok együttműködési kész­sége is. Az alapvizsgálat óta a köl­csönös érdekeltség és a kö­zös kockázatvállalás megte­remtésében sem történt érde­mi előrelépés. A próbálkozá­sok közül általánosan kedve­zőnek lehet tekinteni azt, hogy a térítési díjak — a ja­vuló anyagi-műszaki ellátás hatására — a szolgáltatások színvonalával egyre inkább arányossá váltak, sőt egyes esetekben az alapdíjak csők-' kentésére is sor került. Kölcsönös érdekeltség, közös kockázatvállalás Megyénk VI. ötéves tervi területfejlesztési előirányza­taiban a mezőgazdasági ter­melés 16—18 százalékos nö­vekedését tűzte ki céljául. Einnek döntő részét a haté­konyság fokozásával lehet és kell is elérni. A termelési .rendszereknek tehát a követ­kező években a szigorúbb köz- gazdasági feltételek között is ki kell elégíteniük az anyag-, energia- és költségtakarékos technológiai és termékfejlesz­tési igényeket. Ezt pedig csak úgy tudják megvalósítani, hogy a partnergazdaságok természeti és közgazdasági adottságaihoz legjobban iga­zodó technológiákat dolgoz­nak ki és adaptálnak a ter­melő kívánságainak megfele­lően. Ennek érdekében jelen­tősen javítaniuk kell — a taggazdaságokkal együtt — a közgazdasági munkájuk szín­vonalát. Különösen nagy fi­gyelmet kell fordítaniuk a kedvezőtlen adottságú üze­mekre. Számukra is biztosí­tani kell a gazdaságos-jöve­delmező termékelőállítást. Az iparszerű termelési rendszerek, várhatóan a kö­vetkező években is tovább terjeszkednek. Ezt azonban alapvetően nem újabb társ­gazdaságok bevonásával, ha­nem a meglévők teljes terü­letének bekapcsolásával és az ágazattársítás kiterjeszté­sével kell elérni. A termelés koncentrációja, és az azzal együttjáró szakosodás meg­gyorsítása érdekében a népi ellenőrök javasolták, hogy a rendszerek tevékenységüket elsősorban azokban a me­gyékben fokozzák, ahol az alközpontjaikat már létre­hozták. Tovább kell bővíte­ni a szolgáltatások körét, amelyekben az eddigieknél nagyobb szerepet kell kapni­uk a közös érdekeltségen ala­puló vállalkozásoknak, s a termelési eszközöket gyártó és forgalmazó vállalatokkal kötött együttműködésnek. A partnergazdaságok egy- báhangzó kívánságainak megfelelően meg kell terem­teni a garantált jövedelem és a közös kockázatvállalás feltételeit. Mindenekelőtt a szolgáltatási térítési díjak megállapításának jelenlegi rendszerét szükséges módosí­tani. A díjazás alapja a ga­rantált többlettermék, vagy az ágazati jövedelem bizo­nyos hányada legyen. A termelési rendszerek már eddig is jelentős ered­ményeket értek el, további fejlődésük pedig biztosíték arra, hogy á megye mezőgaz­dasága előtt álló feladatok megvalósításában eredmé­nyesen működjenek közre. Fekete Szabó Sándor Reich Lajos Rendszerben a szántóterület 65 százaléka Segítik a gyenge adottságú gazdaságokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom