Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 13. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatok Nincs szégyellni valónk Profilt váltottak Fehér foltok ellátásban, képzésben Dr. Karácsony Sándor Dr. Hüttl Tivadar Dr. Schnitzler József Dr. Keszler Pál Dr. Kuika Frigyes Beszélgetés a hazai mellkassebészet jelenéről, jovoierol A közelmúltban Szolnokon tartotta tudományos konfe-/ renciáját a Magyar Sebész Társaság mellkassebészeti szakosztálya. Az esemény alkalmat adott arra, hogy hazánk neves mellkassebészei- vel a szakma jelen helyzetéről és jövőjéről beszélgessünk. A beszélgetésben részt vett Karácsony Sándor professzor, a Magyar Sebész Társaság főtitkára, a szegedi I. sz. sebészeti klinika igazgatója, Kulka Frigyes professzor, az Országos Orvostovábbképző Intézet mellkassebészeti tanszékének igazgatója, a szakosztály elnöke, Hüttl Tivadar professzor, a budapesti Semmelweis Kórház I. sz. sebészetének vezetője, Keszler Pál professzor, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky úti kórház osztályvezető sebész főorvosa és Schnitzler József profesz- szor, a debreceni II. sz. sebészeti klinika igazgatója. Üjságíró: — Arra kérem, Karácsony professzor úr, hogy a Magyar Sebész Társaság feladatairól, céljairól szóljon. Az átlag újságolvasó ugyanis viszonylag keveset tud az Önök munkájáról. Karácsony Sándor; — A Magyar Sebész Társaság azért jött létre, bogy tudományos fórumot biztosítson a sebész szakembereknek. Ezen kívül van még egy feladata; az egyre specializálódó diszciplínákat igyekszik összetartani. A sebészet sok vonatkozásban specializálódik, nagyon kevés ember tudná művelni ma már a diszciplínák akár egyik vagy másik ágát kombináltan is. Hogy a sebésztársadalom ne szakadjon szét. hogy együtt maradjon ezt tűzte ki célul a társaság, és ennek úgy igyekszik eleget tenni, hogy a társaságon belül különböző szakcsoportokat, szakosztályokat alakított. így van kutató, kardi- ovaszkuláris, mellkassebészeti. és így tovább. A mellkassebészeti szakosztály a társaságon belül tudományos profillal rendelkezik, tagjai már messze túlléptek a pulmono- lógia témakörén. Kis túlzással azt is mondhatom, hogy a szakosztály tagjainak többsége a pulmonológián kívül az általános sebészet többkevesebb ágát is műveli. Hüttl Tivadar; — A tudomány specializálódása hozta létre a szakcsoportokat, amelyek közül több sajnálatos módon elszakadt a sebésztársaságtól. A mellkassebész szakosztály az egyetlen, amely megalakulása pillanatától a Magyar Tüdőgyógyász és a Magyar Sebész Társaság közös szakosztályaként dolgozik. Ezt a kétoldalú kapcsolatot azóta is rendkívül élénken és szorosan tartja. Szerintem ennek tulajdonítható, hogy a tüdősebészek a tuberkulózis örvendetes csökkenésével nem maradtak légüres térben, mert a sebésztársasággal való szoros kapcsolatuk révén automatikusan belenőttek mindazokba a feladatokba. amelyek ma a mellkassebészet működésének lényegét képezik. Schnitzler József: — Emikor láttuk, hogy a tuberkulózis sebészete elhalóban van. a sebészek igyekeztek a kezükben lévő szakmát más betegségek gyógyítására kiterjeszteni. Az ötvenes évek közepétől elszaporodott a tüdőrákos betegek száma, a ’60- as évek elején a szívműtétek is napirendre kerültek már. Ha szakmánk fejlődését nézem, egy aggályom azért van; ne sorvasszák el a mellkassebészeti osztályokat, mert azzal a sok átszervezéssel, amelyet az utóbbi időben az egészségügyben végrehajtottunk, már sok szakmát megnyirbáltunk. Üjságíró: — Milyen a magyar sebészek, közte a mellkassebészek kapcsolata a külföldi intézetekkel, társaságokkal? Kulka Frigyes; — Hagyományosan jó. Számos nemzetközi kongresszus meghívott vendégei a magyar mellkassebészek Európában és a tengeren túl is. Ezen kívül nagyon sok baráti és fejlődő országból számos aspiráns, és tudományos fokozatot elnyerni, vagy mellkassebészeti gyakorlatot megszerezni kívánó szakorvost taníthatunk osztályainkon. A legkiterjedtebb kapcsolatunk a Német Demokratikus Köztársasággal van. Éppen Szolnokon kötöttük meg 1977-ben azt az 5 évre szóló egyezményt, amit 1982 tavaszán Jénában újabb 5 évre megerősítettünk. Illetve most már 1983-ban trilateriális lesz a kapcsolat, mert a csehszlovák mellkassebészeti társasággal is tartunk közös programokat. Ezen kívül minden évben legalább öt sebész, elsősorban mellkassebész, vesz részt országaink között tapasztalatcserén. Üjságíró; — Keszler professzor úr nemrég tért haza Kanadából, illetve Belgiumból, ahol két nagy jelentőségű sebészkongresszuson vett részt. Beszélne a szerzett tapasztalatokról? Keszler Pál: — Belgiumban egy ú-' társaság, az Európai Pulmonológiai Társaság első kongresszusán vettem részt, amelynek megalakult a mellkassebészeti szekciója is. E társaságnak nemzetközi vonatkozásban is nagy jövőt jósolnak, ugyanis a különböző országokban eddig működő társaságok beolvadnak majd ebbe az új társaságba. Engem az a megtiszteltetés ért, hogy az európai mellkassebészeknek a kongresszussal egy időben zajló továbbkérv zésén felkértek egy előadás megtartására. Üjságíró; — Mit szűrhetett le a kongresszuson? A magyar mellkassebészet milyen helyet foglal el az egyetemes orvostudományban? Keszler Pál: — A magyar mellkassebészet sem a számok, sem a gyógyeredmények tekintetében nem marad el, nincs szégyellni valója. Ezen a belgiumi kongresszuson más szocialista országok is képviseltették magukat. Az új vezetőségbe engem is beválasztottak, hogy a vezetőség munkájában mint a kelet-európai országok képviselője vegyek részt. Mikor érzett az ember magában bizonyos fajta alacsonyabbrendű- séget ? Amikor intézeteket látogattam meg, vagy pedig a kongresszusok alkalmával rendezett kiállításokat tekintettem meg. Sajnos meg kell állapítanom, hogy a mi technikai felszereltségünk elmaradott, és a mellkassebészet technikai felszereltsége olyan gyorsan fejlődik, hogy azzal mi, jelenlegi körülményeink között nem tudunk lépést tartani. Üjságíró: — Milyen tapasztalatokat adott a kanadai világkongresszus? Keszler Pál: — Tudományos szempontból ez kevesebbet nyújtott, mint a belgiumi tanácskozás, dehát ez érthető. Egy ilyen túlméretezett tanácskozás — mint amilyenek általában a viromszáznyolcvanötnél a hasnyálmirigy-átültetések száma. Ezek az adatok legutóbb, pár hónappal ezelőtt a brigh- toni világkongresszuson hangzottak el. Üjságíró: — Korábban már Hüttl és Schnitzler professzor úr beszélt arról, hogy mivel a tbc gyakorlatilag megszűnt nálunk, a mellkassebészetnek váltania kellett. Mit jelent ez a váltás egy kórházi mellkassebészeti osztály szempontjából? Kulka Frigyes; — Húsz évvel ezelőtt Magyarországon 2500 tüdőműtétet végeztek tuberkulózis miatt. Ahogy a tuberkulózisban szenvedők Változik Földünk klímája? Tallózás a nemzetközi sajtóban Változik-e Földünk éghajlata? — ez a kérdés világszerte három pártra osztotta a meteorológusokat. A kisebbik csoport azt állítja, hogy Földünk időjárása hű- vösödik, a nagyobbiknak az a szilárd meggyőződése, hogy egyre melegebb lesz. Egy egészen elenyésző csoport pedig azt vallja, hogy minden marad a régiben — írja N. Reimersz, a biológia tudományok doktora. Cikke a témáról a Trud című moszkvai lapban jelent meg ezekben a napokban, amikor Moszkvában az évnek ebben a szakaszában szokásos mínusz 20—25 fok helyett továbbra is nulla fok körüli, sőt nulla fok feletti hőmérsékletet mérnek. Ha az éghajlat valóban változik, akkor ez mindenekelőtt az ember keze munkájának tudható be — állapítja meg a szovjet tudós. Az utóbbi öt esztendőben a hőmérsékleti rendellenességek — azaz a megszokottól jelentősen eltérő hőmérsékletek — nagyon „megszaporodtak” az elmúlt ötven esztendő átlagához képest, illetIA tudomány világa lágkongresszusok. hiszen itt is 14 helyszínen több mint 600 előadás zajlott le, a résztvevők száma meghaladta az ötezret —, puszta figyelemmel kísérése is nagy erőfeszítést igényelt. Üjságíró: — Feltételezem, hogy több előadás foglalkozott a szervátültetésekkel is. Ez a téma napjainkban nagyon érdekli az embereket. Milyen eredmények vannak a világban e vonatkozásban? Keszler Pál; — Való igaz, a nagyközönség figyelemmel kíséri a nagy szervátültetések műtétéit, ezek valóban nagyon izgalmas próbálkozások. Tíz évvel ezelőtt zajlott le az első nagy szívátültetési kampány, majd a lelkesedés alábbhagyott, és gyakorlatilag a veseátültetés maradt az egyetlen, amelyet azóta is sikerrel végeznek az egész világon. közte hazánkban is. Most egy évtizedig tartó nagyon intenzív tudományos kutatómunka után újra kezdték az átültetési műtéteket, elsősorban az Egyesült Államokban, de Kanadában is. ott Torontóban is, ahol a világkongresszus zajlott. A jelenlegi sikeres szervátültetési műtétek bizonyos gyógyszereknek tulajdoníthatók, amelyek sokkal nagyobb biztonsággal küszöbölik ki a szervezetnek az úgynevezett kiküszöbölő reakcióját, amelyet transzplantátummal, idegen szövettel szemben tanúsít, és sakkal kevesebb mellékhatásuk van, mint a korábbi készítményeknek. Tehát miután a technikai részleteket már régebben kidolgozták tengeren túli kollégáink, most ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazásával a fejlődésnek egy magasabb szintjén sikeresen és nagy lelkesedéssel végzik ismét sorozatban ezeket a műtéteket. Magam is láttam kétoldali tüdőátültetésen átesett beteget, akit azon a héten bocsátottak el á kórházból. amikor én éppen ott voltam. Napjainkban azonban már a szív-tüdő átültetéseknek tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget, technikailag ugyanis ez a műtét könnyebb, mint akár a szívnek. akár a tüdőnek külön- külön való átültetése. Nagyon sok beteg szorulna rá ilyen műtétre, azonban ennek költsége horribilis, körülbelül 50 ezer dollár. Karácsony Sándor: — Az elmondottakhoz hozzá kell tennem, hogy a vese mellett a világon a legfrekventáltabb két transzplantációs szerv a máj és a hasnyálmirigy. Tudomásom. szerint szív-tüdő műtétet eddig négyet csináltak a világon, viszont kilencszáznvolcvannál tart a sikeres máj-, és hászáma évek alatt lecsökkent 30 ezerről 5 ezerre (ez sem kevés), továbbá az új gyógyszerek alkalmazása következtében, 1981-ben mindössze 200 ilyen műtétre került sor hazánkban. Elhangzott már, hogy a tüdősebészeti osztályok profilt váltottak. Meg kell jegyezni, hogy Szolnok ebben példát mutatott. Tehát egyrészt az általános mellkassebészet, másrészt a határterületek — a nyak, a rekesz sebészete — felé fordultak. Húsz évvel ezelőtt 19 mellkassebészeti osztály volt az országban, jelenleg kilenc van. de ez a 9 osztály ma sokkal több műtétet végez, mint korábban a 19. Például ma a tüdőrák a leggyakoribb rákfajta, s férfibetegek között az első helyen áll. Évente átlagosan négy-, négy és félezer új tüdőrákos beteget fedeztük fel, közülük ezer, ezerkétszáz beteget operálunk meg. Üjságíró; — Kérdés viszont, hogy sok osztály megszüntetése következtében vannak-e ma fehér foltok e vonatkozásban Magyarországon? Kulka Frigyes; — Ebből a szempontból a Tiszántúl szerencsés helyzetben van. E területen hagyományosan jól dolgozik a debreceni II. sz. klinika, a szolnoki és a szegedi mellkassebészeti osztály. Kevésbé jó az ellátás a Dunántúlon, ahol mindössze Szombathelyen és Kaposváron van ilyen kórházi osztály. Fehér foltnak tekintem még Miskolcot, amely elég nagy terület, ott is szükség lenne egy mellkassebészeti osztályra. Karácsony Sándor; — Az orvosképzés szempontjából szerintem elengedhetetlen, hogy vagy az egyetemen belül. vagy az egyetem közvetlen kapcsolatában legyen működő mellkassebészeti osztály. Mi Szegeden az orvos- tanhallgatók képzése szempontjából szerencsés helyzetben vagyunk, mert a szegedi klinika — éppen Kulka professzor úr jóvoltából — rendelkezik ilyen osztállyal, és minthogy nekünk oktató kórházunk a szolnok megyei kórház, itt is van ilyen osztály. Viszont fehér foltként is szóba jöhet ez a kérdés, mert ma van Magyarországon olyan egyetemi város, ahol nincs mellkassebészeti osztály és mellkassebészkép- zés. ahol csak a régióhoz tartozó. igen frekventáltan működő mellkassebészeti osztályok besegítésével lehet e feladatokat megoldani. Üjságíró; Köszönöm a beszélgetést. Varga Viktória Fotó; Nagy Zsolt ve, ami a csapadékot illeti, az utóbbi hetven év átlagától jelentősen eltérő jelenségeket jegyezhettek fel. A „melegedés” elméletének hívei azt állítják, hogy az ásványi tüzelőanyagok égetésével rengeteg széndioxid kerül a levegőbe, — a vegyület koncentrációja levegőnkben körülbelül egyötödével nőtt az elmúrt száz évben. Ennek molekulái átengedik ugyan a nap sugárzását, a Föld felé, viszont a Föld felszínéről nem engedik kisugározni a meleget. A „hidegpártiak” arra hivatkoznak, hogy a magas hegyekben több helyen megfigyelhető a gleccserek meg- vastagodása, minthogy a levegőbe kerülő különböző szennyező anyagok „elfogják” a Nap sugarait. A szovjet tudós szerint az időjárás kétségtelenül tapasztalható változása azzal függ össze, hogy az ember évszázadok óta alakítja az őt körülvevő természetet, erdőket irt ki, mocsarakat csapol le, hatalmas felületű víztárolókat épít, — és egyre nagyobb mértékben szennyezi a levegőt. A változás lassan kezd veszélyessé válni, és akár melegszik az éghajlat, akár hűvösödik, mindkettő egyaránt súlyos következményekkel járhat. Az elsőrendű feladat tehát minél gyorsabban felderíteni a valós okokat, hogy aztán ki-ki saját országában, nemzetközi szinten pedig mindannyian együtt megfelelő intézkedésekkel akadályozzuk meg, hogy az ember a következményeket figyelmen kívül hagyva avatkozzék be a természet egyensúlyába. Földünk éghájlatának kérdései túlnőttek a meteorológusok szakterületén és most már az egész tudományt állítják sürgősen megoldandó feladatok elé — írja a tudós. Merre jár az autóbusz? Az angliai Bristolban egy központi ellenőrző állomáson állandó figyelemmel kísérik a város negyven autóbuszvonalát és ellenőrzik, hogy a gépjárművek a menetrendnek megfelelően közlekednek-e, Ezzel az a céljuk, hogy a közlekedési rendellenességeket azonnali intézkedésekkel megszüntessék. biztosítván az egyenletes közlekedést. Minden autóbuszban a vezető feje felett egy gázlézer készülék van, amely vörös sugarát forgó tükrökre vetíti. A forgó tükrök a lézersugarat le-fel mozgatják, így az autóbusz haladása közben letapogatnak egy bizonyos szélességű függőleges sávot a jármű útvonala mentén. A lézersugarakat visszaverő kis, téglalap alakú fémsávo- kat falon, lámpaoszlopokon helyezik el a sűrűn lakott részeken egymástól 80 m, a külterületeken 160 m távolságban. Mivel maga a lézersugár nem alkalmas az autóbusz útvonalát jelző ismertetőjelek képzésére, a visszaverő fémsávok úgy vannak kialakítva, hogy a rajtuk végighaladó lézersugár az útvonal és a hely kódjelét képezze ]e. A fémsávról visszavert kódolt jelet egy érzékelő fogja fel és továbbítja a közvetítő készülék adattárolójába; ez továbbadja a jelet a jelző- készüléknek, amely addig mutatja a jelzést, amíg a következő visszaverő sávról az újabb jelzés be nem érkezik. Az útvonalak jelzőkészülékei a kódolt jeleket meghatározott időközönként rádióval automatikusan továbbítják az ellenőrző helyiségben levő központi számítógépbe, amely az egyes autóbuszok legutolsó helyének adatait tárolja. Ezt az információt a számítógép egy táblára kivetítve mutatja, ha benyomják az illető útvonalnak megfelelő nyomógombokat. Képünkön az autóbusz-helymeghatározó készülék vetítőernyőjét láthatjuk, amelyen folyamatosan ellenőrizhető az egyes útvonalakon közlekedő autóbuszok helyzete.
