Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
1983. JANUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Harminckét évi fennállás után végleges helyre költözött a szolnoki Munkás Horgászegyesület ügyfélszolgálati irodája. Működését az egyesületi titkárok lakásain kezdte, később a Múzeum étterem előterében kapott helyet. A közelmúltban a Pelikán szálló melletti Jászkürt utca 2. szám alatti házba költöztek. A volt szuterénlakás átalakításához jelentős társadalmi munkával járult hozzá az egyesület Tisza Bútorgyárban működő üzemi horgászcsoportja. Az új irodában már a nyitás napján nagy volt a forgalom, hisz most év elején van a fogási naplók leadásának, az új engedélyek kiváltásának ideje Útépítő nyugdíjasok Tervezte: Tóth Dániel. Szervezte: Szabadai Mihály. Építette a szolnoki Toldi utca lakóközössége. Segített: az időjárás, a tanács, a Béke Tsz, az erdészet, a cukorgyár és még sokan mások ... Szabadai Mihály, a Kö- TIVIZIG nyugdíjasa, s a vízügyes nyugdíjasok klubjának aktív tagja Szolnokon, a Toldi utcában lakik. Nem nagy. városközponti utca ez, csak amolyan utcácska. Két forgalmas út, a Rákóczi és a Dobó között található, s mindkét út aszfaltos. Ha a Toldi utca lakói esős, sáros időben elindultak otthonról, mire aszfaltot értek, bizony sárosak voltak. Még nehezebb volt az autótulajdonosok élete. így érthető, hogy Szabadai Mihály pontosan tizenhat éve azzal állt elő minden tanácstagi fogadóórán és beszámolón: tervezzék már, csináltassák már meg a Toldi utca aszfaltburkolatát is! Orgovány László, a városi tanács műszaki osztályának csoportvezetője most is elismeri: bizony nem volt az tervben mindezidáig. Mégis. 1982 ősze óta szép sima aszfaltúton gurulnak a járművek a Toldi utcában. Szabadai Mihály vízügyes műszaki ismeretekben jártas nyugdíjas társainak elmondta a bajt. Űgyis szocialista együttműködési szerződésük van a városi tanáccsal, s úgyis utak, bel- vízelvezetők vizsgálatára, tervezésére vállalkoztak. Ezen az utcán nem tudnának segíteni? Tóth Dániel nyugdíjas mérnök megtervezte. Méghozzá olyan eljárással, olyan anyagból, amilyen még nincs Szolnokon. Mésziszap, granulált kohósalak és talajkeverék adja az út testét. Sok kísérlet, számítgatás előzte meg, annál is inkább, mert a cukorgyár boldogan adta ingyen a különben környezetszennyező mellékterméket, a mésziszapot. S hogy a nyugdíjasok, mind az utca lakóival sok kézi munkájuk után ne görnyedjenek a kitermelt föld súlya alatt, a cukorgyár a Vízügyi Igazgatósággal együtt járműveket is adott a földkitermeléshez. Kik dolgoztak? Szabadai Mihálynak pontos listája van, magukon kívül huszonkét utcalakóról — van köztük nem egy nyugdíjas, mérnök, orvos, vállalati igazgató, munkás és háziasszony. Ök a munkájukon felül pénzt is összeadtak: házanként 500 forintot, legyen a nem várható költségekre. A tanács is hozzájárult, 220 ezer forintjába került az anyag, a gépi erő. Ám Orgovány László azt mondja, ennek az utcának még sincs párja Szolnokon. Az elkészült 170—180 folyóméter aszfaltút értéke ugyanis 450 ezer forint „cakk und pack”, s a két összeg összevetéséből a legnagyobb arányú társadalmi munka igazolható. 230 ezer forint értékű kétkezi munkát végeztek maguknak a Toldi utcabeliek. És mivel minden jói ösz- szejött, az időjárás is kegyes voh a szorgalmasokkal. Nem esett az eső, amikor száradni kellett az új útnak, — igaz akkor se, amikor vizet áhított az aszfalt — de azon locsolással segíteni lehet. Locsoltak éjjel, hajnalban, ahogy a műszakiak kérték. Szakértők szerint az új eljárással készült út erősebb mint szükséges lenne. Tóth Dániel és nyugdíjas társai örülnek neki, s nem is hagyják magára az újat. Figyelik, mert máshová is várják az útépítő nyugdíjasokat. A Gátőr utca tervei is elkészültek a Toldi megépülte után, s Tóth Dániel tovább folytatja a tervezést, kísérletezést társaival együtt. Ebben az évben is teljesíteni szeretnék a szocialista együttműködési szerződést. Szabadai Mihály a legboldogabb. Igaz, volt olyan szomszéd, aki kis kényelmetlenségekért neheztelt rá, s meg is mondta az építés idején, de akkor is ... Á legközelebbi tanácstagi beszámolóra sokan elmennek majd a Toldi utcából. Megszokták már az ismerősök, hogv ők felállnak, kérnek, vitáznak. Most? Szabadai Mihály kedvesen nevet. Most már nem állnak fel. nem kérnek, hanem haragszanak magukért. Megcsinálták — maguknak. Nem lehetne ezt terjeszteni ?... — sóskúti — A WO éves Rákóczifa Ivéért Jubileumi park, KRESZ-pálya, emlékkiállítás Alapításának 100. évfordulóját ünnepli az idén Rákó- czifalva. A régi dokumentumok bizonyossága szerint a település 1883-ban kapta meg az önállóságot, s mivel a terület egykor II. Rákóczié volt, akkor vette fel kegyeletből a fejedelem nevét. Első hivatalos pecsétjében lovas kuruc katona őrzi névadójának emlékét, aki szép vadászkastélyt építtetett a falu nyugati részén. A centenáriumra készülve az 5500 lakosú nagyközségben példás társadalmi összefogással nagy településfejlesztő és szépítő mozgalom bontakozott ki. A nemes törekvés első eredményeként az idei tanévre már átadták az általános iskola új épületszárnyát: a bővítés nyomán megszűnt a váltott műszakos tanítás, korszerűsödtek az oktatás feltételei. A munka folytatásaként a nagyközség főterén jubileumi parkot alakítanak ki, a helyi Rákóczi Tsz és a Ganz-Villamos- sági Művek szolnoki gyárának segítségével. A dísznövényekkel beültetett parkban kap majd helyet az az emlékmű, amelyet a község 1944 október 25-i felszabadulásának emlékére állítanak. Emellett a szolnoki 7- es Volán Vállalat támogatásával a sportpálya területén egy KRESZ-pálya készül az óvodásoknak, és megkezdik a tizenévesek számára egy szabadidőpark építését is. A nagyközségi művelődési házban a 100 év történetet bemutató kiállítást rendeznek, a tárlat anyagát a szolnoki Damjanich Múzeum bocsátja a kiállítók rendelkezésére, míg egyéb tárgyi emlékeket az általános iskola úttörőcsapatának tagjai gyűjtenek össze. A centenárium kiemelkedő eseményére augusztus 20-án kerül sor, amikor sport- és kulturális rendezvényeken ünnepli majd a falu lakossága az évfordulót. Falvaink gazdasági-társadalmi szerkezetének átalakulása Földreform és iparosítás A felszabadulást követő társadalmi változások megértéséhez szükséges azokat az előzményeket — legalább vázlatosan — felidézni, amelyek a hagyományos gazdasági-társadalmi struktúra leginkább időszerűtlen elemeit felszámolták. A megyénkre is jellemző, kedvezőtlen földbirtokviszonyok nagyarányú munkanélküliséggel párosultak. Nálunk is két véglet volt jelemző: a törpebirtokok jelentős száma és aránya, valamint a száz kataszteri holdon felüli nagyibirtokok több mint kilencszázas nagyságrendje. A másik meghatározó jelenség az ipari elmaradottság volt. A megye iparának a felszabadulás előtti lassú fejlődése és a vontatott ipartelepítés megnehezítette a jelentős számú munkanélküli — elsősorban — mezőgazdasági munkás elhelyezkedését, és csak egy kis részének biztosított munkalehetőséget. A második világháború befejezése után a hatalmi, politikai viszonyok megváltozása lehetővé tette a leginkább időszerűtlen gazdasági elemek felszámolását. Megyénkben a földreform során a termőterületnek közel 28 százalékát kiosztották, és a kis- és középparaszti tulajdon lett a jellemző. A földreform .alapvetően nem oldotta meg a mezőgazdaság fejlesztését sem az országban, sem megyénkben. A paraszti családok munkaerejét lényegében lekötötték ugyan a kialakított kisparaszti gazdaságokban, de ez a helyzet akadályozta a modern gazdaság igényének megfelelő munkaerő-átcsoportosítást. Ezért is került sor a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozására, majd az iparosítás — extenzíy — szakaszára. Ezek a paraszti társadalmon belül igen nagy fokú mozgást idéztek elő. Kezdetben, a földreform idején, a munkásságból tértek vissza a parasztságba, de még a falusi kisiparosok jelentős hányada is otthagyta foglalkozását, és önálló gazdává vált. Később a mozgás iránya megváltozott, a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya csökkenni kezdett. Ennek aztán nagy lendületet adott részben a termelőszövetkezetek szervezése, részben pedig az 1949-től megkezdődött iparfejlesztés. E változások következtében az agrárnépesség társadalmi szerkezete többször is átalakult. Az urbanizáció hatására fokozatosan nőtt megyénkben is a városi népesség száma és aránya, de községeink lakónépességének aránya még mindig meghaladja a megye lakosságának felét. Ez az arány a városok javára fog változni. Megyénkben — az államigazgatási besorolás alapján — hatvan- kilenc község van, melyek közül az utóbbi évtizedben tizenkettőnek növekedett, a többinek csökkent a népessége. Hat olyan községünk is van, ahol ez a csökkenés 20 százaléknál nagyobb volt (Jászivány. Jászágó, Mező- hék. Nagyrév, Tiszasüly, Kétpó). Érvényes az a tétel, hogy a nagyobb lélekszámú települések népessége zömében nőtt, a kisebbeké pedig ccök- kent. Ezt bizonyítja, hogy például a húsz százaléknál nagyobb csökkenés a háromezer lélekszám alatti községekben következett be. Az is kimutatható — az országos tapasztalatokhoz hasonlóan —. hogy a jelentősebb ipari potenciállal rendelkező városok körül elhelyezkedő községek népessége ott növekedett, ahol a városi munkahely ingázással viszonylag könnyen elérhető. Ebből a szempontból kiemeljük a Szolnok környékén fekvő községöket. A megyében jelentősen fogyó lakosságú területek összefüggően csak a tiszafüredi járásban és a Tiszazugban találhatók, ennek elsődleges, de nem kizárólagos oka a foglalkoztatási lehetőségek viszonylagos hiánya. A népességszám csökkenését az ország községeiben mindenekelőtt az elvándorlás okozta. Megyénket is jelentős veszteségek érték e tekintetben, ugyanis az ötvenes évtizedben a községek már népességüknek több mint tizenegy .százalékát elvesztették, mert ilyen jelentős volt a vándorlási különbözet. Az elvándorlás folyamata a hatvanas évtizedben tovább erősödött (a veszteség 15,2 százalék)., de az utóbbi évtizedben örvendetesen — felénél is nagyobb mértékben — visszaesett. Az utóbbi évtizedben megyénkben az ipartelepítés hatása érződik a községek lakosságának foglalkoztatásában, hiszen az utóbbi tíz évben 7,4 ezerrel nőtt a helyben lakó ipari és építőipari aktív keresők száma. Az ipartelepítés azonban csak néhány kiemelt községben számottevő. A községekben az ipartelepek száma 170. amelyekben megközelítőleg huszonegyezer főt foglalkoztatnak. Emellett egyre jelentősebb a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége is, ahol — teljes munkaidőre átszámítva — kereken hatezren dolgoznak. (Folytatjuk) dr. Lukács Pál „Beteg” telefonok A postai kézbesítők feladatához tartozik Szolnokon az is, hogy a körzetükben levő nyilvános telefonfül- ké(k)ből naponta jelentkezzenek be az 1-es hivatalhoz, ezzel ellenőrizzék a készülék üzemképességét. (Amennyiben rossz, a legközelebbii nyilvános állomásról jelentik a hibát.) Mégis megtörténhet (?), hogy egyidőben használhatatlan a Széchenyi lakótelep valamennyi (összesen három) nyilvános telefonja. Bosszankodnak az ott élők, mint ezt tegnap a kinti kis- posta telefonján jelezték is szerkesztőségünknek. Reméljük, a távközlési üzem azóta elhárította a hibát. Szerencsére nálunk nem divat a telefonrongálás (a műszaki berendezés kijátszását célzó apróbb manővereket nem tekintik annak), gyorsan orvosolni tudják a‘ „beteg” készülékeket. Talán megjavították már az ajtózár rugóját is annál a nyilvános fülkénél, amelyben a napokban bennrekedt egy telefonáló a Kassai út sarkán. Még jó, hogy nem a késő esti órákban történt az eset, amikor már alig van forgalom, s így egy arra járó kiszabadította ... Hiába, olykor a zárak is rossz tréfát űznek az emberrel! — re — Korhatár nélkül Kondicionáló torna Mezőtúron Üjat és hasznosat hozott az új év Mezőtúron a dolgozó nőknek: január 10-től heti egy alkalommal kondicionáló tornán „dolgozhatják le” súlyfeleslegüket. Ezt a jótékony hatású testnevelést a Dózsa György Mező- gazdasági Szakközépiskolában Takács József tanár vezeti, remélve, hogy valamennyi korosztály él a lehetőséggel. A Kőbányai Gyógyszerárugyár csomagolóüzemének létrejöttével jelentősen megnövekedett a tiszaörvényi helyi autóbuszjárat forgalma. Az utasok kényelmének érdekében a tiszafüredi Nagyközségi Tanács új váróhelyiséget építtetett Tiszaörvényen
