Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

1983. JANUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos ideológiai tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) máiról szólva a mai valóság kritikai elemzését', tanulsá­gainak feldolgozását vállaló művészet támogatásának, ösztönzésének szükségességét emelte ki. Foglalkozott kul­turális életünk néhány jel­lemző szemléletbeli kérdésé­vel, a kritika helyzetével, a marxista kritika szerepével. A kulturális műhelyek veze­tőinek önállóságával és fele­lősségével kapcsolatos köve­telményeket áttekintve rá­mutatott az elvi, elemző-irá­nyító tevékenység javításá­nak szükségességére. Ezt kö­vetően a társadalomtudomá­nyi kutatás időszerű felada­tairól. a marxista elmélet fejlesztésének tennivalóiról szólt, majd a hatékonyabb tudatformáló, agitációs és propagandamunka lehetősé­geivel, módszereinek, esz­közeinek további gazdagítá­sával foglalkozott. A kulturális-ideológiai munka előtt álló megnöve­kedett feladatok aktivitá­sunk, kezdeményezőkészsé­günk fokozását, a nem mar­xista nézetekkel folytatott viták erősítését, s mindettől elválaszthatatlanul a párt ideológiai, politikai és cse­lekvési egységének megszi­lárdítását követelik minden szinten — mondotta. Aczél György előadását vi­ta követte, amelyben felszó­laltak: Hajdú János, a tele­vízió A HÉT című műsorá­nak főszerkesztője, Ekler György, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak titkára, Szalai Sándor akadémikus, a Magyar Szo­ciológiai Társaság elnöke, Lipkovits Károly, az MSZMP KB politikai főiskolájának rektorhelyettese, Nemes János, a Budapester Rundschau főszerkesztője, Katanics Sán­dor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titká­ra, Malonyay Dezső, a Nem­zeti Színház igazgatója, Nyers Rezső, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intéze­tének tudományos tanács­adója, Hermann István aka­démikus, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió el­nökhelyettese és Vámos Ti­bor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézeté­nek igazgatója. Az országos agitációs, pro­paganda és művelődéspoliti­kai tanácskozás ma folytatja munkáját. Zárszámadó közgyűlés Ászáron (Folytatás faz 1. oldalról.) ként, nagyobb arányban nőt­tek a tsz bevételei, mint ki­adásai, így a nyereség 40 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelési ér­ték tíz százalékkal volt több az előző évinél. Közös va­gyont 200 millió forinttal nö­velték. A tagok jövedelme 5 százalékkal volt nagyobb, mint 1981-ben. Az 1981-es esztendeinél 4,5 millió fo­rinttal többet, 12 millió fo­rintot fordítottak beruházá­sokra és a szőlőtelepítések kivételével, valamennyit hi­tel nélkül fedezték. Havasi Ferenc felszólalásá­ban gratulált a tsz eredmé­nyeihez. Mezőgazdaságunk — hangsúlyozta — 1982-ben nemcsak erejéhez mérten, hanem ezen felül is hozzá­járult a népgazdaság egyen­súlyának helyreállításához. Ebben a kedvező időjárásnál is nagyobb szerepet játszott a mezőgazdaság dolgozóinak jó munkája, a nagyüzemek céltudatos vezetése. A nép­gazdaság múlt évi céljait — mondotta ezután — úgy si­került teljesíteni, hogy az emberek bizalma, együvétar- tozásának érzése megmaradt, és felismerték, hogy ered­ményeink megőrzéséért ke­ményebben, fegyelmezetteb­ben kell dolgozni. Az ország lakosságának a többsége, ha nem is örömmel, de fegyel­mezetten, megértőén vette tudomásul a legkellemetle­nebb, legnépszerűtlenebb in­tézkedéseket is, tudva azt, hogy ha lett volna a meg­oldásnak más módja, akkor az országos vezetés azt vá­lasztotta volna. Ebben az esztendőben is kemény munkára van szük­ség ahhoz, hogy megőrizzük életszínvonalunkat. Külkeres­kedelmünknek például — az ideihez képest — kétszeres aktívumot kell elérnie, s pil­lanatnyilag csak reményked­hetünk abban, hogy a fel­adatot némileg, javuló világ- gazdasági helyzetben kell megoldanunk. Ebben a vo­natkozásban is biztató, hogy a nagyhatalmak közötti pár­beszédben az enyhülés olyan kezdeti jelei mutatkoznak, amelyek várhatóan — a po­litikai helyzettel szorosan összefüggő — gazdasági élet­re is kihatnak. A BVM kunszentmártoni gyárában a budapesti metró építéséhez készíte­nek hídgerenda-sablono­kat, melyeken a dolgozók az (utolsó munkálatokat végzik Bővül az olcsóbb termékek köre Nagyobb választék-Száznál több új élelmiszer a boltokban Az élelmiszeripar 1983-as feladatai Az élelmiszeripar ezévi legfontosabb feladata, hogy a tavalyihoz hasonló egyen­letes, jó színvonalú ellátás­ról gondoskodjanak. Az ex­port értékét pedig 7,7 száza­lékkal növelje. Az ágazat változatlan áron számítva — bruttó termelési értéké­nek 2 százalékos növelését tervezi, ezen belül azonban állati eredetű termékek fel­dolgozását 3,2, a növényi eredetűeket pedig 1,1 száza­lékkal növelik. Az édes-, a szesz-, az ásvány- és szikvíz, a sütő- és tésztaipar terme­lése 3 százalékkal csökken az 1982-eshez képest A terv az egy főre jutó fogyasztás további növelésé­vel számol. Eszerint húsfé­lékből a fogyasztás 1,3 szá­zalékkal, ezen belül a ba­romfié 4,1 százalékkal, a tej­termékeké 2,3, a tojásé 2,2 százalékkal, a gyümölcsé 1,4 százalékkal növekszik míg zöldségből megközelítő­en a tavalyival azonos meny- nyiséget vásárolunk. A terv megvalósításához mindenekelőtt a minőség ja­vítására a termékek béltar­talma értékének növelésére, a csomagolás fejlesztésére van szükség, annál is inkább, mert a külpiaci versenyké­pesség megőrzésének ezek elengedhetetlen feltételei. Ugyanakkor a sikeres export érdekében célszerű korsze­rűsíteni a külkereskedelmi munkát, ehhez következete­sebb piackutatásra, a vá­sárlókör bővítésére van szük­ség. Az idén új beruházás nem indul ugyan, de a tavalyi­hoz hasonlóan 700—800 mil­lió forint értékben vásárol­nak, illetve újítanak fel gé­peket, berendezéseket az üze­mek. A jelentősebbek közé tartozik a cukoripari re­konstrukció folytatása, a ta­tabányai húsüzem építésének befejezése, a jánossomorjai cikóriaüzem és a szekszárdi ciitopángyártó üzem átadása; a citopán a jobb minőségű kenyér sütéséhez szükséges adalékanyag. Ugyancsak az idei beruházások körébe-tar- tozik a zalaegerszegi sajt­üzem rekonstrukciója. Foly­tatódik az első szövetkezeti sörgyár, a mezőhéki üzem építése. Pályá­zati rendszerben az idén is lehetőség nyílik ga­bonatárolók építésére állami támogatással. Megkezdődik a Győri Keksz és Ostyagyár rekonstrukciój a. A gépi rekonstrukcióknak némiképp gátat szabnak a szűkös tőkés importlehetősé- gek. Előnyös viszont az üze­mek számára a január 1-től életbe lépett termelői árnö­vekedés. Az elmúlt években megemelkedett ráfordítási költségek egy része kompen­zálódik ily módon. A terme­lői árnövekedés a fogyasztói árak zömét nem érinti. Az idén a tavalyihoz ha­sonlóan mintegy 100—jófé­le új élelmiszer is megjele­nik a választék gazdagítá­sára. Az üzemek törekvése főként az olcsóbb termékek körének bővítése, elsősorban a hús. a baromfi, a tej és az édesipar jelenik meg ilyen cikkekkel Üjdonság az úgynevezett fehéráru, ami azt jelenti, hogy szerényebb és olcsóbb csomagolásban, a hagyományossal azonosan jó minőségű terméket forgal­maznak. A bor és a konzervipar gyárt majd ilyen terméke­ket. Télen sem tétlenkednek Növénytermesztőkből „fanyüvök” — Zsákfoltozás helyett cirokfésülés — Szünetel a „kertészkölcsönzés” A növénytermesztési tech­nológiák mind magasabb fo­kú gépesítettsége révén szin­te minimálisra csökkent a mezőgazdasági nagyüzemek­ben az úgynevezett gyalog­munkások száma. A jászapá­ti Velemi Endre Termelőszö­vetkezetben is — ahogy Ba- lajti János központi agronó- mustól hallottam — már alig százan dolgoznak a két terü­letben olyan növénytermesz­tők. akiknek a téli foglalkoz­tat ásáról gondoskodniuk kell a gazdaság vezetőinek. — Az év végi ünnepekig a dohány válogatása és bálázá­sa adott munkát a jásziványi növénytermesztőknek. Nem kell tétlenkedniük az ottani nődolgozóinknak a tél hátra­lévő részében se, mert már­cius végéig tud részükre munkát biztosítani a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregysége. Egy műhelyrészt ugyanis berendeztünk ideig-* lenes varrodának a gyár gé­peivel. Téli alsóneműt készí­tenek ott bérmunkában a ha­tárból beszorult jásziványi asszonyok. A kertészetünk jászapáti női dolgozóinak egy részét pedig zöldségváloga- tessal és tartósítással tudjuk foglalkoztatni. Sajót zöldség­boltunk részére savanyítják a káposztát. így sincs rajta több pénzünk, mintha zölden adnánk el, mert a különbö­zeiét kifizetjük a feldolgozá­sért. Nem is a haszonért csi­náljuk, hanem inkább vá­lasztékbővítőnek a boltunk­ba. Meg így legalább a hide­gebb hónapokban is tudunk munkát adni az asszonyok­nak. A tavasztól őszig a munka­gépeket, szállítójárműveket kiszolgáló férfi növényter­mesztők jórészét a jászszent- andrási határban találtuk. Nekik télen is ugyanaz a munkahelyük, mint a vetés­kor, a betakarításkor: a ha­tár — Csak ilyenkor kissé hu­zatosabb — tréfálkozott a te­nyerét lehelve Bódi István. — Két fanyűvő munkacsa­patot alakítottunk a télre. A fasorokat gyérítjük, a vágás­ra érett erdősávokból termel­jük ki a rostlemeznek meg a ládaanyagnak valót. Ezek a nyárfák, amiket most döntö­getünk és szabdalunk, útban voltak a nagyüzemi táblásí- tásnál. Legalább négy hek­tárt tudunk majd visszaállí­tani a növénytermesztésbe a fölöslegessé vált védősáv felszámolásával. Szóval ma­gunknak rendezzük itt a te­repet, és ami még inkább a kedvünkre való, hogy a téli fakitermeléssel se kevesebb a keresetünk, mint a tavasz­tól őszig tartó hónapokban. * » • A jászkiséri Lenin Tsz-ben két ágazatban dolgoznak olyanok, akiknek késő ősz­től kora tavaszig új mun­kák után kell nézniük a szö­vetkezetben. Szilágyi Mihály- lyal sorra vettük, milyen tennivalók akadnak a gazda­ságban, amelyekkel télvíz idején is foglalkoztatni tud­ják, keresethez juttathatják a növénytermesztőket és a téesz téglagyárában dolgozók egy részét. — Október második felétő1 már nem készíthetünk nyers téglát, mert nem szárad ki a színek alatt annyira, hogy égethető legyen. A kertészet­ben a karácsonyi ünnepek előtt befejezték az asszonyok a talajelőkészítést azokban a fóliaházakban, amelyekbe kora tavasszal paprika- meg paradicsommagot vetünk. A két ágazatban ötven-hatvan olyan tagunk dolgozik, akik­nek a téli elfoglaltságáról is gondoskodnunk kell. Egy ré­szük cirkot fésül most, mert ilyenkor készítjük eladásra a seprűalapanyagot, amit más árunövénynek nem alkalmas földjeinken termeltünk. A többiek pedig hagymát tisz­títanak a téesz 2. számú köz­pontjában. A nyári időszakban ba­romfihizlalásra szolgáló épü­letekben szorgoskodók néme­lyikének könnyeket csal a szemébe ez a téli elfoglalt­ság. Zana Sándorné brigád­vezető állította, hogy nem a keresettől vannak meghatva az asszonyok. — Bizony, amíg meg nem szokjuk, marja a szemünket a hagyma. Különösen ha fe­hérre kell tisztítani a Hatva­ni Konzervgyár részére. Ak­kor még istenes, ha tárolás­ra készítjük elő, mert csak a szárat meg a gyökeret kell eltávolítani a hagymafejek­ről. A keresetünk legalább ezer forinttal kevesebb ilyen­kor, mint ha kint dolgoznánk a növénytermesztésben. De legalább van mit csinálnunk! Régebben csak zsákfoltozga- tással, a szérűk meg a raktá­Kovács Sándorné: — Hét-nyolc fokos hideg még nem aka­dály. Télen is kell a kereset, meg a háztájihoz a ledolgozott óra Feleslegessé vált nyárfasort vágnak ki a jászapáti téesz nö­vénytermesztői. A rönköket ládaalapanyagként értékesíti a szövetkezet rak takarításával tudott fog­lalkoztatni néhány asszonyt a téesz. A többieknek két- három hónapon át nem volt se munkájuk, se keresetük. A nagyrévi Tiszazug Tsz kertészei nemcsak a fizetség matt örülnek, hogy eddig még nem szorultak kény­szerpihenőre a tél miatt. Szükségük van nagyon ezek­ben a hónapokban is a ledol­gozott munkaórákra, mert azok számától függ, hogy egész vagy csak félholdnyi háztáji földet kapnak 1983- ban. — Kedvezett eddig az idő­járás a szőlőben dolgozó tag­jainknak — állapította meg elégedetten a téesz kertészeti ágazat vezető je. — Csak ka­rácsony és az újév között maradtak otthon az asszo­nyok, hurkát meg beiglit sütni. Az ünnepekig erdőte­lepítéssel tudtunk nekik munkát adni. ötvenhat hek­tárnyi árterületet ültettek be fűz- és nyárfacsemetével. Az új esztendőt pedig a szőlő metszésével kezdték. Dolgoz­hatnak benne, amíg be nem szorítja őket a hideg, mert 250 hektár termő és 210 hek­tár újabb telepítésű táblában várnak „megfiatalításra” a tőkék. Ottjártunkkor a nagyrévi téesz tiszakürti kövidinka- tábláiában csattogtak a met­szőollók. Papp Károlyné munkacsapatából Kovács Sándornét tartottuk fel né­hány percre, hogy a növény- termesztők téli munkalehe­tőségeiről beszélgessünk. — Tavaly például — emlé­kezett vissza a fiatalasszony — a hideg miatt otthon kel­lett töltenünk a januárt, meg a februárt is. Nem egy esz­tendőben átadott bennünket a téesz a Kecskeméti Kon­zervgyár tiszakürti telepé­nek, hogy legalább ott ke­reshessünk egy kis pénzt. Az idén szünetel a „kertészköl­csönzés”, mert még nem mu­tatta ki a fogát a tél. Igyek­szünk is kihasználni a ja­nuári enyheséget, naponta 230—250 tőkéről távolítjuk el a felesleges hajtásokat, és össze is gyűjtjük a sorok kö­zül a nyesedéket. Nem mon­dom, kesztyű nélkül már süt­né a kezünket a metszőolló, de amott hozzák éppen a lo­vaskocsival a forró teát. így Védő-melegítő itallal még hét-nyolc fokos hidegben is szívesebben dolgozunk, mint­hogy szögre akasszuk a met­szőollót. — temesközy —

Next

/
Oldalképek
Tartalom