Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 3. Köztisztasági mérleg Több a gép — Körzetesítés kellene — Kevés a csatorna A köztisztasággal foglalkozók szokták hangoztatni, hogy nem ott van tisztaság, ahol gyakran söprögetnek, hanem ott, ahol nem szemetelnek. Valószínű, hogy a szemetelés mérséklésével és a gyakoribb söpréssel jutnánk ideálisabb állapothoz. Szükségünk is volna erre, mert településeink tisztásáSzeméttelep ga nem éri el a kívántat. Így van ez még akkor is, ha az utóbbi öt évben 481 ezer négyzetméterről több mint egymillióra növekedett a géppel tisztított utak, terek nagysága a megyében és az egyéb módon rendben tartott területeké is jelentősen gyarapodott. a szeméttelep Mindenképpen jelentős előrelépésnek számít, hogy a rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások száma öt év alatt negyven százalékkal gyarapodott. A teljességtől azonban ebben a vonatkozásban is távol állunk még. Nemcsak a szállítás, hanem a hulladékok elhelyezése is sok helyen okoz gondot. A tanácsok intézkedtek ugyan a szemétlerakodó helyek kijelölésére, de azok megfelelő kialakítására (út, kerítés, őrházépítés, gépbeszerzés) nem volt elegendő pénzük. A szeméttelepek többsége ezért gondozatlan, csúfítja a környéket. A hulladék ártalmatlanítása többnyire földborítással történik, az sem mindig a kellő ütemben. Ilyen célra juttatott ugyan számukra több mint tízmillió forintot a megyei Egy kicsit több figyelemmel, szigorúbb állampolgári fegyelemmel a köztisztaságban előrébb lehetne jutni. Azokat is meg lehetne szabályozni, akiknek nem használ a jó szó, akik felelőtlenül szennyezik a közterületeket. Hellyel-közzel bírságolják ugyan őket most is, de nem elrettentő példát statuálva, hanem nagyon is enyhe büntetést kiszabtanács, de ez sem bizonyult elegendőnek. A támogatás további fenntartása mellett ezért mindenképpen indokolt az olcsóbb helyi megoldások keresése. Nem feltétlenül szükséges például elsőrendű utat építeni a szeméttelephez. Járhatót mindenesetre kell, mert jórészt annak hiányában szórják a hulladékot az utak mellé, vagy a bokros részekre. Van olyan hely, ahol a drága kerítést élősövénnyel helyettesítik. Más módszerek is sikerrel alkalmazhatók. Meg lehet például szervezni a szemétgyűjtési körzeteket, több településről egy telepre hordani a hulladékot. Erre a Balaton mentén már található példa. A körzetesítést a köztisztasági célgépek jobb kihasználása, javítóbázisuk létesítése is indokolja. va. Mivel drágább a fuvar, mint a bírság, sokan nem is igyekeznek kacajaikat a szeméttelepre juttatni, inkább az árokba öntik azokat. El kellene érni, hogy ne legyen ez gazdaságos megoldás számukra. Megyénkben is mindinkább megoldásra váró gond a hulladékok újrahasznosításának hiánya. A MÉH gyűjtő hálózatának erőfeszítései ellenére a rongy, a papír, a fém stb. hulladékok tömege növeli a szemét mennyiségét, a szállítás és az ártalmatlanítás költségeit. A településtisztasági tevékenységben az egyik" legnagyobb gondot az okozza, hogy amíg 76 településen van vízvezeték, addig csatornahálózat és szennyvíz- tisztító telep csak tizenegyen. (További három településen most épül.) Ebből adódóan naponta harmincezer köbméter szennyvíz kezelése megoldatlan. A folyékony hulladékok szállítását — tavaly már 313 ezer köbmétert — a városgazdálkodási vállalatok és a költségvetési üzemek végzik megyénkben. A lerakodóhelyek megközelítésének nehézségei, esetenként pedig a szállítók felelőtlensége miatt néhány ilyen szállítmány tartalma is az út menti árokba került. Drágák a célgépek A köztisztasággal foglalkozó szervek gépellátottsága megyei átlagban igen alacsony színvonalú. A részükre rendelkezésre álló fejlesztési forrásokhoz képest igen magas a munkájukhoz szükséges célgépek beszerzési ára — az átlagos szemétgyűjtő kocsiké .például 600—800 ezer, a szippantó gépkocsiké pedig 400 ezer forint. Több helyen a Budapesti Közterület Fenntartó Vállalattól vásároltak kiselejtezett berendezéseket. . Ezek használati foka alacsony, gyakoriak a géphibá- sodások. Ezért mindenképpen indokolt a szemétszállításban a gépesítettség fokának további növelése. S. B. Fuvar helyett bírság Anyagtakarékossági pályázat ÁB» bébik Budapesten fiú, vidéken kislány Üj év hajnalán — 0 és 1 óra között — 14 gyermek született, az országban. Az Állami Biztosítónál a sorsolás Sztojka Jánosnak, (budapesti) és Dremák Zsuzsannának (oroszlányi) kedvezett, ők kapták újév reggelén a biztosító 20 ezer forintos életbiztosítási ajándékkötvényét. Az ésszerű anyagtakarékosság megvalósítására pályázatot hirdet az Ipari Minisztérium több más mi- nisztériummal, országos hatáskörű szervvel. és a MTESZ-szel közösen. A pályázat. a kormányprogramhoz kapcsolódva a gazdaságosabb anyagfelhasználást, a fajlagos anyagmegtakarítást eredményező termékszerkezet-korszerűsítést, a gyártmányok és a technológiák korszerűsítését szolgálja. Célja széles körű társadalmi mozgalom kibontakoztatása, az anyagtakarékos szemlélet elterjedésének elősegítése. A pályázaton részt vehet, minden belföldi természetes vagy jogi személy, alkotó kollektíva. A pályaművek díjazására és jutalmazására több mint 1 millió forint áll rendelkezésre. Az első díj 30 ezer forint. A pályázat beküldési határideje 1983. június 15. * mezőtúri telekiben Számológépek múzeuma Varga Károlyné tanítványaival a múzeumban A látogatót kissé meglepheti a „Gépmúzeum” felirat a Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközép- iskola ügyviteltechnikai szak- tantermének ajtaján. Dr. Varga Károlyné, aki létrehozta ezt a kis iskolamúzeumot, a szaktanteremben olyan világba kalauzolja a vendéget, ahol a számok bűvös ereje lenyűgöző, a technika fejlődése nyomon követhető. Mechanikus elemekkel működő, kézi meg hajtású beállítókaros és billentyűs számológépek sorakoznak szigorú rendben az üvegvitrinekben. A gondosan elkészített tablókról megtud ható, hogy az első számológépek az 1600-as években készültek. Schickardé 1623-ban, Pascalé 1642-ben, Leibnitzé 1694-ben. Arra a kérdésre, hogy Var- gáné mikor kezdte gyűjteni a régi számológépeket, a válasz így hangzott: — öt éve tanítok az intézetben, szinte azóta gyűjtöm őket. Rövid idő alatt harminc régi számológépet gyűjtöttem irtsze. Aszerint rendeztem el őket. hogy hány műveletet végeznek el. Fő gyűjtési területem Szolnok megye, de az ország különböző területeiről. Haidú-Bihar. Szabolcs-Szatmár. Pest megye kisebb-nagyobb településeiről, de a Dunántúlról is hoztam gépet. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, intézmények, vállalatok vezetői is készségesen segítettek. Nem sajnáltam a fáradságot, hogy a téeszek tanyaközpontjait is felkeressem. — Ügy tudom, egyedüli megyei gyűjtemény a miénk. — A megyében hasonló középiskoláról nem tudok, de arról sem. hogy lenne másik a megyén kívül. Pedig szívesen cserélnénk. — Működnek is ezek a gépek? — Természetesen mind működőképes. A gyakorlatokon a kis csoportok rendelkezésére bocsátom, a tanulók nem kis örömére. — Melyik a kedvence? — Mind a szívemhez nőtt, hiszen nagy részét én hoztam Mezőtúrra vonattal, autóval, hol meg ismerőseim útján. A Szcsotü a kedvencem, egyszerűsége miatt, a Szovjetunióból való; pálcás, golyós számológép. — Az elektronikus számítógépek korszakát éljük. Miért tartja mégis fontosnak a régi mechanikus gépek gyűjtését? — A múlt megismerése nélkül nem lehet értékelni a jelent és az ahhoz fűződő technikai eszközöket. — Krizsánné — Egy hír nyomában Gyermeki sorsok szövevénye Rendőrségi hír jelent meg lapunk december 3-i számában. „A jászberényi városijárási rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt büntetőeljárást indított Lányi György- né és anyja, Balogh Gerzson- né, Jászapáti, Tüzér u. 3. szám alatti lakosok ellen. A két asszony öt állami gondozott gyermeket vett magához, nevelőszülői kötelességüknek azonban nem tettek eleget.. A gyermekek sorsáról mindazoktól érdeklődtünk, akik bármiféle felvilágosítást tudtak adni hogylétükről. Az első állomás a jászapáti Nagyközségi Tanács központi rendelőintézete volt, ahol dr. Szlovencsák Imre, az intézet vezető főorvosa ismertette az előzményeket. — Behozták az intézetbe az 5 éves Túró Attila állami gondozottat. Kollégám vizsgálta meg és menten a jászberényi kórház gyermekosztályára utalta a gyermeket. Mikor tudomásomra jutott az eset, a kórházba siettem, és jómagam is megnéztem. Attila leírhatatlanul rossz állapotban volt. Csontig lesoványodott, amikor én ott jártam, még nem nyerte vissza az eszméletét. Hazaérve a védőnőknek elrendeltem, hogy a nagyközségben lévő valamennyi állami gondozott gyermeket hozzák be felülvizsgálatra. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy sajnos nem tudunk valamennyi állami gondozott gyermekről, akit a körzetünkbe helyeztek ki. A felülvizsgálat során derült ki, hogy a két és fél éves Mága Balázs is rendkívül elhanyagolt. A testsúlya 8 kilogramm és 10 dekagramm volt, pedig legalább 14 kilogrammnak kellene lennie ebben a korban. A testhőmérséklete 35,5 fok volt, így ő és a vele egy családnál lévő három másik gyerek is a herényi kórházba került. Mága Balázsnál has- menéses tüneteket észleltem, ami már annyira legyengítette, hogy segítség nélkül állni sem tudott. A két gyermek nevelőszülője Balogh Gerzsonné és lánya. Lányi Györgyné volt. Balogh Gerzsonék Tüzér utcai családi háza tisztes életmódról tanúskodik. Rend, tisztaság, szerény ám kellemes környezet fogadja a belépőt. A hangulat ottjár- tunkkor annál feldúltabb volt. — Nagy gyerekeink vannak, valamennyien dolgoznak, ezért is fogadtam magamhoz állami gondozottat — mondta Balogh Gerzsonné. — Lányom, Lányi Györgyné gyesen van, ő azért vállalta a nevelésüket. Túró Attila márciusban került hozzánk, Balázska májusban. Egyik alkalommal Attilát veszem ki a fürdővízből. éppen törülni akarom, amikor a szeme felakad. Jön a fiam, az uram, azt mondják mind a ketten, hogy a szívével van baj. Végül a fiam a saját kocsijával vitte orvoshoz. — A másik kisfiút májusban kaptam. Mikor először A Tüzér utcai családi ház, ahol az állami gondozottak laktak tálint Károlyné: — Ilyei problémáin még nem volt nekem senki, hogy itt éhen lehet halni! Bálint Károlynét szemmel láthatóan nagyon megviselte az állami gondozott gyermekek sorsa. — Huszonegy éve látom el a munkámat. A területemen jelenleg is egy híján hatvan gondozott gyermek van, de ilyen problémám még nem volt. Itt a munkanaplóm; tanúsíthatja, hogy a látogatások során semmiféle rendellenességet nem tapasztaltam. Amikor ott jártam Baloghék- nál, mindegyik gyereknek hasmenése volt, Baloghné saját unokájának is. Kérdeztem: látta őket orvos? Azt válaszolták: igen. November 8-án itt volt nálam BaloghBalogh Gerzson: — Nekem oda a tekintélyem a faluban fürdettem, meglepődtem, hogy milyen vékonyka volt szegény. Már a nyáron szóltam a Jászszentandráson lakó Bálint Károlynénak, az állami gondozottak felügyelő- nőjének, hogy vissza akarom adni Balázskát. Aztán csak maradt. Megszerettem. Egyszer hasmenést kapott az öt állami gondozott és a kisuno- kám, Krisztián is. Az unokámat elvittük az orvoshoz, és amit írt neki az orvos, azt a gyógyszert adtuk a másik ötnek is. Mindegyik meggyógyult, csak Balázska nem. Főztem neki sóba, vízbe krumplit; hol megállt a hasmenése, hol nem. Én a saját gyerekeimet felneveltem, mindegyik volt kólikás, de felnőtt szépen mindegyik! — Kérem, nekem oda a tekintélyem a faluban — mondta Balogh Gerzson, a családfő. — A lányom az Aprítógépgyárban dolgozik, a cikk után sem ö. sem a fiam nem ment be a munkahelyére. mert a társak kiszekíroz- ták őket. Ebbe a házba több mint tízezer forint folyik be munkából, hát ne mondja azt né ruhaátvételre. Akkor is kérdeztem; hogy vannak a gyerekek? Baloghné azt válaszolta: veszik magukat, ami azt jelenti, híznak, gyarapodnak. A nyáron láttam az apróságokat fürdőruhában, de'azon túl, hogy vékonyak voltak, aggodalomra nem adtak okot. A kihelyezés előtt környezettanulmányt végeztem. Az eredmény megnyugtató volt. Balogh Gerzsonnéról csak a legjobbakat hallottam. Két asz- szony lánva a Huszár utcában nevel állami gondozottakat. de a saját gyermekét sem látja el tisztességesebben egy anya, mint ők a nevelteket. Az apróságok a jászberényi kórház gyermekosztályának lakói voltak e cikk írásakor. A kezelőorvosok szerint Mága Balázs kiheverte a betegséget, napról napra hízik, úgymond „utolérte magát”. Túró Attila betegségét további orvosi vizsgálatok tisztázzák. Az ügyben a vizsgálat folyamatban van. Palágyi Béla December utolsó napjaiban helyezték a földbe az abádszalóki kemping 120 köbméteres szennyvízderítő tartályát a Kö- TIVIZIG szakemberei
