Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

1983. JANUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az új esztendő első munkanapján Szunyogh Jánosné megszokott mozdulatokkal kezeli gépét, a VJ típusú jelzőlámpát szereli. Csak az évszám változott, a munka ugyanaz Jó-e a magyar bor? (Folytatás az 1. oldalról) Dolgozóink fele nő, nekik ilyenkor sok tennivalójuk van, no meg az iskolás gyere­kek téli szünete miatt is töb­ben szívesen maradnak ilyen­kor otthon. — Milyen a hangulat az első munkanapon? — Még elég sokan vannak szabadságon, de azért normá­lis ütemben elkezdődött a termelés. Ügy láttam, nem fáradtak, sőt még a Televí­zió műsorát sem szidják na­gyon. — Milyen volt az elmúlt év? — Az első számítások sze­rint a befejezett termelési ér­ték a tervezettnek csak 98 százaléka. Számítottunk rá, hiszen év közben program- módosítást kellett csinál­nunk. mivel egyes import al­katrészek nem érkeztek meg. Így a felvonóvezérlő elemcsa­lád helyett más termékeket kellett beállítani, és ez oko­zott némi módosulást a ter­melési értékben. Viszont egy másik nagyon fontos muta­tónk, a nyereségrészesedés jó­nak ígérkezik, várhatóan 10 százalékkal magasabb lesz, mint amennyit terveztünk. Persze, nem vagyunk azért elégedettek, de úgy gondol­juk, nagyobb baj lett volna, ha a két mutatószám fordít­va alakul. — Előkészítettnek érzi a kezdődő évet? — Az előterv olyan piacku­tatásra alapul, amely meg­mutatta, hol és mire van szükség. Ennek alapján ’83­ra a tavalyinál magasabb tervszámokat irányoztunk elő a tervezetben. Az első félévre megkötöttük a szállítási szer­ződéseket, és a következő időszakra is bejöttek már az igényjelzések. Persze ez csak az egyik feltétel. A többi raj­tunk múlik, műszakiakon és fizikai dolgozókon. * * * Kérdésünkre — mivel kezdték a munkát? — így vá­laszoltak a Szolnoki Cukor­gyárban: abba lse hagytuk. Az úgynevezett folyamatosan termelő üzemek dolgozóihoz hasonlóan a cukorgyáriak na­gyobb részének is munkával telt a tavalyi utolsó pihenő­nap és az új év első ünnepe. A kampány kezdete, azaz szeptember 3-a óta folyama­tosan végzett répafeldolgozás­ban mintegy hatszázan vet­tek részt a gyártelepen, és mintegy másfélszáz dolgozó­nak adott munkát az alap­anyag útnak indítása a Bács- Kiskun, Csongrád, Pest és Szolnok megyében lévő répa­tároló helyeken. A szabad napját töltő kétszázötven dol­gozó búcsúztathatta pezsgős­üveg mellett az óesztendőt, a műhelyekben csak feldíszí­tett üzemrészek jelezték a szilveszteri hangulatot. Amint azt a gyár főmérnökétől meg­tudtuk, a két nap alatt egyet­len váratlan távolmaradás vagy ittasság okozta fegyel mezetlenség sem zavarta a folyamatos munkát. Az ünnepek alatt is teljes kapacitással dolgozott az üzem. naponta ötezer tonna répát dolgoztak fel. A gyár felvásárló körzetében mint egy 16 ezer hektáron termett 670 ezer tonnányi, azaz a tér vezettnél 15 százalékkal több alapanyagból az óesztendő utolsó napján — ez volt a kampány 120-ik napja — az 594 ezredik tonna került a feldolgozó szalagokra, ötezer 300 tonna kristálycukrot gyártottak eddig, és mintegy 55 ezer tonna gyökér vár még beszállításra a tárolóhelye­ken. A répa feldolgozásával előreláthatóan január 17-én végeznek a szolnoki üzem­ben, de a kampányt várható­an csak a hónap utolsó nap jaiban tudhatják maguk mö­gött a cukorgyáriak. Akkor­ra a gyártelepen tárolt fél­késztermékből, a mintegy nyolcezer tonna úgynevezett sűrűiéből is „kinyerik” a cukrot. Tegnap reggel 6-kor fel­búgtak a villanymotorok a Szolnoki Állami Slazdaság takarmánykeverőjében. A korai órákban baromfitápot kevertek a gépek az új esz­tendő első munkanapján a Piroskai kerületben. A dol­gozók szokásos mozdulatok­kal adagolták, mérték és osz­tályozták a teli zsákokat. A keverőüzem raktára jócskán kiürült az ünnepek alatt. Az előtároló tartályok azonban alapanyaggal telve várják a feldolgozást. Ezen a napon még a kérődző állatok szá­mára is készült takarmány az üzemben. Mintegy 4 és fél ezer szarvasmarha és hí­zósertés. 50 ezer törzsbarom­fi és 70 ezer húscsirke takar­mányszükségletét látja el a keverő. A néhány méterrel távo­labb lévő ipari üzem szerelő- csarnokában is teljes lét­számmal dolgoztak. A bejá­rat mellett oldalára fordított tartályból füst szállt fel. a hegesztő dolgozott az óriási vashenger belsejében. Sza­bó Rudolf, az ipari üzem fő­mérnöke a műhely munkájá­ról beszélt — A kialakult termékská­la szerinti gyártmányaink szerelését folytatjuk az új év­ben. Készítünk tejzsírvizsgá- ló centrifugát, kétszintes ál­latszállító pótkocsit, traktor­ra szerelhető trágyaszórókat tranzit tartályokat és zagy­szivattyúkat. A mai napon újabb 50 VTSZ-1200-as típusú sziváttyú szerelését kezdtük meg. Az ünnepek ideje alatt is dolgoztak a műhelyben az újítók. Az irodában már az asztalon fekszik a félautoma­ta lángvágó berendezés egy része, amin munkaidőn kí­vül szorgoskodtak. Ha elké­szül, ez lesz 1983 első újítása. Az év első munkanapja az állattenyésztők számára olyan, mint a többi — mond­ta Besze Istvánná baromfi- gondozó, aki mind a két ün­nepet a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz baromfitelepén töltötte. — Bizony ilyen a mi mun­kánk, otthon korábban kell elvégezni a ház körüli teen­dőket, és ha ránk kerül a sor, akkor jönni kell, nincs mese. Hiányzott egy kis mulatás, szórakozás, de mit lehet ten­ni, így jött ki a lépés. Ma már megint dolgozom a nap­pali műszakban. A broilertelep kis irodá­jában Czakó Lajosné moso­lyogva mesélt a szilveszter­ről; — Három évig én is itt töl­töttem minden ünnepet a te­lepen. Végre otthon szilvesz­terezhettem a családommal. Nagyön jólesett a kikapcso­lódás. Az örömöm növelte, hogy a fiam is hazajött a ka­tonaságtól év végére. Most kipihenten jöttem dolgozni, de szükség is van egy kis la­zításra, mert nagyon elfárad az ember a hét végére. Reg­geltől estig talpon kell len­ni, az éjszaka még nehezebb. Az előző év nagyon jól sike­rült számomra, remélem q? új esztendő hasonló lesz. A kétpói határ ugyanúgy csendes, mint az utcák. A termelőszövetkezetben csak hétfőn kezdődik a munka, az új év. Koma Sándor nyugdí­jas most is ott serénykedett háza udvarán. Félszemmel az egyik ólat figyelte, ahol január elsejére fialt meg az anyadisznó. A hét tarka kis­malac ott pihent a friss alomban. — Tegnap disznót is vág­junk — mondta a házigazda. Nekem már tegnap reggel elkezdődött az új év. Tudja, nyugdíjas vagyok, én már megszoktam, hogy reggel öt­kor kelek megete­tem azt a húsz jó­szágot, a barom- fikat, meg a két kis szamarat. Azért nem va­gyunk ám ideköt­ve a házhoz! Eljá­runk Mezőtúrra, meg Pestre is. ha úgy adódik. Fele­ségemmel ketten lakunk itt Kétpón, jól jön egy kis mellékes a nyugdíj mellé. No meg sze­retem az állatokat, megszoktam, hogy velük foglalko­zom, kijárok a pi- |acra, takarmányt' hozok nekik. Meg élünk a feleségem­mel, nem szűköl­ködünk. FE — FT — TF Lámpák és gépsorok Biztos piaca a Tungsram termékeknek A beruházások visszafo­gottsága, a világpiaci re­cesszió a különféle fényfor­rások exportját nem befo­lyásolja lényegesen, hiszen az elektromos hálózat bőví­tését a következő években mindenütt folytatják. Így a Tungsram márkájú izzóknak továbbra is van piaca. Az Egyesült Izzó 105 országba rendszeresen exportál. Legnagyobb partnerük és vásárlójuk a Szovjetunió; ahová hosszútávú egyezmé­nyek alapján szállítanak, és ez biztos piacot is jelent a Tungsram-termékeknek. A Szovjetunióban münden 10 normál lámpa közül 7, a fénycsövek közül pedig 8 Magyarországon készül, il­letve az Izzóban gyártott gépsorokról kerül le. Fontos piacaik a fejlődő országok is, ahol mind több magyar normál lámpagyár tó gépsort szerelnek fel. Nőtt az igény az izzó fénycső, halogén és más speciális lámpagyártó technológiái iránt. Nagy a kereslet a fényforrásokat előállító technológiák, gép­sorok és kulcsrakész gyá­rak szállítására. Segítenek atsz-eknek Gazdasági társulás Agrobihar néven gazdasá­gi társulást alakított a Tsz- ker Hajdú-Bihar megyei te­rületi központja és az Ag- rotek Berettyóújfalu szék­hellyel. Elsősorban a bihari táj zömében gyenge adott­ságú termelőszövetkezeteit akarják segíteni gépekkel, eszközökkkel, ipari termé­kekkel. A társulás 22 mil­lió forint alaptőkével indult. Az új. január 1-től ér­vényben levő rendelkezések kötelezővé tették a lakás­igénylések megújítását. A kötelezettség minden tele­pülésen minden lakásformát érint. (A tanácsi bér-, a ta­nácsi értékesítésű szövetke­zeti, a MÉSZÖV- és OTP- társasházi lakás.) A megújítási kötelezettség egyik kézenfekvő indoka az, hogy lényegesen megváltoz­tak a különböző típusú la­kások megszerzésének felté­telei és a tanácsi bérlakások fenntartásának költségei. Várható, hogy ésszerű meg­fontolásból sokan megváltoz­tatják korábbi elképzelései­ket. Ezen túl az is lényeges, hogy a jelenleginél sokkal pontosabb, a reális lakás­igényléseket tükröző nyil­vántartás készüljön. A lakásigénylések megúií- tása minden településen kö­telező, de vannak olyan vá­rosok és nagyközségek, ahol az igény megújítása éppúgy, mint az új lakáskérelmek benyújtása együtt jár az igénylési letét fizetésének kötelezettségével. A letét fi­zetése a feltétele annak, hogy a lakásigénylő nyil­vántartásba kerüljön. Mind­erről tanácsrendeletek dön­töttek. Szolnok megyében hét város és három nagy­község (Tiszafüred. Kun- szentmárton és Martfű) la­kásigénylőinek kell letétet fizetni. A lakásigények megújítá­sának technikai módjáról a lakásügyi hatóságok döntöt­tek. Van. ahol külön érte­sítést küldenek azoknak, akiknek a lakásigénylését nyilvántartják. Szolnokon, ahol jelenleg több mint öt­ezren várnak lakásra, más megoldást választottak. Nem értesítenek senkit. Az új la­káskérelmezőknek és a la­Jó volt az idei szőlőtermés. Ha minőségben — cukorfok­ben — alatta is marad a vá­rakozásoknak, legalább a mennyiség nem okozott csa­lódást. Sikerült időben pin­cébe, prés alá hordani a tő­kékről a fürtöt, forr már az új bor, hatalmas hordókban érik, testesedik, tisztul a ne­mes, ínycsiklandó nedű. Az bizonyos, hogy ma még álljuk a versenyt a nemzetek vetélkedésében. A szőlőter­melésből származik a nö­vénytermesztés összes értéké­nek több mint a 10 százalé­ka. a bor pedig az élelmiszer- ipar összes termelési értéké­nek csaknem a 4,5 százalékát adja. A szőlőből és a borból származó devizabevétel 8 szá­zaléka összesen az élelmiszer- gazdaság exportjának. A világ szinte minden tá­jára eljutnak a magyar bo­rok a megtermelt mennyi­ségnek átlagosan a felét kül­földön fogyasztják el. Érthe­tő hát, hogy az export — összes követelményeivel együtt — meghatározója a honi szőlészetnek. A régi, be­vált fajták mellett terjednek az újak, főként a vásárlói igények kielégítése miatt. Meg kell ugyanis harcolni a piacokért. A helytállás szinte kötelező — még átme­netileg kedvezőtlen körül­mények, árviszonyok között is —, hogy folyamatos legyen a jelenlét, hogy teljesíthes­se az ágazat a népgazdasági; lag fontos exporttervezetet. Az utóbbi időben azonban a szőlőterületek nagysága egyre csökken, s — bár gya­rapodnak a hozamok — a visszaesést többnyire nem kö­veti a hektáronkénti termés­átlagok megfelelő növekedé­se, ami kiegyenlíthetné a kedvezőtlen folyamatot. Míg 1970-ben 230 ezer hektáron műveltek szőlőt, addig ez az érték 1981-re 161 ezer hek­tárra zsugorodott. A termesz­tés technológiája a kelleténél jóval lassabban javul, ami kásigényüket megújítóknak is személyesen kell eljárni. Az ügyfélszolgálati irodá­ban várják őket. Ott kapják meg az új lakásigénylő la­pot és azt a betétlapot, amelynek kérdéseire vála­szolniuk kell. A kitöltött igénylő- és betétlapot az igénylőnek vagy hozzátarto­zójának személyesen kell az ügyfélszolgálati irodába visszavinni (csak az új ké­relmező fizet illetéket az igénylőlapért). A lakásügyi hatóság szakemberei ekkor állapítják meg a kitöltött adatok alapján a letét ösz- szegét és bírálják el azt is, hogy az igénylő mentesül-e a letétfizetési kötelezettség alól. A letét összegéről és az azt meghatározó feltételek­ről a lakásügyi tanácsrende­let megalkotásakor tanács­ülések döntöttek, természe­tesen településenként elté­rően. A letét összegét alap­vetően az igényelt lakás tí­pusa, szobaszáma és kom­fortfokozata határozza meg. Szolnokon: az összkomfor­tos és komfortos, kétszobás­nál nem nagyobb, szociális tanácsi bérlakás igénylése kétezer forint, kétszobásnál nagyobb összkomfortos és komfortos szociális tanácsi bérlakás esetében négyezer forint, a tanácsi értékesíté­sű szövetkezeti lakásnál, a hasonló adottságú tanácsi bérlakásra megállapított összegnél ötszáz forinttal, a tanácsi vevőkijelölésű OTP- és MESZÖV-lakásnál a ha­sonló adottságú tanácsi bér­lakásra megái lap ijtotí díj­nál ezer forinttal több. Nem szociális tanácsi bérlakás le­téti díja tizenötezer forint. Szolnok város Tanácsának rendelete szerint nem kell letétet fizetni a félkomfor­tos és komfort nélküli la­kihat a munkafolyamatok minőségére. Drága a telepí­tés. a nagyüzemeknek az emelkedő költségek miatt az állami támogatással együtt sincs elég pénzük megfelelő nagyságú úi ültetvények lét­rehozására. A feldolgozók jó része kor­szerűtlen. A jó minőségű ter­mékek jelentős részét a kül­piacon hordósborként érté*- kesítjük, amelynek literjéért jóval kevesebbet kapunk, mintha palackban adnánk el. Csakhogy ez is kényszermeg­oldás, mert kevés az igazán korszerű, magas követelmé­nyeket kielégítő, s kellő ka­pacitású palackozóüzem. És akkor a címkéről, a csomago­lóanyagról, a dugóról, a ku­pakokról még nem beszél­tünk. .. Bajok vannak a borterme­lés gazdaságosságával, nagy­üzemi jövedelmezőségével is. Ami hasznot a termelők a végterméken elkönyvelhet­nek, az többnyire a szőlészet­ben képződik. Márpedig a borászat tisztes jövedelmező­ségének a megteremtése nél­kül aligha várható a minősé­gi fejlesztési célok ésszerű megvalósítása. Mindemellett ma jó és ke­resett a magyar bor. Európa egyik legszigorúbb bortörvé­nye a miénk. Megszegésé­nek kemény büntetés az ára, nem beszélve arról a kárról, amelyet ilyen esetben a ter­melő a márka lejáratása mi­att szenvedne. Jók a magyar borok. De a borászat színvonalának fő­ként a technikai-technológiai feltételeknek a javításával, még jobbak lehetnének. A mi­nőségjavító tárolóterek, és kor­szerű palackozók építésével, továbbá a korszerű csomago­lás nélkülözhetetlen eszköz- hátterének megteremtésével pe„ig tovább öregbíthetnénk a magyar bor hírnevét itt­hon és a nagyvilágban. kás igénylőjének, továbbá annak, aki három vagy több eltartottról gondoskodik, vagy a család egy főre jutó havi jövedelme ezerötszáz forintnál kevesebb, vagy ha lakáskéreknét megújítónak öt évnél régebbi a lakás- igénylése (pontosabban, ha a lakáskérelmét 1978. június 30-a előtt nyújtotta be.) Ezen túl különös méltánylást érdemlő esetekben, a lakás­ügyi társadalmi bizottság véleménye alapján a lakás­ügyi hatóság eltekinthet a letéti díj fizetésétől. A letéti díjat tartalmazó betétlappal együtt kell az OTP-t felkeresni és az igénylés benyújtásától szá­mított három hónapon belül, de legkésőbb június 30-ig a letéti díjat az OT.P-nél be­fizetni. Az OTP igazolja a tanácsnak, hogy a befizetés megtörtént. Erről az igénylő egy elismervényt és egy nyi­latkozatot kap. A nyilatkozat tartalmazza a letéttel kap­csolatos tudnivalókat, többek között azt. hogy a zárolt számlán tartott összeg évi kamata 5 százalék (kivéve, ha esv éven belül kiveszik). A letétet a lakás kiutalása­kor annak árába vagy hasz­nálatbavételi díjába beszá­mítják. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a lakáskérvény meg­újításának és a letét fizeté­sének kötelezettsége nem vonatkozik azokra, akik 1982-ben névjegyzékre ke­rültek, de valamilyen okból nem kapták meg a lakást, és azokra sem, akik a lakás- megújítás végső határide­jéig 1983. június 30-ig név­jegyzékre kerülnek. Nyil­vánvaló, hogy az elkészült lakások átadásával nem várnak az új nyilvántartás elkészüléséig. K. K. Minden reggel, így az év első nap­ján is 5 órakor etette meg a jó­szágokat Kozma Sándor Besze Istvánná az ünnepek alatt is a broilercsirkékről gon­doskodott D. L. HATÁRIDŐ: 1983. JÚNIUS 30. J1 lakásigénylések megújításáról Letétet kell fizetni hét városban, három nagyközségben

Next

/
Oldalképek
Tartalom