Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

1983. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkát ad, hasznot hajt A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége A szakszervezet segíti a gazdasági feladatok megoldását Megyén k ben, de az ország jelentős te­rületein ás. évszá­zadokon át a me­zőgazdaságnak volt döntő szerepe, éspedig nemcsak az ott élő lakosság foglalkoztatásában és en­nek következtében élet- színvonalában és életkörül­ményeiben, hanem a gazda­ság egészét tekintve. E tér­ségek gazdasági elmaradott­ságának felszámolása érde­kében mindenekelőtt a me­zőgazdaság korszerűsítésére került sor, de emellett igen jelentős szerep jutott az ipar fejlesztésének is. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése és ennek kapcsán műszaki fejlesztése megyénkben is növelte a foglalkoztatási gondokat az­által, hogy a technikai esz­közök fokozatos belépésével egyre több munkaerő sza­badult fel. Ezelk foglalkozta­tására nagy ■erőfleszítéiseket tettek. A cél az volt. hogy az iparosítással egyre több munkaterületet teremtsenek, melyet tizenegy településre koncentráltak .Ezt elősegí­tette az úgynevezett ipar­fejlesztési alap is. melytből 1971—75 között közel egy- milliárd forintot kapott a megve. Ebből — négv tele­pülésen ti7- 'új 'beruházást kezdtek el és hat meglevő üzemet továbbfejlesztettek. Ennek során az egymilliár­dos támogatásnak becslések szerint további közel ötmil- liárd forint beruházási von- zata volt. célját tehát alap­vetően elérte. A mezőgazdasáeból felsza­baduló és ia természetes sza­porodásból eredő munkaerőt azonban sem az említett iparfejlesztés, sem más ter­melő ágazatok fejlesztése nem tudta lekötni. Emiatt tartozik megyénk is a fogyó népességű területek közé. Az elvándoroltak száma az ötvenes évtizedben több mint h ar mi n c h á'tmi ezer volt. A következő tíz évben ez a szám negyvenezer fölé nőtt. Az utóbbi évtizedben viszont igen jelentős, két­harmados a csökkenés. Erő­feszítések történtek a me­zőgazdaság és az ipar fej­lesztésének összekapcsolá­sára is, ami elsősorban a mezőgazdasági termékek mind jelentősebb mértékű feldolgozását célozta. De nem volt lehetőség az élel­miszeripar kiemelt fejlesz­tésére, jóllehet ennek a hagyományai megyénkben — például a malom- és cu­koripar — elég jelentősek voltak. A megye mezőgazdasági nagybirtokai már a felsza­badulás előtt is foglalkoz­tak ipari tevékenységgel, és ezért nem voltak teljesen ismeretlenek a célok. me­lyek a mezőgazdasági nagy­üzemek alaptevékenységén kívüli tevékenységét voltak hivatottak . létrehoznil 'és fejleszteni. A kiegészítő te­vékenység fejlesztésének na­gyon sok oka van, melyek közül megemlítjük a mező­gazdasági üzemek korszerű technikai bázisának fokoza­tos kiépítését, az üzemek közötti specializálódást, a munkamegosztás fejlődését. Az elsődleges cél azonban a falusi munkaerő megkötése volt, különösen azokon a helyeken, ahol kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek működnek. > Megyénk termelősziöveit-' kezetei az utóbbi öt évben különböző mértékben ugyan, de szinte valamennyien fej­lesztették kiegészítő tevé­kenységüket. Ebben az idő­szakban igen dinamikusan nőtt a nettó árbevételből az [alaptevékenységen kívüliek aránya. Ugyanis 1976—1981 között több mint 14 száza­lékponttal emelkedett ez az arány, és jelenleg meghalad­ja a 35,1 százalékot. Az ál­lami gazdaságok hasonló adatai hosszú évek óta 18—20 százalék között mo­zogtak. Az említett érték­határok viszont figyelemre méltó eltéréséket takarnak, ugyanis például volt nyolc olyan termelőszövetkezetünk is, amelyek kiegészítő tevé­kenységének aránya a 41 százalékot ük meghaladta. De a 20 százalék alatt csak öt termelőszövetkezetet ta­láltunk a megyében. A ki­ugróan magas kiegészítő te­vékenységet folytató gazda­ságok közül említésre méltó a zagyvairékasi Béke, a rákóczifalví Rákóczi, a ti- Sízlafföldviári Lenin és n. jászapáti Velemi Endre Tsz. Ebben a négy termelőszö- vetkevetbcn koncentráló-i dott a megye összes kiegé­szítő tevékenységének több miint egyfharmada. Sem a TOT egy 1977. évi országos vizsgálata, sem a megyében végzett vizsgála­taink nem igazolták azt az igényit, hogy elsősorban a kedvezőtlen adottságú gaz­daságok alaptevékenységen kívüli tevékenysége növe­kedjék. A vállalkozási ked­vet megyénkben sem a rossz termőhelyi adottságú terüle­tek, hanem elsősorban más tényezők, így például a tő­keerő, a vállalkozási kedv, a rendelkezésre álló élő­munka hasznosítása és egyéb tényezők határozták meg. A kiegészítő tevékenységek közül a legjelentősebb az utóbbi években az ipari és ezen belül az élelmiszeripa­ri tevékenység volt. A ter­melőszövetkezeték élelmi­szeripart teremtő készségé és ereje kiemelkedő. Ennek alátámasztására a következő jelentősebb élelmiszeripari üzemeket említhetjük meg: egy baromfifeldolgozó négy­száz foglalkoztatottal és évi ezernyolcszáz vagonos kapa­citással; egy hagyma- és zöldségfeldolgozó ezierötszáz vagon feldolgozó és ezierkét- száz vagonos tároló kapaci­tással; tizenhárom ^húsfel- dolgozó. valamint két tej­feldolgozó és harmincegy takarmánykoncentrátum és keverékgyártó üzem. A felsorolt üzemek termé­szetesen nagy mértékben segítik a lakosság ellátását, de esetenként exporttevé­kenységük is figyelemre méltó. Az élelmiszeripari ki­egészítő tevékenységen túl a megyében a gép- és köny- nyűipárnák említésre méltó még a súlya. Építőipari te­vékenységet elsősorban sa­ját szükségletre, tehát az üzemükön bélül végeznek« de jelentős egyes szövetke­zeteknek a külső szerved részére végzett ilyen jellegű munkája is. Belkereskedelmi tevékenységük a legjelentő­sebb, ugyanis az összes ki­egészítő tevékenységnek több mint a felét adja. Ez abból ered, hogy a különfé­le kereskedelmi egységek — vendéglők, bisztrók, zöld­ségelárusító helyek — üze­meltetése mellett kiemelkedő nagyságrendű az állati táp- keverékek forgalmazása. Szükséges arról is említést tenni, hogy a közös gazda­ságok a háztájiból származó termékek felvásárlásából is kiveszik a részüket. Ennek fejlődésére jellemző, hogy a tevékenységből származó árbevételük öt év alatt kö­zel négyszeresére emelke­dett. A termékek közül kü­lönösen a baromfi és a ser­tés ilyen formában történő átadása volt jelentős. (Folytatjuk) Dr. Lukács Pál a KSH megyei igazgatóságának vezetője Hűtőgépgyár Tízéves az árokszállási gyáregység Éppen tíz esztendeje, hogy a Jászberényi Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregysége megkezdte a termelést. Az induláskor hatvanmillió fio- rint volt az éves terve, ame­lyet száz dolgozónak kellett teljesíteni. Eleinte Tyler hű­tőpultot, klímatechnikai be­rendezést és pénztárpultot gyártottak, későbh hűtőszek­rények és hűtőkamrák előállí­tásával is foglalkozni kezd­tek. Egy évtized alatt nagyot nőtt a gyáregység; öt éve új szerelőcsarnok épült, majd a helyi vas- és faipari szö­vetkezet „beolvasztásával” 250-re bővült a létszám. A fejlődést példázza, hogy az idei tervük már eléri a 385 millió forintot készáru-ter­melésből, azon kívül 100 millió forint értékű kooperá­ciós gyártást is végeznek a jászberényi gyár számára. Jelenleg a gyesen lévőkkel és a nyugdíjasokkal együtt nyolcszáz dolgozója van a jászárokszállási gyáregység­nek. Elsősorban exportra dol­goznak : komplett áruházi berendezéseket szállítanak a Szovjetunióba. Csehszlováki­ába és az NDK-ba. Piackuta­tási célokból az idén három­száz hűtőberendezést, Tyler pultot gyártanak az NSZK- nak, Iránnak pedig olajhűtő- ket. Úton a műszer, automatika Üj típusú műszereket, automatikákat, termelést irá­nyító rendszereket szállított a hazai timföld- és alumí­niumipar Zaporozsjébe, ahol január végén nagyszabású kiállítást nyitnak. Az Almás­füzitői Timföldgyár, az Aj­kai Timföld- és Alumínium­kohó, valamint az Alumí­niumipari Tervező és Kutató Intézet mutatja be a szovjet városban azokat az eszközö­ket, műszereket, amelyeket legújabban kísérleteztek ki, alkalmaznak. A bemutatón a magyar gyárak képviselői tapaszta­latcserét is rendeznek a szov­jet timföld- és alumínium- ipari szakembereknek. (Folytatás az 1. oldalról) csak azokat a törekvéseket szabad támogatná, amelyek összhangban vannak a nép- gazdasági célokkal. Biztosí­tani kell, hogy az üzemi de­mokrácia a Minisztertanács és a SZOT határozatainak szellemében fejlődjék. Az állásfoglalási javaslat vitája során először Kátai Mária, a MEDOSZ megyei titkára kért szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gaz­dálkodás nehezebb feltételei között fontos szerepe van a gazdasági és szakszervezeti vezetők tervegyeztető tanács­kozásainak. Csak az igénye­ket és a lehetőségeket ele­mezve biztosítható, hogy a dolgozók érdekei ne szenved­jenek csorbát, a „megbeszé­lések” a műhelyből érkezett javasltatokat közvetítve a ter­melést nehezítő hibák meg­szüntetését is eredményezhe­tik. Bauer István, a TVM szakszervezeti bizottságának titkára azt hangoztatta, hogy a korábbinál kisebb bérfej­lesztési lehetőségek mellett sem szabad lemondani a jö­vedelmek teljesítmények sze­rinti differenciálásáról, Nagy Lajosné, a kunhegyesi áfész osztályvezetője a kereskede­lem termelésszervező mun­kájának hiányosságairól, a lakossági ellátás javításának lehetőségeiről szólt. Farkas Sándor, a vasasszakszervezet megyei tisztségviselője a szakmunkásképzés hiányos­ságait elemezte, Bakos Má­ria, a törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat szb- titkára arról beszélt, hogy a dolgozók csak akkor képesek hasznos tanácsaikkal segíte­ni a tervezőmunkát, ha már az előkészítés időszakában tudják, várhatóan milyen feladatok hárulnak üzemré­Az országgyűlés Mezőgaz­dasági Bizottsága — Cselőtei László elnökletével i— teg­nap ülést tartott a MÉM- ben. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné. az országgyűlés alelnöke is. A bizottság tagjait Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és Kovács szűkre. Páljai János, a Tisza Cipőgyár keverőüzemének munkása felszólalásában azt mondta el, hogy brigádjuk miként enyhítette a termelés anyaghiány szülte nehézsé­geit. Az ülésen szót kért Or­szág Ferencné, a SZOT alel­nöke is. Beszédében többek között azt emelte ki, hogy a termelés korszerűsödése csak a szakmai színvonal emelésé­vel alapozható meg. A szak­szervezeteknek is részt kell vállalni a szakmunkásképzés és -továbbképzés hatéko­nyabb formáinak kutatásából. Szabó László, a SZÁÉV igazgatója az építőipar mun­kaerőgondjairól, és arról szólt, hogy ilyen körülmé­nyek között mennyire fontos lenne a munkaidő teljes ki­használása, Habony József, a szolnoki Járműjavító asz­talosa a szakszervezet várat­lan termelési feladatok meg­oldását segítő tevékenységé­ről beszélt. Sziráki András, a Mezőgép Vállalat igazgatója a munka szerinti bérezés 'kérdéseit elemezve hangsú­lyozta, hogy igen nehéz egy gyáron belül a szigorú telje­sítménykövetelményeket el­fogadtatni, ha vannak üze­mek, ahoil a kereset és a tel­jesítmény kapcsolata laza. Gonda András, a 7. sz. Vo­lán szb-titkára a tömegköz­lekedés fejlesztéséért tett vállalati erőfeszítésekről, Szűcs Ferenc, az. OTP me­gyei igazgatója a „lakosság bankjának” a lakásépítést segítő tevékenységéről szá­molt be. A vita során elhangzottak összegzése és értékelése után az ülésen a javasolt módosí­tásokkal elfogadták az SZMT-nek az 1983. évi gaz­dasági feladatok megoldásá­nak segítéséről szóló állás­foglalását. Antal államtitkár az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság, illetve a vízügy idei felada­tairól és a gazdálkodás fel­tételéből. Az ülésen az országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét. Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Tavasz a télben Nőnapra rózsa és frézea Szajolból A téli hajtatású paradi csomnak már az utolját sze­dik a kertészek, de hamaro­san beérnek a tavaszi pri­mőrök, és „szüretelhetik” a retket, a karalábét is Most még a gerbera a slá­ger, de az asszonyok és lá­nyok márciusi ünnepére ki­nyílnak a szajoli üvegházak bán a rózsák, a frézeák is Igaz, kint sem köszöntött még be az igazi tél, de a rá- kóczifalvai Rákóczi Tsz sza­joli növényházaiban való­ban tavaszi a hangulat. Ti­zenöt—tizennyolc fokos me­legben, kéthektárnyi terüle­ten virágzik a szegfű, egy hektáron tizenöt féle szín­ben pompázik a gerbera. Egy másik üvegházban még érik a téli hajtatású paradi­csom, és perlitágyásokban zöldhagymát hajtatnak a kertészek, a téesz hagyma­feldolgozójában nem hasz­nálható vöröshagymából. A téli primőröket, a paradicso­mot és a zöldhagymát a ko­ra tavaszi zöldségfélék meg­jelenéséig azaz még legalább egy hónapig szedik, és a nő­napra — választékbővítőnek a gerberán és a szegfűn kí­vül — üvegházban hajtatott rózsát és frézeát is szállíta­nak majd a virágüzletekbe. Fotó; Temesközy Kelendő a zöldhagyma; a december eleje óta tartó haj- tatási szezonban eddig mint­egy tízezer csomót értékesí­tettek a vitamindús zöldség­félékből Megyeszerte nagy sikere van a Rákóczi Tsz-ben készített „vi­taminkoktélnak”. A harminedekás, zsugorfólia csomagolású paradicsomos és zöldhagymás tálcákból hetente háromezret adnak el

Next

/
Oldalképek
Tartalom