Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

1983. JANUÁR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aprítógépgyári erőfeszítések Import helyett hazai A dollármegtakarítás vállalati érdek is A munkásőrök becsülettel ellátják feladataikat Folytatódott az egységgyOlések sorozata A szolnoki munkásőrök felvonulása Megyénkben tegnap négy helyen tartottak évzáró-év­nyitó egységgyűlést a munkásőrök. A kunszentmártoni járási önálló munkásőr század a járási művelődési köz­pontban tartotta egységgyűlését, melyen a megyei pártbi­zottságot Árvái István, az SzMT vezető titkára; a mun­kásőrség országos parancsnokságát Zakar András szak­csoportvezető, a megyei parancsnokságot pedig Lakatos Lajos képviselte. A kiképzési évet Mészáros György szá­zadparancsnok értékelte. A jászberényi Aprítógép­gyár a ©agarin Hőerőmű szénőrlő malmaihoz hazai ön- tésű, úgynevezett verőkere­keket szállít megmunkálva, a tőkés exportra szánt új malmokhoz viszont dollárért vásárol hasonló alkatrésze­ket. Az öntvényeket elkészí­teni képes magyar kohászati vállalat ugyanis nem tudja azt a minőséget biztosítani, amit az erőművi berendezé­sek licencét adó, a gépekért nevével garanciát vállaló nyugatnémet cég megköve­tel. A példa jól érzékelteti az importot mérsékelni kívánó, exportkötelezettségeket tel­jesítő vállalat nehézségeit. A hasonló esetek nem ritkák az üzem életében, a külföldi vá­sárlások csökkentéséről azon­ban az esetleges kudarcok el­lenére sem mondhatnak le Jászberényben. A HANO­MAG cég építőgépeihez so­rozatban készülő kirakó ka­rok egyik öntvény részét ta­valy még kénytelenek voltak az NSZK-ban megvásárolni. Próbálkoztak a hazai gyár­tással, a saját öntödében ké­szült próbadarabokról azon­ban bebizonyosodott, nem felelnek meg a külföldi vevő szigorú előírásainak. (Tudósítónktól) „Szürke posta” — így em­legették színe miatt a Mező­túr főterén álló postahiva­talt, amelynek alapjait 1934- ben rakták le, s amelyet az 1960-as évek elején alakí­tottak át. Két éve pedig a teljes felújítását határozták el, s az építőipar szakem­berei munkához is láttak. Az eredmény: megfiatalí­tott, élénk rozsdavörös szí­nű épület; január közepétől már így várja az ügyfele­ket. Túl a megszépített kül­sőn — s ez talán még fon­tosabb — a belső átalakítá­sok! révén szakszerűbb, gyor­sabb lett az ügyintézés, ké­nyelmesebb a kiszolgálás. Az ügyfelek számára biztosí­tott hely a kétszeresére nö­vekedett, az elhelyezett új tablók, feliratok jól segí­tik a tájékozódást, a köny- nyebb eligazodást. Külön helyiségben történik a leve­lek feladása, a csomagok felvétele, az értékcikkek árusítása, és külön helyen Az első félévben — az új termésig — bőséges piaci el­látást biztosítanak a Zöldért Vállalatok téli árukból. A Zöldker egyesülésnél elké­szült összesítés szerint a raktárakban — a kereske­delem igénye szerint — a tavalyihoz hasonlóan 75 ezer tonna burgonya, 25 ezer ton­na zöldség és 23 ezer tonna alma vár értékesítésre. Csu­pán fejes és kelkáposzta hiányozhat esetleg a tavaszi hónapokban, a termény ma­gas nedvességtartalma miatt ugyanis tárolási gondok adódtak. A 16 Zöldért Vállalatnál a szokatlanul enyhe téli idő­ben nehezebb a zöldség, gyümölcs jó minőségének megőrzése. A raktározási ne­hézségek megoldására szá­mos módszer, lehetőség kí­nálkozik, ezek egy részét már be is vezették, máshol az előkészítésen dolgoznak. Nem' kísérte nagyobb si­ker a kooperációs kísérlete­ket sem: a munka elvégzésé­re vállalkozó orosházi öntö­de sem tudott elfogadható al­katrészeket szállítani. Az Aprítógépgyár mégsem mon­dott le sok millió forintot érő valuta kiváltásáról — öntödéjében korszerű mag- homok-keverő gépet szerelt fel, olyat, amelyik pontosan képes adagolni a különböző kötőanyagokat, így biztosít­ható az öntvénymag megfe­lelő szilárdsága. Az olcsó be­ruházás után újra — a siker korábbinál nagyobb valószí­nűségével — próbálkozhat­nak Jászberényben a kirakó karok öntvényeinek hazai el­készítésével. Nem mindig tart évekig, amíg sikerül a valutát meg­takarító hazai gyártás lehe­tőségét felkutatni. Tavaly kezdett az Indiában épülő hőerőművekhez úgynevezett síktagos szénadagolót szállí­tani az Aprítógépgyár! Az új termék, isaámos alkatré­szét kezdetben csak a fejlett ipari országokban tudta a vállalat megvásárolni. Az import egy részét azonban az idén már hazaival pótolják: a Mezőgép törökszentmiklósi öntödéje vállalkozott a bonyolítják le a pénzforgal­mat. Korábban mindez egyetlen helyiségben történt. A postai dolgozók részére is mintegy kétszáz négyzet- méterrel nagyobb területet biztosítottak, így a kézbesí­tők, a műszerészek is jó fel­tételek között végezhetik munkájukat. Jelentősen ja­Sok helyen, mint például a Borsod megyei Zöldért Vállalatnál a technológiát is módosították; a szellőzte­tés időpontját a leghidegebb napszakra, a hajnali órákra tették át. A mínusz 1—2 fo­kos hőmérsékletű levegő nemcsak jobban hűt mint a napközbeni gyakran tava- szias hőmérséklet, hanem a ventillátorokat is rövidebb ideig kell járatniok, így jelentős mennyiségű ener­giát takaríthatnak meg. Máshol az érdekeltség fo­kozását tervezik. Az elkép­zelések szerint több tároló később önálló egységként működik majd, s a keze­lők a kiesés csökkentéséből származó megtakarítás után prémiumot kapnak. Még ké­zenfekvőbb megoldás a mi­nőség megőrzése a közös ér­dekeltség. megteremtése a termelőkkel. gömbgrafitos öntvényből ké­szülő görgők gyártására, a Magyar Hajó- és Darugyár a nyers darabok hőkezelésére, az Aprítógépgyár pedig a megmunkálást végzi el. Az tdén márciusban Indiába in­duló síktagos adagolókat már hazai görgőkkel szerelik fel. Az Aprítógépgyár évente 50—55 millió forintot költ tőkés importra. A kiadott dollárok nagy részét vissza­kapja az ország, hiszen a megvásárolt alkatrészek 70 százalékát kemény valutáért értékesített gépekbe szerelik be. A vállalatnak mégis ér­deke a valutával való taka­rékoskodás lehetőségeit in*- tenzíven kutatni. Behozatal­ra ebben az esztendőben — mint az importot hatéko­nyan hasznosító többi üzem is — csak egy meghatározott összeget költhet el az Aprí­tógépgyár, a keret ^kivételes esetektől eltekintve) nem léphető túl. Csak akkor nyer nagyobb mozgási szabadsá­got az üzem ha szerződéseit a tervezettnél kevesebb dol­lárt elköltve teljesíti. A meg­takarítást a termelésének nö­vekedését biztosító új export- ügyletekhez szükséges vásár­lásokra költheti. nyék, modern öltöző, mos­dó, zuhanyzó áll a dolgozók rendelkezésére. Az öreg postai bútorokat korszerű újákra cserélték. És KISZ- klubot is létrehoztak, a pad­lástér egyik részében, több­nyire társadalmi munkával. — krizsánné — Természetes, olcsó talajjavító- szerek „Nagyüzem” van ezekben a napokban a sárszentmihá- lyi Állami Gazdaság tőzeg­bányájában és lápi mésziki- termelő helyein. Teljes ka­pacitással dolgoznak a kot­rógépek, s naponta több va­gonnyit indítanak útnak az ország különböző tájaira a természetes, olcsó talajjaví­tó-szerekből, a magas szer- vesanyag-tartalmú tőzegből és a termőföld elsavanyodá- sát megakadályozó, illetve a savanyú talajok állapotát javító, kalciumkarbonátban gazdag lápi mészből. A me­zőgazdasági nagyüzemek ugyanis a különféle gyári készítmények mellett mind szívesebben használják eze­ket az Olcsó, s igen hatásos talajjavítókat. A sárszentmihályi Állami Gazdaságban félezer hektá­ron bányásznak tőzeget, s évente nyolcvanezer tonná­nyit termelnek ki. Nemcsak itthon 'kapós, évi nyolc-tíz­ezer tonna külföldön is ve­vőre talál. A* tiszafüredi járási önálló munkásőr századnak kétsze­resen' is jelentős volt ez a nap. Az egység fennállása 25. jubileumát is ez alkalom­mal ünnepelte. Borbély Sán­dor, a munkásőrség országos parancsnoka a nevezetes év­fordulón levélben köszöntöt­te a század tagjait. Jókíván­ságait az MHD tiszafüredi üzemcsarnokában tartott egységgyűlésen Somlai Jó­zsef. az országos parancsnok­ság szakcsoportvezetője tol­mácsolta. A megye egységei között folyó szocialista mun­kaversenyben a tiszafüredi­ek szerezték meg a második helyet. Az ezért járó okleve­let Zsovák László, a mun­kásőrség megyei parancsno­ka nyújtotta át nekik. Az egységgyűlésen a megyei pártbizottságot Nagy Miklós a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja képviselte. A kiképzési évről Szilágyi Mi­hály századparancsnok adott számot. A karcagi önálló munkás­őr századnak a városi tanács nagytermében tartott egy­séggyűlésén részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Rontó Antal, a megyei parancsnok helyettese. A kiképzési évről Kisari János századparancs­nok számolt be. Az idén minden egység­gyűlés a munkásőrök felvo­nulásával kezdődött. Így volt ez a szolnoki városi munkásőr zászlóaljnál is, melynek tagjai előzőleg megkoszorúzták a szovjet hő­si emlékművet, majd nóta­szóval. impozáns menetben vonultak a tiszaligeti sport- csarnokba. Egységgyűlésü­kön részt vett dr. Szabó Jó­zsef, az MSZMp Központi Bizottságának tagja, a Poli­tikai Főiskola rektora. Bar- ta László, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, a me­gyei tanács elnöke és Dósa István, a megyei parancsnok helyettese. Rideg András zászlóaljpa­rancsnok az éves munkát ér­tékelve — többek között — kifejtette, hogy a tettrekész- ség, az egység, a párt iránti elkötelezettség jellemzi az egység személyi állományát. Kiképzési feladataikat első­sorban munkaidőn túl haj­tották végre. Szabadidejük­ből a munkásőrök átlag 85 órát áldoztak ilyen célokra. Több tényt felsorolva bizo­nyította, hogy eredményes a politikai nevelőmunka. Ebben is jelentős szerepet tulajdonított a bázisszervek­kel fenntartott jó kapcsolat­nak. Elismerését fejezte ki ezért nekik, a családtagok­nak pedig köszönetét mon­dott a kiképzési és a szolgá­lati feladatokhoz nyújtott segítségért. Befejezésül az egység idei feladatát elemez­te. Ezután került sor — mint minden egységgyűlésen — a kiváló jelvények átadására, majd Simon József, a városi pártbizottság első titkára méltatta a munkásőrök helytállását, búcsúztatta a nyugállományba, illetve a tartalékba vonulókat, kö­szöntötte az új münkásőrö- ket. Dr. Szabó József és Dó­sa István a Szolgálati Ér­demérem különböző fokoza­tát adta át, Simon József és Rideg András pedig Munkás­őr Emlékérmeket és emlék­lapokat nyújtott át. Az Új­városi Általános Iskola úttö­rői köszöntötték ezután az egységgyűlést, majd az új imunkásőrök eskütételére és jelképes fegyverátadására került sor. Ezt követően dr. Szabó Jó­zsef szólalt fel. Bevezetőül tolmácsolta a Központi Bi­zottság üdvözletét és jókí­vánságait. Kifejezte elisme­rését a munkásőröknek a termelésben és a fegyveres szolgálatban tanúsított helyt­állásáért, aminek nem kis része van abban, hogy társa­dalmi-gazdasági helyzetünk szilárd. A továbbiakban ar­ról beszélt, hogy pártunknak szava, hitele van az ország határain túl is. Irányításá­val megőriztük hazánk stabi­litását, időarányosan teljesí­tettük ötéves tervünk főbb célkitűzéseit, megtartottuk országunk fizetőképességét, ami a mai világgazdasági helyzetben nem könnyű. Az ország előtt álló feladatokat elemezve kiemelte az emberi tényezők és a természeti erőforrások minél iobb ki­aknázásának jelentőségét. A kezdeményező készség, az aktivitás, a helytállás foko­zásához kérte — főbbek kö­zött — a munkásőrök közre­működését. A leszerelőknek köszönetét mondva, az új munkásőröket köszöntve az­zal a megállapítással zárta felszólalását, hogy a mun­kásőrség becsülettel teljesíti feladatát. A szolnoki egységgyűlés az Internacionáléval zárult. Azt követően a Killián György Repülő Műszaki Főiskola fú- voszenekara adott műsort. S. B. A Nagykunsági Főcsatorna Fegyvernek és Kenderes közötti szakaszán, a 4-es főút mellett partvédelmi munkákat végeznek a Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság karcagi szakasz­mérnökségének dolgozói V. Sz. J. A mezőtúri „szürke posta” felújítás után Kényelmesebb az ügyfeleknek, kellemesebb a dolgozóknak vultak a szociális körülmé­Zöldség- és gyümölcsraktározás Ahol az enyhe időt nem szeretik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom