Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
1982. DECEMBER 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) gáljanak, a szakszervezetek központi vezetőségei pedig küldötteket irányítsanak az új típusú felügyelő bizottságokba. A szakszervezetek bérpolitikai magatartását az határozza meg, hogy a teljesítmény növelése, a jövedelmezőség fejlődése adjon lehetőséget a többletjövedelemre. Kellő teljesítményfedezet nélkül tehát ne fizessenek bért, mert a fogyasztói árak nem kívánatos növelését váltaná ki. A szakszervezeti testületek tehát nyújtsanak segítséget az eddiginél megalapozottabb, a szabályozórendszer követelményeihez következetesebben alkalmazkodó vállalati bérgazdálkodási gyakorlat kialakításához. Az új vállalati bérszabályozás hatásainak értékeléséig, de legalább jövő év első negyedének végéig csak akkor hajtsanak végre alapbéremelést, ha ez a tartós és jelentős többletteljesítmény, illetve az exportnövekedés elismerését szolgálja. A vállalati kollektív szerződések előkészítése és véglegesítése során tehát szükség van a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésére, az ésszerűbb és megalapozottabb követelményrendszerek kidolgozására is. Indokolt, hogy az alkotómunkát végző műszaki értelmiség és a nagyüzemi munkások helyzetének javítására fordítsanak nagyobb figyelmet, különösen ott, ahol több és gazdaságosabb exportot érnek el. Az érintett szakszervezeti testületek tekintsék fontos életszínvonal-politikai feladatuknak, hogy szorgalmazzák a tömegfogyasztási cikkek megfelelő kínálatát, őrizzék meg az elért ellátási színvonalat és javítsák a kereskedelmi munka kulturáltságát. A vállalati szociálpolitikai tervek kidolgozásában hasonlóképpen fontos feladat, hogy a mérsékelt fejlesztési lehetőségek ellenére is megőrizzék, tartósítsák a szociálpolitikai eredményeiket. Gál László kitért arra, hogy az egyre szigorúbb gazdálkodási feltételek hatására több nagyvállalat kerülhet abba a helyzetbe, amelyben anyaghiány, értékesítési nehézségek, vagy egyéb gondok miatt a dolgozók egy-egy csoportjának átmenetileg nem tud munkát biztosítani. Az ilyen esetekben a szakszervezettel közösen kell megkeresni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a foglalkoztatás hatékonyságának növelését és a konfliktusok elkerülését. A szakszervezetek tehát támogatják a hatékony foglalkoztatás kibontakoztatását, de nem engedhetnek a teljes foglalkoztatás társadalmi követelményének érvényre juttatásából. A SZOT főtitkárhelyettese részletesen szólt a szocialista munkamozgalmak támogatásának« kibontakoztatásénak szakszervezeti tennivalóiról. Hangsúlyozta: e munkamozgalmak célja a jövő évi terv sikeres megvalósítása. Fontos feladat a gazdaságos export bővítése, az importanyagok takarékosabb felhasználása, s ahol lehetséges hazai termékkel való pótlása. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az energiagazdálkodási, a gazdaságosabb anyagfelhasználási és technológia korszerűsítését kormányprogramok megvalósítására. Hatékony támogatással ösztönözzék az újítókat és feltalálókat az innováciís lánc minden elemének egyidejű és összehangolt fejlesztésére. A jövő évben ünnepli megindulásának 25. évfordulóját a szocialista brigádmozgalom, amelynek eredményekben gazdag résztvevőit segítsék abban, hogy kezdeményezéseik, kötelezettség-vállalásaik meg jobban szolgálják a munka verseny megújhódott célkitűzéseinek elérését. A vállalások tehát a munkahelyi tervekhez, a munkaprogramokhoz és a gyorsan változz értékesítési lehetőségekhez kapcsolódjanak. Rugalmasan alkalmazkodjanak tehát a gazdálkodás változó körülményeihez, s éppen ezért indokolt megvizsgálni, kritika alá vonni az éves vállalások gyakorlatát. Célszerűbb ugyanis, hogy a felajánlások azokra az időszakokra szóljanak , amelyekre vonatkozóan a dolgozók kellően ismerik a munkafeladatokat, és kezdeményezési lehetőségeiket. Ezután megkezdődött a vita a beszámoló felett. A felszólalók nagy felelősséggel elemezték azokat a szakszervezeti feladatokat, amelyeknek teljesítésével hatékonyabb támogatást nyújthatnak a jövő évi népgazdasági terv teljesítéséhez. Hangsúlyozták: a vállalati terveik társadalmi vitáiban a munkahelyi feladatok közérthető előterjesztésével kell elősegíteni, hogy az adott közösség érdemi javaslatokkal, vállalásokkal járulhasson hozzá saját feladatainak megformálásához és valóraváltásához. Az ülésen Faluvégi Lajoß felszólalása bevezetőjében köszönetét fejezte ki a szakszervezeteknek azért a sokoldalú együttműködéséért és segítségért, amelyet az 1983. évi terv kidolgozásához nyújtottak a munkák kezdetétől a befejezésig. Kiemelte: politikai életünk fontos és nélkülözhetetlen alkotóeleme a Mnisztertanács és a SZOT vezetőinek rendszeres és közvetlen munkakapcsolata. Az életviszonyaink alakulására vonatkozó társadalmi igények és a szerkezetváltáshoz fűződő gazdaságstratégiai érdekek összeegyeztetése amely a SZOT és a kormány tanácskozásain természetszerűen mindig a legnagyobb teret kapja — ezúttal sokkal összetettebb feladat volt mint 'korábban, a lendületesebb fejlődés időszakában. A szakszervezetek nagy felelősséggel vettek részt az egyeztetésben. Faluvégi Lajos kifejezésre juttatta, hogy a tervet támogató közmegegyezés igazán akkor válik társadalmi értékűvé, ha az nemcsak a főbb célokra és részletekre. hanem a végrehajtás minden mozzanatára érvényes. Faluvégi Lajos szólt arról is, hogy jövőre eljutunk a következő évtizedekre szóló hosszútávú tervezés összefoglaló szakaszába. Stratégiai elgondolásokat alakítunk ki a termelési szerkezet-megújítás átfogó irányaira, az ipar a mezőgazdaság és az infrastruktúra távlati fejlesztésére. A kormány elnökhelyettese hangoztatta: az 1983. évi népgazdasági terv és az erre épülő távolabbi elgondolások jó alapot adnak olyan új népgazdasági arányok és gazdálkodási feltételek megteremtéséhez, amelyek utat nyitnak a kibontakozáshoz, a gazdasági teljesítőképesség erősödésén alapuló lendületesebb fejlődéshez. Az ülés résztvevői a beszámoló és a vita alapján állást foglaltak: egyetértenek a jövő évi tervvel és a végrehajtás hatékony támogatására meghatározott szakszervezeti feladatokkal. A tanácskozás Gál László zárszavával' fejeződött be. Lakások, társasházak, magánépítkezések 480 millióval több betét Az OTP megyei mérlege Tegnap a megyei pártbizottság székházában megbeszélést tartottak a megye párt-, tanácsi vezetői, valamint az OTP vezetői. A megbeszélésen részt vett Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója vezető munkatársaival. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Barta László megyei tanácselnök és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. A résztvevők meghallgatták Szűcs Ferencnek, az OTP megyei igazgatójának tájékoztatóját az igazgatóság idei eredményeiről, jövő évi terveiről. Az igazgató elmondta, hogy 1982-ben 480 millió forinttal nőtt a lakossági betétállomány, így a betétek összege elérte az 5782 millió forintot. Az OTp sokrétű tevékenysége közé tartozik a lakásépítés. beruházás. Ebben az esztendőben befejeződik 387 állami, és 264 társasház-lakás építése, a családi házakkal és egyéb szervezésben készülőkkel együtt a lakások száma összesen 3101. Az igazgatóság a különböző betétformák közül kiemelten propagálta az átutalási betétet. Az idén 15 ezer 200 átutalási betétes megbízását teljesítette az OTP megyei igazgatósága. A vártnál lassabban, de terjed a takarékcsekk, jelenleg kétszázan veszik igénybe ezt a fizetési lehetőséget. A csekk-rendszer népszerűsödését hátráltatja, hogy a kereskedelemben mindig vonakodnak a „nem pénzzel történő” fizetéstől. Az ifjúsági takarékbetétállomány örvendetesen megnőtt 1982-ben; az ezer, a takarékszövetkezetnél nyitott betéttel együtt az év végén 22 ezer 700 ifjúsági takarékbetétet kezelnek. Természetesen nem csak „adunk” az OTP-nek, hanem kérünk is tőle. Az előző évekhez képest csökkent az áruvásárlási kölcsönt igénylők száma, növekedett viszont a személyi és a mezőgazdasági termelési hitelek iránti igény. Ez utóbbi a kisárutermelés, a szerződéses növénytermesztés és állattenyésztés megkedvelését mutatja. A szerencsejátékok, azaz a totó és a lottó változatlanul népszerűek. Az idén 6,8 millió darab totó és 20 millió lottó szelvényt vásároltak a megyében, 16 százalékkal többet, mint tavaly. Szűcs Ferenc beszámolt az igazgatóság jövő évi terveiről is. A lakossági betétállományt 430 millió forinttal szeretnék emelni, 1Ö90 új ifjúsági takarékbetét tulajdonosra számítanak és 1983. végére remélik, hogy 2500-ra növekszik az átutalási betéttel rendelkezők száma. Épí tési kölcsönre 570 millió, lakásértékesítési hitelre 243 millió forint kiadását tervezik. Megkezdődik 541 OTP- beruházású társasház-lakás építése is a következő évben. A lakások negyven százalékát fiatalok kapják. A tájékoztató után a megye és az OTP vezetői egyeztették a jövő évi terveket, a megvalósításukhoz szükséges feladatokat. B. J. Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Érdemi pártmegbízatásokat A Hűtőgépgyár jászárokszállási gyárában Szó ami szó, ez a taggyűlés alaposan megcáfolta azt a pártcsoportüléseken hangoztatott véleményt, miszerint az alapszervezetek munkája túlságosan termeléscentrikus a Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyárában. Az I. számú alapszervezet beszámoló taggyűlésén a pártvezetőség számadása alig nyolc-tíz mondattal intézte el ezt a témát. Igaz, nem azért tudta le ilyen sommásan a gazdaságpolitikai tennivalókat, mert nem tartotta fontosnak őket, hanem azért, mert előzőleg, az öszszevont taggyűlésen nagy teret szenteltek a termelésnek. Meg aztán az év közbeni céltudatos munka meghozza gyümölcsét: a két produktív üzemrész időarányos tervét több mint száz százalékra teljesítette. Így az idei előirányzatok valóraváltása nem okoz különösebb gondot. Az erőfeszítéseket inkább a jövő évi, az ideinél nehezebb feladatokra kell összpontosítaniuk. Azok kimunkálása, széles körű ismertetése a következő hetekre vár. Mindezt figyelembe véve érthető, hogy a taggyűlés mindenekelőtt az alapszervezet belső életével foglalkozott. Eredményként könyvelte el a pártvezetőség rendszeres munkáját, ami — többek között — megnyilvánult abban, hogy a havonta tartott ülésein fontos témákat — így például a személyzeti és káderpolitikai munkát, a tagfelvételi, a szocialista munkaverseny-mozgalmat, a pártcsoportok életét,' stb — tárgyalt meg. Az I. számú alapszervezet beszámoló taggyűlése sokoldalúan mérlegelte a pártmegbízatásokat. Megállapította, hogy e tekintetben szükség van különböző módosításokra. Indokolttá teszi a változtatásokat például az, hogy van olyan párttag, akinek öt pártmegbízatása is van, tíz párttagnak viszont egy sem. Ezért kell ezt a munkát tervszerűbbé és következetesebbé tenni. A taggyűlés álláspontja szerint a pártmegbízatások kapcsolódjanak a választott tisztségekhez, a párthatározatok végrehajtásához. Növekedjék az állandó jellegű megbízatások száma, ugyanakkor következetesebben kell élni az időszaki vagy az alkalmi megbízatásokkal is. El kell érni, hogy minden párttagnak legyen pártmegbízatása. Feladatuk kijelölésénél figyelembe kell venni az adott időszak követelményeit, az érvényben levő párthatározatokat, a párttagok felkészültségét, körülményeiket, érdeklődési körüket. A taggyűlés elismerését fejezte ki azért, mert a pártmegbízatásokat mindenki becsülettel teljesítette. Nem ilyen egyértelmű volt viszont a pártcsoportok munkájának megítélése. Elhangzott, hogy a bizalmiak megkapják a kellő segítséget, de nem kezdeményeznek. Munkájukat nagyobb önállóságnak kellene jellemeznie. A beszámoló taggyűlés napirendjén szereplő többi téma — így a politikai oktatás, a tömegszervezetekhez fűződő kapcsolat, a pártépítés. — mérlegelése is azt bizonyítptta, hogy az alapvetően jól dolgozó alapszervezet tagjai felelősen munkálkodnak a helyi pártélet fejlesztéséért. S. B. Termelésfejlesztést segítő pártmunka A törökszentmiklósi Béke Tsz-ben A jó politikai munka és az eredményes gazdálkodás elválaszthatatlan egymástól, — hallottuk egy nyugdíjas párttag hozzászólásában, a törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezet I-es számú alapszervezetének beszámoló taggyűlésén. A negyvenkilenc tagú kollektíva esetében annál is inkább helytálló ez a megállapítás, mivel — bár létszámban a szövetkezetekben tevékenykedő három pártalapszervezet közül a legkisebb —, a legfontosabb alaptevékenységet végző főágazatban, a növénytermesztésben dolgozó kommunistákat fogja össze. A hét pártcsoportot alkotó alapszervezeti tagok mintegy hetven százalékának van állandó pártmegbízatása, ötven százalékuk közvetlenül vagy közvetve a tér-, melés fejlesztését szolgáló, segítő pártmunkát végez. Amint az az alapszervezeti vezetőség beszámolójából is kitűnt, a főágazaton belül, a szakvezetőktől a traktorosokon keresztül a kertészetben dolgozó növénytermesztőkig, minden párttag a népgazdasági tervből és a megyei pártbizottság területfejlesztési programjából adódó helyi tennivalókra történő mozgósítást tartotta legfontosabb feladatának. Elsősorban az élőmunka és a termelőeszközök jobb kihasználását, azaz a hatékonyság javítását jelentő módszerek elterjesztésében számított a kommunisták kezdeményezéseire, szervezőmunkájára a termelőszövetkezet párt- és gazdaságvezetősége. Az alapszervezet egyik pártcsoportja a termőföld ésszerűbb, divatos szóval élve racionálisabb hasznosítása fölött vállalt védnökséget. Az úgynevezett parlagveszélyes területek, elhagyott tanyahelyek felszámolásával ebben az évben hat és fél hektárt állítottak újra a termelésbe. A nyári és az őszi betakarításban résztvevőket nemcsak a kampánymunkák idejére kidolgozott prémiumfeltételek, hanem a termésmentést fontos pártfeladatnak tekintő alapszervezeti tagok szervező, meggyőző munkája is ösztönözte a gyors és veszteségmentes búzaaratásra, kukoricatörésre, cukorrépa-felszedésre. Élen jártak a főágazatban dolgozó párttagok annak az október 20-tól kezdődött éjjel-nappali műszaknak a megszervezésében, elvégzésében is, amely lehetővé tette, hogy a máskor december közepéig is megtartó 4700 hektárnyi őszi szántást november utolsó napjaiban befejezhették a törökszentmiklósi téeszben. A növénytermesztési főágazat szakmai színvonalának megítélésében legilletékesebbek, a pártmunkájukat ugyancsak az I-es számú alapszervezetben végző első számú szövetkezeti vezetők mondták el a beszámoló taggyűlésen: a kis kollektíva pártirányító és ellenőrző tevékenysége egyértelműen meghatározó a közöa gazdaság idei, jó gazdálkodási eredményeinek elérésében. A tavalyit tíz százalékkal meghaladó összes termelésből ötven százalékban, ugyanakkor az elmúlt évinél várhatóan 15 százalékkal több nyereségből 75 százalékban részesedik a növénytermesztés. A technológiai fegyelem maximális betartásával', a fokozottabb anyag- és energiatakarékossággal, a hozamok intenzív növelésével elért hatékonyabb gazdálkodás során nemcsak az üzemi érdekeket tartották szem előtt: a Béke Tsz tagsága 1982- ben az utóbbi három év átlagánál mintegy 15 százalékkal több gabonát termélt a népgazdaságnak. T. F. Vadgazdálkodásban Kiemelkedően jó megyei eredmények Tegnap délelőtt a MAVOSZ Szolnok megyei Intézőbizottsága a megye 36 vadásztársaságának elnökeit és titkárait közgyűlésre hívta össze. A megyei közgyűlésen Bereczki Lajos, a megyei intézőbizottság elnöke tájékoztatót tartott az országos küldöttközgyűlés határozatairól. a szövetség 1982-ben végzett tevékenységéről és a jövő feladatairól. Beszámolójában elmondta, hogy a KNEB megvizsgálta a vadgazdálkodást, a vadászati és egyesületi formákat. Megyénkben néhány vadásztársaságra és a megyei intézőbizottság munkájára is kiterjedt a vizsgálat. A Szolnak megyei vizsgálat során a megyei NEB megállapította, hogy a MAVOSZ megyei intézőbizottsága és a vadásztársaságok alapszabály szerint működnek. A megye vadgazdálkodásának eredményei a szomszédos megyékhez viszonyítva. de még országosan is kiemelkedően jók. A mezőgazdasági üzemek és a vadászati társaságok közötti együttműködés fejlődik. a vadtenyésztés. vadvédelem, vadbefogás terén elismerésre méltó eredmények születtek. A vadgazdálkodásra alapozott exporttevékenység vizsgálata során megállapították. hogy a megyében az őzbakfelajánlás megfelelő, az egyes társaságok közötti arányokon kell javítani. Az őzhús eladását a lehetőségeken belül fokozni kell. Az élőnyúl-befogás bővítése — amely a társaságok bevételének 50 százalékát biztosítja — a MAVAD fogadóképességétől függ. A NEB megállapította, hogy a fácántenyésztésben jól szervezett a napos és az előnevelt állatokból az ellátás. a fácánkibocsátás 5 év alatt 50 százalékkal nőtt, a fácán értékesítése is a MAVAD-tól függ. A vizsgálat nyomán a megyei intézőbizottság kidolgozta. mely területeken van szükség változásokra ahhoz. hogy a vadásztársaságok munkájukat az eddigieknél is jobban el tudják végezni. Az ellenőrző bizottság munkájáról Csörgő Albin. a bizottság elnöke tartott beszámolót, amelyben hangsúlyozta, hogy a tervezettnél jóval magasabb lesz a várható bevétel Dallos István az intézőbizottság titkára ismertette a MAVOSZ új irányelveit, amelyek szerint fokozni kell a belső demokratizmust. a közgyűlés hatáskörébe utalva olyan ügyeket, amelyekben ott érdemben dönthetnek. A közgyűlést a résztvevők hozzászólásai és a MAVOSZ országos központja által adományozott Nimród-érmek átadása zárta.
