Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 9 A több cukorért A vitathatatlanul édes, ám árával a termelőjét és a fogyasztóját is meg-megkeserítő cukor, s hazai fő termője, a cukorrépa szinte mindennapos beszédtéma lett. S mint ilyenkor az lenni szokott, sok minden felvetődik. Ezekből azonban a kívülállóknak leginkább figyelemreméltókként a következők foglalhatók össze. Ragasztott repülőgépek 6a helikopterek Az országosan 37 tonna/ha körüli cukorrépa átlagtermés (bár a cukorrépatermő vidékeken nem ritka az 50 tonnás gyökértermés-eredmény sem), mindössze 7,5 tonna hektáronkénti cukorrépamennyiséget jelent. A cukorrépa fő értéke és egyben alapvető minősítőjegye a százalékos cukortartalom (az úgynevezett digestió), amely átlagosan még a 15 százalékos értéket sem mindig éri el. A szántóföldön elért bruttó cukortermelés mennyisége a hektáronkénti 6 tonna értéket átlagosan először csak a múlt évben lépte túl. A velünk szomszédos osztrák cukorrépatermesztők termésátlagai a hazainak a kétharmadát-háromnegyedét érik el. A mi répatermésünk cukortartalma pedig — több év átlagában — 2—2,5 százalékkal marad el az övékétől. Három utóbbi évre visszatekintve, egyetlen mezőgazdasági nagyüzemünk sem volt, amely elérte volna az osztrák répatermés átlagos cukortartalmát. Ugyanakkor a legjobb külföldi fajták — a hazaiakkal összehasonlítva —, azonos körülmények között, a gyökértermésben 5—15 százalékkal, cukortartalmukat tekintve 0,5—1,3 digestiószázalékkal bizonyultak jobbaknak. A kedvezőbb cukortartalmukból és a jobb termőképességükből adódóan pedig Az őszi hónapokban kesernyés füstillat itatja át néhány hegyvidéki területünk — főként a Bükk1 — levegőjét. Az egykedvűen füstölgő boksák „gyomrában” 13—17 napi lassú izzással lesz a fából kemény, üveges csengésű faszén, amely iránt az utóbbi időben jelentős mértékben nő a kereslet. Tetemes menynyiségű valutáért az NSZK- ba, Svédországba, Ausztriába, Olaszországba exportáljuk a még ma is ősi módon készülő faszenet (még a hazai ellátás rovására is.) A grillezett. faszénparázson sült pecsenyének ugyanis még soha nem volt ilyen nagy keletje. A boksa szakszerű összeállítása nagy gyakorlatot igénylő feladat. A középen földbe szúrt, keresztbe kötött tartókaró köré épül az egész. fajlagosan 5—13 százalékkal több cukortermést adhatnak. A szárazságot azonban a hazai fajtáknál kétségtelenül rosszabbul tűrik, és csaknem mindegyikük érzékeny a betegségekre. Ebből következik, hogy nagyok a cukorrépatermesztésünk tartalékai. Különösen jelentős tartalékot jelent az új, nagy termőképességű, jó minőségű fajták — hibridek — térnyerése és további tökéletesítésük remélhetően ugyancsak termésfokozó hatásúak lesznek. Esetünkben a gépesítés alapfeltételét jelentő egymagvú vetőmag (a genetikailag monogerm, vagy is örökletesen egymagvú sajátosság) már adott. A még kétségtelenül meglevő termesztéstechnológiai hiányosságokra mutat, hogy a nagyüzemi fajtakísérletekben levő fajták répatermésének cukortartalma több mint 2 digestiószázalékkal nagyobb az üzemszerű termesztésük során elértnél. Márpedig változatlan termésátlag esetében is, ha hektáronként a digestiót 2 százalékkal sikerülne emelni (aminél a cukorrépa potenciálisan sokkal többre is képes), 12 százalékos cukorhozam-emelkedést eredményezhetne, ami ugyanilyen arányú termésnövekedésnek felelne meg. Ezáltal egy hektárról tehát egy tonna cukorral több kerülhetne le. ott lesz a tűz fészke. A méteresre szabdalt bükköt, gyertyánt három emeletbe rakják. Először a gyújtóst, a száraz vékonyát, kifelé haladva a vastagabbját. A görbe növésű darabokkal fejezik be a tetejét, szép gömbölyűre alakítván, akár a boglyát. Alul, féj méterre a földtől gallyból készül a koszorúfa, itt kapja majd a huzatot a boksa. A mi le — így hívják a rakatot, amíg ki nem ég, csak aztán lesz belőle boksa — még ez zel sincs készen. A 40 köbméternyi (!), 23 méter kerületű farakást avarral borítják, aztán szénporral vagy tiszta földdel tömörítik. Csak ezután gyújtják meg. hogy mintegy két hétig ki se aludjon benne a tűz. Az égetés idején gondos felügyeletet igényelnek a pipáló halmok. További gond az, hogy több év tapasztalatai alapján — a megtermett répatermésből a földön marad 14—18 százaléknyi, s ezenkívül a nem megfelelő időben történő betakarítással mintegy 10—12 tonnás hektáronkénti termésveszteség és több százalékos cukortartalom-csökkenés következik be. A veszteségek kedvezőtlen esetben még nagyobbak is lehetnek, elérhetik, sőt meg is haladhatják a 25 százalékot. Az ilyen arányú veszteségek elérik, sőt meghaladják a betakarítási költségek összegét. A cukorrépa szükséges fejezése miatti, továbbá a kiszedési és a feJszedési-rakodási veszteségek külön-külön 2—5 százalékos mértéke, valamint a 6—12 százalékra tehető közvetlen, minőségi veszteségek is negyedével, sőt harmadával csökkenthetők, ha sikerül javítani a cukorrépatermés során a termőhelyi körülményeket és az agrotechnikai fegyelmet. Ez megköveteli, hogy a betakarítógépeket (további tökéletesítésük mellett) az eddigieknél is nagyobb figyelemmel, gondossággal, szervezettséggel üzemeltessék. Miképpen a gépi veszteségek csökkentése sem egyszerűen betakarítási kérdés, ugyanis a tárolás során fellépő veszteségek lehetséges mérséklése sem csupán technikai feladat, és mindkettőnek fontos a megoldása. Mindezek nélkülözhetetlen feltételei annak, hogy a mintegy 126 ezer hektáron vetett cukorrépa elegendő cukrot adjon az országnak. Ha jól van rakva, nem szóródhat be a takaróanyag, de ahogyan a fa könnyezik, nedvet ereszt, megrepedezhet a takaró. Ha lecsúszik és lyukas lesz. lángra lobbanhat az egész építmény. Időnként meg kell szurkálni a rakatot, hogy több levegőhöz jusson. Hogy mikorra lesz boksa a miiéből, attól is függ, hogy mekkora a rakás, milyen az idő, milyen a fa, a vékonya több e benne, vagy a vastagja. Nemcsak megépíteni, a bontógereblyével szétszedni is tudni kell a boksát. A jól végzett munka eredményeként ezután már csak a fa szénnek a műanyag zsákokba való csomagolása van hátra. Képünk egy szénégető bök sa építését mutatja, valahol a Bükk hegységben. Nemrégiben a franciaországi Senlis városban nemzetközi ragasztástechnikai kollokviumot rendeztek, a CETIM (Mechanikai Iparágak Technikai Kutató Központja) égisze alatt. A kollokviumon az egyik előadó felsorolta, hogy a francia repülőgépgyártás milyen típusainál alkalmaznak ragasztási megoldásokat. laül-ben a francia— holland—angol kooperációban készült Atlantic típusú tengerészeti felderítőgépnél már ragasztott szendvicsszerkezetet alkalmaztak. Gyapot magfehérje A fejlődő országok többségében a lakosság fő tápláléka a különböző gabonafélék, a kukorica, a búza. köles és a rizs. Ezt az alapétrendet helyenként kisebb mennyiségű hús, tej vagy hal javítja. Amennyiben erre nincs mód, a táplálkozás javítására növényekből nyert, aminósavakban gazdag fehérjekoncentrátumok is alkalmasak. A nemrég végzett kísérletek tanúsága szerint erre a célra több szempontból a gyapotmagliszt különösen alkalmas. A belőle nyert fehérjekoncentrátumok az úgynevezett nélkülözhetetlen vagy eszszenciális aminósavakból megfelelő mennyiséget tartalmaznak. Sütemények készítésekor bizonyos lisztfajtákhoz. továbbá húskészítményekhez keverhetők. Mivel gyapotot főleg kevés fehérjét fogyasztó országokban termelnek, koncentrátuma helyben felhasználható, szállítási költsége jelentéktelen. így az eddigi hulladékból és melléktermékből táplálkozásra alkalmas olcsó fehérje nyerhető. Vadászok lakták Tízezer éves település Az Amerikai Egyesült Államok New Mexico államában Albuquerque közelében egy ősi emberi település nyomaira bukkantak. Korát 10 000 évre becsülik. E települést valószínűleg vadászattal foglalkozó emberek használták fel — állandó lakhelyül. Az ásatások során nagy tömegben kovaszerszámok, valamint bölényvadászat céljaira használt primitív fegyverek kerültek felszínre. Húsz kör alakú, egyenként kb. 4 méter átmérőjű „padlót’’ tárlak fel. Ezek hasonlóak a síkföldi indiánok által épített sátrak alapjaihoz, és arra engednek következtetni. hogy a vadászok és családjuk ott már csoportokban éltek, társadalmuk némiképp szervezett volt. Az Albuquerque-tábor a paleolit kori vadászok első olyan fél-állandó települése, amelyet Amerika földjén találtak. A tábor sok hasonlóságot mutat egyes európai leletekkel, különösen azokkal, amelyeket a Szovjetunióban. a Donyec medencében tártak fel. Ez utóbbiak lakói mammutvadászok voltak. 1969-ben a szuperszonikus utasszállító, a Concorde, ragasztott csűrőlappal emelkedett a levegőbe. A francia repülőgépiparban fémet fémhez, fémed műanyaghoz és műanyagot műanyaghoz ragasztanak. A műanyag-fém ragasztásának technikáját az Aerospatiale konszern mérnökei 1954 óta fejlesztik. A francia helikoptergyártásban több évtizedes múltra tekinthet vissza a ragasztási technika alkalma-, zása. 1953-ban indították be A konzervdobozok formája. nagysága és kivitele nem sokat változott az elmúlt évtizedek során. Pedig bőven akad kifogásolnivaló rajtuk. Mindenekelőtt jóval könnyebbeknek, szilárdabbaknak és olcsóbbaknak kellene lenniük. Amellett ma már az is elvárható, hogy ne csak konzervnyi tóval .lehessen kinyitni őket, hanem szabad kézzel, minden különösebb erőlködés nélkül is. Két újdonság megjelenése arra enged következtetni, hogy a konstruktőrök mégsem tétlenkednek. Egy svéd cég olyan könynyen nyitható műanyag konzervdobozzal rukkolt ki, amelynek anyaga 135 Celsius-fokig bírja a hőtenheliést, így hőkezelésnek is nyugodtan alávethető a benne tárolt élelmiszer. Az új típusú konzervdoboz fő alapanyaga a polipropilén, a „tiszta” műanyagok egyike, amit az egész világon engedélyeznek élelmiszer csomagolására. Az egyelőre csupán 0,4 liter űrtartalommal gyártott műanyag konzervdoboz könnyen feltéphető teteje nem válik el teljesen a doboztól, nem sérti meg a kezet. Tégla alakja — a szokásos henger formával szemben — szállításnál és raktározásnál 20 százalékos helymegtakaaz Alouette helikoptercsalád gyártását. Ennél a típusnál a fémből készült rotonlapátrészaket, tehát fémet fémhez ragasztottak. A műanyagok széles körű alkalmazása tovább siettette a ragasztási technika fejlődését. A Gazella, a Puma a Dauphin és a Écureui! típusú francia helikopteréknél alkalmaznak műanyagokat, és részben ragasztásokat a rotorok és más szerkezeti elemek összeszerelésénél. Képünkön: az SA 330 helikopter, amelyet katonai és polgári céilokra egyaránt alkalmaznak. rítá&t biztosít. A -műanyag dobozok el-tüzelihetők. égésükkor csak ártalmatlan gőzök és gázok szabadulnak fel, így kifejezetten „környezetkímélőnek” számítanak. A speciális lezárótechnika a döboz tartalmát tökéletesen védi oxidálódás és nedvesség, illetve vízgőz ellen. A doboz külső felülete — további alapozás nélkül — alkalmas a-nra. hogy szöveget, ábrát nyomhassanak rá. Teljes egészében vékony ónozott lemezből, mélyhúzással készül egy másik új típusú, lefelé kúposán -keskenyedő dán konzervdoboz, amelyet téphető fedővel gyártanak. A fő probléma a fedőnek olyan ónozott lemezből való előállítása volt, amely elég -kemény ahhoz, hogy erős legyen, és mégis elég puha ahhoz, hogykönynyen felnyithassák. A dobozok belseje kétszeresen lakkozva van, tárolás és szállítás céljábóll egymásba illeszthetők, mágnessel praktikusan mozgathatók. A konzervdobozokra ofszet nyomással kettő, négy vagy hat színben lehet nyomtatni. Képünkön: e konzervdoboz-típusnak a fedelezógépbe való betáplálását láthatjuk. K. L. A boksák gyomrában FASZÉNÉGETÉS ŐSI MÓDON Műanyagból gyártják Új típusú konzervdobozok
