Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 9 A több cukorért A vitathatatlanul édes, ám árával a termelőjét és a fogyasztóját is meg-megkeserítő cukor, s hazai fő ter­mője, a cukorrépa szinte mindennapos beszédtéma lett. S mint ilyenkor az lenni szokott, sok minden felvetődik. Ezekből azonban a kívülállóknak leginkább figyelemre­méltókként a következők foglalhatók össze. Ragasztott repülőgépek 6a helikopterek Az országosan 37 tonna/ha körüli cukorrépa átlagtermés (bár a cukorrépatermő vidé­keken nem ritka az 50 ton­nás gyökértermés-eredmény sem), mindössze 7,5 tonna hektáronkénti cukorrépa­mennyiséget jelent. A cukor­répa fő értéke és egyben alapvető minősítőjegye a szá­zalékos cukortartalom (az úgynevezett digestió), amely átlagosan még a 15 százalé­kos értéket sem mindig éri el. A szántóföldön elért brut­tó cukortermelés mennyisége a hektáronkénti 6 tonna érté­ket átlagosan először csak a múlt évben lépte túl. A ve­lünk szomszédos osztrák cu­korrépatermesztők termésát­lagai a hazainak a kétharma­­dát-háromnegyedét érik el. A mi répatermésünk cukor­­tartalma pedig — több év átlagában — 2—2,5 százalék­kal marad el az övékétől. Há­rom utóbbi évre visszatekint­ve, egyetlen mezőgazdasági nagyüzemünk sem volt, amely elérte volna az osztrák répatermés átlagos cukortar­talmát. Ugyanakkor a legjobb kül­földi fajták — a hazaiakkal összehasonlítva —, azonos körülmények között, a gyö­kértermésben 5—15 száza­lékkal, cukortartalmukat te­kintve 0,5—1,3 digestiószá­­zalékkal bizonyultak jobbak­nak. A kedvezőbb cukortar­talmukból és a jobb termő­­képességükből adódóan pedig Az őszi hónapokban keser­nyés füstillat itatja át né­hány hegyvidéki területünk — főként a Bükk1 — levegő­jét. Az egykedvűen füstölgő boksák „gyomrában” 13—17 napi lassú izzással lesz a fá­ból kemény, üveges csengésű faszén, amely iránt az utób­bi időben jelentős mértékben nő a kereslet. Tetemes meny­­nyiségű valutáért az NSZK- ba, Svédországba, Ausztriá­ba, Olaszországba exportál­juk a még ma is ősi módon készülő faszenet (még a hazai ellátás rovására is.) A grille­zett. faszénparázson sült pe­csenyének ugyanis még soha nem volt ilyen nagy keletje. A boksa szakszerű összeál­lítása nagy gyakorlatot igénylő feladat. A középen földbe szúrt, keresztbe kötött tartókaró köré épül az egész. fajlagosan 5—13 százalékkal több cukortermést adhatnak. A szárazságot azonban a ha­zai fajtáknál kétségtelenül rosszabbul tűrik, és csaknem mindegyikük érzékeny a be­tegségekre. Ebből következik, hogy na­gyok a cukorrépatermeszté­sünk tartalékai. Különösen jelentős tartalékot jelent az új, nagy termőképességű, jó minőségű fajták — hibridek — térnyerése és további tö­kéletesítésük remélhetően ugyancsak termésfokozó ha­tásúak lesznek. Esetünkben a gépesítés alapfeltételét je­lentő egymagvú vetőmag (a genetikailag monogerm, vagy is örökletesen egymagvú sa­játosság) már adott. A még kétségtelenül meg­levő termesztéstechnológiai hiányosságokra mutat, hogy a nagyüzemi fajtakísérletek­ben levő fajták répatermésé­nek cukortartalma több mint 2 digestiószázalékkal na­gyobb az üzemszerű termesz­tésük során elértnél. Márpe­dig változatlan termésátlag esetében is, ha hektáronként a digestiót 2 százalékkal si­kerülne emelni (aminél a cu­korrépa potenciálisan sokkal többre is képes), 12 százalé­kos cukorhozam-emelkedést eredményezhetne, ami ugyan­ilyen arányú termésnöveke­désnek felelne meg. Ezáltal egy hektárról tehát egy ton­na cukorral több kerülhetne le. ott lesz a tűz fészke. A méte­resre szabdalt bükköt, gyer­tyánt három emeletbe rak­ják. Először a gyújtóst, a szá­raz vékonyát, kifelé haladva a vastagabbját. A görbe nö­vésű darabokkal fejezik be a tetejét, szép gömbölyűre ala­kítván, akár a boglyát. Alul, féj méterre a földtől gallyból készül a koszorúfa, itt kapja majd a huzatot a boksa. A mi le — így hívják a rakatot, amíg ki nem ég, csak aztán lesz belőle boksa — még ez zel sincs készen. A 40 köb­méternyi (!), 23 méter kerü­letű farakást avarral borít­ják, aztán szénporral vagy tiszta földdel tömörítik. Csak ezután gyújtják meg. hogy mintegy két hétig ki se alud­jon benne a tűz. Az égetés idején gondos felügyeletet igényelnek a pipáló halmok. További gond az, hogy több év tapasztalatai alapján — a megtermett répatermésből a földön marad 14—18 száza­léknyi, s ezenkívül a nem megfelelő időben történő be­takarítással mintegy 10—12 tonnás hektáronkénti termés­veszteség és több százalékos cukortartalom-csökkenés kö­vetkezik be. A veszteségek kedvezőtlen esetben még na­gyobbak is lehetnek, elérhe­tik, sőt meg is haladhatják a 25 százalékot. Az ilyen ará­nyú veszteségek elérik, sőt meghaladják a betakarítási költségek összegét. A cukor­répa szükséges fejezése miat­ti, továbbá a kiszedési és a feJszedési-rakodási vesztesé­gek külön-külön 2—5 száza­lékos mértéke, valamint a 6—12 százalékra tehető köz­vetlen, minőségi veszteségek is negyedével, sőt harmadá­val csökkenthetők, ha sike­rül javítani a cukorrépater­més során a termőhelyi kö­rülményeket és az agrotech­nikai fegyelmet. Ez megkö­veteli, hogy a betakarítógé­peket (további tökéletesíté­sük mellett) az eddigieknél is nagyobb figyelemmel, gon­dossággal, szervezettséggel üzemeltessék. Miképpen a gépi vesztesé­gek csökkentése sem egysze­rűen betakarítási kérdés, ugyanis a tárolás során fel­lépő veszteségek lehetséges mérséklése sem csupán tech­nikai feladat, és mindkettő­nek fontos a megoldása. Mindezek nélkülözhetetlen feltételei annak, hogy a mint­egy 126 ezer hektáron vetett cukorrépa elegendő cukrot adjon az országnak. Ha jól van rakva, nem szó­ródhat be a takaróanyag, de ahogyan a fa könnyezik, nedvet ereszt, megrepedezhet a takaró. Ha lecsúszik és lyukas lesz. lángra lobbanhat az egész építmény. Időnként meg kell szurkálni a rakatot, hogy több levegőhöz jusson. Hogy mikorra lesz boksa a miiéből, attól is függ, hogy mekkora a rakás, milyen az idő, milyen a fa, a vékonya több e benne, vagy a vastag­ja. Nemcsak megépíteni, a bontógereblyével szétszedni is tudni kell a boksát. A jól végzett munka eredménye­ként ezután már csak a fa szénnek a műanyag zsákokba való csomagolása van hátra. Képünk egy szénégető bök sa építését mutatja, valahol a Bükk hegységben. Nemrégiben a franciaor­szági Senlis városban nem­zetközi ragasztástechnikai kollokviumot rendeztek, a CETIM (Mechanikai Ipar­ágak Technikai Kutató Köz­pontja) égisze alatt. A kollokviumon az egyik elő­adó felsorolta, hogy a fran­cia repülőgépgyártás mi­lyen típusainál alkalmaz­nak ragasztási megoldá­sokat. laül-ben a francia— holland—angol kooperáció­ban készült Atlantic típusú tengerészeti felderítőgépnél már ragasztott szendvics­szerkezetet alkalmaztak. Gyapot mag­fehérje A fejlődő országok többsé­gében a lakosság fő tápláléka a különböző gabonafélék, a kukorica, a búza. köles és a rizs. Ezt az alapétrendet he­lyenként kisebb mennyiségű hús, tej vagy hal javítja. Amennyiben erre nincs mód, a táplálkozás javítására nö­vényekből nyert, aminósa­­vakban gazdag fehérjekon­­centrátumok is alkalmasak. A nemrég végzett kísérletek tanúsága szerint erre a célra több szempontból a gyapot­­magliszt különösen alkalmas. A belőle nyert fehérjekon­­centrátumok az úgynevezett nélkülözhetetlen vagy esz­­szenciális aminósavakból megfelelő mennyiséget tar­talmaznak. Sütemények ké­szítésekor bizonyos lisztfaj­­tákhoz. továbbá húskészít­ményekhez keverhetők. Mivel gyapotot főleg ke­vés fehérjét fogyasztó orszá­gokban termelnek, koncent­­rátuma helyben felhasznál­ható, szállítási költsége je­lentéktelen. így az eddigi hulladékból és melléktermék­ből táplálkozásra alkalmas olcsó fehérje nyerhető. Vadászok lakták Tízezer éves település Az Amerikai Egyesült Ál­lamok New Mexico államá­ban Albuquerque közelében egy ősi emberi település nyomaira bukkantak. Korát 10 000 évre becsülik. E tele­pülést valószínűleg vadászat­tal foglalkozó emberek hasz­nálták fel — állandó lakhe­lyül. Az ásatások során nagy tö­megben kovaszerszámok, va­lamint bölényvadászat cél­jaira használt primitív fegy­verek kerültek felszínre. Húsz kör alakú, egyenként kb. 4 méter átmérőjű „pad­lót’’ tárlak fel. Ezek hason­lóak a síkföldi indiánok ál­tal épített sátrak alapjaihoz, és arra engednek következ­tetni. hogy a vadászok és családjuk ott már csoportok­ban éltek, társadalmuk némi­képp szervezett volt. Az Albuquerque-tábor a paleolit kori vadászok első olyan fél-állandó települése, amelyet Amerika földjén ta­láltak. A tábor sok hasonló­ságot mutat egyes európai leletekkel, különösen azok­kal, amelyeket a Szovjetunió­ban. a Donyec medencében tártak fel. Ez utóbbiak lakói mammutvadászok voltak. 1969-ben a szuperszonikus utasszállító, a Concorde, ra­gasztott csűrőlappal emel­kedett a levegőbe. A francia repülőgépipar­ban fémet fémhez, fémed műanyaghoz és műanyagot műanyaghoz ragasztanak. A műanyag-fém ragasztásá­nak technikáját az Aeros­patiale konszern mérnökei 1954 óta fejlesztik. A francia helikoptergyár­tásban több évtizedes múlt­ra tekinthet vissza a ra­gasztási technika alkalma-, zása. 1953-ban indították be A konzervdobozok formá­ja. nagysága és kivitele nem sokat változott az elmúlt évtizedek során. Pedig bő­ven akad kifogásolnivaló rajtuk. Mindenekelőtt jó­val könnyebbeknek, szilár­dabbaknak és olcsóbbaknak kellene lenniük. Amellett ma már az is elvárható, hogy ne csak konzervnyi tóval .le­hessen kinyitni őket, ha­nem szabad kézzel, minden különösebb erőlködés nél­kül is. Két újdonság meg­jelenése arra enged követ­keztetni, hogy a konstruktő­rök mégsem tétlenkednek. Egy svéd cég olyan köny­­nyen nyitható műanyag konzervdobozzal rukkolt ki, amelynek anyaga 135 Cel­­sius-fokig bírja a hőtenhe­­liést, így hőkezelésnek is nyugodtan alávethető a benne tárolt élelmiszer. Az új típusú konzervdoboz fő alapanyaga a polipropilén, a „tiszta” műanyagok egyike, amit az egész világon en­gedélyeznek élelmiszer cso­magolására. Az egyelőre csupán 0,4 liter űrtartalom­mal gyártott műanyag kon­zervdoboz könnyen feltép­hető teteje nem válik el tel­jesen a doboztól, nem sér­ti meg a kezet. Tégla alak­ja — a szokásos henger formával szemben — szál­lításnál és raktározásnál 20 százalékos helymegtaka­az Alouette helikoptercsalád gyártását. Ennél a típusnál a fémből készült rotonlapát­­részaket, tehát fémet fém­hez ragasztottak. A műanya­gok széles körű alkalmazása tovább siettette a ragasztá­si technika fejlődését. A Gazella, a Puma a Dauphin és a Écureui! típusú francia helikopteréknél alkalmaz­nak műanyagokat, és rész­ben ragasztásokat a rotorok és más szerkezeti elemek összeszerelésénél. Képünkön: az SA 330 helikopter, ame­lyet katonai és polgári cé­­ilokra egyaránt alkalmaznak. rítá&t biztosít. A -műanyag dobozok el-tüzelihetők. égé­sükkor csak ártalmatlan gőzök és gázok szabadulnak fel, így kifejezetten „kör­nyezetkímélőnek” számíta­nak. A speciális lezárótech­nika a döboz tartalmát tö­kéletesen védi oxidálódás és nedvesség, illetve vízgőz ellen. A doboz külső felüle­te — további alapozás nél­kül — alkalmas a-nra. hogy szöveget, ábrát nyomhassa­nak rá. Teljes egészében vékony ónozott lemezből, mélyhú­zással készül egy másik új típusú, lefelé kúposán -kes­­kenyedő dán konzervdoboz, amelyet téphető fedővel gyártanak. A fő probléma a fedőnek olyan ónozott le­mezből való előállítása volt, amely elég -kemény ahhoz, hogy erős legyen, és mégis elég puha ahhoz, hogyköny­­nyen felnyithassák. A do­bozok belseje kétszeresen lakkozva van, tárolás és szállítás céljábóll egymásba illeszthetők, mágnessel prak­tikusan mozgathatók. A konzervdobozokra ofszet nyomással kettő, négy vagy hat színben lehet nyomtat­ni. Képünkön: e konzervdo­boz-típusnak a fedelezógép­­be való betáplálását láthat­juk. K. L. A boksák gyomrában FASZÉNÉGETÉS ŐSI MÓDON Műanyagból gyártják Új típusú konzervdobozok

Next

/
Oldalképek
Tartalom