Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

1982. DECEMBER 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Költözés a Pankő-telepről Közművesítés, új lakások a tanács segítségével Jászapátin A' nagyközségi tanács szin­te minden évben tesz vala­mit Jászapátin a cigány csa­ládok élet- és lakáskörülmé­nyeinek javításáért. A Dan­­kó-telepen végrehajtott köz­művesítés mellett, az anyagi lehetőségekhez mérten lakás­­építési akciókat támogat. Olyan családokat segít, ame­lyek tagjai folyamatosan dol­goznak, el akarnak költözni a Dankó-telepről. vagy más­hol laknak rossz körülmé­nyek között. Az idén újabb tíz lakás építésével folytatódik a ci­gány családok lakáskörülmé­nyeit javító akció. Felsőbb tanácsi támogatással négy, csökkent igényszintű, célcso­portos beruházású lakás és hat magánerős családi ház épül. Kivitelezésükre a nagy­községi tanács költségvetési üzeme kapott megbízást. A központi támogatással épülő, négy célcsoportos la­kás két ikerlakásos, épületből áll. Egy-egy épület félmillió forintba kerül. A háztelek közművesítésére — a víz és villany bevezetésére — mint­egy 400 ezer forintot költöt­tek. A magánerőből készülő hat családi házat hosszúlejá­ratú kedvezményes hitellel és előtakarékossággal építik. Néhány építtető, akinek hosz­­szú és folyamatos munkavi­szonya van, a munkáltatótól is kap támogatást. A háztel­keket a tanács ingyen adja. A támogatások odaítélésének első és legfontosabb feltéte­le az állandó munkaviszony. — illés — A Gyulai Várszínházban Jövőre 20. évad Három történelmi dráma bemutatásával ünnepli a jubileumi, huszadik évadot a Gyulai Várszínház: a tervek szerint 1983. nyarán Németh László Sámson, Hubay Miklós Gyönyörök kertje című művének ős­bemutatóját, valamint egy román történelmi dráma el­ső magyarországi előadását láthatják majd a Körös­­parti kisvárosba látogató színházbarátok. A Győri Balett várszínhá­­zi. illetve tószínpadi műso­ra is bizonyára közönségsi­kert arat. A 20. évad idején tanács­kozást rendeznek Gyulán a történelmi dráma helyzeté­ről az írószövetség, a Ma­gyar Történeti Társaság és a színházművészek szövetsége közreműködésével, s az év­fordulóra szeretnék megje­lentetni az elsőiként itt be­mutatott magyar drámákat közreadó sorozat első köte­tét. Megmutatják a kincseiket Bélyeggyűjtők a Járműjavítóban A bélyeggyűjtők a laikus közhiedelem szerint amolyan bogaras, „csendes őrült” em­berek, vagy épp ellenkező­leg. olyan „gyanús” üzleti szellemmel megáldottak, akiknek egyéb dolguk sincs a bélyegpiac mozgásának meg­figyelésén kívül, s ebből te­temes haszonra tesznek szert. Sem az egyik, sem a másik vélekedésnek nincs igaza — mint ahogy az, egy-egy hob­bi, szenvedély, laikusok által való megítélésekor általában lenni szokott. Ismerek peda­gógust, aki azért vált szenve­délyes bélyeggyűjtővé, mert a tanítványai különösen sze­rették azokat az órákat, ame­lyeken bélyegeket használt szemléltető eszközként. Az igazi gyűjtő szereti megmu­tatni kincseit, s keresi a kap­csolatot közösségekkel, tár­sakkal — egyszóval ápolja, bővíti emberi kapcsolatait. Nem véletlen, hogy a köz­­művelődési intézményekben otthont kapott, kis közössé­gek közül a különböző hobbi­körök, csoportok működnek a legkiegyensúlyozottabban, gyakran évtizedeken keresz­tül. Szolnokon, a MÁV Jármű­javítóban nem régen, mind­össze négy esztendővel ez­előtt alakult meg az üzem bélyeggyűjtőinek köre, most százharminc tagja van a csoportnak. A megalakulás óta eltelt idő — bármilyen meglepő egy bélyeggyűjtő körről szólva — bővelkedett eseményekben. Minderről így készít rövid számvetést a kör vezetője. Asztalos Ferenc: _ A megalakulás pillana tától kezdve törekedtünk ar­ra, hogy a bélyeggyűjtésben rejlő lehetőségeket ne csak a magunk javára, örömére hasznosítsuk, hanem együtt­működve a szocialista bri­gádklubbal és az üzem műve­lődési házával, kiállításokon, bemutatókon is „szerepelje­nek” kincseink. Ezeken a bemutatókon azt hiszem, szerencsésen sikerült színesí­teni a kiállított bélyegeket, blokkokat, lapokat más anya­gokkal is, például plakátok­kal. képeslapokkal. Csak példaképpen; az idén Asztalos Ferenc; „együttműködve a brigádklubbal és a művelődési házzal” Borsi István, akinek szenve­délye: tiszta szenvedély tavasszal nagyon szép össze­állítással szerepeltek a Szol­nokon rendezett XX. orszá­gos ifjúsági bélyegkiállítás alkalmából, júniusban az üzemben rendezett szabad­idő-kiállításon mutatta be bélyegeit néhány gyűjtő, egy hónappal később; tematikus összeállítás — csomagszállí­tás, űrkutatás témában — a vasutasnap alkalmából, szep­temberben Nyíregyházára küldtek gazdag anyagot, ok­tóberben húsz tablóból álló nagy kiállítást rendeztek a Járműjavító budapesti test­vér-üzemében. majd novera- . bér 7. alkalmából a szocia­lista brigádklub hagyomá­nyos rendezvényén mutatkoz­tak be. A kiállításokat több ezren látták. Borsi István, a kör egyik alapítója, idén áprilisban ment nyugdíjba. 35 évig volt az üzem esztergályosa. 1958 óta gyűjt bélyeget, de termé­szetesen mást is. — mintegy kiegészítő „sportágként” — kártyanaptárt, történelmi té­májú képeslapokat. „Ars poe­ticája” egyszerű; — Egy-egy szép bélyeg, blokk, sorozat — még ha nem is különlegesség — alkotás. (Nem véletlenül hívják a leg­kisebb kisgrafikának a bélye­get.) Azért gyűjtöm a bélye­geket — mert elhozzák ne­kem a világot, szóval tisztán szenvedély indítékaim van­nak. Semmi közöm azokhoz, akik vásári lókupecek mód­jára kereskednek, üzletelnek a bélyegekkel. Vonzó a hasonlóan gondol­kodó, hasonló érdeklődésű emberek társasága; a kör tagjai havonta egyszer talál­koznak hivatalosan, de ezen kívül is gyakoriak az alkal­mi összejövetelek. A pezsgő köri élet, a jó szakmai szín­vonal elismeréseképpen a Járműjavító bélyeggyűjtő közössége nemrég megkapta a kelet-magyarországi terü­let legjobb bélyeggyűjtő köre címet. — sz. j. — Mezőségi táncok, stilizált játékok Születésnapi gála Jelenet a gálaműsor első részéből Fotó: Dede Harmincöt éve alakult meg a Vasas Művészegyüttes Tánckara. melynek tagjai főként a vasiparban dolgozó fiatal munkások, tanulók, al­kalmazottak voltak. A cso­port a hazai bemutatók mel­lett immár több mint két év­tizede vesz részt külföldi fesztiválokon, amelyekről szakmai sikert aratva külön­böző díjakkal, elismerések­kel tér vissza. A hazai nép­táncversenyeken az ötletes koreográfiák, a képzett szó­listák, az összhangban dolgo­zó kar révén vívott ki hírne­vet magának az együttes, amely a hét elején Szolno­kon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színházter­mében lépett pódiumra. A 35. születésnapra készült a Köszöntő című gálaműsor, amely felelevenítette a re­pertoár régi sikerszámait, de tartalmazta a legújabb produkciókat is. A táncokat Stoller Antal művészeti és Hidas György tánckarvezető állította össze. A koreográfi­ák szellemessége szerencsé­sen találkozott a táncosok jó kedélyű, könnyed előadásá­val, így helyenként pajkos játékot láthattak a nézők a színpadon, amely nem mel­lőzte az ízes népi humort sem. Ez a fajta ötletesség ha­totta át többek között a Leányének maskarásokkal, valamint az Ugrós-legényes című számot. Az első részt záró Mezőségi táncok szim­metrikus elemeket előszere­tettel alkalmazó koreográfiá­ja igen tetszetős volt. A gálaműsor második ré­szében eredeti folklór anyag stilizált változatait mutatta be az együttes. Láthattunk balettra emlékeztető képeket, jeleneteket, mozdulatokat. Ezek a munkák, tolmácsolá­suk erős hangulati hatást ér­tek el. és arattak sikert. A zenekar Vavrinecz András vezetéséver végig kitűnően kísért, a tánckar fegyelme­zetten, nagy kedvvel, színvo­nalasan dolgozott, a szólisták helyenként kimagasló telje­sítményt nyújtottak. — fs — Könyoimatású ritkaságok Csehszlovák képeslap­kiállítás Mintegy 300 régi és új ké­peslapot láthatnak az érdek­lődők a Csehszlovák képesla­pok 1895-től napjainkig című kiállításon, amely tegnap a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ buda­pesti kiállítótermében nyílt meg. A különlegességeket gyűj­tők prágai klubjának anyagá­ból válogatott összeállítás vé­gigkíséri a képeslapnyomta­tás és fotózás csehszlovákiai fejlődését. A lapok között akadnak kőnyomtatású rit­kaságok, litográfiák, továbbá fény-, króm- és cinknyomás­sal készült kiadványok is. Szakközép­iskolások orosz nyelvi versenye A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődési Minisztérium a szakközépis­kolások számára — a koráb­bi évekhez hasonlóan — idén is meghirdette az orszá­gos orosz nyelvi szóbeli ver­senyt. A versenyen a szakközépis­kolák harmadik és negyedik osztályos tanulói közül azok vehetnek részt, akik az orosz nyelvet heti két órában ta­nulják, és akik az országos középiskolai tanulmányi ver­senyen orosz nyelvből nem indulnak. Nem vehet részt orosz anyanyelvű szülök gyermeke és az olyan tanuló, aki egy évig vagy annál hosszabb ideig orosz nyelvte­rületen élt. Az iskolai verse­nyeket 1983. január 31-ig, a megyei és a fővárosi verse­nyeket március 5-ig rendezik meg. Az országos döntőre áp­rilis 9-én kerül sor. Az országos döntő helye­zettjeinek jutalmai; I—II— III. díj; hatnapos utazás a Szovjetunióba; a további he­lyezettek könyvjutalomban részesülnek és oklevelet kap­nak. Közeledve december 16- hoz, Kodáíly Zoltán születé­sének 100. évfordulójához, a következő napjakban — he­tekben számos olyan hang­versenyt és színházi elő­adást rendeznek a főváros­ban, amelynek programja Kodály életművéhez kapcso­lódik, alkotásait szólaltatja meg. December 9^ón, 11-én a Zeneakadémián, a Magyar ÁLlaimi Hangversenyzenekar estjén egyebek közt a Missa Brevis lesz hallható a Bu­dapesti kórus közreműködé­sével, Medveczky Ádám di­rigálásával. Almásy László zongoraestjén — 11 -én a Zeneakadémia kistermében — a Székely keserves és a Székely nóta szólal meg. Az Állami Bábszínház új koncertműsorának egy része Kodály-kompx>zícióra „épül”. Két ballada: a Kádár Kata és a Barcsai elevenedik meg árnyjátékként, valamint a Pünikösdölő című kórusmű népszokásvilágát idézik fel a bábok. A három jölenet­­sort egy-egy humoros köz­játék köti össze: a Gyer­mektáncok című zongora­darab-sorozat részleteire ké­szített etűdök. A bemutatót december 11-én tartják]. December 12-én. délután kerül sor a Zeneakadémián A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége az elmúlt huszonöt év eredményes, harmonikus városfejlesztési tevékenységéért Hild János Emlékérmet adományozott Kazincbarcikának. Ebből az alkalomból teg­nap ünnepi ülést tartott Ka­zincbarcika város Tanácsa. Az Egressy Béni Művelődési Központ színháztermében Veres Lajos, a városi ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte az ünnepi ülés résztve­zépiskolak, 17-én este p>e­­dig a miskolci, a kaposvá­ri. a debreceni, a nyíregy­házi és komlói általános és ének-zenei iskolák énekka­rainak koncertjére, amelyen a zeneszerző legmépjszerűbb kórusdarabjai kaptak helyet. A születésnapon, december 16-án, szintén a Zeneakadé­mia ad otthont annak az emlékhangversenynek. ame­lyen Köp>eczi Béla művelő­dési miniszter és Láng Ist­ván, a Magyar Zeneművé­szek Szövetségének főtitkára mond beszédet, majd a Ma­gyar Állami Hang versen yze­­kar, a Magyar Rádió és Te­levízió énekkara, valamint Gulyás Dénes, a Magyar Állami Oporaház magán­énekese közreműködésével, Ferencsik János vezényleté­vel öt Kodály-kom pozíció hangzik el: a Fölszállott a p»áva. az öregek, a Székely keserves, a Jézus és a ku­­fárok, valamiint a Psalmus Hungaricus. A Magyar zsoltár szerepjel az Erkel Színház új Kodály­­műsorátoan is, amelynek be­mutatója december 18-án lesz. A program második részében kerül sor a Szé­kelyfonó felújítására Bé­kés András rendezésében. man építésügyi es varosfej­lesztési minisztert. Srósz Ká­rolyt, a Borsod megyei Párt­­bizottság első titkárát. Ladá­nyi Józsefet, a megyei ta­nács elnökét, a tervező és építőipari vállalatok képvise­lőit. Takács István, a városi tanács elnöke szólt Kazinc­barcika életéről. Mint mon­dotta: kevés olyan városa van hazánknak, amelynek fejlődési dinamizmusa ha­sonló a barcikaihoz. A Kodály-centenárium jegyében Hangversenyek és színházi előadások a budapesti általános és kő-Hild emlékérmet kapott Kazincbarcika vöit. köztük Ábrahám Kál-Néhány szép lap, a legutóbbi kiállításról A Vasas Művészegyüttes Tánckara Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom