Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
1982. DECEMBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnoki Munkásra emlékezve Koszorúzás a megyeszékhelyen Ezekben a napokban szerte az országban megünneplik a magyar sajtó napját. A Vörös Újság nyomdokain haladó Szolnoki Munkás emléktáblájánál helyezték el koszorúikat tegnap. Szolnokon, a sajtó megyeszékhelyen dolgozó munkatársai. Az 1919. március 16-án megjelent Szolnoki Munkás szőkébb hazánkban támogatója volt a Tanácsköztársaságnak, szószólója eredményeinek, ezt a lapot forgatták Szolnokon a cukorgyárban, a vasútnál és a fatelepen dolgozó munkások. Lapunk hajdani elődjének a Szolnoki Munkásnak emléktáblája a megyeszékhelyen a Kossuth téren található. Szabad szombat, Patyolat módra Kinek hasznos a szünet? „Szombaton is kinyitnak, délig nyitva tartanak, de minek? Bevittem a bérágyneműt, hogy cseréljék ki, és ott derült ki, hogy elpocsékoltam a drága időt. Nem cserélték ki, azt mondták, utasítást kaptak vállalatuk központjától. hogy szombati napokon szüneteltessék ezt a szolgáltatást. Rosszul teszik, mert sok hozzám hasonló dolgozó nő van, aki munkanapokon késő délutánra vetődik haza. rohan a gyerekért, aztán főzés, takarítás. Szombatra marad az ilyen munka, nem tudom miért nem segít ebben a Patyolat”. t Gy. D.-né Jászberényből panaszkodik a Patyolat bérágynemű szolgáltatására. Pontosabban azért, mert szombaton, amikor a háziasszonyoknak valamivel több ideje van, szüneteltetik ezt a munkájukat könynyítő, már megszokott szolgáltatást. Érdeklődésünkre a Patyolat Vállalat jászberényi részlegénél elmondták: vállalatunknál is bevezették az idén az ötnapos munkahetet. Ezt örömmel fogadták a jászberényi részleg dolgozói is. hiszen többségük nő. családanya, jól jön a szabad szombat, akár pihenésre. vagy pedig befejezni azt, amire hét közben nem jutott idő. Év közben igazgatói utasítás szabályozta a vállalat egész területén a szombati nyitvatartási. Szombati napokon a kirendeltségeken ügyeletet tartanak, ezt a feladatot egy dolgozó látja el, az ügyeleti kötelezettség nem vonatkozik az átvevőhelyekre. A szombati ügyeletes feladata a vegytisztítás és a mosás elvállalása, a már kitisztított ruhák kiadása. Bérágynemű-cserét nem vállal, mert az munkaigényes feladat. At kell számolni a behozott ágyneműgarnitúrát, megvizsgálni minden egyes darab állapotát. Mivel Szolnokon is gyakran halljuk ezt a panaszt, tájékoztatást kértünk Öllé Csaba igazgatótól. Mi az oka a szolgáltatás szombati szüneteltetésének ? A Patyolat Vállalat Szolnokon tiszti ttat ja a bérágyneműket. a vidéki városokba hetenként kétszer szállítanak ki csereágyneműt. Az ötnapos munkahét bevezetése előtt felmérést végzett a vállalat, melv napokon van legnagyobb és legkisebb igény a cserére, és arra az eredményre jutottak, hogv szombaton a legkisebb. Ezért a szolnoki üzemben az ötnapos munkahét bevezetésekor a szombatot jelölték ki pihenőnapnak. A bérágyneműket igénybe vevők mindenütt a hét valamelyik napján adják le és veszik át a cserét, attól a naptól számított huszonegyedik napon ismét fordulnak. Minden részlegben van tartalék csereágynemű arra az esetre, ha valaki nem tudja pontosan a huszonegyedik napon visszaadni bérelt ágyneműjét Az üzem egyébként pénteken tisztítja ki azokat a cserére szánt ágyneműket, amelyekért hétfőre várják az ügyfeleket. Ha szombaton is szállítanának — Öllé Csaba igazgató megfogalmazása szerint — nagy lenne a káosz. Az üzem ugyanis a huszonegy napos ciklusra állt rá. ahhoz ragaszkodniuk kell a folyamatosság miatt. Végül is tehát a szombaton ügyeletes Patyolat üzletekben továbbra sincs a hét utolsó napján ágyneműcsere, se a megyeszékhelyen. se Jászberényben, se másutt. Nem vagyunk benne bizonyosak, hogy gondosabb szervezéssel. az ügyeleti rendszer fejlesztésével a szombati napokon se fordulna ki dolgavégezetlen senki a Szolnok megyei Patyolat Vállalat üzleteiből.. — I a. —b. j. — Fék a Fékon termelésén Mi van a (csökkenő) százalék mögött? A végéhez közeledő ’82-es év sem volt könnyebb a kisújszállási Fékon egységben, mint az eddigiek, A mutatók, amelyek a termelékenységet, az elért mennyiséget jelzik, valamivel jobban alakultak ugyan, mint például tavaly, de a nettó termelés és kapacitáskihasználás még így is 6—8 százalékkal a tervezett alatt marad. Az első félév után már bizakodni kezdtek az itt dolgozók; úgy tűnt, kedvezően alakulnak a termelési eredmények A második félévben (alig néhány hete), azonban naookig csak lassított ütemben dolgozhattak, a már szalagon lévő termékeket fejezhették be, mivel nem kaptak alapanyagot a központi szabászattól. Nem csak Kisújszálláson, más Fékon gyáregységekben is hasonló volt a helyzet, mert az év második felében a tőkés vevők csökkentették a rendelést. A belkereskedelem igénye is mérséklődött, — érthető okokból — az üzletek nem igényelték azokat a termékeket, amelyeket az alapanyag hiánya miatt csak jóval az egyezségben foglalt határidő után tudtak volna elkészíteni a Fékon üzemei. A gyáregységek közötti gyártmány átcsoportosításokkal a szervezők igyekeztek a legkisebbre csökkenteni a veszteségeket, ezzel sikerült a teljes leállást elkerülni. Ilyen és hasonló jelenségek ma szinte minden ruházati ipari üzemnél jelentkeznek. A nemrégiben tartott nemzetközi ruhaipari konferencián a konfekcióipar válságáról beszéltek az összegyűlt szakemberek, és arról, hogy ez a folyamat még korántsem érte el mélypontját. Ilyen hazai és nemzetközi körülmények között minden erő összeszedésével is nehéz az eredményeket javítani. A Fékon Ruházati Vállalat — amely jövő évtől önálló külkereskedelmi joggal rendelkezik majd — mégis ezt a célt tűzte ki. A vállalati tervek szerint 1988-ban az üzemegységek teljes termelését tőkés exportra küldik, illetve nagyobb mértékben vállalnak tőkés bérmunkákat is. Az elképzelés szerint a belkereskedelem igényét bedolgozói hálózat, illetve bérelt munka segítségével (tehát például szövetkezetek, melléküzemágak munkájával) elégítik ki. A terv nem rossz, sem a vállalat, sem a népgazdaság Szempontjából. Sikerül-e ehhez a dolgozókat is mozgósítani? Például Kisújszálláson, ahol minden igyekezet ellenére még mindig rendkívül magas a táppénzesek aránya, ahol egv év alatt a dolgozók egyharmada kicserélődött, ahol a statisztika szerint még mindig nyolcyanegy azok száma, akik teljesítménye rendszeresen 90 százalék alatt van. Vajon lesz-e kitartása, ereje a jól dolgozóknak, a vezetőknek, hogy bizonyítsák az egyre igényesebbé váló partnereknek: állják a versenyt a kisújszállásiak is. Ez a jövő 'néhány) év kulcskérdése. F. E. Január elsejétől új bér- és keresetszabályozás Január elsejével módosul a bér- és keresetszabályozás jelenlegi rendszere. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben mondotta, az eltérő gazdálkodási sajátosságok miatt a jövőben is többféle bér- és keresetszabályozási forma egyidejű alkalmazására van szükség. 1983. január 1-től két fő bérszabályozási forma szerint működhet a vállalatok és a nem mezőgazd asági szövetkezetek döntő hányada: a vállalati jövedelmezőség színvonalától függő bérszabályozás, illetve a központi bérszabályozás alapján. A két fő bérszabályozási forma mellett továbbra is érvényben maradnak a kisvállalatoknál, kisszövetkezeteknél az idén bevezetett sajátos bérszabályozási megoldások, néhány területen pedig kísérleti jellegű bér- és keresetszabályozási formákat is alkalmaznak. Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérek alakulásában is reálisan érvényesíthető, a vállalatok a jövedelmezőségük színvonalához kapcsolt bérszabályozást alkalmazzák majd. Ebben az esetben a részesedésből eredő személyes jövedelmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jövedelmezőségétől függ. A központi bérszabályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdálkodás objektív feltételei miatt — a jövedelmezőségtől függő bérszabályozás nem alkalmazható, vagy ahol működtetése ellentétes a népgazdasági érdekekkel. Ennél a szabályozási formánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez kapcsolva, azok csak a részesedés eredetű személyi jövedelmeket befolyásolják. A két bérszabályozási forma, mint az ÁBMH elnökhelyettese hangsúlyozta, lényegét tekintve azonos: mindkettő a bérszínvonal növelés nagyságát szabályozza, s meghatározza annak feltételeit. Mindkettőben elvileg a teljes bérszínvonal-növekedés után adót kell fizetnie a vállalatnak, de a szabályozás különböző jogcímek alapján elengedi a bérfejlesztés egy részének adóját. A vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban az adótól mentesített bérfejlesztés mértéke a jövedelmezőségi mutatótól függ: a jövedelmezőség színvonalának minden egy százaléknyi növekedése 0,12 százalék adómentes bérszínvonal-emelést tesz lehetővé. További adókedvezményhez jutnak a vállalatok a létszámcsökkentés esetén is, ugyanis az ebből származó bérmegtakarítás 30 százalékának erejéig adómentes bérszínvonalemelést hajthatnak végre. Itt említette meg Kónya Lajos, hogy az 1983 előtt összegyűítött bértartalékokat a vállalatok a következő évben mem használhatják fel. A központi bérszabályozásban nem a jövedelmezőségi mutató, hanem központi előírás határozza meg az adómentesség mértékét. Háromféle változatot alkalmaznak majd. Az egyik változatban csak a központilag előírt mértékű bérszínvonalemelés — 2,7 százalék — részesül adókedvezményben. A másik változat szerint a központilag engedélyezett, de alacsonyabb mértékű (2,2 százalékos) adómentes bérfejlesztési lehetőségen túl a létszámcsökkenésből eredő bérmegtakarítás 30 százalékának megfelelő bérszínvonal-emelés is mentesül az adó alól. Azok a vállalatok, szövetkezetek, melyek kedvezőtlen helyzetbe kerültek, átmenetileg választhatják a harmadik formát, vagyis a központi bérszabályozás szigorított. feltételrendszerű változatát. Ebben az esetben a szabályozás csak 1.2 százalékos adómentes bérfejlesztésre nyújt módot, a szigorú egyéb feltételek biztosítják, hogy csak a valóban rászoruló vállalatok éljenek ezzel a lehetőséggel. A bevezetendő bér- és keresetszabályozás — hangsúlyozta az elnökhelyettes — a jelenlegi rendszer korszerűsítését jelenti, megfelelő biztonsággal képes szabályozni a bérkiáramlást. Következetesebbé teszi az ösztönzést is, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához, és nem annak növekményéhez kapcsolja. Azonos érdekeltségű alapot teremt az árrendszerrel és a vállalati jövedelemszabályozással, ezáltal megszűnnek az ösztönzés korábbi torzulásai, a teljesítmény-visszatartásban való érdekeltség. Január elsejétől módosul a vállalati magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere is. A módosítás célja a vezetők anyagi ösztönzésének fokozása, valamint a vállalat jövedelmezősége szerepének növelése a vezetők ösztönzésében. Azokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség érvényesíthető, a vállalati jövedelmezőségi mutató képezi a( jövőben is a vezetői premizálás alapját. Ennek egyenletesebbé tétele érdekében. a jövőben a prémiumok alapjaként az adott év és az azt megelőző két év jövedelmezőségi mutatójának átlagát kell figyelembe venni. Változás az is, hogy a tevékenység átfogó értékelésén alapuló jutalom valamennyi központilag előírt szempontja és a jutalmazás személyi felső határa megszűnik. A jutalmak keretösszegével a felügyeleti szerv gazdálkodik a jövőben. Az intézkedés lehetővé teszi a vállalati sajátosságoknak, a vállalatok előtt álló távlati feladatok teljesítésének az eddigieknél jobb figyelembevételét, valamint lényegesen differenciáltabb anyagi elismerést biztosít a korábbiaknál. Bővítik a darugyárat Mint korábban már hírül adtuk, a Magyar Hajó és Darugyár tiszafüredi gyáregységében nagyarányú beruházás folyik. Űj üzemcsarnok épül, amely lehetővé teszi, hogy a nagyterjedelmű daru alkatrészek összeállításán dolgozó munkások — akik eddig télen—nyáron szabadban dolgoztak — fedett munkahelyen töltsék munkanapjukat. A 133x40.5 méter alapterületű. 18 méter magas építmény vasszerkezetét állítják össze jelenleg az ÉPSZER szakemberei. Képeink munkájukat örökítik meg.
