Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 8, Tíz deka párizsi Kora reggel a munkába siető emberek nagyon igye­keznek a vásárlással. A pénz­tárosok, az eladók egytől egyig megértik, hogy min­denki rohan, ezért a szoká­sosnál fürgébben dolgoznak. A minap magam is várakoz­tam a hús-hentesáru pult­nál. hogy megvegyem a reg­gelimet. Előttem egy 30—35 év körüli férfi állt. Tíz deka párizsit kért, szeletelés nél­kül. Fiatal, gondolom nemrég végzett eladó szolgálta ki készségesen. A párizsi tizen­egy deka lett, ezért udvaria­san megkérdezte: marad­hat-e egy dekával több. A vevő ráförmedt: ha én egy darabban tíz dekát kérek, az pontosan annyi legyen, meg­értette?! Az ifjú eladónő félretette a parizerdarabot, láttam rajta, megpróbálja úgy a következő vágást, hogy az pontosan tíz­­dekásra sikerüljön. Sajnos, csak nyolc deka lett, de a ve­vő így elfogadta. Hozzáte­szem: megjelenésén látszott, hogy az egy-két dekás árkü­lönbséggel sem jutna csődbe. Vajon a munkahelyén ez az ember sohasem hibázik? Elsőre sikerül neki minden? Vagy csak így tudja elérni, hogy észrevegyék, így tudja megmutatni, hogy ő Is „vala­ki”? M. P. Szolnok Nem bántuk meg... Sokan nem ismerik a szo­ciális otthonok belső életét, ezért szinte istencsapásnak veszik, ha oda kerülnek. A Kucsera házaspár otthona a mezőtúri szociális otthon, s így írtak: „Mi is végső elke­seredésünkben jöttünk ide, de nem bántuk meg, mert fiatal házaséletünkben sem voltunk boldogabbak,' mint most itt vagyunk...” Mi fűzzük hozzá: gondtalanab­bak se... A házaspár levelében igyekszik bemutatni az 19Tű­ben alakult szociális otthont, ahol százhetven idős ember­ről gondoskodnak. Férj-fele­ség természetesen együtt la­kik, a többiek négyágyas, szé­pen berendezett szobákban. Selmeczi Sándor igazgató ve­zetésével három főnővér, hu­szonkét nővér és hét takarí­tónő őrködik éjjel-nappal nyugalmuk, egészségük fe­lett. A szakácsok főztje ízle­tes, változatos, igazán nincs okuk elégedetlenségre. A gondnokságnak és dolgozói­nak köszönhető, hogy rende­zett az intézmény környéke, s minden szükségeset előte­remtenek. A gondozottak (azért ter­mészetesen van néhány kivé­tel) besétálhatnak a városba, elutazhatnak rokonokhoz, bármely nap fogadhatnak lá­togatókat. Kulturált az étte­rem, ahonnan büfé nyílik. Itt mindenféle csemegét vásárol­hatnak maguknak. A hangu­latos társalgóban televízió, rádió, újságok. Egy-két em­ber kivételével nem is kíván­kozik el onnan senki — írták olvasóink. Közművelődés Pusztamonostoron Tízezer kötetes a falu könyvtára, amelynek nemré­giben a kissé üres tanácsház adott végleges és modem ott­hont. Idén 24 ezer forintot költöttek új könyvek vásár­lására. Főfoglalkozású könyv­tárosa van a községnek. Célja a téli oivasóankétok rendezé­se, a könyvellátás. A hajdani zárdaépület az ötvenes évek végefelé alakult át művelődési otthonná. Kez­detben komfort nélküli volt, ma már teljes a komfort, szorgalmasan korszerűsítik. Ez az épület ad otthont az úttörők és a nyugdíjasok igen élénk klubéletének. Volt itt büfé is, de nem szeszmentes. Megszűnt. Nem is sajnálják. A belső tatarozás készen van, jövőre a régen nélkülözött külső tatarozás marad csak. Környezete, ősparkja, a sport­pályával és a szépen gondo­zott hősi emlékművel látvá­nyos. M. J. Pusztamonostor Kellemes órák Ezen a héten is több nyug­díjastalálkozóról kaptunk hírt. Pálinkás Istvánná, a tö­rökszentmiklósi Vasutas Szakszervezet Hámán Kató nőklubjának elnöke. Mint ír­ta, a szakmaközi bizottság vendégelte meg legutóbb őket kólával, süteménnyel. Ígére­tet kaptak arra is, hogy elő­adásaik megszervezésében, működésükben támogatást kapnak. * Fehérvári Sándor levele Szajóiból érkezett. Annyiban hasonlít az előzőhöz, hogy ugyancsak MÁV-nyugdíjasok rendezvényéről számol be. A Vasutas Szakszervezet veze­tősége műsorral, vacsorával várta nvugdíjasait. Papp La­jos, a hetvenegynéhány éves szakszervezeti bizalmi min­denkit személyesen hívott meg. Amíg a szajoli állomás helyettes vezetője beszélt, felaiánlotta segítségüket, szinte minden vendég érezte a vasút ..szagát”, lüktetését. Újra hallották a kerekek akinek — társai nevében is csattogását, a munka zaját, állítja — jólestek a figyelmes Levélírónk fogalmazott így, szavak. A köztisztaságról Több szolnoki olvasónk ér­deklődött a közelmúltban a köztisztaságról, a háztartási szemétről, annak elszállításá­ról stb. íme röviden az érvé­nyes tanácsrendelet lényege: A köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi ér­dek, ezért annak előmozdítá­sában mindenki köteles köz­reműködni. A rendszeres sze­métszállításba bekapcsolt te­rületeken lévő ingatlanokon keletkezett háztartási szemét elszállításáról a köztisztasági tevékenységet ellátó szerv gondoskodik. Háztartási sze­mét a lakásokban a rendelte­tésszerű használat során ke­letkezett hulladék (például hamu, korom, papír, rongy, konyhai hulladék). Nem mi­nősül azonban háztartási sze­métnek az épület- vagy egyes részeinek megrongálá­sából, bontásából, javításából származó nagyobb mennyi­ségű anyag, valamint a lakás­ban folytatott kisipari tevé­kenység során keletkezett hulladék. Szolnokon nagyobb mennyiségnek számít a hulla­dék. ha súlya a 10 kg-ot meg­haladja. Az egyéb — nem háztartá­si — szemét összegyűjtéséről és saját költségen való el­szállításáról az köteles gon­doskodni, akinél az keletke­zett. A rendszeres szemét­­szállításba be nem kapcsolt területen keletkezett háztar­tási szemetet pedig a tulaj­donos köteles elszállítani vagy annak ártalmatlanításá­ról (elföldelés, elégetés stb. útján) telken belül (tehát nem a nyílt utcán!) gondos­kodni. Fedhető szemétgyűjtő tar­tályok — kukaedények — beszerzéséről, pótlásáról, ja­vításáról ugyancsak a tulaj­donos köteles gondoskodni. A szemétfuvarozó jármű személyzete a szemetet el­szállítás céljából az ingatlan bejárata előtti közúton veszi át. Átvétel után a tartályokat a közterületről azonnal el kell távolítani. Többszintes lakóépületek szemétgyűjtő tartályait taná­csi engedély alapján, kettős takarófal között lehet elhe­lyezni. Szabálysértést követ el, aki a közterületre kihelyezett szeméttárolókat (kukákat) ki­borítja, a szeméttárolóban a szemetet válogatja (guberál­ja). Tettenérés esetén hely­színi bírság is kiszabható az ilyen elkövetőkre. Hozzászólás cikkeinkhez Származása: bizonytalan Mintegy kétcentis, sertés­agyarnak tűnő „alkatrészt” talált nemrégiben munkatár­sunk a szolnoki, Kossuth té­ri irodaház büféjében vásá­rolt disznósajtban. „Vigyázz! A sajt harap!” címmel meg is írta élményét (november 21-én jelent meg), azzal a bi­zonytalan kérdéssel: kell-e ilyesmi a Szolnok megyei Húsipari Vállalat sajtjá­ba?... Íme a válasz, ame­lyet Kisiván Géza igazgató­­helyettes és Kovács Imre ter­melési és technológiai osz­tályvezető írt alá: Először is: az ügyet kellő alapossággal kivizsgálták. „ ... Szolnok megyében húskészítmény-gyártással és -forgalmazással vállalatun­kon kívül még 15 regionális üzem, valamint (saját forgal­mazásra) a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat is fog­lalkozik. A 46. hét folyamán vállalatunk egyáltalán nem szállított disznósajtot sem a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat központi raktárába, sem kereskedelmi egységei­be, így a II. számú (az eset az I. sz. irodaházban történt — a szerk.) irodaházba sem. Sajnos, a disznósajt alap­anyag jellegéből adódóan — főtt sertésfej — hasonló eset előfordulásának lehetősége fennálhat, a gyártás helyétől függetlenül. A termékek gyártási technológiájában ki­emelt szerepet igyekszünk biztosítani az alapanyagok tisztaságának, amellyel — remélhetőleg — hasonló kel­lemetlenségeket a jövőben is megelőzünk.” Félreérthető! November 26-i lapunk 8. oldalán fotóriporterünk fel­vétele jelent meg rongyos plakátokról „ ... (Amit elret­tentésként Szolnokon, a Sza­badság téri buszmegállóval szemben ragasztottak ki.)” — Ez a mondat is szerepelt a képszövegben, amely két­ségkívül félreérthető. Ezért .is írta Gál Csaba, a Magyar Hirdető megyei központjának vezetője, valamint Nagy Fe­­rencné szervező, hogy a pla­kátokat két és fél hónapja ragasztották ki — kifejezet­ten jó állapotban...........Ak­kor sajnos, senki nem figyelt fel rá. Gyors pótlására lehe­tőségünk nincs, mivel me­gyénk nem kívánt részt venni az egyébként országos kam­pányban, így csak a sérült plakátok eltávolítására van lehetőségünk .. Egyben megköszönték a kissé *megkésétt észrevételt, s kifejezték reményüket, hoon a város szépítése érde­kében tett intézkedéseiket is észrevesszük. Természetesen! Bár az ügy­től teljesen független például az egy héttel korábban — e helyen — közölt felvétel. A fák védelmét (is) szolgáló, szemnek is kellemes hirdető­oszlopokra gondolunk. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Lábát törte a Jeges buszmegállóban A teli időjárásra tekintet­tel, különösen figyelemremél­tó az az ítélet, amely a Leg­felsőbb Bíróságon hangzott el. Az egyik városban az autó­busz-megállóban egy fiatal lány. amikor a jeges útbur­kolatra lépett, megcsúszott és súlyos lábtörést szenve­dett, A balesettel kapcsolat­ban 25 ezer forint kára ke­letkezett és ennek megfize­téséért a városi tanács vb városgondnoksága ellen a bírósághoz fordult. Kerese­tének helyt adtak, és a gond­nokságot elmarasztaló ítéle­tet hoztak. Ilyen előzmények után a gondnokság a városgazdálko­dási vállalat ellen az összeg visszatérítéséért indított pert. Arra hivatkozott, hogy — a vele kötött szerződés alapján — a járdák, megállók, járda­szigetek és közlekedési váró­termek tisztaságáról a válla­latnak kellett gondoskodnia. Ezt elmulasztotta, és ennek következménye lett a baleset. A vállalat arra hivatkozott, hogy feladatának eleget tett, a baleset a megállóhely el­— Pulikutyámat a mezőőr a város belterületén ok nél­kül lelőtte — panaszolta a megyei bíróságon egy gulyás — Ezért tőle és munkaadójá­tól: a városi tanácstól nyolc­ezer forint kártérítést kérek. — A kutya a város külte­rületén gazdátlanul kóborolt, tehát a mezőőrnek köteles­sége volt lelőni — védekez­tek az alperesek. — Nem kóborolt, hanem egy barátomnál hagytam pá­­roztatásra — replikázott a gulyás. — Az ő tanyájuk előtt lőtték le. holott bará­tom felesége közölte a mező­őrrel; nem kóbor kutya. A keresetet mind a megyei, mind a Legfelsőbb Bíróság elutasította. A jogerős ítélet Az egyik városi tanács ré­szére a megyei építőipari vállalat — megadott tervek alapján — 14 szövetkezeti la­kóházat épített. A tulajdono­sok beköltöztek, de rövid használat után kiderült: va­lamennyi radiátor kilyukadt. A hibás készülékeket a ta­nács kicseréltette és ezek hét­százezer forintot kitevő el­lenértékének megtérítéséért a radiátorokat üzemeltető helybeli hőszolgáltató válla­lat ellen pert indított. A ke­resettel szemben a vállalat vétlensége igazolására szak­értői véleményt nyújtott be, az eljárt bíróság Dedig szin­tén szakvéleményt szerzett be. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a hőszolgáltató vállalatot a pe­resített összeg, továbbá száz­ezer forint szakértői díj, va­lamint 63 ezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelez­te. Az ítélet indoklása szerint a kirendelt szakértő: az Épí­tésügyi Minőségi Ellenőrző Intézet az anyagvizsgálatok­ba a Vasipari Kutató Intéze­tet. a korróziós vizsgálatokba pedig a Nehézvegyipari Ku­tató Intézetet bevonta. Az összesített szakvélemény sze­rint tervezési, kivitelezési, anyaghiba nem történt, a la­hanyagolt allapota miatt történt. Az ügyben végső fo­kon ítélkező Legfelsőbb Bíró­ság a védekezést nem fogad­ta el, és a városgazdálkodási vállalatot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint hóesés vagy fagy esetén a vállalatnak szerződéses köte­lessége volt a hó eltakarítá­sát és a síkosság megszünte­tését hét órán belül elvégez­ni. A baleset előtti napon ha­vazás volt. tehát intézkednie kellett, különösen azért, mert a jeges felület eltávolítása hosszabb időt vesz igénybe. Tény, a vállalat a szóban forgó időben és területen ta­karított, de a munkanaplóból nem derült ki, hogy a meg­állónál, ahol a baleset tör­tént, ezt megfelelően végez­ték-e el. Nem vitás: a terület jeges volt és a baleset emiatt következett be. Ami a megál­ló műszaki állapotával való védekezést illeti, arra a vál­lalat csak akkor hivatkoz­hatna, ha emiatt a síkossá­got nem tudta volna meg­szüntetni. Ezt azonban nem bizonyította. indoklása szerint a vonatko­zó rendeletek értelmében, községek és városok határá­ban póráz, illetve kölönc nélkül ebek nem tarthatók. A külterületen talált állato­kat a rendőrök, pénzügy-, mező-, erdő- és vadőrök min­den melléktekintet nélkül kötelesek lelőni. A bizonyí­tékok alapján nem vitás, hogy a kutyát külterületen lőtték le. A mezőőr tehát kö­telességét teljesítette. A gu­lyás a kutyáját lakásától több száz méterre, a várös határában felügyelet nélkül hagyta kóborolni, és így ma­ga idézte elő azt a helyzetet, hogy lelőtték. Ezért a bekö­vetkezett kárt viselni tarto­zik. kók is a radiátort rendelte­tésszerűen használták. Az acéllemez fűtőtestek kilyuka­­dását az okozta, hogy a hő­­szolgáltató vállalat a szoká­sos üzemeltetési módtól elté­rően. az ivóvízhálózatba in­dokolatlan mértékű vízután­pótlással — nagy mennyiségű oxigént juttatott, ami korró­ziót okozott. A továbbiakban az ítélet rámutatott arra, hogy a hő­­szolgáltató vállalat az üze­meltetésre és a karbantartás­ra — megfelelő ellenértékért — szerződést kötött. Tekint­ve, hogy a hibákat nem ja­vította ki, indokolt volt, hogy a városi tanács a cserét elvé­geztesse. mert a rossz készü­lékek miatt elmaradt fűtés­nek egészségkárosító hatása is lehetett, vagy más súlyos károk is bekövetkezhettek volna. A vállalatnak, a hely­telen üzemeltetéssel történt jogellenes magatartása miatt, kártérítési felelőssége fenn­áll. A kárt sem a lakástulaj­donosoknak. sem a lakásszö­vetkezetnek nem térítette meg, holott a jogszabály er­re kötelezte, ezért a radiáto­rok kicserélésével kapcsola­tos költségeket visszafizetni tartozik. H- E. A szoboszlóiakat várták „Nem győzzük!” címmel közöltük november 24-én egy szolnoki olvasónk észrevéte­lét, aki szóvá tette: szeptem­ber végén ásták fci az Ács ut­cában gázvezetéknek az ár­kot, amely november 18-án még betemetetlen volt A dol­got azért sem értik az ott la­kók, mert a TIGÁZ-nál azt mondták: a vezetéket lefek­tették, tőlük be lehetett vol­na 'edni az árkot. Tőlük igen, de a vállalat hujdúszoboszlói központjától nem! A TIGÁZ valóban le­fektette a gázvezetéket, de különböző biztonsági ellenőr­zés miatt meg kellett várni a szoboszlóiakat. — Mindezt egy leendő tulajdonos mond­ta el, s azt is, hogy őket — az építkezőket — is akadá­lyozta az árok. A csempét, egyéb anyagot például talics­kával hurcolászták. A jogosan kifogásolt göd­röt egyébként november 18— 19-én — a többször sürgetett ellenőrzés megtörténte után — betemették. Kilyukadtak a radiátorok fl kóbor kutyákat lelövik, ugye?

Next

/
Oldalképek
Tartalom