Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 8. Ülést tartott a Mongol NFP KB 0 Szovjetunió választ ad minden washingtoni kihívásra (Folytatás az 1. oldalról) szándékait, valójában új ra­kétáinak Európába telepíté­sére törekszik. Az amerikai kormányzat nem tudja megijeszteni a Szovjetuniót a „szuperbiz­tos” MX hadászati rakéták létrehozásával, valamint a Pershing—2. rakéták és a robotrepülőgépek Nyugat- Európába telepítésével. Ha a Fehér Ház jelenlegi vezetése a józan ész ellenére és a né­pek békeakaratát figyelmen kívül hagyva kihívást intéz hozzánk, és megkezd; az MX rakéták telepítését, akkor a Szovjetunió válaszul e lépés­re ugyanilyen osztályú, és műszaki jellemzőit tekintve az MX mögött semmiben el nem maradó, új interkonti­nentális ballisztikus rakétát telepit. A Szovjetunió — ha szükség van rá — hatéko­nyan és idejében válaszolni tud Washington más fenye­getéseire is — hangsúlyozta Dmitrij Usztyinov. Mi azonban ellene vagyunk a katonai versengésnek. Ezért felszólítjuk az Egye­sült Államokat: mondjon le a nukleáris fegyverkezés fo­kozására irányuló terveiről, és ne sértse meg a kialakult erőegyensúlyt — hangsúlyoz­ta Usztyinov. Usztyinov marsall emlé­keztetett arra, hogy a jelen­legi amerikai vezetés meg­kérdőjelezte az előző ameri­kai kormányzatok által elis­mert, s a SALT—II szerző­dés által gondosan szabályo­zott szovjet—amerikai hadá­szati egyensúlyt. Emögött Washingtonnak az a szándé­ka húzódik meg, hogy meg­bontsa ezt az egyensúlyt. Usztyinov marsall felhívta a figyelmet: a közvélemény félrevezetését szolgálja min­den olyan érv, amely csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok földi telepítésű kö­zepes hatótávolságú rakétáit veszi figyelembe. Mivel az Egyesült Államok az utóbbi két évtizedben különböző okok miatt nem rendelkezett Nyugat-Európában ebbe az osztályba tartozó fegyverek­kel, Washington gondolat­menete szerint a Szovjetunió­nak is fel kellene számolnia saját rakétáit. Ugyanakkor érintetlenek maradnának az előretolt állomásoztatású amerikai fegyverrendszerek. Az Egyesült Államok ezt ne­vezi „nulla-megoldásnak”. „Mongólia — szoros szövet­ségben a Szovjetunióval és a baráti szocialista országokká] — következetesen törekszik a békére és az ázsiai térség biztonságának megszilárdítá­sára” — hangoztatta a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának teg­napi ülésén elhangzott be­szédében Jumzsagijn Ceden­­bal, az MNFp KB első titká­ra. a Nagy Népi Hurál Elnök­ségének elnöke. A tanácsko­zás napirendjén Mongólia kül- és belpolitikájának ala­kulása, az ötéves terv fel­adatainak megvalósítása, az 1983-as népgazdasági terv, valamint a jövő évi költség­­vetés megvitatása szerepelt. A KB-ülés résztvevői meg­hallgatták és megvitatták Zsambin Batmönh miniszter­­elnök beszámolóját a nép­gazdaság idei teljesítményé­ről, a jövő évi tervfeladatok­ról, és jóváhagyták az ország jövő évi költségvetését. Tömeggyilkos merényletet követtek el egy észak-írországi táncklubban. Ballykellyben a robbanás után 16 halottat és 66 sebesültet emeltek ki a romok alól. A képen: a rombadőlt táncklub (Telefotó — KS) Amerikai reagálás Usztyinov marsall figyelmeztetésére BÉCS A magyar—osztrák általá­nos vegyesbizottság hétfőn és tegnap Bécsben tartotta 9. ülésszakát. A magyar kül­döttséget Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, az osztrák delegációt pedig dr. Friedrich Bauer nagykövet, a szövetségi külügyminiszté­rium politikai szekciójának főnöke vezette. MOSZKVA Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap Petrozavodszkba, a karéliai ASZSZK fővárosába érkezett. KOPPENHÁGA A koppenhágai parlament (folketing) tegnap határoza­tot fogadott el arról, hogy Dánia egyelőre befagyasztja az új amerikai közép-hatótá­volságú rakéták telepítési programjának finanszírozá­sát. MADRID „Spanyolország nem támo­gatja a NATO-tagországok rakétatelepítési programját, ezért Brüsszelben a külügy­miniszteri tanácsülésen nem írja alá az ezzel foglalkozó okmányt” — hangsúlyozta Felipe González. A spanyol kormányfő a szocialista ka­binet első, hat órán át tartó ülése után találkozott a saj­tó képviselőivel és ismertet­te a kormány első külpolikai döntéseit. PEKING Befejezte pekingi látogatá­sát az Arab Liga küldöttsé­ge. Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök és Hu Jao-pang, a KKP KB főtitkára a meg­beszélésen közölte: Kína tá­mogatja a szeptemberi fezi arab csúcstalálkozón kidolgo­zott nyolcpontos közel-keleti rendezési tervet. Kedden, magyar idő sze­rint a késő esti órákban szavaz az amerikai képvi­selőház az 1983. évi katonai költségvetés megajánlást törvényjavaslatáiról. és en­nék keretében az MX raké­tarendszer fejlesztéséhez jövőre szükséges egymilliárd dollár sorsáról. * * * Néhány órával a képvise­lőházi szavazás előtt, amely az MX-rendszer Vjövő évi költségvetésének sorsáról dönt, a Fehér Ház szüksé­gesnek tartotta, hogy nyilat­kozatban tiltakozzék Usztyi­nov szovjet honvédelmi mi­niszter hétfői figyelmezteté­se ellen, amely szerint a Szovjetunió is kénytelen lesz megépíteni a maga „MX”-ét, ha Washington nem mond le erről az új, költséges és felesleges fegyverkezési ter­véről. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője tegnap déli sajtótájékoztatóján kijelen­tette. hogy a Fehér Ház „az amerikai politikai fo­lyamat befolyásolását célzó nyilatkozatnak” fogja fel a szovjet figyelmeztetést. A nyilatkozatban Speakes egy merőben új és teljesen nyilvánvalóan a legutóbbi órákban kidolgozott magya­rázattal állt elő. Eszerint az MX-rakéták telepítéséről szóló döntésben Reagant az a tény vezette, hogy a Szov­jetunió már megkezdte a kí­sérletezést „az interkonti­nentális ballisztikus raké­ták egy új nemzedékével”. Eddig a Fehér Ház sosem hivatkozott arra. hogy en­nek a meg nem nevezett ra­kétatípusnak valamiféle kö­ze lett volna az amerikai döntésekhez. Madrid Brit felszólalás Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó tegnapi ülésén csak Anthony Williams nagykövet, a brit küldöttség vezetője kért szót. Felszólalásában azt az ismert nyugati álláspontot hangoz­tatta. hogy „az enyhülés válságát a szocialista orszá­gok idézték elő azzal, hogy nem tartották be a helsinki dokumentum ajánlásait”. Felszólította a Varsói Szer­ződés tagállamait hogy „kor­rigálják hibáikat”. Annak ellenére, hogy a záródokumentumon dolgozó szerkesztő csoport munkája felélénkült, megfigyelők ke­vés reményt látnak arra, hogy a madridi találkozó még az idén eredményesen befejezze munkáját. Sajtókö­rökben egyre többet beszél­nek egy téli szünet beiktatá­sának valószínűségéről. A konferencia ma a kül­döttségvezetők nem hivatalos ülésével folytatja munkáját. Bz Eli nem hagy fel akcióival Az ETA nevű baszk ter­rorista szervezet katonai szárnya nem hagy fel fegy­veres akcióival azután sem, .hogy a szocialisták vették át Spanyolország irányítását. A szélsőbaloldali ETA katonai szárnya tegnapi nyilatkoza­tában leszögezte, hogy a Gon­­zalez-kabinet programját nem fogadja el, mert „az nem viszi előbbre a baszk nép ügyét”. A bilbaói baszk nyelvű la­pokban napvilágot látott nyi­latkozat szerint az ETA nem tesz semmiféle engedményt az új kormánynak, mert ez­zel elárulná a baszk népet — hangoztatja a nyilatkozat. Shultz látogatása az NSZK-ban Hangsúlykülönbségek az álláspontban Az alapvető nézetazo­nosság mellett érezhető hangsúlykülönbségek is ta­pasz, taiLhatókak voltak az amerikai és a nyugatnémet álláspontban George Shultz amerikai külügyminiszter bonni látogatásának első napján. A tegnapi, közös bonni sajtóértekezleten mind Shultz, mind Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter azt mondotta, hogy kizárólag a Szovjet­unió magatartásától függ: sikerül-e előrelépést' érni el a fegyverzetellenőrzési és korlátozási tárgyalásokon. Shultz elégedetten nyilat­kozott Genscherrel megtar­tott tárgyalásairól. Közölte: megvitatták a kelet—nyu­gati viszony egész témakö­rét és megerősítették, hogy kitartanak a NATO 1979-es kettős határozata mellett. Kiemelten foglalkoztak annak a közös nyugati stra­tégiának a kidolgozásával, amelynek célja a tőkés or­szágok elképzeléseinek összehangolása a kelet— nyugati kereskedelem jö­vőjét illetően. Genscher szerint minél gyorsabban meg kell kezdeni a kelet— nyugati kereskedelmi kap­csolatok átfogó „elemzé­sét”. Bonni megfigyelők ebből azt a következtetést vonták le, hogy ezen a téren vál­tozatlanul ellentétek van­nak a két ország között, s a szocialista országokkal folytatandó gazdasági együtt­működésben sokkal inkább érdekelt NSZK szemmel láthatólag időnyerésre tö­rekszik. Shultz külügyminisztert tegnap. fogadta Karl Cars­tens államfő, majd Helmut Kohl kancellár. Mitterrand—Kohl találkozó Erancois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök tegnap az Elysée-palotában reggelin látta vendégül Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, aki a nyugat-európai keresztény­­demokrata és konzervatív pártokat tömörítő „Európai Néppárt” Párizsban folyó kongresszusán vesz részt. A francia elnök és a bonni kancellár néhány nap lefor­gása alatt már másodízben találkozott, hiszen mindket­ten részt vettek a múlt hét végén Koppenhágában tar­tott közös piaci csúcsértekez­leten. Az Elysée-palotában lezajlott tegnapi „munkareg­geli” után Michel Vauzelle, az elnöki hivatal szóvivője közölte, hogy Mitterrand el­nök és Kohl kancellár „kife­jezésre juttatták nagyon vilá­gos együttműködési akaratu­kat”. A szóvivő szerint az elnök és a kancellár „megle­petéssel olvasta az újságok­ban azt, hogy nézeteltérések vannak közöttük”. Lengyel kormányszóvivő a szükségállapot felfüggesztéséről A szükségállapot felfüg­gesztéséve] kapcsolatos in­tézkedések kidolgozása még tart — közölte szokásos teg­napi sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Mint elmondotta, a megfelelő lépések kialakí­tásában részt vesznek a szejm egyes bizottsága] is. A tervezett intézkedéseket az Államtanács terjeszti majd — a kormány javaslatára — a szejm elé. A végső dönté­seket a parlament hozza meg. de hogy ezek konkrétan mik lesznek, és hogy a dön­téshozatalra pontosan mikor kerül sor, arról még korai lenne beszélni — mondotta a szóvivő. Figyelemre méltó, hogy Urban a külföldi újságírók kérdéseire adott rövid vála­szaiban mindvégig a szükség­­állapot felfüggesztése kifeje­zést használta, tehát nem a rendkívüli intézkedések meg­szüntetéséről beszélt. A kormányszóvivő elmon­dotta, hogy a Hazafias Nem­zeti Űjjászületési Mozgalom (PRON), a vajdasági taná_­­csok, illetve néhány esetben újonnan bejegyzett vállalati szakszervezetek kérésére fo­kozatosan szabadon engedik az internáltak jelentős ré­szét. Ami a szükségállapot to­vább] sorsát puhatoló, ismé­telt kérdéseket illeti, Urban semmilyen részletbe nem bo­csátkozott. A többi között kijelentette, hogy pillanat­nyilag nincs mondanivalója^ azzal kapcsolatban sem. mi az érdemi különbség a szük­ségállapot megszüntetése, il­letve felfüggesztése között. Az ország politikai helyze­téről a szóvivő rámutatott, hogy a földalatti, úgyneve­zett belső ellenzék tevékeny­sége jelentősen csökken, és hogy a stabilizálódást egye­bek között az internáltak fo­kozatos szabadon bocsájtása is bizonyítja. Ürkomplexum Megkezdődtek a leszállás előkészületei Befejezéséhez közeledik a Szaljut—7—Szojuz T—7 űr­­komolexum két lakójának útja — Anatolij Berezovoj és Vatentyin Lebegyev meg­kezdte a Földre szállás elő­készületeit. A két kozmonauta tegnap már 208. napját töltötte a vi­lágűrben. A még hátralévő tudományos kísérletek mel­lett napi programjukban egy­re nagyobb szerepet kapnak a különleges tornagyakorla­­tok, amelyekkel a súlytalan­sághoz hozzászokott szerve­zetüket felkészítik a vissza­térésre, az újból jelentkező földi nehézségi erő könnyebb elviselésére. A következő napokban Be­rezovoj és Lebegyev fokoza­tosan automatikus üzemmód­ra állítja át az űrállomást. Konzerválják a Szaljut—7 tudományos berendezéseit, a hazahozandó műszereket át­szállítják a Szojuz T—7 fe­délzetére, és ellenőrzik az űrhajó visszatérő egységén levő fedélzeti rendszerek mű­ködőképességét. Ma — ugyancsak a Földre szállás előkészületeinek részeként — ismét módosítják az űrkomp­lexum pályáját Egy új kanadai kri­mit mu tatnaki be a napokban a mozik. Az elnök elrablása című filmben egy hírhedt dél­amerikai terrorista, Roberto túszul ejti a hivatalos! láto­gatásra Kanadába érkező amerikai elnököt. Egy kri­mi fordulatait nem illik előre elmesélni, de annyi azért elárulható, hogy a filmbéli Roberto a valóság­ban algihanem kudarcot vallana az elnökrablás trükikjével. Ronald Reagan, az Egye­sült Államok elnöke most vasárnap fejezte be latin­amerikai körútját. Az út — biztonsági szempontból — simán zajlott; erről a biz­tonsági szolgálatok embe­reinek valóságos hadserege — számuk több tízezerre rúgott! — gondoskodott. A körút előkészítése jóval Az elnök elrablása? az indulás előtt megkezdő­dött. Előbb 20—30 biztonsá­gi szakember járta végig a tervezett útvnoalat. ők dol­gozták ki a látogatás tech­nikai lebonyolításának rész­leteit. Ezután jóval népe­sebb gárda utazott az úti­tervben szereplő latin-ame­rikai városokba. Reagan ér­kezése előtt néhány nappal már senki illetéktelen nem léphetett azokba a középü­letekbe, szállodákba, ahova az amerikai elnököt várták. A látogatás biztosításának egyik legfontosabb eleme az volt. hogy Reagan gyakor­latilag egyetlen lépést sem tett gyalog nyílt területen. Az elnöki különgép lezárt katonai repülőterekre érke­zett. innen helikopter szál­lította Reagant a fogadások színhelyeire. A helikopter­ből páncélozott személyautó­ba szállt át az elnök, még akikor is, ha csak 20 méter­nyi távolságot kellett meg­tenni a helikopter leszálló­­helyétől a felkeresett épület bejáratáig. (A két páncélo­zott elnöki autó természe­tesen az Egyesült Államok­ból érkezett.) Az egész út során egyetlen szabadtéri program volt: a kolumbiai fővárosban Reagan megko­szorúzta Simon Bolivár szobrát. Itt sem kerülhetett senki az elnök közelébe — több ezer rendőr, titkosügy­nök vont élő gyűrűt a tér körül. A szuperbiztosítás szüksé­gességét) senki nem vitatta, de az amerikai biztonsági szolgálat rámenőssége ala­posan megviselte a vendég­látók idegeit. Kolumbiában a sajtó arról cikkezett, hogy ha Reagan nem csak öt órát töltött volna Bogotában, va­lószínűleg kiürítették volna a fővárost... Costa Ricában 20 parlamenti képviselő nem ment el az amerikai elnök tiszteletére adott fo­gadásra — tiltakozásul amiatt, hogy már napok óta egyetlen lépést sem tehettek az amerikaiak ellenőrzése nélkül. Hondurasban ember­életet követelt a biztosítás. San Pedro De Sulában egy gépkocsi tévedt a lezárt te­rületre. A biztonsági embe­rek azonnal tüzet nyitottak: az autó vezetője meghalt, a két utas pedig megsebesült. Gőzön István

Next

/
Oldalképek
Tartalom