Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
1982. DECEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Sertéstelepet épít a kuncsorbai Búzakalász Tsz. Az évi 6500 hízó kibocsátására tervezett szaktelep várhatóan a jövő év közepére készül el Ülésezett az országgyűlés kulturális bizottsága — Ha minden területen, — így az oktatási, kulturális, művelődési szférában is — hatékonyabban gazdálkodunk, akkor segíthetjük népgazdaságunk fejlődését, ezáltal életszínvonalunk védelmét — mondotta egyebek között Óvári Miklós, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke a testület tegnap, a parlamentben tartott ülésén. A képviselők tanácskozásukon a művelődési ágazat, valamink annak intézményei jövő évi költségvetési tervéről tárgyaltak. Óvári Miklós bevezetőjében vázolta, milyen kül- és belgazdasági körülmények között vizsgálandók népköztársaságunk 1983-as tervének, költségvetésének jellemző adatai; majd Korcsog András. művelődési minisztériumi államtitkár szólt arról: tulajdonképpen milyen irányelvek nyomán alakultak ki a tervszámok. Elmondotta; a költségvetési előirányzat inkább gazdasági helyzetünket tükrözi, mint a kulturális terület valamennyi és teljes igényét. Mindebből az következik, hogy az e területre fordítható anyagiakkal az eddiginél is megfontoltabban kell gazdálkodni. Kiemelt cél, hogy a költségvetési intézmények jövőre is megfeleljenek feladataiknak, az adott — általában az ideinél nem nagyobb — anyagi keretek között. Sokaknak ez bizony gond — mondotta az államtitkár — hiszen a kulturális területen dolgozók általában az extenzív fejlesztéshez „szoktak hozzá”. Művelődéspolitikai céljaink változatlansága mellett jövőre is az alapellátást nyújtó intézmények megfelelő fejlesztése, az intézményhálózat működésének biztosítása a lényeges feladat. A költségvetés elsősorban az oktatási intézményhálózatának, körülményeinek fejlesztését teszi lehetővé. Erre annál is inkább szükség van, mert a jövő tanévben tovább növekszik az általános iskolai tanulók száma, csakúgy, mint az óvodásoké, vagy á középiskolásoké. Jelentős lesz az általános iskolai tanterembővítés. ám éppen a megnövekedett korosztályok miatt csak kis mértékben csökken a váltakozó tanítás mértéke. Tovább nő az óvodai helyek száma, s ez a tény, illetve az óvodáskorúak számának csökkenése, lehetővé teszi, hogy mind több apróságot helyezzenek el a megfelelő gyermekintézménybe. A beruházások közül elsősorban a már folyamatban lévőkre jut pénz a költségvetésből, így például a Budavári Palota helyreállítására, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, illetve az Operaház rekonstrukciójára. A vitában elsőként szó esett a művelődési területeken dolgozók felelősségéről a tanügyi reform végrehajtásáról.. A belső tartalékokról például a tankönyvek racionálisabb kialakításáról és alkalmazásáról, a társadalom szerepéről arról, hogy eí kell fogadnunk, hogy a kultúra áru is, hogy az arra fordított dotáció nem nő. Ám midőn több hozzájárulást kívánunk társadalmunktól, nem szabad kitennünk magunkat annak a veszélynek, hogy pénzünkért igénytelen, művelődéspolitikai céljainknak. kivívott eredményeinknek nem megfelelő művészi produktumot kapjunk. Korcsog András összefoglalója után a tanácskozás Óvári Miklós zárszavával ért véget. Szőlöoltvány Jánoshidáról Több mint húsz éve foglalkozik a jánoshidai Vörös Hajnal Termelőszövetkezet a szőlő alapanyagának előállításával. A kertészeti ágazat dolgozóinak egész évben munkát ad a szőlő gvökereztetése és az oltványkészítés. A korábbi években OMÉK- díiat is kaptak a jánoshidai szőlészek, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezután törzsgazdaságnak: jelölte ki a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetet. A saját telepítésű oltványhoz mindössze 20 hektáron termelnek vadalanyt, a kész alapanyagot a Szovjetunióba és Csehszlovákiába szállítják. Belföldön az ország különböző pontjaira jut el a szőlőalapanyag, az áfészeken és a KERTFORG Vállalaton keresztül. Ebben az évben a termelőszövetkezetben 750 ezer, főleg borszőlőoltványt állítottak elő. Munkaegységtől az építési köles önig A kevi gazdák három évtizede Aktíva a községi pártmunkáról Tegnap délelőtt a megyei párt-végrehajtóbizottság aktívaértekezletet rendezett Szolnokon, a megyei pártbizottság épületében a községi pártmunka fejlesztéséről. Az aktíván jelen voltak a városi-járási pártbizottságok első titkárai, a községi pártbizottságok és pártvezetőségek. valamint a községi feladatokat is ellátó. pártalapszervezetek titkárai. A résztvevőket Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője üdvözölte. Vitaindítót Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára tartott. A vitában felszólalt Kovács Péter, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának alosztályvezetője. Tanácsadó testületi ülés az MHSZ-nél Tegnap délelőtt megtartotta ez évi utolsó ülését a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége titkárának tanácsadó testületé. Értékelték az MHSZ megyei szervei és szervezetei ez évi munkáját, megvitatták az 1983. évi feladatokat. Jelentést hallgattak meg a szövetségben folyó agitációs és propagandamunkáról. Az egyéb kérdések között szerepelt az MHSZ és a KISZ közösen indított Nekem szülőhazám vetélkedő szervezése és lebonyolítása. A vetélkedők helyi döntőihez a forgatókönyveket rész: ben már megkapták a KISZ- szervezetek, részben ezután vehetik át. Az elődöntők március 30-ig zajlanak le. A megyei döntőt április 17- én rendezik, majd Szolnok lesz az egyik országos elődöntő színhelye, május 7-én, ahol Szolnok, Pest, Nógrád, Heves és Borsod megye legjobbjai mérik össze tudásukat. A budapesti országos döntőre szeptemberben kerül sor. Ülést tartott a SZOT Elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen áttekintette az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatait. az 1983. évi terv főbb jellemzőit és a szakszervezetek feladatait. Az elnökség úgy döntött, hogy a téma megtárgyalására 1982. december lore összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye Az egyes motorbenzinfajták fogyasztói ára 1982. december 4-től literenként egységesen 3.20 forinttal — átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Ennek megfelelően az új fogyasztói árak: a 86-os oktánszámú normálbenziné 18,50, a 92-es oktánszámú szuperbenziné 20,—. a 98-as oktánszámú extra benziné 21,50 forint literenként. „Hetven új géppel segítette a pánt és a kormány a szövetkezés útjára lépő túrkevei dolgozó parasztokat” — adta hírül egy tudósítás cíjme a három évitizeddel ezelőtt megjelent napilapban. Ünnep volt a nagykun városban a gépek érkezése. Erdei Ferenc, az akkori földművelésügyi miniszter A szövetkezet egyik alapítójának. Ónodi Lajosnak a szavai szerint a harminc évvel ezelőtt szövetkezők képzelőerejét valóban meghaladta volna a most 17 ezer 600 hektáron folytatott nagyüzemi gazdálkodás mlegálimodása. — Akkor léptem be a Vörös Csillagba, amikor Túrkeve az ország első termelőszövetkezeti városa lett. Csak a két kezem munkáját tudtam felajánlani. saját föld meg jószág híján. Sokan voltunk így, és maga a téesz se volt akkor még sokkal gazdagabb. A központi iroda folyosóján, a szövetkezet fejlődését bemutató tablók egyikén ott látható a gépeket, a felszereléseket, a berendezéseket nyilvántartó 1949. évi leltárívünk. Rajta nyolcvanhárom tétel., morzsolok. betonvályúk,, vajköpülők. Együttes értékük 62 ezer forint volt. Most úgy tudom, meghaladta a félmilliárdot a gazdaság közös vagyona. Százmilliónál többe került az 1040 férőhelyes tehenészeti telep, hárommillió forintos John Deer traktorokat vásároltunk, és egy sereg más, egyenként több milliót érő gép dolgozik a határiban. A múlté már a hajnaltól késő estig tatró munka a földeken. Alig van szükség a szövetkezetben gyalogmunkásokra. és a kertészeknek is másként megy manapság a soruk, mint annak idején Ónodi Lajosékmak. — Emlékszem, a megalakulást követő éveikben bizony nap-nap után ugyanaz volt a dűlő menti akácok Az idősebb szövetkezeti gazdák emlékeznek még a téesz első kitüntetésére. A sikeres gazdálkodásért járó akkori legmagasabb elismerést. az „Ország első termelőszövetkezete” címet kapta 1950-ben a Vörös Csillag. Rászolgáltak a kevi gazdák, hiszen az országban legtöbbet. holdanként 12 mázsa búzát, 47 mázsa cukorrépát és 13 mázsa árpát termeltek azokban az években. A fiatalabb korosztályt képviselő téeszbeliek már megmosolyogják ezeket a termésátlagokat. — Kevés híján hektáronként öt tonnát, a megyei átagot meghaladó mennyiséget takarítottunk be a nyáron búzából, 4300 hektár átlagában — hallottam Kristóf Páltól, a kettes kerület vezetőjétől. — Szövetkezetünkben rekordnak számít az idei 46 tonnás cukorrépatermés. A kedvező őszi időjárás révén a jövő évi termelésünket is sikerült jól megalapoznunk. Idejében, jó minőségben elvetettük az őszieket. A búzát például 700 hektárral nagyobb területen. mint amennyiről az idén arattunk. Megtudtam a kerületvezetőtől. hogy a területileg a megye második legnagyobb gazdaságának számító téeszben mind kevésbé teheti bizonvtalanná a termelést az időjárás. Egyre inkább más tényezők ma már a sikeres gazdálkodás meghatározói. — Vissza kell adni a földnek. amit kivesznek belőle a nagy terméshozamok. Jelentős szemléletváltozás történt az utóbbi években a tápanyag-gazdáik odásunktartott beszédet a ,kormos traktorok átvételére egybegyűlt kevieknek. Biztató szavait is idézte a korabeli újságcikk: „Az alkotó ember a szocialista társadalom szervezett erejével minden akadályt le tud győzni, és az élet soha nem képzelt gazdagságát tudja megteremteni.” alatt elköltött ebéd: kenyér szalonnával. Az jelentett változatosságot, ha szalonnát ettünk kenyérrel. Most a tagok legnagyobb része főtt ételt kap minden délben. Tizenhárom munkahelyre hordják szét az ebédet az üzemi konyhákról. Volt Ónodi Lajos, amíg erővel bírta, fogatos, gépkocsirakodó. sertésgondozó. Soha nem kereste a munka könnyebb végét. — Amolyan karbantartó mindenes vagyok most a tehenészeti telepen. Már csak az istállók környékének rendiben tartását, a megrongálódott karámok kijavítását tudom elvégezni, de ezekért a munkáikért is megbecsülnek. Tagja vagyok az ellenőrző bizottságnak meg az üzemi pártvezetőségnek is. Végigvezetett az öregedő gazda nemrégen épített összkomfortos, családi házban. Nemcsak azért, hogy lássuk, mire vitte, hanem, hogy köziben elmondhassa: idősebb korukra sincsenek magukra hagyva a munkában megfáradt, vagy megrokkant téesztagok. — Belvizes lett a házunk, muszáj volt újat építeni. Hiányzott hozzá a tizenötezer forint, de segített a szövetkezet. Kamatmentesen aditak kölcsönt, tíz évi törlesztésire. A sóder- meg a tégláhordáshoz kedvezményesen kaptam szállító járművet! |Ezzel is legalább húszezer forintot megspóroltam. Alig várom a következő közgyűlést, hogy ott az egész tagság előtt megköszönjem a vezetőségnek a segítséget. ban. Az 1972. évi munkalapok szerint még csak 115 kikilogramm műtrágyát szórtunk ki egy hektárra, az idén pedig már 133 kilogrammot. A legkorszerűbb eszközök, a 120 millió forint értékű munka- és erőgépek biztosítják a kifogástalan agrotechnikai tevékenységet, a gyors és veszteségmentes betakarítást. Azt hiszem, nem sok gazdaság dicsekedhet azzal, amivel a túrkevei téesz; a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók több mint 60 százaléka betanított és szakmunkás. A tevékenységüket hatvan, egyetemi és főiskolai végzettségű, szakember irányítja, akiknek a fele fiatal. Az utóbbi korosztályhoz tartozik Kristóf Pál is. — Nyolcán kerültünk ide Túrkevére 1974-ben Debrecenből, a DATE két végzős évfolyamáról. Heten ma is itt dolgozunk. Négyünknek és a családjainknak már saját lakása van. egyikünk most épít. és ketten élnek még szolgálati lakásban. Hogy mi tartott itt bennünket? Azt hiszem, maga a munka. Ebben a téeszben a fiatal szakembereknek, époen a gazdálkodás dinamikus fejlődése révén, mindig tudnak olyan feladatot adni. amivel bizonyíthatnak. Nem kevés az anyagi segítség sem, amit az otthon megteremtéséhez kapnak a szakemberek. Aki tíz évre elkötelezi magát a szövetkezethez. hatvanezer forintot kap saját lakásának az építéséhez vagy vásárlásához, amit nem kell visszatérítenie. Az idén nyolc szakemberünk vette igénybe ezt a támogatást. Egy évtized alatt 175 millióról íélmilliárdra nőtt a Vörös Csillag Tsz termelésének értéke. Ahogy gyarapodott a szövetkezet, úgy nőtt a szorgos munkájukkal a közöst gazdagítok jövedelme is. Az 1972. évi. munkaegységgel kombinált, bérhez képest megkétszereződött, az idén 4300 forintra nőtt a tagok havi átlagjövedelme. Kazinci Ferenc kisárutermelési ágazatvezető szerint azonban korántsem csak ez jelenti a kevi téesztagoknak a biztosabb, kényelmesebb megélhetést. — Tagságunk nyolcvan százaléka tart odahaza jószágot. A legtöbben sertést hizlalnak, de sokan nevelnek juhot vagy baromfit, jelentős a háztáji tehenek száma is. Évente 22 ezer hízót. 1500 süldőt, 150 vágómarhát és mintegy ezer pecsenyebárányt értékesítenek tagjaink a termelőszövetkezet révén. Az idén alakult a téesz szervezésében egy baromf i társulás. Tizennégy tagja 10 ezer libát és 80 ezer csirkét nevel fel ebben az évben. Értelmesen élni is megtanultak Kazinci Ferenc biztatott, hogy nézzünk meg egy háztáji gazdaságot, például a Balogh Zsiigmondét, a téesz juhászáét. A háziasszony nem várt vendéget, szabadkozott az öltözéke miatt, de hát kisestélyiben nem lehet moslékot kavarni. — Má>r csak az öt anyakocának készül így, vödörben az ennivaló — sorolta Baloghné. — Mind az öt ólban van önitató, önetető. Most hetvenhat malacunk van, a leadás előtt álló, mázsán felüli súlyútól a két-, háromhetesig mindenfonma. Évről évre ennyit szoktunk hizlalni. A juhászként dolgozó férjemnek meg a gépszerelő fiamnak a téesztől járó két háztáji földön kukoricát termelünk így aztán a takarmányozás is olcsóbb. Tulajdonképpen háztartásbeliként is van jó keresetem, .mert havonta 3000 forint hasznuk van a jószágokon. A háztájiban gazdálkodó téesztagok — saját maguk élelmezésén, a városban levő üzletek tej- és húsellátásának javításain, és a téesz forgalmának növelésén túl — havonta átlagosan 800— 1000 forinttal növelik a családi kasszák bevételét. A szövetkezet elnökével. Szegő Lászlóval beszélgetve a tagok másfajta gyarapodása, gazdagodása is szóba került. — A három évtized alatt megsokszorozódott termelési mutatókkal illusztrált gazdasági fejlődéshez hasonló fontosságúnak tartom az emberekben végbe ment változást. 'Tagságunk felnőtt az Lparszerű mezőgazdasági termeléshez. Szakmailag és politikailag művelt gazdákká lettek a megalakuláskor a város körül még meglevő, ezernél több tanyán élt kevi parasztemberek és a családtagjaik. Munkahelyi közösségi rendezvényeinken, jó gazda módjára beleszólnak az irányításba, javaslatokkal segítik a vezetőséget. Szóval megtanulták vitatkozni, érvelni, és még valamit: értelmesen élni. Nem hinném, hogy valakinél is szalmazsákban lapulna a szövetkezetben vagy a háztájiban keresett pénz. A hétvégeken kisebb nagyobb kollektívák, összefogó családok kerekednek fel országjáró túrákra, és jiincs üres hely a havonta egyszer útnak induló színházi buszon. A szép családi házak, az új autók mellett azt hiszem, ez is hozzátartozik a kevi téesztagok maguk teremtette gazdagságához. T. F. Az alapítókat megbecsülik Megtartó erő maga a munka
