Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

1982. DECEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TESZÖ V-küldöttközgyűlés Továbbra is kiemelt feladat a gabona- és húsprogram Elfogadták a munkatervet, új titkárt választottak Tegnap a megyeszékhe­lyen, a III. számú irodaház­ban tartotta idei utolsó kül­döttközgyűlését a Szolnok megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetsége. Az ötvenhat mezőgazdasági és egy halászati termelőszövet­kezetet. valamint négy kö­zös vállalatot képviselő kül-A küldötteknek előre meg­küldött írásos anyagok és Szegő Lászlónak, a TESZÖV elnökének szóbeli kiegészí­tése alapján a jelenlevőik megvitatták a mezőgazdasá­gi szövetkezetek VI. kong­resszusának határozataiból adódó megyei feladatok vég­rehajtását segítő munkaprog­ramot). valamint a megye téeszeiben folytatott 1982. évi gazdálkodás várható eredményeiről szóló tájékoz­tatót. Ez utóbbinak az ada­tai szerint a mintegy 450 ezer hektár közös földterü­letet művelő Szolnok megyei termelőszövetkezetek, a VI. ötéves terv követelményei­nek megfelelve, ebben az évben is hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, az exportárualapok növeléséhez. A termelőszövetkezetek idei összes üzemi termelése várhatóan mintegy öt száza­lékkal haladja meg az 1981- évit. A gazdaságok elsősor­ban a gabona- és a húster­melésben növelték . eredmé­nyeiket. Az országos és a megyei célokkal összhang-Felszólalt a vitában a me­gyei pártbizottság első tit­kára is. Majoros Károly elöl­járóban a megye párt- és állami vezetésének elismeré­sét, köszönetét tolmácsolta a termelőszövetkezetek tagsá­gának, az 1982-ben elért gazdálkodási eredményeikért. Külön elismerést érdemel­nek — mondotta — a gabo­na- és a húsprogram idei feladatainak egyenletes tel­jesítéséért. amellyel hozzájá­rultak ahhoz, hogy Szolnok megye mezőgazdasági nagy­üzemei első ízben egymillió tonnát meghaladó mennyi­ségű gabonát termeltek a népgazdaságnak, és hogy az idei hústermelés várhatóan eléri a megyében a 64 ezer tonnát. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a szövet­kezetek politikai és szakmai vezetői, tagjai a napról nap­ra nehezebbé váló körülmé­nyek közepette is képesek kiegyensúlyozott gazdálko­dást folytatni. Meg akarják és meg is tudják oldani a gazdaságuk talpon maradá­sát, a vívmányaik megőrzését és gyarapítását segítő fel­adatokat. A mezőgazdaságban dolgo­zók tennivalói — hangsú­lyozta a megyei pártbizott­ság első titkára — a jövő­döttek tanácskozásán részt vett és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára, jelen volt továbbá Mohácsi Ottó. a me­gyei pártbizottság titkára és Lehoczki Mihály, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának főtitkárhelyettese. ban a szántóterület csak­nem 60 százalékán termeltek gabonanövényeket, amelyfek­­nék a fajlagos hozamai lé­nyegesen nagyobbak voltak az előző évinél. A tej- és a hústermelés mennyiségi nö­velése mellett az állategész­ségügyi helyzet és a szapo­rulati mutatók javítása is hozzájárult ahhoz, hogy, a növénytermesztését is meg­haladó mértékben nőtt az állattenyésztési ágazat ter­melése. Az előző évihez ké­pest 9 százalékkal emelke­dett a nagyüzemi vágósertés termelése, ami meghaladja a 32 ezer tonnát. A küldöttközgyűlés által megvitatott és elfogadott munkaprogram a megyei szövetség választott testüle­téinek és ügyintéző appará­tusának azokat a legfonto­sabb tennivalóit foglalja ke­retbe, amelyekkel még ered­ményesebben segíthetik a gazdasági munka hatékony­ságának fokozását, a tagok és a szövetkezetek kapcsola­tának erősítését, az érdek­­képviseleti tevékenység ja­vítását. ben sem csökkennek, ugyan­akkor tovább szigorodnak a gazdálkodás feltételei. Az újabb helyzetekből adódó újabb gazdasági, társadalmi és ' politikai feladatok sike­res megvalósításához újsze­rű gondolkodásra van szük­ség. A gazdálkodás javításá­hoz nem a gazdaságtalan termékek megszüntetése, ha­nem az adott termelés jö­vedelmezőségének javítása a járható út, méghozzá oly módon, hogy azzal jól jár­jon a szövetkezet is, a nép­gazdaság is. Az eredmények további javításának zálogát jelentő egységes cselekvés érdekében a gazdaságok vá­lasztott és szakvezetőinek, tagjainak egyformán kell ér­teniük, értelmezniük a leg­fontosabb feladatokat. Az utóbbiakról szólva Ma­joros Károly az első helyén említette a két fontos élel­miszertermelési program ed­digiekhez hasonló teljesíté­sét. a gabona- és a húster­melés növelését. A megye mezőgazdasági nagyüzemei ősszel a most nyáron betakarítottnál lényegesen nagyobb területen vetet­tek kalászos gabonát. En­nél nagyobb mértékben szük­séges a jövő tavasz­­szal növelni a másik fontos gabonanövény, a ku­korica vetésterületét. Az ál­lattenyésztés termelésének növelésében nem jelenthet­nek megtorpanást az időszar konként jelentkező értékesí­tési gondok. Bővíteni szük­séges a megyében a sertés vágó- és feldolgozó kapaci­tást, belföldi ellátás javítá­sa mellett az exportot is nö­velő hústermeléshez elégsé­ges alapanyag biztosítására fokozni kell a .sertéshizlalást. Beszélt a megyei pártbi­zottság első titkára arról is, hogy a gazdálkodási eredmé­nyek csak a termelési felté­telek javításával növelhetők. Tervszerűbb meliorációs munkával, a még elhagyot­tan álló tanyahelyek műve­lésbe vonásával, ésszerűbb tápanyaggazdálkodással el kell érni minden talpalatnyi föld célszerű hasznosítását. Fel kell újítani és a lehe­tőségek szerint fejleszteni a mezőgazdasági nagyüzemek meglehetősen elhasználódott munka- és erőgépparkját. A, megkezdett építkezések gyors befejezése mellett előtérbe kell helyezni a gabonafélék tárolókapacitását növelő, a melléktermékekből és hulla­dékokból nyert energiát hasznosító beruházásokat. A népgazdasági, a szövetkezeti és a tagsági érdekek jó ösz­­szehangolásával élni kell a különböző kisvállalkozások kínálta lehetőségekkel. Mind­ezeknek a sikeres megvaló­sításához — hangsúlyozta befejezésül Majoros Károly — elengedhetetlen, hogy a szövetkezeti demokrácia kü­lönböző fórumai, a nehezeb­bé váló gazdálkodási felté­telek között is eredménye­sen segítsék a tagság köré­ben a nagyobb feladatokra való mozgósítást, a szüksé­ges intézkedések el! ifid tatá­sát. Személyi kérdések Személyi kérdésekben is döntöttek, tisztségviselőket választottak a TESZÖV teg­napi küldöttközgyűlésén. Amint arról már lapunkban is hírt adtunk, a tiszajenői Tiszamenti és a tószegi Pe­tőfi Termelőszövetkezet tag­sága úgy döntött, hogy 1983 januárjától együtt gazdálko­dik. Közös vezetőségválasztó közgyűlésükön megválasztot­ták az egyesült szövetkezet elnökének Kardos Sándort, akit ezért a TESZÖV küldött­­közgyűlése felmentett a me­gyei szövetség titkári funk­ciójából. Több éven át vég­zett eredményes tevékenysé­gét a TOT Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerte el, amelyet a tegnapi tanácsko­záson Lehoczki Mihály főtit­kárhelyettes adott át. A Szolnok megyei Mezőgazda­sági Szövetkezetek Szövet­sége új titkárának Benedek Fülöpöt. a TESZÖV gazda­ságpolitikai titkárhelyettesét választották meg. Elnöki beszámoló Majoros Károly felszólalása Több fény Visontáról Minden korábbi évinél több villamos energiát fej­lesztettek az idén Visontán, — jelentették be tegnap a Sagarin Hőerőmű Vállalat kollektívájának évzáró mun­kásgyűlésén. Az erőmű az év elejétől kereken 4,5 milliárd kilo­wattóra villamos energiát adott az országos hálózatba, százmillióval többet, mint amennyit az éves terv elő­írt. Ez azért nagy jelentő­ségű, mert a visontgiak a szénből készült hazai villa­mos energiának csaknem a felét termelik, mégpedig a legolcsóbb fűtőanyag, a lig­nit felhasználásával, követ­kezésként a legalacsonyabb önköltséggel. A munkásgyűlésen ismer­tették a jövő évi tervet, amely 4,5 milliárd kilowatt­óra villamos energia terme­lését írja elő, ami ugyan nem több az ideinél, de több munkával jár, jövőre kerül sor ugyanis a 3-as blokk nagyjavítására, és ezek a munkálatok mintegy 115 napos állásra kényszerítik ezt a termelőegységet. Sikeres esztendő Tiszaszölösön Az aszályos esztendők el­lenére jó évet zárt a tisza­­szőlősi Petőfi Tsz. A szövet­kezet ezer hektárnyi terüle­ten, közvetlenül a víztáro­zó mentén helyezkedik el, s ott kevésbé ártott a nyári hőség. A korábbi termésát­lagoknál jóval kedvezőbbek a búza, a kukorica és a nap­raforgó termésátlagai. Öt évvel ezelőtt még 5 millió forint veszteséggel zárt a közös gazdaság, és az idei év végi mérleg előzetes ada­tai szerint az idei 128 millió forintos árbevételből meg­közelítően 8 millió forint lesz a nyereség. Jászalsószentgyörgyön a Vegyesipari Szövetkezet asztalosüzemében a BUBIV gyár­egységének készítenek különböző bútoralkatrészeket. Képünkön az 1-es számú fa­ipari szakcsoport az utolsó simításokat végzi a könyvtári katalógust tartó fiókokon, > amelyekből 4500-at készítettek Ünnepi megemlékezés a Vígszínházban (Folytatás az 1. oldalról) üdvözöljük a 60. évfor­duló alkalmából tartott ünnepségen bejelentett új nagy jelentőségű békeja­vaslatokat, és teljes odaadás­sal támogatjuk a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak békefelhívását, amely közös erőfeszítésekre szólítja a világ parlamentjeit, kor­mányait. politikai pártjait és népeit a háborús veszély el­hárításáért, a világ békéjé­nek megszilárdításáért, az élet jogának biztosításáért. Népünk óhaját és akaratát teljesítve, pártunk és kormá­nyunk külpolitikai törekvése­inek középpontjában is a bé­ke. a biztonság, a társadal­mi haladás szolgálata áll. Ezért tartjuk kötelességünk­nek, s egyben legsajátabb nemzeti érdekünknek szövet­ségi rendszerünk szüntelen erősítését, a szocialista orszá­gok együttműködésének elő­mozdítását, s ennek jegyében igyekszünk hozzájárulni a nemzetközi problémák békés és igazságos megoldásához. Őszintén kívánjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok különböző fórumo­kon folyó tárgyalásai ered­ményre vezessenek, és szö­vetségeseinkkel együtt azon munkálkodunk, hogy a mad­ridi tanácskozás sikerrel fe­jeződjön be, megállapodás szülessen az európai bizalom­­erősítő és leszerelési konfe­rencia megrendezéséről. — A magyar és a szovjet nép barátsága mélyen gyöke­rezik, és egyidős a szovjet hatalommal — hangoztatta a továbbiakban. Első fejezetét Ma is akadnak a nemzet­közi reakció képviselői kö­zött. akik abban reményked­nek, hogy a szocializmus „csődöt mond” a fegyverke­zési verseny mértéktelen fo­kozásának terhei a Szovjet­uniót és a többi szocialista országot céljaik feladására fogják kényszeríteni. Egyes polgári teoretikusok pedig a szocialista országok jelenle­gi gondjait látva olyan kö­vetkeztetésekkel állnak elő, hogy a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom eszméi el­vesztették aktualitásukat, vonzerejüket. Különös okoskodások ezek éppen napjainkban, amikor újabb és újabb népek vá­lasztják a fejlődés szocialis­ta útját, amikor a kapitalis­ta országokat évek óta sú­lyos társadalmi, gazdasági válság gyötri, amikor soha nem látott méreteket ölt a munkanélküliség, amikor úgyszólván egyedül a szocia­lista országok képesek lét­­biztonságot és perspektívát fegyverrel és vérrel az a százezernyi magyar interna­cionalista írta, aki 1917 után orosz osztálytestvéreivel együtt küzdött a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom vívmányainak megvédéséért. A Magyar Tanácsköztársa­ság 133 napja alatt a magyar és a szovjet nép között örök­re szóló barátság született, amelyet legjobbjaink az el­lenforradalmi rendszer ne­héz éveiben is híven ápoltak. Népünk soha el nem múló hálával emlékezik arra, hogy a 194 napig tartó súlyos har­cok után 1945 tavaszán a Nagy Október forradalmi nemzedékének fiai, a Szovjet­unió Vörös Hadseregének ka­tonái életük és vérük árán hozták el számára a szabad­ságot, teremtették meg a le­hetőséget ahhoz, hogy elin­dulhassunk a nemzeti fele­melkedés útján. A szocialista építés évtize­deiben elért sikereink egyik pótolhatatlan forrása, hogy a történelemben először a Szovjetunióban igaz szövetsé­gesre és olyan barátra talál­tunk, akivel egyenjogú és gyümölcsöző együttműködést valósítottunk meg, s akire mindig számíthatunk. Sokol­dalú és állandóan gazdagodó politikai, gazdasági, kulturá­lis, tudományos együttműkö­désünk ma már felöleli, át­szövi az élet szinte minden területét. Barátságunk és szövetségünk állandó fejlődé­sében és erősödésében meg­határozó szerepe van a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja elvtársi együttmű­ködésének, amelyet a marxiz­mus—leninizmus eszméi, az internacionalizmus elvei hat­nak át. nyújtani népeik számára. Mindez meggyőzően mutatja, hogy a Nagy Október tanul­ságai fölött nem múlt el az idő, hogy napjaink sors­kérdéseire csak az októberi eszmék képesek választ ad­ni. A kizsákmányolás nél­küli társadalom, az államok közötti egyenjogú kapcsola­tok megteremtése, a faji megkülönböztetés felszámo­lása, a háborúk száműzése az emberiség életéből, olyan célok, amelyeket október fogalmazott meg, s amelyek­nek kiapadhatatlan az ösz­tönző erejük. Az új társadalom felépíté­séhez vezető út nehéz, buk­tatói is vannak, s a tragi­kus tévedések és hibák el­kerülésére sincs biztosíték. De a történelmi igazsághoz tartozik az is, hogy egyedül a szocialista társadalom ké­pes szembenézni saját gyen­geségeivel, választ találni azokra a kérdésekre, ame­lyeket a feilődés új követel­ményei állítanak elé. Ele­gendő okunk van tehát hin­ni: a jövő a szocializmusé! Erről győznek meg bennün­ket saját történelmünk ta­pasztalatai is. Népünk, a felszabadulás óta eltelt nem egészen négy évtized alatt évszázadok elmaradását pó­tolta. Megbecsült tagja a szocialista országok közös­ségének, szava és tekintélye van a világban. Túlhaladtuk a fejlődésnek egy sok ered­ményt hozó, de egyben új követelményeket támasztó szakaszát. Közös úton járunk Az intenzív fejlődési pá­lyára való áttérés nem kis feladatot jelent, és nem ke­vés gonddal jár. Ezt még csak tetézik azok a nehéz­ségek, amelyek a világ mai állapotából, a nemzetközi helyzetből és a világgazdaság ismert körülményeiből hárul­nak ránk. Még sincs okunk a kishitűségre. Szocialista rendszerünk szilárd, pártunk marxista—leninista politiká­ja kiállta az idő és a gya­korlat próbáját. Népünk tehetséges és szorgalmas. To­vábbra is számíthatunk a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal kiépített gaz­dasági kapcsolatok fejlődé­sének kiapadhatatlan forrá­saira. Van világos progra­munk. Pártunk XII. kongresszusa határozatának és a népgaz­daság VI. ötéves tervének megfelelően most arra kell összpontosítani erőinket, hogv megjavítsuk népgazda­­ságunjk egyensúlyát, megőriz­zük elért vívmányainkat, és megalapozzuk későbbi gyor­sabb fejlődésünket. Nem ringatjuk magunkat illúziókban, tudjuk, hogy amire vállalkozunk, erőt pró­báló feladat, s csak akkor oldhatjuk meg sikerrel, ha magunk is szüntelenül meg­újulunk. De a cél, amit ki­tűztünk, reális, népünk bol­dogulását, szocialista fejlő­désünket szolgálja, s ez olyan cél, amiért érdemes élni és dolgozni. Biztonságérzetün­ket növeli, munkánkat meg­könnyíti, hogy igaz bará­tunkkal, a Szovjetunióval közös úton járunk — mon­dotta végezetül Lázár György. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya egész dolgozó népünk nevé­ben köszöntötte 60. születés­napja alkalmából a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. Lázár György nagy taps­sal fogadott beszédét köve­tően Losonczi Pál mondott zárszót, majd a díszünnep­ség második részében művé­szi műsor következett. Az ünnepség végén fel­csendült az Internacionálé. Október tanulságai fölött nem múlt el az idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom