Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 30. Munka — szabad idő — lakás A fiatalok és a Komszomol Beszélgetés az Észt Komszomol KB első titkárával A Szovjetunió megalaku­lásának 60. évfordulója al­kalmából megyénk községei­ben, városaiban ünnepsége­ket. baráti találkozókat szer­veztek. Ebből az alkalomból látogatott Szolnak megyébe — a megye KlSZ-bizottságá­­nak meghívására — Donald Visnapu, az Észt Kommunis­ta Párt Politikai Bizottsága póttagja, az Észt Komszomol Központi Bizottságának el­ső titkára és Galina Zaha­rova, Tallinn Kalinyini ke­rülete Komszomol Bizottsá­gának első titkára. Donald Visnapu elvtárssal a Komszomolnák az észt fia­talok életében betöltött he­lyéről beszélgettünk. — A Komszomolnák nagy a szerepe és a jelentősége a fiatalok életében. Ami a Komszomolfoan történik, a fiatalok többségét érinti, hi­szen az Észt Komszomolnák 160 ezer tagja van, ez a fia­talok hatvan százalékát je­lenti. — Elégedettek ezzel a számmal? — Nem. Éppen ezért az egyik legjelentősebb felada­tunk most az, hogy elérjük, mind többen jelentkezzenek alapszervezeteinfcbe. A Kom­­szomol-tagok száma évről évre nő, s így magával a tendenciával elégedettek va­gyunk. — Mit tesznek azért, hogy még több fiatalt megnyerje­nek maguknak? — Igyekszünk az alapszer­vezetek tevékenységét érde­kessé, vonzóvá tenni. A Kom­­szomol-tagoknak munkájuk­kal példát kell mutatniuk, hiszen a népgazdasági terv teljesítésében nélkülözhetet­len a fiatalok részvétele. Na­gyon fontosnak tartjuk, hogy megfelelő pályát válassza­nak. Alapszervezeteink lehe­tőségeiken belül segítik a fiatalokat ebben. Az isko­láknak jó a kapcsolata az üzemekkel, a gyárakkal, az ott működő Komszomol­­alapszervezetekkel. a fiók-lá­nyok így még az iskolapad­ban megismerkedhetnek a termelőmunkával, kialakul bennük az igény a jó mun­kavégzésre. Nálunk nagyon népszerűek az úgynevezett szakmai versenyek. Több, mint 20 szakmában rendez­nek köztársaságszintű verse­nyeket. A szakmába „beke­rülésnél” is számít a Kom­szomol-alapszervezetekben végzett munka, hiszen a szakmunkásképzőkbe az alapszervezetek ajánlásaival küldik a fiatalokat. Igyekszünk segíteni a fia­talokat abban is, hogy hasz­nosan töltsék el a szabad idejüket. Különböző klubok, szakkörök vannak, az üze­mekben. a lakóterületeken zenei, irodalmi fesztiválokat rendezünk, a vállalkozó ked­vűek sportvetélkedőkön, ver­senyeken vehetnek részt. — Az eredmények mellett milyen gondjaik vannak az alapszervezeteknek ? — Igen elgondolkodtató, hogy akadnak fiatalok — igaz, kevesen — akik nagyon passzív életet élnek. Nem ta­lálják vagy nem akarják megtalálni a helyüket az életben, megsértik a munka­helyi fegyelmet. Többet kell foglalkozni, beszélgetni ve­lük, odafigyelni, hogy a ha­nyagságuk ne maradjon ész­revétlen. — Magyarországon a fiata­lok sok problémával küzde­nek- Nehéz például lakáshoz jutni. Vannak-e hasonló problémáik az észt fiatalok­nak. és ha igen, tud-e segí­teni a Komszomol a megol­dásban? — Nálunk kedvezőbb a la­káshelyzet. Könnyebb lakás­hoz jutni, és sok olyan mun­kásszállónk van, ahol az egyedülállók és a családosok addig lakhatnak, amíg önál­ló otthonhoz nem jutnak. A fiatal diplomások áz elsők között kapnak lakást. Az is igaz viszont, hogy nálunk kötelező elosztás van, tehát a pályakezdő oda megy dol­gozni, ahova irányítják. A lakáselosztásról a szakszer­vezeti bizottságok döntenek, amelyek munkájában a Komszomol-alapszerveze­tek képviselői is részt vesz­nek. tehát van beleszólásunk, hogy kik kapják a lakást. — pé — Mi lesz a telek árával? Kérem szépen, ennek 300 ezer forint az ára! A 71 éves karcagi Mátyus András bácsinak eddig nem volt vitája a törvénnyel. Most azután van! Még pedig akkora, hogy az az égre ki­ált! Nem hagyja az igazát, és ennek bizonyításaképpen meg is járták már az akták a Minisztertanács Tanácsi Hivatalát; azután a megyei tanács elnöke is tud a do­logról; és nincs az a helybe­li, városi honatya, bírósági szakember, aki ne fújná be­téve a históriát. A történet előzményéhez hozzátartozik, hogy a rend­szeres jövedelemmel, járu­lékkal, nyugdíjjal egyálta­lán nem rendelkező, nagyon szerény körülmények között élő magányos, idős ember­nek a Honvéd utca 1/a szám alatt van egy réges régi nádfedelles háza, amely előtt 450 négyszögöl porta húzó­dik. Mivel a terület utca­fronttal határos, könnyen megközelíthető, a házzal szemközti része beépíthető, flöbbletingatlannak, egyszó­val', két teleknek számított. Megosztva alkalmas arra, hogy egy másik kertes ház kerüljön rá. Egyébként is a városnak ebben az épí­tési övezetében az az előírás, hogy ha az új porta területe legafább 14x35-ös, arra már lehet lakóházat építeni. És itt ez a feltétel adva volt, hiszen a tulajdonosnak még további 300 négyszögöl ma­radt volna az eladás után. Éppen ezért a városi tanács illetékes osztálya jónéhány éve értesítette András bá­csit, adjon el a földből leg­alább 150 négyszögöl terüle­tet egy új házhely kialakí­tásához. Ezt a tulajdonos nem vette komolyan, ki sem írta az ablakába az eladás tényét, de szóban sem árul­ta a területet. Eltelt egy év, kettő, majd a .tanács az OTP helyi fiókja segítségével szaknyelven szólva kényszer­­értékesítést végzett. Ennek eredményeképpen a 150 négyszögöl terület az árve­résen végül is 60 ezer fo­rintért talált új tulajdonost. Ezt az összeget Mátyus And­rás elfogadhatatlannak ítél­te, mondván, keveseli, és neki kell ez a kertrész is, mert a gyöngyijei itt szeret­nek a legjobban legelni. No­ha többször értesítették a nem kevés pénz átvételéről, ő erre soha nem volt hajlan­dó. Azóta is mint korábban, naponta piacra csoszog, akár fújja, akár hordja. Viseltes nagykabátjában hol néhány tojást árul, hol aprójószágot, vagy zöldségfélét kínál a vevőknek. Bizony, bizony, szüksége lenne erre az ösz­­szegre, de ő az atyaúristen­nek sem hajlandó efféle „alamizsnát” elfogadni. Vé­leménye szerint 150 négyszö­göl ára 300 ezer forint, eny­­nyit ér, se többet, se keve­sebbet. Ezt átveszi, de az ár­verésen megállapított összeg akkor sem kell, ha ezer idé­zést küldenek neki. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Az összeget többsző­rt, eredménytelen kiutalás után bírósági letétbe helyez­ték. A dátum egy évre szól: 1982. augusztus 30-tól 1983. augusztus 30-ig. Ha addig nem gondolja meg magát a pénzre jogosult hajdani te­lektulajdonos, a telekár az államra száll. Hiszen a jog­szabályok szerint az ilymó­­don letétbe tett összegek sem őrizhetek időtlen időkig. Nem tudom ki adhatta az idős férfinak ezt a tanácsot, de akárki volt. rosszul tette. Elvégre erre a pénzre — je­lenlegi körülményei közepet­te — égetően szüksége lenne. De helyette sem veheti át más, öt-hat év múlva a pénzt: sem a rossz tanácsot súgó „jóbarát”, sem az esetleg időközben felbuk­kanó örökös. Ez a példa is bizonyíték arra: hogy az ef­féle „tanácsadás”, meg az emberi konokság szinte minden esetben ellentétes a józan ésszel, a bölcs belátás­sal. Vajon ráébred-e mind­ezek igazára 1983. augusztus 30-ig az az ember, akit va­lóban megillet ez a nem ke­vés pénz? Merjük hinni, hogy .tanácsadás ide, nyakas­­ság oda: igen! D. Szabó Miklós A „kis” vakáción sem unatkoznak I óiAl/ ____________a diákok _______Jd LcKKSoZIlCO, filmvetítés, rajzverseny Ifjúsági programok a mozikban, művelődési házakban A diákok téli szünidejére a megye mozijainak nagy ré­sze ifjúsági és gyermekfil­meket is műsorra tűzött. A művelődési házak szakkörök­be, játékos foglalkozásokra, vetélkedőkre várják a tanu­lókat. A kínálat elsősorban — az általános iskolásoknak szól. A középiskolásokról úgy tűnik kissé megfeledkeztek. Ez utóbbi tény csöppet sem zavarta azokat a gyere­keket, akik hétfőn Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Ott­hon folyosóját töltötték meg — zajjal is —, hogy megtanulják a báb-, és játék­­készítést. Akitől a titkokat, a parányi figurák elkészíté­sének módját elleshették Vá­ri Ferencné, szandaszőlősi pedagógus volt. — Egész állatsereglet so­rakozik már az asztalokon — mutat körbe a munkákon a tanárnő. — Ki-ki saját íz­lése szerint választott magá­nak témát. Fantáziában nincs hiány. Nagyon sokan a tévé­ből ismert népszerű Manócs-Fantáziában nincs hiány, de jól jön a felnőttek segítsége kát vágták ki, ragasztották össze, de akad bőven cica, kutyus. csacsi és másféle báb. — Egészen apró gyerekek is foglalatoskodnak az anyag­gal. az ollóval... Játszóház várta a jászárokszállási művelődési házban a gyerekeket Fotó: D. G. — Az alsótagozatos, va gyis a hat-tízéves korosztály nak való ez a munka, d< apukák is jöttek, s igen nagj buzgalommal dolgoznak Egyébként el kell mondani hogy a gyerekek nagy rész« eléggé ügyetlenül bánik e tűvel és a cérnával. Talán es a játékkészítés segít abban hogy kedvet kapjanak a var rogatáshoz. Mindenképp a másik tá borból, vagyis az ügyes kezű­­ek közül való Nemes Ottilia hatodik osztályos tanuló Bábbal bíbelődő húgának se­gíti majd büszkén mutatja saját művét, egy bajuszos kandúrt. — Nem először csinálok ilyesmit. Otthon is van fil­cem. gyakran készítek aján­dékot, könyvjelzőt, játékokat. Anyunak karácsonyra a ka­bátjára készítettem egy ki­tűzőt levélformákból. — Mivel töltőd a szünidőt? — A művelődési házban még több olyan délelőtti program lesz — filmvetítés, népijáték-tanulás, rajzver­seny —. amelyre eljövünk a testvéremmel. Rettentően vártam már a szünetet. Idá­ig ez az év, a hatodik, volt a legnehezebb. Gondolom az ötnapos tanítási hét miatt kellett többet tanulni. Persze nem panaszkodom, a félévi jegyeim mind ötösök, meg négyesek. — fs — A DAB pályázatán Díjazott Szolnok megyei tanulmányok Mindig'sesít a pékbrigád A Szolnok megyei Sütőipa­ri Vállalat kunhegyesi üze­mében dolgozó November 7. Szocialista Brigád a napok­ban összegezte az idei vég­zett brigádmunkát. Az általuk patronált Kos­suth és Zádor utcai óvodák­nál és a két általános iskolá­nál, valamint a község belte­rületi parkjában végzett munka értéke meghaladja a 100 ezer forintot. A 15 éve alakult brigád kitűnő kollektív szellemben csak a Dózsa utcai sport­­centrum kialakításában több mint 40 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Munkájuk elismeréseként többszörös tulajdonosai az arany fokozatnak, a szakma kiváló címnek, a kongresz­­szusi oklevélnek, valamint a vállalat kiváló brigádja ki­tüntetésnek. A minőségi szakmai mun­kán túl 1983-ban tervezik a Garai utcai óvoda bővítésé­nek segítését, amelyre mint­egy 500 órát ajánlottak fel. Kihirdették a Debreceni Akadémiai Bizottság 1982-re kiírt tudományos pályázatá­nak eredményét. A díjazot­tak között Szolnak megyei szerzők is szerepelnek. Németh Gyula (Tiszaföld­­vár. középiskolai tanár) Környezeti alfa-radioaktivi-Gazdasági és társadalmi életünk fontos, sokakat érin­tő kérdéseit, egyebek között a falvakban lakók életkörül­ményeit, az általános iskolai oktató-nevelő munka feltéte­leit, a tömegsport helyzetét vizsgálja a jövő év első felé­ben a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság. A népi ellenőrök országos felmérések tapasztalatait ösz­­szegezve képet adnak majd arról, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek anyagi erőforrá­saikat hogyan kamatoztatják a falvak fejlesztésében, támo­gatásaik miként segítik a gazdasági feladatok teljesí1-tás vizsgálatok című munká­ja. Örsi Julianna (Túrkeve, Finta Múzeum) Egy nagykun város társadalomszervezete a XVIII—XX. században című műve, valamint dr. Tóth Ti­bor (Szolnok, megyei kór­ház) Vírus — Naphropathiak című értekezése szerepelt a nyertes pályaművek között. tését, a községekben élők fog­­!alkoztatását. Az ellenőrzés ugyanakkor kiterjed arra is, hogy mennyire biztosított a nagyüzemek munkájához szükséges munkaerő-utánpót­lás. Nem újkeletű a népi elle­nőrök érdeklődése az általá­nos iskolai oktató-nevelő munka helyzete iránt. A kö­zelmúltban több szakaszban vizsgálták a tanítás feltétele­it. a díákszociális ellátás helyzetét, különös figyelmet fordítva a tanteremfejlesz­tésre, a napközi ellátásra és az étkeztetésre. A KNEB-ellenőrzések 1983. első félévben Nem kell a 60 ezer forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom