Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
1982. DECEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP *3 KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) nálása. Fokozott figyelmet kell fordítani a személyszállítás feltételeinek javítására. O A népgazdaság energiafelhasználása 1983- ban nem, vagy csak kismértékben növekedhet. Ezért meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási és -racionalizálási program végrehajt tását. Fokozni kell a hazai földgáztermelést, a szén- és kőolajtermelés érje el az idei szintet. A paksi atomerőműben kezdődjék meg a villamosenergia-termelés. A A rendelkezésre álló beruházási összegeket elsősorban a már megkezdett munkálatok folytatására, s azok mielőbbi befejezésére kell fordítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlesztést elősegítő, az anyag- és energiafelhasználást javító, az exportot növelő és az importmegtakarító beruházásokat. Űj állami nagyberuházás nem kezdhető. Be kell fejezni a Dunai Vasmű konverteres acélművének építését. a magyar—szovjet földgázvezeték III. szakaszát, a Ferihegyi repülőtér-bővítés I. ütemét és a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztését. er a külkereskedelmi munka hatékonyságának, aktivitásának fokozásával, új piacok feltárásával elő kell segíteni az áruforgalmi egyenleg erőteljes javítását. A kivitelt dinamikusan kell növelni, a behozatal bővítésére nincs lehetőség. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra. a beszerzés és az értékesítés megfelelő ütemezésére, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. A szocialista országokkal — mindenekelőtt, a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával — a tervszerű gazdasági együttműködés fokozására. a kooperációk gyorsabb kibontakoztatására, az áruforgalom bővítésére kell törekedni. A fejlődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműködést. A fellett, tőkésországokkal a kölcsönös előnyök alapján kell tovább bővíteni a gazdasági > kapcsolatokat. 0_ a szabályozó rendszer egyes elemeit úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessen«.«, alapvető gazdasági céljaink elérésére. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel legyenek jobb össszhangban. Az intézkedések teremtsenek kedvezőbb feltételeket a külgazdasági egyensúly javításában nagyobb feladatokat vállaló és megoldó gazdálkodó szervezetek. kollektívák számára. x Az állami költségvetés kiadásai a bevételeknél kisebb mértékben emelkedjenek. A költségvetési gazdálkodásban szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. O A Központi Bizottság elsőrendű fontosságú feladatnak tartja a vásárlóerő és az árualap összhangjának folyamatos biztosítását, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatások javítását. A kereskedelmi és a termelőszövetkezetek jobb együttműködéssel, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodással javítsák az áruválasztékot. A munkásók és alkalmazottak. valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresete 3.5— 3,8 százalékkal növekedhet. Az államigazgatási és a társadalmi szervek országos, valamint megyei központjaiban a keresetnövekedés 2 százalékát kiadásaik ímegtakarításából kell fedezni. A pénzbeli és természetbeni juttatások reálértékben 1.5— 2 százalékkal növekszenek. Az a.ráinvosabb teherviselés érdekében 1983. január 1-től a nyugdíjjárulékot a 7000 forint feletti kereseti kategóriákban növelni szükséges. Az idei áremelések áthúzódó hatása, a motorbenzin árának a közeli napokban szükségessé váló emelése, a már bejelentett lakbérrendezés. valamint az utazási kedvezmények szűkítése 1983-ban együttesen 5 százalékos fogyasztási árszínvonal-emelkedést tesz ki. A szabadáras termékek árainak várható emelkedése további mintegy 2,5 százalékkal növeli az árszintet. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy mindent. ami rajtunk múlik — elsősorban a terv előirányzatainak teljesítésével — meg kell tenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fogyasztási és szolgáltatási javakat érintő központi áremelésre. A Központi Bizottság a nehezebb körülmények közepette is szükségesnek tart szociálpolitikai intézkedéseket: — 1983. július 1-től. emelni kell a kétgyermekesei': és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát; az egygyermekeseknél — a gyermek 6 éves koráig — családi pótlék kerüljön bevezetésre ; — 1983. szeptember 1- ével emelkedjék a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők ellátmánya; — az árra rászoruló, egyedülálló, idős, alacsony jövedelműek segítése érdekében növelni kell a tanácsok szociális segélykeretét. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy 1983- ban felépül 75—77 ezer lakás. felújítanak 19—20 ezer állami bérlakást, további 13 —14 ezret pedig korszerűsítenek. Elkészül 1200 általános iskolai osztályterem. 9000 óvodai. 2200 bölcsődei hely. és 1000 gyógyintézeti ágy létesül. * * * Az 1983. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása, az állami költségvetés teljesítése nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. Alapvető követelmény a változó feltételekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás, a gazdálkodás színvonalának emelése. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok készítsék cl és véglegesítsék saját éves terveiket, s azok legyenek összhangban a népgazdaság követelményeivel, és teljes mértékben használják ki adottságaikat, lehetőségeiket. Az 1983. évi terv valóra váltása jelentős és összehangolt erőfeszítéseket kíván; megköveteli az állami, pánt- és társadalmi szervek egységes cselekvését. Anyagilag és erkölcsileg azokat a kollektíváikat kell támogatni. amelyek lehetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásával aktívan, kezdeményezően vállalkoznak a feladatok megoldására. Az agitáció és a propaganda. a sajtó a televízió, a rádió segítse elő. hogy a közvélemény megismerje és támogassa a terv céljait. Kapjon nagyobb nyilvánosságot és megbecsülést a helytállás, az alkotó, kezdeményező munka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistáikat, a társadalmi és a tömegszervezeteket, egész népünket, hogy tegyen meg mindent a szocialista építőmuníka töretlen folytatásáért. a jövő évi terv7 teljesítéséért. (MTI) Jászladányban a község szélén a Vegyesipari Szövetkezet egy új 900 négyzetméteres alapterületű műhellyel és szociális épületekkel gazdagodik. A Tiszamenli Regionális Városi Vízgazdálkodási Vállalat november elején kezdte meg az alapozást A Kézműipari Vállalat kötelki részlegében jelenleg gyermekdzsekiket készítenek. A vízhatlan kabátokat belföldi piacon értékesítik Sokfelé sokfélét oktatnak Követelmények és lehetőségek a szakmunkásképzésben A fiatal nyomdaipari mérnöknő a diplomaosztás után állást keresett. Sok járkálás uán talált is helyet a városka szakmunkásképző intézetében.» Hogy, hogy nem. abban az évben mégsem indult nyomdászképzést így a fiatalasszony a férfiszabó és a kőművestanulók szakmai tárgyait tanította, úgy, ahogy bírta, mivel arra épp nem volt elegendő oktató az iskolában. Ez a — más megyében megesett — történet jutott eszembe, mikor nemrégiben elém került egy furcsa adat a jászberényi 606. számú Klapka György Ipari Szakmunkásképző Intézetről. E szerint ott 44 szakmában folyik képzés, 883 tanuló részéi-e, ami bizony még a „vegyes profilúnak” nevezett iskolák között is az első helyet biztosítja az intézetnek. Hogyan lehet a szakmai hátteret, a tárgyak oktatásának megfelelő színvonalát biztosítani, különösen akkor, ha — mint az az adatokból kiderül — az intézetnek nincsenek iskolai tanműhelyei ? — tettem fel a kérdést Bethlendy Géza igazgatónak. Mit bír el a népgazdaság — Először is az adatot szeretném pontosítani, a profiltisztítás során az oktatott szakmák számát harmincegyre sikerült csökkenteni. Ebből is kilencnél beszámoltató jellegű szakmai oktatás folyik, tehát a tanulók valamelyik ilyen profilú iskolában kapják meg a szükséges szakmai képzést. Tehát 22 foglalkozásnál végezzük mi a szakelméleti oktatást is. — Ha nincs elég szakoktató, még ez is nagy szám. — Szerencsére van, hiszen a tantestületben ötvenheten vagyunk, és három óraadónk is van. Ezzel a létszámmal valamennyi tantárgy megfelelő oktatását biztosítani tudjuk. Az kétségtelen, hogy a sokféleség fokozottabb igényeket ró ránk, de ezt a diák nem, csak a pedagógus érzi, a feszített tanterv miatt. — Miért van szükség arra. hogy egy intézet ilyen sokfélét tanítson? — Iskolánk a Jászság körzetében működik, ahol vannak tanácsi és minisztériumi vállalatok, ipari és termelőszövetkezetek, kisiparosok. A szakmai utánpótlást valamennyien tőlünk várják. A körzet gazdasági szerkezete tehát meghatározó, az intézet szakmai szerkezetének ehhez kell igazodnia. A képzés centralizálásának lenne előnye, mégsem oldható meg, és ezzel még hosszú ideig számolni kell. Megyei szintű koncentrált oktatáshoz, tehát egyes szakmákban egyegy tiszta profilú intézet létrehozásához megfelelő kollégiumok kellenének, az nedig többe kerülne, mint amit — szerintem — jelenleg elbír a népgazdaság. Alapozás—de hol? — Marad tehát az a gyakorlat, hogy minden intézet mindent oktat, amit környezetében a termelő üzemek igényelnek? ,Önök cipő-, bútor-, ruhakészítésre, vasipari munkára, fodrász, autószerelő és még jó néhány szakterületre képeznek gyerekeket. Az ideális — o tanterv szerint — az lenne, ha az elsőévesek iskolai tanműhelyben, a másodikosok vállalati tanműhelyben, a harmadikosok pedig már a termelésben tanulnák a szakmai fogásokat. Önöknél viszont nincs tanműhely, tehát épp az alapozás színtere hiányzik. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem készítjük fel megfelelően tanulóinkat. A tantervben előírtak szerint megtanulnak mindent, ami a gyakorlati tudásukhoz kell. Ezt nagyon szigorúan betartjuk. Szoros együttműködést alakítottunk ki a gyakorlati oktatást végzőkkel, legyen az vállalati tanműhely vagy egyedi oktatóhely. Most tanulóink 55—58 százalékának tudunk tanműhelyi csoportos oktatást biztosítani. Igyekeztünk megteremteni a követelmények és a lehetőségek összhangját. Például -a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár rendkívül jól felszerelt tanműhelyében tanulnak a mezőgazdasági gépszerelők is, oktatásukhoz a szövetkezetek anyagilag hozzájárultak. A gyakorlati képzést minden esetben az intézet irányítja, a szakoktatók rendszeresen .járják a munkahelyeket, ellenőriznek és segítenek, ahol kell. — Az üzemi tanműhelyekben együtt tanulók minden siakmában megkapják a speciális képzést is? — Az egyedi oktatóhelyeken — tehát mondjuk egy termelőszövetkezet gépműhelyében — sajnos nem lehet a tantervi követelményeket teljes mértékben érvényesíteni. Még az Aprítógépgyárban tanuló vas- és fémszerkezeti lakatos esetében sem biztos, hogy megtanulja a távvezetékoszlop készítését, hiába szerepel a tanmenetben; valószínű viszont, hogy jól felkészül az egyedi gépgyártásra, amit az Aprítógépgyárban végeznek, vagy a hűtőgépgyártáshoz szükséges géplakatos-karbantartó munkára. És ez jó, mert ezek a gyerekek nemcsak itt laknak, a nagyvállalatoknak a vonzáskörzetében, nagy részük dolgozni is itt fog, hiszen a beiskolázás már eleve úgy örtént, hogy 'annyi szakembert képezzünk, amennyire a Jászságban igény van. Nem a „tiszta profil” a megoldás — Mivel jövendő munkásaikat maguk oktatják, gondolom. az üzemekben a tanműhelyek felszereltsége megfelelő. Mennyibe kerülne, ha most hasonló színvonalú iskolai tanműhelyeket létesítenének? — Azt nem tudom, de biztos. ho«r" több millióba. A fenntartásuk pedig még többe! A mi költségvetésünk évi 9 millió 102 ezer forint, a tanműhelyek fenntartása még ugyanennyit kívánna; és akkor még ott a gond áz alapanyagok, gépek beszerzésével, a karbantartással... Nem a jászberényi az egyetlen szakmunkásképző intézet a megyében, ahol sokféle tárgy oktatására kell megteremteni a lehetőséget. Egyetlen „tiszta profilú” iskola van, a martfűi, ahol cipőipari szakembereket képeznek. Intézeti tanműhelyek jó néhány helyen épültek, például Törökszentmiklóson — éppen a vállalatok hozzájárulásával, vagy7 a jászapáti mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben. Szóval ott, ahol a körülmények indokolták létesítését. Fejszés Edit Hárommilliós veszteséget pótoltak A jászberényi Kossuth Tsz npvénytermesztő ágazata az idén a gondosan elvégzett talajelőkészítö munka után több mint ötezer hektáron vetette el a búzát és a kukoricái. a napraforgót, a cukorrépát és a lucernák Sajnos gondos munkájuk nem a várt eredményeket hoztam Az utóbbi évtizedek legnagyobb aszálya hárommillió forint veszteséget okozott a növénytermesztésben. A kiesést - termelőszövetkezet az erdészeti ágazatban tervmódosítással, az állattenyésztésben a hízómarha-értékesítés és a tejtermelés nö. velésével pótolta. Az erdészet cellulózfából a tervezett kétezer köbméter helyett háromezerkétszáz köbmétert termelt ki és dolgozott fel exportra. Ez kétmillió forint többlet árbevételt hozott. Az állattenyésztési ágazatban az év végéig húszezer hektoliter tejet vesznek át és értékesítenek. Ez 1700 hektoliterrel több a tervezettnél. Ütra készen áll kétszáz hízómarha. Az átadók a húsipari vállalat átvevőit várják, és reménykednek, hogy azok még ebben az évben megérkeznek. A már megkötött szerződés alapján hizlalt állatok átvételétől függ ugyanis, hogy az ágazat egymillió forint többlet árbevétellel zárja az évet. Ezzel a többletjövedelemmel járulhat hozzá növénytermesztésben keletkezett kiesés pótlásához. I. A. f
