Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 3. Bővítik Tomajmonostorán az óvoda kiszolgáló helyiségeit. A munkát a kunmadaras! Vas- és Elektromosipari Szövetkezet építő brigádja végzi Közösségi érdekek védelmében flz országban az elsők között Önkéntes rendőri század Szolnokon Nyilvánvaló, hogy társadalmunkban a közrend védelme, a bűnüldözés (és megelőzés) nemcsak az állami, belügyi szervek feladata. Minderről az MSZMP XII. kongresszusa is így fogalmazott: „a belügyi szervek, a rendőrség, a határőrség, a lakosság és a segítők széles körével szorosan együttműködve gondoskodjanak a közrendről, a közbiztonságról”. Szolnokon, az elmúlt tíz évben húszezer lakossal gyarapodott, hirtelennőt városban különösképp nélkülözhetetlen a hivatásos rendőrök munkáját segítő társadalmi aktívák tevékenysége. A városi rendőrr kapitányság — fölmérve a hagyományos keretek között működő önkéntes rendőri csoportok hatékonyságát — tavaly az év elején kezdeményezte egy önálló. önkéntesekből álló század létrehozását. A kezdeményezést támogatták az illetékes párt- és állami szervek, sőt néhány munkahely is jól mérte fel az önkéntesszázad megalakításával járó hasznot, azt. tudniillik, hogy ha a vállalat segít eg.y-egy raj, vagy netán szakasz létrehozásában, az — esetenként vagy folyamatosan — segítséget jelent az üzemi rend biztosításában is. Míg korábban más lakóhelyű, más foglalkozású, életkorú, érdeklődésű emberek alkottak egyegy önkéntes rendőri csoportot. addig az új század létrehozásakor. a három szakasz és kilenc raj összeállításakor, igyekeztek egy lakó- vagy munkahelyre építeni. így jött létre egy szakasz a Volán dolgozóiból,, egy másik a város belterületén élőkből, a harmadik pedig « Széchenyi lakótelepen — közrend, közbiztonság tekintetében a város egvik „legfertőzöttebb” területén. A század — amely október elején ünnepelte egy éves fennállását — igazolta a hozzáfűzött reményeket. Munkájuk jellemzéseképp néhány adat, eset: 1982. első félévében öszsesen 2532 esetben 11 884 óra szolgálatot teljesítettek önállóan (kettesben — vagy többen), hivatásosok társaságában pedig 143 alkalommal, 1353 órát. Csaknem 500 alkalommal kezdeményeztek az önkéntesek szabálysértési eljárást — túlnyomó többségben közlekedési kihágások miatt. Akik a Széchenyi lakótelepen élnek, tapasztalták — eltűnőben vannak a korábban oly jellemző köztéri randalírozások, garázdaságok. Tizenhat bűntett elkövetését tettenéréssel akadályoztak meg, s közreműködtek két körözött személy elfogásában. Az adatok az új század ütőképességét igazolják, ám ezeken túl is van, ami figyelemre méltó: a tagok fele harminc év alatti, örvendetes, hogy az Ifjú Gárda tagjai közül is meglehetősen sokan vállalták az önkéntes rendőri szolgálattal járó — nem könnyű — társadalmi munkát. Az eredmények hátterében, természetesen sok hétköznapi munka van. A decembert megelőző századtörzs-eligazításon, amelyen a szakasz- és rajparancsnokok. illetve helyetteseik, vettek részt, szó volt a közelgő ünnepekkel, a bevásárlásokkal, a csúcsforgalommal kapcsolatos feladatokról — a Széchenyi lakótelepen az önkéntes rendőrök társadalmi munkájának segítségével épülő századiroda állapotáig. A törzs néhány tagjával az eligazítás után beszélgettünk. Abonyí Antal századparancsnok : — Majdnem tíz éve már, hogy rendőr őrnagyként nyugdíjba mentem. Csakhogy a munkától nem szívesen válik meg az ember — a társadalmi munkától sem. Tavaly, amikor megalakult a század, engem jelöltek parancsnoknak — s meg is választottak. Nyugdíjas hivatásos az első szakasz parancsnoka is. Mészáros Mihály, 1945-ben választotta a rendőri pályát. A vezetése alatt álló szakasz sokat tett a közrendért, közbiztonságért. — Szeretek fiatalokkal dolgozni — mondja. — Igénylik, elfogadják a segítséget, s talán természetükké válik a rend, az őszinteség, a szavakban és cselekedetekben megnyilvánuló egyenesség. — Hát bizony én is elég öreg bútor vagyok — szól Nagy István, a második szakasz parancsnoka, aki „civilben” a 7. sz. Volán autóbuszvezetője. — 1970 óta vagyok önkéntes rendőr, s ez a századforma nekünk, volános önkénteseknek nagyon jó. Egy munkahelyen dolgozunk — természetesen elsősorban közlekedésbiztonsági feladatokat oldunk meg. Üj — és szerintem fontos —, hogy az önkéntes rendőrök önállóan is végezhetnek munkák Igaz, hogy ezt a megállított, igazoltatott személyek gyakran jogtalan zaklatásnak veszik. Szénási Gyula, a Széchenyin működő szakasz parancsnokhelyettese : — A lakótelep szinte kinőtt a földből egy pár év alatt. S ki ilyen, ki olyan viselkedési normákat hozott magával. Jó lesz, ha elkészül a századiroda, hiszen mindenfajta intézkedés meggyorsítására lehetőség nyílik. Két fiatal rajparancsnok az első szakaszból: Medgyes István és Mészáros Péter. Mindketten egybehangzóan állítják: a havonta kötelező (és vállalt) 16 óra szolgálat nem megterhelő, sokan vannak, akik ennél is többet vállalnak. S. hogy ők miért vállalták ezt a társadalmi munkát? Mészáros Péter: — Én hivatásos rendőr szeretnék lenni, s úgy érzem ez a munka jó alap lehet. Medgyes István: — Naponta tapasztalom, hogy szükség van a munkánkra. Hát ezért vállalom. * * * A szolnoki önkéntes rendőri század hamarosan megvonhatja első — teljes — évének mérlegét. Remélik, hogy erre már a század Széchenyi lakótelepi „otthonában” kerülhet sor. Ahová, persze, kell majd egy vitrin is, hiszen a század több egysége, tagja, kapott, kitüntetést, elismerést, jutalmat, jól végzett társadalmi munkáért. Sz. J. Pillanatkép a századtörzs eligazításáról Hogy virágos falu legyen Kétpó fiatal község. Régebben tanyavilág volt errefelé, az ötvenes évek elején, közepén kezdtek házakat építeni. Rendelkezik tehát a „fiatalság” előnyeivel és hátrányaival, szép és viszonylag új. de az itt élők közül senki sem tősgyökeres, mindenki máshonnan jött. Huszonöt-harminc év kevés idő egy község életében, de mégis kialakult a falu képe, életrendje. Őrjárat a rendért Milyen ebben a faluban a környezetvédelem ? Hogyan alakul, változik a falu.,képe? Mit tesznek a helybeliek Kétpó szépítéséért? Németh Balázsné, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, az általános iskola diákotthonának gyermekélelmezési vezetője; — Én úgy érzem, hogy az itteniek szívesen dolgoznak a faluért. A környezet szépítésében nagy szerepe van a lakók önkéntes munkájának. Márpedig társadalmi munkából az utóbbi években kijutott; bővítették az óvodát, korábban huszonöt gyermek járt oda, most ötven. Hat évvel ezelőtt vízmű énült. Ma már a lakások 85—90 százalékában csapból folyik az ivóvíz. A vízműtársulat alakuló ülésén a falu lakosságának alig több mint fele jelent meg, aztán lassan-lassan majdnem mindenki belépett. Pénzzel is. kétkezi munkával is segített, aki tudott. Az elmúlt évben fásítási akció volt a faluban A községi tanács adta a facsemetéket, s mindenki elültette a háza előtt. De nem kell a szomszédba menni segítségért akkor sem, ha járdaépítésről van szó. A tanács adja az anyagot, a lakosok a munkaerőt. Az idén így két utcában épült járda. Az óvoda, az iskola előtti kertek, területek is a szülők munkájával bővülnek, szépülnek. A társadalmi munkának nemcsak múltja és jelene van Kétpón. Az iskola melletti üres területen játszótér és KRESZ-park lesz néhány év múlva. Az anyagiakat a tanács vállalja (néhány gazdálkodó szerv is segít, a „tettek” a szülőkre várnak. — Mit tehet a községi népfrontbizottság a szép faluért ? — Népfrontbizottságunknak öt-hat tagú környezetvédelmi bizottsága van, amelyik részt vesz a környezetvédelmi őrjáratban. A községi tanács képviselőivel. a vöröskeresztes aktívákkal együtt végigjárjuk az utcákat, s ha valami rendellenességet veszünk észre, szólunk a tanácselnöknek és a nemtörődöm falubelinek. — Milyen vétségek a leggyakoribbak? — Egy ideig gond volt, hogy sokan az erdősávban rakták le a szemetet. De bírságokkal. figyelmeztetésekkel sikerült elérnünk, hogy most már mindenki a kijelölt szeméttelepre visz; a hulladékot. A falu főútját, a kövesutat régen ellepték a kacsák és a libák, alig lehetett tőlük lépni is. Ma már egyetlen aprójószágot nem látni, az udvarokban tartják mindegyiket, megértették a gazdák, hogy ez a helyes Kétpón mindenki vigyáz a falura, nem rongálják meg az elültetett facsemetéket, és bár a presszóban esetenként telt ház vájt, éjjel nem randalíroznak az utcán. A tiszta iskola A tanácsháza előtti kis kertben nyáron és ősszel több száz rózsa virít, érdekes, szemet gyönyörködtető színfoltja ez a falunak. A túloldalon az általános iskola nem éppen új. de rendben tartott, szép épülete. A bejárat fölött ott büszkélkedik a tábla: „Tiszta iskoláért”. Kíséri Sándor, az iskola igazgatója nagykőrösi születésű, de huszonkét éve Kétpón él. — A „Tiszta iskoláért” versenyt a Vöröskereszt mezőtúri városi szervezete írja ki minden évben a környékbeli iskolák számára. M,í öt éve nyertük el ezt a címet. — S mit tettek — tesznek a tiszta iskoláért? — Vigyázunk arra, hogy ne szemeteljenek a gyerekek, hogy a termek és a folyosó díszítése ízléses legyen. A tanulók váltócipőt használnak, nem hozzák be a sarat a tantermekbe. Eddig a mellékhelyiségek nem az épületben, hanem az udvaron voltak, de látja, most építkezünk, a WC. a mosdó bekerül az iskola épületébe. A kétpói iskolához két hektárnyi terület tartozik. Ennek rendbentartása is külön erőfeszítést igényel. Nemcsak az iskola diákjai kapálnak, gereblyéznek, söpörnek, segítenek társadalmi munkával a szülők is: füvet kaszálnak, fát ültetnek, és most az építkezésnél is dolgoznak. Kétpón nem nehéz a társadalmi munkát szervezni Aki itt épít Az utóbbi években a faluban egyre több ház épül. Az építkezők többsége fiatal, aki itt akar élni, itt akar letelepedni. Szekeres Ferenc és családtagjai is az ittmaradók közé tartoznak. Igaz, most még a szülőknél laknak. A régi, nagy családi ház udvarán egy kis alsóépületben élnek a fiatalok. Az apró helyiségekben ésszerű rend, a régi falak között modern bútorok teszik otthonosabbá a lakást. A fiatalasszony gyesen van másféléves kisfiával. — Itt nőttem fel Kétpó környékén, egy tanyán. Tizenöt éves voltam, amikor beköltöztünk a faluba. Kétpó olyan község, mint a többi, átlagos. Átlagosak a lehetőségek is, ha az ember szórakozni akar. a moziba, vagy a kultúrházba mehet. Megmondom őszintén, én nem kötődöm ide, mindig is a város vonzott. A férjem, aki szintén itt nőtt fel, nagyon ragaszkodik a faluhoz, ezért, ha összegyűlik egy kis pénzünk, itt fogunk építeni. Szekeresék udvarán két család lakik Rend van, mindenütt virágok és gyümölcsfák. Kétpón az emberek ismerik egymást, és adnak a mások véleményére. Mindenkinek rendet kell tartania a maga portáján, sőt még a háza előttj utcarészen is. S ezt természetesnek veszik. Anynyira. hogy az egyik idős bácsi például nem tette ki a háza falára a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát, azt mondta, majd csak akkor rakja ki, ha a piszkos házakra is kiteszik, hogy „rendetlen”. Ha az idegen jó időben végig sétál a faluban, észreveszi, hogy majdnem minden ház előtt van virágoskert. Aki tavalyelőtt vagy tavaly épített. az idén már vetett-ültetett valamit a háza elé. — Azt kellene elérni, hogy minden ház előtt nyíljanak a virágok, hogy Kétpó igazi virágos falu legyen. — Németh Balázsné népfronttitkár még elégedetlen. — Azt hiszem. hogy ebben a népfrontbizottsági tagoknak és a tanácstagoknak kell személyes példát mutatni. Paulina Éva Szíriából — Besenyszögre A besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezetben szeptember elseje óta üzemorvos rendel, hetente két alkalommal. Á téesz tagjai, alkalmazottai örömmel vették tudomásul a rendelést, a vezetőség hasonló örömmel támogatta ezt a „szolgáltatást”. Ennek eredményeként az elmúlt két hónap alatt már csökkent a dolgozók munkaidő-kiesése, mivel az orvos helyben — egyelőre a téesz klubhelyiségében — vizsgálja meg és látja el a rászorulókat. Viszonylag új dolog, hogy a termelőszövetkezetben üzemorvos rendel, kiváltképpen érdekes, hogy az orvos Szíriából származott el Besenyszögre. Elbakour Afif nemrég került Besenyszögre a körzeti orvosi rendelőbe. — Mivel kezdődött a munkája a téesz ben? — Először is összeállítottam az alapvető orvosi felszerelések listáját, és hozzákezdtünk a rendelő kialakításához. Sajnos még a tárgyi feltételek nincsenek teljes egészében biztosítva. A téesz vezetése még nem italállt megfelelő helyét a rendelőnek. de azért javában folyik a munka. — Milyennek tartja a dolgozók egészségi állapotát? Rendelés a téeszben — A termelőszövetkezet tagságának egészségi állapota megfelelő, az országos átlagot figyelembe véve. Őszintén, bátran fordulnák problémáikkal. betegségükkel hozzám. Sokam keresnek fel a két rendelési napon, jönnének többen is, ha a rendelőben asszisztens dolgozna a rendelési napokon kívül, hogy egyszerűbb sérüléseket ellátna, vagy elsősegélyt nyújtana. Állandóan tudatosítjuk az emberekben, hogy korunk betegségei, az érrendszeri megbetegedések — gondolok a szívinfarktusra, magas vérnyomásra — és a daganatos betegségek is megelőzhetők, ha időben orvoshoz fordulnak. Szeretném a termelőszövetkezet összes dolgozóját minden évben egyszer alaposan megvizsgálni — természetesen a fiatalkorúakat félévenként, a veszélyes munkahelyen dolgozókat, például a növényvédőket többször is. Amint megérkezik a formanyomtatvány. rögtön hozzákezdek a vizsgálatokhoz. — Milyen kapcsolat alakult ki ön és a téesz vezetői közdtt? — Az eltelt rövid idő alatt két eset fordult elő, amikor a dolgozó ileszázalékolásáról, illetve más munkakörbe történő áthelyezéséről döntöttek az én véleményem alapján. Tartottak üzemi szemlét. aimiin részt vettem. A gazdaságot végigjárva találtunk olyan helyeket, ahol szinte kiválóak az egészségügyi körülmények, de találtam ennek ellenkezőjére is példát. Meghallgatták az ezzel kapcsolatos tanácsaimat, és megpróbálnak a lehetőségek szerint ezeken változtatni. Ezután negyedévenként kerül sor az orvosi „üzemlátogatásra”. — Mik a tervei a Kossuth Tsz üzemorvosának? — Mint már említettem, minden dolgozót szeretnék megvizsgálni. Tervezek egészségügyi felvilágosítással kapcsolatos előadásokat és egy elsősegélynyújtó tanfolyamot. A műszerezettség lenne a (legfontosabb a végleges rendelő kialakítása után. A 'beszélgetést egy dolgozó kopogása szakította meg. Megkezdődött az üzemorvosi rendelés. Forgács Tibor
