Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
1982. DECEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 NDK megrendelésre évek óta gyárt kombájnalkatrészeket a kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet. Képünkön festik az alkatrészeket Földgáz a Tisza/ Hőerőműnek Próba a fegyvernek! keverőüzemben A beruházással fűtőolajat takarítanak meg A tervezettnek megfelelően megkezdte a próbaüzemet, a nggy inerttartalmú, alacsony kalória értékű földgáz hasznosítását a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Kisújszállás-nyugat elnevezésű gázüzeme. A vállalat hajdúszoboszlói üzeméhez tartozó új létesítmény jelenleg napi félmillió köbméter gázt szállít a 80 kilométer hosszú távvezetéken a Tiszai Hőerőmű kazánjaiba. Ez a drága fűtőolajat fokozatosan a földgázzal váltja fel, vagyis az olcsóbb szénhidrogénnel termeli a villamos energiát. A próbaüzemeléshez szükséges gázmennyiséget jelenleg a fegyvemeki mező öt A partnergazdaságok 1982- ben is sikerrel teljesítették a gabonaprogramban vállalt kötelezettségeiket — hallottuk a szolnoki központú Gabona- és Iparinövény Termelési Rendszer gabonanövény szakbizottságának tegnapi ülésén. Tíz megyében, csaknem kétszáz mezőgazdasági nagyüzemben, összesen 293 ezer hektáron koordinálta az idén a GITR a gabonanövények termesztését. Az ország gabonatermő vetésterületének 10 százalékát teszi ki a rendszer keretében termesztett őszi búza, őszi és tavaszi árpa, rozs, valamint szemes és siló kukorica területe. Ezen belül a legnagyobb arányt az őszi búza képviseli: az idén több mint 161 ezer hektárról takarították be ennek a kalászosnak a termését a taggazdaságok. Annak ellenére, hogy főleg Szabolcs és Borsod megyében csaknem 9 ezer hektárnyi búza szenvedett jelentős fagy- és belvízkárt, a rendszer területén 1982-ben megtermett összes búza mennyisége mindössze 3 ezer tonnával maradt el a 700 ezer tonnát közelítő két év előtti rekordtól. Ez jórészt annak is köszönhető, hogy 1980-hoz. képest miVitegy hét százalékkal nőtt a GITR-gazdaságokban a búza vetésterülete. A termelési rendszer és a gazdaságok szakembereinek tapasztalatai szerint ahol nagyobb területen vetettek kalászost. gázkútja szolgáltatja, és az a gázüzemi előkészítés után jut el rendeltetési helyére. A próbaüzem idején a vállalat műszaki gárdája fokozott műszaki felügyeletet biztosít, ellenőrzi a három gyűjtőállomásból és a hozzá tartozó technológiai berendezésekből álló üzem, továbbá a távvezeték rendeltetésszerű működését. Külön gondot fordítanak az előírt minőségi követelmények betartására, folyamatosan üzemelő kaloriméter ellenőrzi, hogy a földgázmezőből a meghatározott fűtőértékű és minőségű gáz jusson el a fogyasztóhoz. A kisújszállás-nyugati gázüzem létesítését, a feltárt alacsony fűtőértékű gázott biztonságosabb volt a termesztés. Tökéletesebb, korszerűbb ugyanis ezekben az üzemekben a technikai háttér, pontosabban betarthatták a technológiai előírásokat. Mindennek következtében a termelés agronómiái feltételeitől függő hozamokat stabilizálhatták, és jobban ellensúlyozni tudták az időjárás okozta hozamkieséseket. Az előző évihez képest mintegy 4 ezer hektárral nagyobb területen termesztették az idén a GITR-taggazdaságokban a másik fontos gabonanövényt, a kukoricát. A 71 ezer hektárt meghaladó nagyüzemi területről betakarított 5,8 tonnás hektáronkénti termésátlag tíz százalékkal több mint az 1981. évi. Több termést eredményezett — a rendszer jó fajtapolitikájának megvalósításán, a partnergazdaságok gondos agrotechnikai munkáján túl — többek között az is, hogy több nagyüzemben termesztettek úgynevezett kettős hasznosítású, azaz silózás céljára vetett, de végül is szemes terményként betakarított kukoricát. Ezekben az üzemekben más forrásokból, például másodvetésekkel vagy a fű- és a lucernatermő területek hozamainak intenzív növelésével pótolták az állatállomány tömegtakarmány-szükségletét. telepek termelésbe állítását kormányhatározat írta elő. A kivitelezés — amely három szakaszra tagolódik — nagy feladat elé állította a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatot. Számos gonddal, anyagellátási nehézségekkel küzdött, de végül az 1982. IV. negyedévére előirányzott határidőre a gázszolgáltatást sikerült megkezdeni. A Tiszai Hőerőmű teljes fogadókészsége után évi 500 millió köbméter — az új gázüzemben előkészített — földgázt szállít az erőműbe. Ezzel lehetővé válik, hogy a villamos energiát, ugyanolyan mennyiségben, mint korábban. 200 ezer tonna fűtőolaj megtakarításával állítsák elő. a vártnál több Kooperáció Tartósabb üzleti kapcsolatok Az idén a vártnál több új kooperációs szerződést kötöttek a hazai, illetve a tőkés és a jugoszláv cégek. Mintegy 76 olyan új megállapodást hoztak létre, amelyekben egy-egy termék közös gyártását, és új technológiai eljárások bevezetését határozták el. Ezek közül 33-nál a többéves szerződés időtartamára előirányzott kölcsönös szállítások értéke jelentős, meghaladja a 100 millió forintot. A múlt évi lassabb fejlődés után — az 1981-ben kötött kooperációs megállapodások közül ugyanis csak 23 együttműködésnél haladta meg a tervezett forgalom a 100 millió forintot — 1982-ben fellendülés tapasztalható — állapította meg a Magyar Külkereskedelmi Bank értékelése. A kedvező tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy az elhúzódó világpiaci dekonjunktúra miatt a magyar és a külföldi vállalkozók egyaránt a tartós piaci kapcsolatok szervezésére, elmélyítésére törekednek. Erre kínálnak jó lehetőséget az együttműködés feltételeit, a kölcsönös szállítások mennyiségét és értékét hoszszú távú szerződésekben rögzítő termelési együttműködések. Az idén létrehozott kooperációk jellemzője, hogy valamilyen formában kapcsolódnak a legfontosabb népgazdasági feladatokhoz; az export növeléséhez, az energiafelhasználás racionalizálásához. a szabadkapacitás kihasználásához, és a korábban importált korszerű termékek hazai gyártásának megteremtéséhez. A GITR taqgazdaságaiban Nagyobb területen biztonságosabb gabonatermesztés Beszámoló taggyűlésekről Jelentjük A szolnoki bútorgyárban JóL ismerik feladataikat a kommunisták A gazdasági munka és a szervezeti élet naponta változó eredményeit és gondjait híven tükrözte a Tisza Bútorpiari Vállalat szolnoki gyáregységében a II. számú pártalapszervezet beszámoló taggyűlése. Az alapszervezet vezetőségének őszinte. körültekintő és kritikus önértékelése csak összefoglalta az eddigieknél nehezebb körülmények között végzett munkát, amelynek részleteit . az üzemfenntartás, a felületkezelő üzemrész, a szabászat és a lapelemraktár kommunistái már menet közben jól ismerték. Az eredmények bizonyították, bizonyítják, hogy kellő politikai érettséggel — a nehézségek megértésén túl — egységes cselekvésre ösztönözték a párton kívülieket is, és megtanultak egy nyelven beszélni. Az öt munkanapos hétre az átállás 60 ezer óra munkaidőkiesése ellenére, változatlan létszámmal kellett az előző évinél 12,6 millió forinttal magasabb termelési értékej produkálnia a szolnoki gyáregységnek. A várható túlteljesítés — a termelékenység növelése, a hatékonyabb termelés — sok erőfeszítést takar. Az üzemi pártvezetőség jól szervezte és irányította a politikai munkát, jól mozgósította a tagságot a gazdasági feladatok végrehajtására, és ebben a II. számú alapszervezet vezetősége nem kis részt vállalt. A mozgalmi év meghatározott feladatait sikerült végrehajtani, kisebb zökkenők és hiányosságok ellenére a pártvezetőség és az alapszervezet munkája is összehangolt volt. Szűkszavú, lényegre törő hozzászólások bizonyították, hogy a negyventagú alapszervezetben jól ismerik a megoldásra váró politikai és gazdasági feladatokat, és keresik a jobb munkafeltételeket. Igényként merült fel a pártcsoportok munkáiénak javítása, a párttaggá nevelési program következetes végrehajtása különösképpen, hiszen a létszámhoz képest igen sok kommunista nyugdíjazás előtt áll. A gyáregység kommunistáira a jelenleginél is nehezebb feladatok várnak 1983-ban. Az év 40 millió forintos gépi beruházási program megvalósításával kezdődik. Már érkeztek és folyamatosan jönnek az NSZK-ból a nagy teljesítményű gépek, amelyek a termelékenység növelésével megteremtik a következő évekre a lehetőségét annak, hogy rendkívül rövid határidőre is tudjanak szállítást vállalni. A termelőmunka már az év elejétől abban a csarnokban zajlik, ahol egyidejűleg építkeznek is, ilyen körülmények között — nagy körültekintéssel — kell többet és jobban dolgozni. A II. számú alapszervezet kommunistáinak fegyelmezetten kell helytállni a nehéz helyzetben, a mindennapi és a beruházási munkában egyaránt. Megköveteli ezt a- gyár tekintélye, eddigi jó hírneve. R. E. A jászapáti Velemi Endre Tsz-ben Eredményes volt a termelési agitáció A száz híján tizenegyezer hektjáron gazdálkodó jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben, az állattenyésztési lőágazatban doigozó, negyven komunistát összefogó 2-es számú párialapszervezet beszámoló taggyűlésén hallottuk: az idén megtartott taggyűléseken mindig sokkal gyérebb volt a résztvevők aktivitása, ha ideológiai témát tárgyaltak, mint ha például gazdaságpolitikáról volt szó. Jóllehet, tapasztalati tényeken alapul a vezetőség kritikus megállapítása, a beszámoló további részéről is, az év végi taggyűlésen véleményt nyilvánítók hozzászólásaiból is kitűnt, hogy ebben a gazdasági évben volt is miről beszélniük az utóbbi témát illetően. A megye csapadékban legszegényebb része volt az idén a Jászság. Az aszály okozta gondokból bőven kijutott a Velemi Tsz-nek is, hiába igyekeztek dolgozói, például a növénytermesztők, a vetésterület megfelelő növelésével eleget tenni a gabonaprogramból adódó kötelezettségeiknek. A szövetkezet 2700 hektárnyi kalászosára éppen a tenyészidőben, a szükséges csapadéknak mindössze az egyharmada hullott. Nem kímélte az aszály a pillangósokat sem, és a napraforgó termésátlaga is hasonló okok miatt maradt alatta a tervezettnek. A téesz párt- és gazdaságvezetése — látva, hogy i növénytermesztési főáeazatnak mintegy tízmilliós kieséssel kell számolnia — elsősorban az állattenyésztési tervek túlteljesítésében látta az időjárás okozta veszteségek részleges pótlásának lehetőségét. A szarvasmarha-, a sertés-, a lúd- és a juhágazat termelésének növelését segítő intézkedéseknek tudatosítása valamennyi állattenyésztő kollektíva körében nem csekély tennivalót jelentett a 2-es számú alapszervezetben tevékenykedő párttagoknak. Termelési agitációjuk nem volt hiábavaló: a négy ágazat két és félszáz dolgozója — összefogva kommunisták és párton kívüliek — csaknem ötmillió forinttal túltel - jesífette a főágazat 136 millió forintos árbevételi tervét. Mint a beszámoló taggyűlések legtöbbjén, a jászapáti téesz 2-es számú alapszervezetének tanácskozásán sem csak az eltelt tizenkér hónap pártmunkáját értékelték. A vezetőségi beszámolóban és a hozzászólásokban egyaránt szóba került a „hogyan tovább” Amit ez utóbbiról Jaszapátin hallottunk, az azt bizonyítja, hogy a nehezedő gazdálkodási feltételek a tenniakarást, a kezdeményezést illetően 1983-ban sem érik felkészületlenül a szövetkezet kommunistáit. A takarmánykeverő üzem kapacitásának jobb kihasználását; a piaci lehetőségek, az árak alakulásának gyors és rugalmas követésére alkalmas szakember munkába állítását; az állategészségügyi helyzetet javító tisztasági mozgalom megszervezését és általában a pártalapszervezet vezetősége, valamint a főágazat szakirányítói közötti munkakapcsolat továbbfejlesztését sürgették a hozzászólók. Azok az alapszervezeti tagok, akik a javaslataik megvalósítása során a jövőben is a hozamok mennyiségi és minőségi növelésének, a jövedelmezőbb gazdálkodásnak a szószólói akarnak lenni, a dolgos hétköznapok állandó folyamatos pártfeladatának tekintik a termelési agitációt. T. F. A mezőtúri fémfeldolgozó szövetkezetben A város legjobb üzemei között Amikor a Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet mezőtúri gyáregységében működő pártalapszervezet az éves munkájáról szóló beszámoló taggyűlését tartotta. Molnár Sándor, a városi pártbizottság titkára többek között kijelentette: E kommunista közösségnek nagy része van abban, hogy a szövetkezet a város legjobb, legeredményesebben dolgozó üzemeinek sorába lépett. Hogy valójában ez mit jelent, az akkor derült ki, amikor a taggyűlésen Rosengart Béla, a budapesti központban dolgozó pártalapszervezet titkára — meghívottként vett részt a tanácskozáson — elmondta: hogyan sikerült 91 rrjílHó forintos lengyel export kiesését ellensúlyozni a szövetkezetnek; hogyan tudták az éves 240 millió forintos termelési tervet mintegy 10 millió forinttal túlteljesíteni, hogyan tudtak az idén a tervezettnél több tőkés exportot megvalósítani és elérni. hogy termékeik nagyrészt szocialista — ezen belül elsősorban szovjet — exportra kerüljenek. Még egy szárp: az idén 800 páternoszter rendszerű irattároló nagygép hagyta el ezt az üzemet. Ez az első év, amikor ezt sikerült elérni. Az eredményekből jelentős rész köszönhető a mezőtúri gyáregységnek. Török Sándor, a gyáregység vezetője viszont azt is elmondta: az idei teljesítés a tavalyinak 150 százaléka. Arról is szó volt a taggyűlésen, hogy a becsületes munka eredményét a szövetkezeti tagság is érezte: a tervezett 3 százalékkal szemben 5 százalékos béremelést tudtak megvalósítani. Lapis Péter, a pártalapszervezet titkára elmondta: a bérfejlesztésnél, a prémiumok és a jutalmak elosztásánál elsősorban az elvégzett munka volt a szempont, és ez a differenciált anyagi juttatás további jó munkára ösztönözte a Szövetkezet tagjait. Mindehhez hozzátartozik, hogy a gyáregységben jó partnerként dolgozott együtt a gazdasági és a pártvezetés. a kommunista kollektíva pedig, amiben tudott, minői CT segített. Mindez persze így túl egyszerűnek tűnhet, holott a szövetkezet eredményeiben benne van a megannyi mindennapi gond, idegesség, probléma is. Mindaz, amiről több felszólaló is beszélt. Forgács Lajos például elmondta, hogy a szállításokhoz sokszor nem kapják meg időben a vasúti kocsikat, és mert ilyenkor teherautókkal kell elszállítani a termékeket, ez a szövetkezetnek több millió forintos kárt jelent. És akkor még nem számolták azt a veszteseget, amit az okoz, hogy hetekig raktáron áll az áru és nem kapják meg érte a pénzt. Győrfi Lajos a fiatalok közti nagy fluktuációt említette, megint mások arról szóltak, hogy szívesen foglalkoznak iparitanuló-képzéssel, de ezek a fiúk, amikor megszerzik a szakmunkásbizonyítványt, továbbállnak a szövetkezettől. Keresni ennek okát és megtalálni az ellenszert, ez is feladat lesz az új esztendőben. Jó hangulatú, tartalmas eszmecsere volt ez a beszámoló taggyűlés a fémfeldolgozó mezőtúri gyáregységében. Főként azért volt jóleső érzés hallgatni a beszámolót, a véleményeket, mert ha némely kérdésben ellent is mondanak egymásnak a párttagok, a fő kérdésben teljes volt az egyetértés: 1983- ban együtt dolgozni a gazdasági vezetőkkel, a párton kívüliekkel azért, hogy feladataikat maradéktalanul teljesíteni tudják. V. V.
