Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
1 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 16. IA tudomány világa ) Szemüveget rendel és csiszol II drezdai látszerész Erdőgazdálkodás és faipar Karéliában Megmosolygott a szomszédunkban álló rendelőintézet betegirányítója, amikor bejelentettem: szemorvoshoz szeretnék menni, mivel új szemüvegre van szükségem. Valami különleges betegsége van a szemének? — kérdezte. Szerencsére semmi baja, sőt, úgy érzem, hogy valamicskét javult is, gyengébb lencsét kellene fölírni. Nos, akkor fáradjon el a legközelebbi látszerészhez, és majd ő kezelésbe veszi — javasolta a betegirányító nővér, s visszaadta az egészségügyi könyvecskémet. A legközelebbi látszerész, vagy miként itt nevezik: Augenoptiker — Hubert Georgi. Fehér köpenyes, harminc év körüli férfi. Elmondván neki a kívánságomat, bevezetett az üzlete függönnyel elválasztott részébe, a „rendelőbe”, megmérte a mostani szemüvegem lencséit, és elvégezte a saokáfeos látásvizsgálatokat. Különféle lencséket próbált ki, miközben a falra vetített ábrákat, számokat, betűket, le kellett olvasnom. A régimódi táblát helyettesítő diavetítő önműködően váltott mindig új kockára, színre, színekre. Negyedóra sem telt belé, Georgi úr (egyébként államilag vizsgázott szemészoptikus és látszerész mester) fölírta a receptet, majd kijelentette: két nap múlva mehetek az új szemüvegemért. Ennyire egyszerű dolog lenne a szemvizsgálat és a szemüveg-kiválasztás az NDK-ban? Hiszen emlékszem. otthon boldog voltam, amikor egész délelőtött vagy délutánt elücsörögtem a rendelő folyosóján. Erről beszélgettem a magyar szemész-főorvos ismerősömmel. Elmondta: kevés a szakorvos hazánkban, és sok a beteg. Mármint az olyan, akinek csak azért kell szemüveg, mert rövid- vagy távollátó. Az ő egyszerű vizsgálatuk, miután jónéhány millió emberről van B természet segítése Tevékenysége folyamán a sebész általában sebet ejt és sebet gyógyít. A test mélyében elhelyezkedő szervekhez nem is juthat el másként, csak úgy, ha megfelelő vágóeszközeivel utat nyit hozzájuk. Természetesen azonban sebet nemcsak sebész ejthet tudatosan, hanem véletlen balesetek alkalmával is létrejöhet a szövetekben folytonosság- vagy anyaghiány. A sebészetnek, de egyáltalán az ember létének alapvető feltétele a sebek természetes gyógyulása. Enélkül nem lehetne operálni, nem lehetne semmilyen sérülést meggyógyítani. A sebészek hiába kapcsolnák, varrnák össze a sebeket, azok minduntalan szétnyílnának, ha nem volna bennük összeforradási hajlandóság. Sebzés alkalmával a bőr és egyéb szövetek rugalmassága, illetve a keletkezett anyaghiány miatt a sebszélek általában eltávolodnak egymástól, köztük rés keletkezik. Ezt a rést szünteti meg sebgyógyító tevékenységével a természet. A gyógyulás első fázisa tulajdonképpen a véralvadás, Sebzés alkalmával ugyanis a hajszálerek is megsérülnek, sőt a vérben lévő vérlémezkék is, és az ezekből kiszabaduló anyag, egy enzim indítja meg a véralvadás bonyolult mechanizmusát. Néhány óra múlva az alvadókba többmagvú fehérvérsejtek áevazódnak be, és ezek bekebelezik a bejutott baktériumokat, roncsolt szövetrészeket. A sebzést köveszó, tölti ki a rendelési idő legnagyobb részét. Következésképpen: gyakran a kívánatosnál kevesebb idő jut azokra a betegekre, akiket ténylegesen gyógyítani szükséges, akiknél hosszadalmasabb műszeres vizsgálatokra, kisebb-nagyobb orvosi beavatkozásokra lenne szükség. Különösen vonatkozik ez a gyerekekre, a tompán- és gyengénlátókra, kanosatokra stb. Drezdai szemészoptikusom, Hubert Georgi elmondta: a tízoszitályos általános iskola után a leendő látszerészek két és fél éves szakmunkástanfolyamot végeznek, majd aki — miként ő is — államilag vizsgázott szemészoptikus szeretne lenni, annak még három esztendeig kell tanulnia Jénában, a Carl Zeiss Alapítvány részeként működő Hermann Pistor professzorról elnevezett Op'tikus Szakiskolában. Az NDK-beli szemészorvosok csak a 14 éven aluli gyerekekkel, valamint azokkal a felnőttekkel foglalkoznak, akik valóban betegek. Mennyi ideig kell várni a szemüveg elkészülésére? Átlagosan egy hétig — válaszol az optikus. Persze, előfordulhat, hogy különleges lencsére és csiszolásra van szükség, akkor ez az idő hosszabb is lehet. Ha viszont csak egyszerű lencsét kell az új keretbe csiszolni, akár két-három nap alatt is kész az új szemüveg. A drezdai és a környékbeli optikusok szerencsés helyzetben vannak: a városban nagy központi raktár működik, ahol mindenféle lencsét, keretet és egyéb kellékeket megvásárolhatnak. Megtudtam (tőle azt is, hogy a kezdő optikusok, ha kérik, 2—8 esztendős hitelt kapnak az államtól gépek, berendezési tárgyak vásárlására. Kulcsár László tő tizedik óra után egymagvú fehérvérsejtek vándorolnak a sebbe, amelyek óriási sejtekké növekedve eltakarítják a még meglévő idegen vagy holt anyagokat. Néhány nap múlva hosszúkás, orsó alakú kötőszöveti sejtféleség jelenik meg, ezek a sejtek már a szövetek újjáépítését segítik elő, ellenálló, szívós heggé szilárdítják a sebszélek falából már bimbózó, érdús sarjszövetet. Időközben a véralvadék fehérjéi vizet veszítenek, és barnás színű, egyre keményebb pörk (var) képződik belőlük a seb felületén. Alatta pedig folyik a sebgyógyulás befejező mozzanata, a hámosodás: az épen maradt bőrszélek felől hámsejtek tömege kúszik a hegszövetek fölé. és fedőréteget alkot. A sebész által ejtett mély 6röklődik-e a skizofrénia? A skizofrénia a leggyako-: ribb elmebetegségek egyike, a világ lakosságának egy százalékát sújtja ez a szörnyű kór. Legújabban egy amerikai pszichiátriai folyóirat adott hírt arról, hogy egy családban az albinizmus és a slkizofrénia között összefüggést találtak. Amennyiben ezt a híradást és a megfigyeléseket megerősítik, elképzelhető, hogy a betegség átörökölhető volta bizonyítható lesz. Egyelőre azonban a skizofrénia okait nem ismerik. Űsbolhák Ausztráliában Egy ausztráliai ásatás során a krétaidőszak elejének, az alsókrétának a kőzeteiből rendkívül sok növényi és állati ősmaradvány került elő. A leletek nevezetességei közé tartozik két ősbolha. Az egyik az Ausztráliában ma is élő bolha őse. A másik bolhafaj ennél sokkal méltóbb az érdeklődésre. Feje a mai bolhákéhoz képest még rendkívül fejletlen. Testhossza hét milliméter, vagyis a mai bolháéhoz mérten jókora példány volt. Lábának szerkezete arra mutat, -hogy hosszú szőrű állatokon élősködött. Ez érdekes tény, hiszen a krétaidőszak elején, 70—80 millió évvel ezelőtt már éltek ugyan szőrrel fedett testű állatok, de maradványaik a legnagvobb ritkaságok kö-. zé tartoznak, tehát nem voltak nagyon elterjedtek. Különösen keveset találtak belőlük Ausztráliában. sebek esetében a folyamat bizonyos mértékig felgyorsul: fertőtlenítéssel, a roncsolt szövetek eltávolításával, a sebszélek egyesítésével (kapocs, varrás, ragasztás) segítséget kap a természet. Ilyen segítséget jelent a sebgyógyulás számára a képen látható eszköz is. amelyet ggy belga közgazdász talált fel. A feltaláló szerint a készülékből áradó magas frekvenciájú elektromágneses hullámok siettetik a külső és belső sebek gyógyulását. Azok a belga orvosok, akik kipróbálták a „Centiciere XII” nevű készüléket. igazol ják a jó eredményeket, noha a hatásmechanizmus még nem magyarázott. Leningrádtól északra, Finnország határvidékén terül el a háromnegyed millió lélekszámú Karéliai Autonóm Köztársaság. Fővárosa a 200 ezer lakosú Petrozavodszk. A mai város az 1705-ben I. Péter cár rendeletére itt. létesített ágyúöntő műhelyek körül kialakult településből keletkezett. A hagyomány szerint a cár és kísérete gyakori vendég volt itt, különösen azután, hogy 1719-ben a közeli Marcialnije Vodiban gyógyvizet találtak. Karélia a gyönyörű erdők, tavak, ingoványok vidéke. A A növények döntő többségénél két jól elkülönített rész figyelhető meg: a leveles hajtás és a gyökér; ez utóbbi rendszeresen a talajban helyezkedik el. Ez az oka, hogy a gyökerekről ismereteket szerezni sokkal nehezebb, pedig fontos lenne, hiszen a növények a számukra nélkülözhetetlen vizet és egyéb tápanyagokat a gyökereken át, a gyökerek aktív működésével veszik fel. Különösen a fás szárú növények tanulmányozására van kevés módszer, el is hanyagolták ezt sokáig a kutatók. A gvökerek tanulmányozása során a biológusok nagyon sok kérdésre kíváncsiak. Tudni szeretnék, milyen egy fa gyökérzetének a függőleges és vízszintes kiterjedése, mekkora az összes gyökér együttes hossza, milyen a szomszédos növények gyökérzetének egymáshoz való viszonya, milyen a vastagabb és a hajszálgyökerek aránya, van-e összefüggés a gyökér növekedése és a fotoszintézis mértéke között? Sokáig lehetne' még sorolni a kérdéseket, amelyek végülis az anyagcsere-folyamatok, a víz- és táoanyagkörforgás tanulmányozásához szükségesek. A gyökerek vizsgálatára legegyszerűbb módszer, ha a növények gyökérzetét türelmesen. óvatosan kiásással feltárják. Így az egész gyökértömeget finom szitán könnyen kimoshatják, száríthatják, mérhetik a hosszúságát. tömegét. A feltárás során mérhető a vízszintes és mélységi kiterjedés is. Ez a módszer ugyan nem számol a legfinomabb elágazásokkal, nagyon apró gyökérvégződésekkel, amelyek igen nagy számúak, és a legóvatosabb kiásásnál is a talajban maradnak. ezért ezzel a módszenei csak nagy hibahatárok között szovjet népgazdaságnak évente 1 millió köbméter faanyagot szolgáltatnak a karéliai erdők. A Szovjetunió minden harmadik újságjának alapanyagát az itteni erdőkből merítik. A karéliai fafajok felét az erdei fenyő képviseli. A fenyőfát a népgazdaság legkülönbözőbb területein használják fel. ,Karéliában az első fűrésztelepek 200 évvel ezelőtt létesültek. A fakitermelés és a feldolgozó ipar a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után rohamos fejlődésnek indult. A vállalatokat lehet dolgozni, az eredmények tehát nem igazán pontosak. Eredményesebbek azok a módszerek, amelyek segítségével közvetett úton, de pontosabb eredményekhez lehet jutni. E módszerek közül a gyökérkamramódszer és annak egy nagyobb változata, a „föld alatti laboratórium” használata terjedt el. A vizsgálandó fák és cserjék közelében kisebb-nagyobb négyzet vagy téglalap alakú gödröt ásnak ki úgy, hogy a talajszelvény a gödör minden oldalán érintetlen maradjon. A gödröt megfelelő tetőszerkezettel látják el, így egy zárt helyiség alakul ki, amelynek oldalfalait üvegből vagy átlátszó plexiiből készítik el. Ezek az üvegfalak hozzásimulnak a talajhoz, s rajtuk keresztül ugyanazok a svökerek hosszú időn át megfigyelés alatt tarthatók. Figyelemmel kísérik növekedésüket és viselkedésüket, le lehet őket rajzolni, fényképezni akkor is, amikor még fiatalok, nedvdúsak, de akkor is, amikor már megvastagodnak vagy elkorhadnak. A gyökerek környezetében élő talailakó élőlények is jól megfigyelhetők. A vizsgálóablakokat úgy rögzítik, hogy azok bármikor kiemelhetők 1 e^venek, így levegő jut a talajhoz, a vizsgált gyökerekhez, s könnyű talajmintát venni vagy kísérletet végezni. Faállományokban a gyökérbiotömeg változásának becslésére még hasznosabban alkalmazható az a módszer, amely a gyökerek és a növény könnyebben hozzáférhető szerveinek növekedési P'-orsasága közötti korrelációkon alapszik. A fák különböző méretei közül a lineáris mutatók (törzsátmérő, kerület. magasság) mérhetők a legegyszerűbben, és ezek időkorszerűi technikai' berendezésekkel szerelték fel, és gépesítették a technológiai folyamatokat. Zökkenésmentessé vált az új termékek előállítása, így az építőipari faanyag, a faforgács, a préselt lemezek gyártása is. Karéliában, éppúgy mint a Szovjetunió más köztársaságaiban, tervszerűen valósítják meg az erdők újratelepítését, valamint a fafeldolgozóipar tevékenységének növelését. A fenti képünkön fűrészelt faanyagot látunk a petrozavodszki bútorkombinát fűrésztelepén. beni változása is könnyen nyomon követhető. A fatörzs évi gyarapodását ugyancsak meg lehet állapítani törzselemzéssel, amihez próbatörzseket döntenek ki, vagy fúróval mintát vesznek. Ezeknek a mérési eredményeknek a birtokában számítógépek segítségével jutnak pontos eredményekhez. A gyökérprodukciót és a gyökér—talaj közötti széncserét 14-es tömegszámú szénizotóp segítségével vizsgálják eredményesen. A gyökérkutatások általános érvényű eredményeit a jövőben valószínűleg számtalan területen lehet hasznosítani. Bár e tudományág napjainkban még csak gyermekkorát éli, máris értékes tanácsokat tud adni a fás növényekkel foglalkozó kertészek és erdőművelők számára. A gyökértömeg vegetációs időszak alatti elhelyezkedésének, növekedési és elihalási dinamikájának meghatározására kidolgozott módszerek lehetővé teszik a talajművelés idejének és mélységének pontosabb megállapítását, valamint a gyümölcsök öntözésének és műtrágyázásának optimális időpontban való elvégzését. A növények gyökérzetének morfológiájáról, növekedéséről és súlyáról szerzett információk jelentősek, különösen az állandó jellegű, intenzív, megfásodott gyökérrendszer-ű, hosszú életű fás növények természete és meliorációja szempontjából. A gyökérzet Jellemzőinek ismerete lehetővé teszi az erdőművelő számára leggazdaságosabb fafajok kiválasztását, amelyek teljesen kihasználják a talaj termőerejét, vagy amelyek a legmegfelelőbbek bizonyos speciális célra, például a tala’védelemre. T. M. Gyökerek vallatása
