Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
1982. DECEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A múlt évben ötödször érte el a kiváló minősítést a tiszafüredi Hámán Kató Tsz gumijavító műhelye. A szövetkezetnek szükséges munkákon kívül a lakosság részére is jelentős szolgáltatást végeznek a műhely dolgozói Nem a fióknak készült VIZSGALA? fiatalokról fiatalokért Tízéves a Hűtőgépgyár munkapszichológiai laboratóriuma Űz országgyűlés téli ülésszaka elé Lassan tíz éve, hogy Jászberényben, a Hűtőgépgyárban létrehozták a munkapszichológiai laboratóriumot. A kezdeti próbálkozások után a labor kialakította azokat a módszereket, amelyek a dolgozók adottságaihoz igazodó munkakörülmények kialakítását, a vállalati döntések előkészítését segítik. A módszerek lényege: vállalaton belül jó, egymás munkáját igénylő és felhasználó kapcsolatokat teremtett az üzemekkel. Együttműködik ezen kívül több vállalat neves és gazdag tapasztalatokkal rendelkező munkaipszichológiai laboratóriumával. a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Az egy szociológus, egy pszichológus és egy pszichológiai asszisztenssel dolgozó, korszerű műszerekkel felszerelt laboratóriumot nemcsak vállalatánál, de országosan is 'egyzik. Olyan vizsgálatokkal vált nélkülözhetetlenné. mint az új belépők vizsgálata, a fluktuáció okainak feltárása, Alkalmassági, szociálpszichológiai vizsgálatok, tanácsadás vezetés-pszichológiai kérdésekben, komplex ergonómiai, munkahelyi analízis. Hasznos tapasztalatokkal zárult — többek között — az idén a pályakezdő szakmunkások beilleszkedéséről szóló vizsgálat, amely nyolc szakmára terjedt ki. A kérdőíveket az üzemekben dolgozó hetvenegy fiatal és az őket fogadó, és az első öt évben foglalkoztató művezetők és üzemvezetők töltötték ki. Két alapvető témát vizsgáltak. Az egyik a szakmunkásképzés és az üzemi munka tartalmának és színvonalának összhangja, a másik a pályakezdő szakmunkások beilleszkedése. Ezen belül arra kértek választ a fiataloktól, hogy munkájukban milyen a fizikai és a szellemi igénybevétel. Hogyan hasznosítják a tanulóévek alatt szerzett elméleti és gyakorlati ismereteket, mennyire felel meg a követelményeknek a szakmunkásképzés? Érdeklődtek arról is, hogy mennyire elégíti ki őket a jelenlegi munka, milyen feltételei vannak a személyi és anyagi boldogulásnak. Milyen a munka szervezettsége. milyen változásokra lenne szükség, és mit kellene tenni a pályakezdők jobb beilleszkedéséért ? Üzemenként változó válaszokat kaptak a vizsgálódók. Sok mindenben egyezett a fiatalok és a vezetők véleménye. Például abban, hogy az elméleti képzés nem elég korszerű, nem követi a fejlődést. A gyakorlati idő kevés, hiányolják, hogy csak egy üzemben vesznek részt gyakorlati képzésen, így nem ismerkedhetnek meg olyan szakmai fogásokkal, amelyekre mesterségükhöz szükség van. A munkaszervezéssel kapcsolatban a folyamatos anyagellátás biztosítását, az üzemekben képviselt szakmák összehangolását tartják szükségesnek. Helyesen ismerték fel a fiatalok, hogy a munkahelyi beilleszkedés már az üzemi gyakorlaton elkezdődik, a helyes folytatás pedig az, hogy több idő jusson a pályakezdőkkel való törődésre. Elismerték, hogy nekik is szívesen kell fogadni a tapasztalt munkatársak tanácsait. A művezetők válaszaiból különösen figyelemre méltó az az észrevétel, hogy a pályakezdők többségének keresete nincs összhangban az elvégzett munkával. Az ok: alacsojiy a kezdők órabére. Néhány üzemvezető az egyéni felelősségérzet hiányára hívta fel a figyelmet. Kevés ambiciózus fiatalt kapnak az üzemek, sokan vannak. akik beletörődnek valamiféle középszerűségbe. Hangsúlyozták az üzemi KISZ-alapszervezetek, a szocialista brigádok nevelőmunkájának fontosságát. A vizsgálat nem az asztalfióknak készült. Hiányosságokra hívta fel a figyelmet. és olyan észrevételeknek, javaslatoknak ad hangot, amelyek cselekvésre késztetik mindazokat, akik segíthetik a pályakezdő fiatalok beilleszkedését. A tanműhelyben például már intézkedtek, hogy a tanulók gyakorlati képzésébe bevonják azokat az üzemeket, amelyek hozzájárulhatnak a szakmai ismeretek elsajátításához. Az elméleti oktatás hiányosságainak csökkentése érdekében az üzemekben szakmérnökök gondoskodnak majd arról, hogy a gyakorlat megfelelő elméleti ismeretekkel párosuljon. Illés Antal Megyei pártkiildöttség utazott Tallinnba Az Észt SZSZK-ban, csak úgy mint a többi szovjet köztársaságban, ezekben a napokban készülnek a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának ünnepségére. Erre Szolnok megyének, Észtország testvérmegyéjének vezetői is meghívást kaptak. A küldöttség — amelynek vezetője Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. tagjai Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára és Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese — tegnap Ferihegyről elutazott Tallinnba. Megyei nöaktíva A megyei pártbizottság tegnap délelőtt Szolnokon, a pártszékházban megyei nőaktívát rendezett. amelyen részt vett Szabó Borbála, a párt Központi Bizottságának tagja és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A tanácskozáson Dusehek Lajosné. a párt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke tartott tájékoztatót a Ili. országos nőkonferenciáról és időszerű nőpolitikái feladatokról. A meghívottak közül kilencen szólaltak fel. Változatosabb lakások Budapest kaszásdűlői lakótelepén épül az első olyan házgyári lakóház, amelynek falait egy új lakástervsorozat szerint gyártott, úgynevezett E-panelekből szerelték öszsze. Ennek a megoldásnak célját és előnyeit ismertették tegnap az újságíróknak a tervezők, a kivitelezők és a beruházók a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat székházában. Egyebek között elmondották, hogy az új szerkezeti elemekkel a korábbinál gazdagabb változatban épülhetnek a lakások és a lakóházak egyaránt. Az első tervsorozathoz szükséges elemek gyártására a 43-as Építőipari Vállalat 1-es és 4-es számú házgyára rendezkedett be. Időközben elkészült a LAKÖTERV újabb tervsorozata, amely a korábbinál is jóval több változattal bővítette a választékot, így például lehetőséget kínál arra is, hogy a lakás válaszfalait a leendő lakók kívánságának megfelelően helyezzék el, ha e kérések időbeni közlésének feltételeit a tanácsi lakáskiutalási vagy a lakásértékesítési rendszer is megteremti. Népgazdaságunk idei' fejlődése a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakuló külgazdasági és pénzügyi helyzet ellenére — bár több ponton eltér a tervezettől — megfelelt alapvető céljainknak: az év közben hozott intézkedések következtében a tervezettnél is nagyobb mértékben sikerült javítani a nem rubel viszonylatú külkereskedelmi helyzetet, megtartani a fizetőképességet, s összességében megőrizni a lakosság életszínvonalát. E célok elérése nagy erőfeszítéseket igényelt. A világpiacon csökkentek értékesítési lehetőségeink, a kivitel elmaradt a tervezettől, ezért — hogy a szükséges kiviteli többletünk meglegyen — csökkentenünk kellett a behozatalt. Az általános vásárlóerő-szabályozási intézkedéseken kívül nagy jelentőségűek voltak a gazdasági folyamatok alakulását közvetlenül befolyásoló intézkedések is, amelyek a kivitel bővítésére, a behozatal mérséklésére irányultak. Ez utóbbi úgy valósult meg, hogy a termelés növekedett: ez takarékosabb gazdálkodásra mutat, de egyúttal azt is jelenti, hogy csökkentek az anyagi és pénzügyi tartalékok. A lakossági áruellátás színvonala nem romlott, bár helyenként és időnként — néhány termék esetében ellátási zavarok támadtak. A külgazdasági egyensúly javítása a vártnál nagyobb erőfeszítéseket kívánt a gazdaságtól, hiszen a külpiaci helyzet tovább romlik, és a nemzetközi pénzpiac feltételei sem lettek könnyebbek. Az erőfeszítések eredménye: a külkereskedelmi áruforgalom jelentős kiviteli többlettel zárul. A népgazdaságban képződő összes jövedelem lassú ütemben. de a tervezettnek megfelelően emelkedett. Folyó árakon számítva azonban az összes jövedelem a tervezettnél némileg gyorsabban növekedett, részben annak is köszönhetően, hogy a gazdálkodás hatékonysága némileg javult. A bérek és a jövedelmek a tervezettnél gyorsabban nőttek, a lakossági vásárlóerő és az árualap összhangjának javítása érdekében szükség volt a fogyasztói árak évközi módosítására is. A jövő évi állami költségvetés előirányzatai — összhangban az éves népgazdasági tervvel — számításba veszik a gazdasági és pénzügyi helyzetben bekövetkezett változásokat, a bel- és külgazdasági irányzatok előre jelezhető következményeit is. Fejlődésünk meghatározó tényezőjévé, elemi követelményévé vált az, hogy a gazdasági egyensúlyt tovább kell javítani. Ennek teljesítésétől függ a gazdaság általános növekedési ütemének mértéke, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása. Költségvetésünk arra törekszik, hogy a lakosság életkörülményeinek lehetséges javítását érjük el, egyebek között úgy, hogy az alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátás színvonalát fenntartsuk. Az egyensúlyi helyzet javulását megalapozó intézkedések érintik a jövedelmek termelését, elosztását, csakúgy, mint felhasználását. A gazdaság jövedelemtermelő képességét javíthatja a még fokozottabb anyag- és energiatakarékosság. Emellett azonban — nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása és javítása érdekében tovább kell csökkenteni a jövedelmek belföldi felhasználását is, mégpedig úgy, hogy az közvetlenül vagy áttételesen hozzájáruljon a külgazdasági egyensúly javításához. Kitűzött céljaink elérése — amint azt az MSZMP Központi Bizottságának december l-i ülésén megfogalmazták — megköveteli a termelés hatékonyságának növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, összetételének átalakítását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazdaságos tevékenység visszaszorítását. A termelésnek ott kell növekednie minél dinamikusabban. ahol ez — a hatékonysági követelményekkel összhangban — az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja, így például az iparnak — külünösen a gép-, a vegyi- és a könnyűiparnak — jelentősen növelnie kell azon termékek előállítását, amelyek a nemzetközi piacokon jól értékesíthetők. Nem elhanyagolható, hogy az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségű munkával, minél teljesebben elégítse ki. Nagyobb arányban kell fenntartási munkálatokkal foglalkozniok és a lakossági kereslethez rugalmasan. jobb munkaszervezéssel alkalmazkodniok. A mezőgazdasági termelés feladata: biztosítani a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a kivitel bővítését. Szükséges javítani a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összhangján is, a betakarítás, a felvásárlás szervezettségének javításával, a tároló- és feldolgozókapacitások jobb kihasználásával csökkenteni lehet és kell a veszteségeket. A rendelkezésre álló beruházási összegeiket elsősorban a már megkezdett munkálatok folytatására, s azok mielőbbi befejezésére kell fordítani. A iövő esztendei állami költségvetés teljesítése nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. Az országgyűlés állandó bizottságai, a megyei képviselőcsoportok ülésein ez az álláspont fogalmazódott meg. A képviselők egybehangzó véleménye szerint a költségvetési tervezet reálisan számol lehetőségeinkkel, így reálisan tárja fel céljaink megvalósításának módjait. Mindezekhez — vívmányaink megőrzéséhez, életszínvonalunk védelméhez — hangzott el a tanácskozásokon többször is — ki-ki a saját területén, dolgozzék mezőgazdaságban vagy iparban, legyen pedagógus vagy orvos, vezérigazgató vagy betanított munkás — számos új lehetőséget, kihasználatlan tartalékot találhat. Csirkehizlalás kevesebb energiával Űj típusú fűtőberendezést kísérleteztek ki a tatabányai Delta Ipari Szövetkezetben. A broiler-hizlalás költségeinek csökkentésére a külföldön már jól bevált, de hazánkban még újdonságnak számító sugárzó fűtőberendezés alkalmazásával a drága olajat az olcsóbb pb-gázzal vagy földgázzal helyettesíthetik a gazdaságok. Az új módszer lényege, hogy nem az istálló levegőjét fűtik fel a kívánt hőfokra, hanem az állatok testét éri sugárzó hő. A hagyományos fűtésnél'ezer négyzetméteres istállóban kétszázhúsz fűtési nap figyelembevételével évente négyszázharmincezer forint értékű olajat égetnek el. A sugárzó pb-gázfűtés ennek felébe kerül. Földgázfűtés esetén pedig alig több mint százezer forintból teremthetik meg az állatok igényeinek megfelelő hőmérsékletet. A sugárzó fűtőberendezések sorozatgyártását jövőre kezdik, a Delta felkészül a hazai igények teljes körű kielégítésére. automata pezsgöház Exporthitelből épül a Ilossziúhegyi Állami Gazdaság pezsgőháza, amelyben 1983-ban kezdik meg a termelést. A boltíves üzem saját kivitelezésben készült, s a legkorszerűbb gépsorokkal szerelik fel. Palackozósorain óránként hatezer üveget töltenek meg pezsgővel, anélkül, hogy a butéliákat kéz érintené. A címkézést is automata végzi. Az új üzemből kikerülő pezsgők 50 százalékát tőkés piacra szánják. Évente 16 millió palackot töltenek meg 14 féle pezsgővel; elsőnek kezdték meg a gyümölcs- és a szeszmentes pezsgők előállítását. Főként az Agria Bútorgyár megrendelésére dolgozik a jászladányi Vegyesipari Szövetkezet asztalos részlege. Az idén mintegy 14 millió forint értékben készítettek különböző stílbútorokat, komódokat, íróasztalokat
