Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
Nemzetközi körkép 1982. NOVEMBER 13, A vendégváró Törökország Ikarosztól a gyümölcsig BRAZÍLIA Nyitás, de meddig? A magyar látogató csodálkozással tapasztalja Ankara utcáin és másutt, hogy az Ikaruszok milyen ügyesen kanyarognak a régi városrészek zegzugos részein. A magyar autóbuszok megjelenése Törökországban szemléletes példája annak a kereskedelmi együttműködésnek, amelyet hazánk és Törökország folytat egymással. Természetesen vannak kevésbé látványos formái is a két ország kereskedelmi kapcsolatainak. Hazánk erőművi berendezéseket ad el Törökországnak, míg onnan cserébe különböző alapanyagokat és félkész termékeket vásárolunk. Említésre méltó a mezőgazdasági cikkek cseréje is, hiszen Törökország sok olyan hagyományos gyümölcsfélévei rendelkezik, amelyeket feldolgozott állapotban a magyar háziasszonyok szívesen vásárolnak. Csak egy példa a sok közül: a mazsola. A magyar—török kereskedelmi kapcsolatok egyik igen lényeges alapja: hazánk gépipari kivitele. Törökországban szívesen fogadják a magyar gépeket, amelyek jól illeszkednek Törökország gyárainak és üzemeinek technikai struktúrájához. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy túl a kereskedelmi és gazdasági együttműködésen Törökországban jelentős magyar kulturális bázis is van. Nemrégiben adták át Rodostóban — a mai Tekirdagban — az újjáépített Rákóczi-házat, míg Kütahyaban a restaurált Kossuth-ház felavatására került sor. Az ankarai bölcsészettudományi karon hatvan év óta magyar nyelvi és történelmi tanszék működik. Török részről igen nagy érdeklődést mutatnak hazánk fejlődése, az elért eredményeink iránt. Jószerivel nem múlik el nap, hogy a török napilapok, hetilapok ne foglalkoznának hazánkkal. A külvilág iránti érdeklődés annál is inkább feltűnő, mert az utóbbi években gyakran kaptunk riasztó híreket Törökországból. A hetvenes évek végén az ország roppant nehéz gazdasági helyzetbe került, nem utolsó sorban azért, mert az olaj- és energiahordozók árai nagyon felmentek. Törökország rendkívül gazdag különböző ásványi kincsekben, de olajlelőhelyeinek száma csekély. A rossz gazdasági helyzet szükségszerűen vonta maga után a belpolitikai feszültségeket. Elharapódzott a terrorizmus, a fékevesztett szélsőséges csoportok akciói naponta húsz ember életét követelték. A rendkívül bonyolult és nehéz belpolitikai helyzet megoldására a Ikarusz az isztambuli utcán hadsereg vállalkozott: 1980. szeptember 12-én a katonák átvették az ország irányítását, közvetlen felelősséget vállalva a probémák megoldásáért. A török hadsereg legfelsőbb vezetése Kenan fcvren tábornok irányításával úgy döntött, . hogy Törökországnak új politikai és gazdasági programot ad. E szellemben dolgozták ki az új alkotmányt, amely azt is feltételezi, hogy a hadsereg csak ideiglenesen kívánja gyakorolni a hatalmat Törökországban. A gazdaság átszervezése látványos eredményeket hozott. Az inflációt évi 120 százalékról .20 százalékra szorították le, rohamosan növekedett Törökország exportja. Ezzel párhuzamosan emelkedett a termelés, a gazdaság növekedése felgyorsult. Az eredmények szükségszerűen hatottak a politikai szférára. A többi között ennek is köszönhető, hogy a katonai vezetés hozzáláthatott a polgári kormányzáshoz való visszatérés menetrendjének kidolgozásához. Ennek értelmében rövidesen engedélyezni szeretnék az új politikai pártok működését és a jövő . év tavaszán vagy „Mihez kezdjünk sátrakban télen? Kőházakat akarunk, hogy gyerekeink ne betegedjenek meg és ne haljanak meg!” — Az ötvenéves Harija Abdul el-Matar, hat gyermek édesanyja alig bírja visszafojtani könnyeit. Elkeseredett kifakadása jelzi azt az újabb súlyos, s nagyon összetett problémát, amellyel a Dél-Libanonban élő 35 ezer fedél nélkül maradt palesztin menekültnek kell szembenéznie. Nyakukon a tél, de házaikat, s egyéb ingóságaikat, amit 1948. óta szereztek, elvitte a háború. Az Izraellel határos Dél- Libanon az ország éléstára. Gyümölcstermő vidék, az izraeliek júniusi inváziója előtt a Szidont és Tyrt ösz- szekötő utakat citrusok és banánpálmák szegélyezték. A háború előtt a déli országrészben 600—800 ezren laktak, libanoniak és palesztin menekültek vegyesen. Helyi adatok szerint az izraeli bombázások miatt, s az ágyútűzben elpusztult Szi- don, Tyr és a környékükön lévő települések lakóházainak több mint 25 százaléka. A többit az izraeli buldózerek végezték el; Rasidija palesztin menekülttáborban 15 őszén általános választásokat tartanak, az új kormány szellemében. A hadsereg igyekezett megteremteni a polgári demokrácia pilléreit, amelyek Törökországban egyet jelentenek — a többi között — a terrorizmus felszámolásával. Ma már a nagyvárosok lakói sötétedés után ismét nyugodtan sétálhatnak az utcákon, kiülhetnek — medditerrán szokás — szerint a kávéházak teraszára. Ilyen napjainkban Törökország',, amikor a magyar— török kapcsolatok egy újabb, rendkívül jelentős állomásához érkeztünk. Lázár György, a Minisztertanács elnöke háromnapos hivatalos látogatást tesz Ankarái ban azzal a céllal, hogy a meglévő alapokat megerősítve, illetve a továbblépés lehetőségeiről tárgyaljon. Jóllehet Törökország és Magyarország más-más politikai rendszerhez tartozik, különböznek társadalmi berendezkedéseik is, mindez nem lehet akadálya az együttműködésnek, és ezt nemcsak Budapesten, hanem Ankarában is így látják. ezren, Burds el-Simaliban 10 ezren, El-Bazban négyezren, Mia Mia nevű táborban háromezren — köztük gyermekek és asszonyok, idős és beteg emberek — hálnak a puszta földön. Amikor lezúdultak az első hideg őszi esők az emberek falomladé- kok, kocsironcsok alatt kerestek menedéket, de volt, akinek csak egy darab nylonfólia vagy egy rossz kabát jutott. Az ENSZ segélyszervezete, az Unrwa eddig kétezer sátrat szállított, s azt ígéri, hogy decemberig mindenkinek jut hely sátortető alatt. Csakhogy a menekültek nem akarnak libanoni tartózkodásuk ideiglenességét jelképező sátrakba költözni, s azt kérik a libanoni kormánytól, hogy a segélyösszegekből kőházakat /építessen. Attól tartanak, hogy a libanoni hatóságok a táborok ideiglenes, és emberi életmódhoz alkalmatlan felszereltségére hivatkozva felkérik őket, hogy más arab országokban keressenek otthont maguknak. Az aggodalomra minden okuk megvan; a libanoni kormány nem csinál titkot abból, hogy rövid időn belül egy harmadára akarja csökkenteni az országban Napjaink Brazíliájában a leggyakrabban használt szó a mágikus „abertura”, azaz a nyitás. Hosszú évek óta fel-feltűnt — ködös ígéretként — a politikusok nyilatkozataiban. Az előző államfő, Geisel tábornok a belpolitikai körülmények kényszere alatt még csak résnyire nyithatott, utóda Joao Batista de Figueiredo már politikai jelszóként tűzhette zászlajára. A november 15-re kitűzött országos választások — a parlament, a szövetségi államok kormányai és törvényhozása, a prefektúrák és helyhatóságok megújítása — e nyitási program egyik csúcsát jelentik. Az 1964. április 1. óta hatalmon lévő hadsereg kis lépésekkel jutott el a választások megrendezéséig. Az új Tudatos és megfontolt elhatározás volt tehát Figueiredo elnök programja a liberalizálás felülről való szorgalmazására, s így a politikai kezdeményezés kézbentartására. A tábornok-elnök koncepciójának helyességét társadalmi és gazdasági jelenségek egyaránt alátámaszjelenleg élő palesztin menekültek számát, de Libanonban azt is beszélik, hogy a kormány igazi szándéka: szép szóval vagy kényszerrel távozásra bírni az összes menekültet. A táborlakók félnek. Az izraeli megszállók begyűjte- nek minden palesztin férfit, akit — mondják ők — a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel való együttműködéssel gyanúsítanak. Az izraeli katonai járőrök éjszaka jelennek meg a táborokban, s minden látogatásuk után egyre több asszony, s gyermek keresi fel Szidonban az izraeli parancsnokságot, hogy érdeklődjön elhurcolt hozzátartozóinak sorsa iránt. A Szidontól délre lévő An- szar börtönben izraeli ada-. tok szerint hétezer palesztin férfit tartanak fogva. A bejrúti palesztin menekülttáborokban a libanoni falangista jobboldal által —, s Izrael jóváhagyásával — végrehajtott mészárlás óta a déli országrészben lakók félnek attól is, hogy a vérengzés náluk is megismétlődhet. Izrael szövetségese — — Szaad Haddad őrnagy és jobboldali fegyvereseinek bosszúja állandó fenyegetés a Dél-Libanonban élő palesztin menekültek számára. szavazók már abban a periódusban szerezték első politikai tapasztalataikat amikor a katonai hatalom félárnyékba húzódva, civil módszerekkel kísérelt meg operálni. Létrehozta a hatalom pártját, az ARENA-t, s ennek „lojális ellenzékét”, az MDB-t (Brazil Demokratikus Mozgalom. Ám az MDB hamarosan az alkotóktól „elszabadult gólem” lett; a szövetségi államokban rendezett korábbi választásokon keserves pillanatokat okozott az ARE- NA-jelöltjeinek. A mesterségesen, felülről létrehozott kétpártrendszer azzal fenyegetett, hogy egyéb alternatíva híján — minden elégedetlen szavazat az MDB-nél csapódik le. tották. A katonai hatalom első évtizedének gazdasági csodája — az évi 10—12 százalékos növekedés — a külső piacok felé fordulással járt együtt. A régió országaival nemegyszer súrlódásra vezető gazdasági stratégia szolgálatában állt a külpolitika is. A külpiacok felvevőképességének beszűkülése, a nyers- anyagárak robbanása elkerülhetetlenné tette e koncepció felülvizsgálatát. A hetvenes évek végén mind több szó esett a belső piac bővítéséről, s ennek politikai áráról. Nevezetesen arról, hogy a hazai kereslet-kínálat fellendítése szükségszerűen együttjár a politikai liberalizálással. Szétszórt ellenzék A brazil események igazolták az elméleti tételeket; a politikai erjedés egyre erősödött. A kétpártrendszer többé nem felelt meg céljának, így kerülhetett sor olyan mint az 1964-ben száműzött — a hatalom iránti bizalmat növelő — intézkedésekre, politikusok visszatérése. Hazatért a Kommunista Párt szinte teljes vezetése, s más népszerű ellenzéki politikusok. Bár a KB helyzete még ma sincs legalizálva, működését hallgatólagosan megtűrik. Engedélyezték olyan ellenzéki pártok működését is, amelyek szemmelláthatóan az MDB bázisának szétforFigueiredo tábornok-elnök gácsolásához vezetnek. Az egyik legnépszerűbb ellenzéki politikus, Lula (Ináció da Silva) szakszervezeti vezető például a Munkáspárt színeiben indul. Az ellenzék tehát mind megosztottabb, sőt az egyes pártokon belüli riválisok egymás esélyeit rontják. Még mindig érvényben van, ráadásul az a sajtótörvény, amely szigorúan szabályozza a választási propagandát. így a televízió sem ismertetheti a jelöltek nézeteit, hanem csupán nevük és pártjuk említésére szorítkozhat. Plusz fékek A hosszú idő óta első általános választások kiszámíthatatlanságát elkerülendő, beépítettek bizonyos fékeket is. Ilyen a „voto vinculado”, azaz a kapcsolt szavazatok rendszere. Ennek értelmében a legalább öt különféle testületbe pályázó jelöltek között nem válogathat kedvére a szavazó. Ha egy bizonyos párt emberére adta voksát a parlamenti szavazócédulán, köteles ugyanannak a pártnak a jelöltjeit választani helyi szinten is. Ez nyilván nehéz döntések elé állít majd sok választópolgárt. Mindezek ellenére a mostani választások fontos fordulópontot jelentenek. A kontinensnyi ország 125 millió lakosából 55 millió választásra jogosult keresheti majd fel a szavazóhelyiségeket. 60 százalékuk életében először szavaz — s nem mindegy, hogy miként... Major László összeállította: Majnár József G. Fehér Péter Palesztinok Dél-Libanonban Sátor vagy kőház? Brazíliát sok szakértő a XXI. század gazdasági óriásának tekinti. Képünkön: a eampinasi Paulina kőolaj- finomítóban sok tízezer köbméter kőolajat dolgoznak fel naponta. Liberalizálás — felülről
