Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
1982. NOVEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szellemi, emberi értékek védelmében Szakszervezeti munka színházban, moziban Mellkassebészek tudományos konferenciája Szolnokon, a megyei tanács Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet 11. számú kórházában rendezte meg tegnap a Magyar Sebész Társaság, a Korányi Frigyes TBC- és Tüdőgyógyász Társaság mellkassebészeti szakosztálya a megyei kórházzal együtt a mellkassebészeti tudományos konferenciát. Az ország minden részéből érkezett neves szakembereket és a megyei, városi vezetőket Kulka Frigyes profesz- szor, az Országos Orvostovábbképző Intézet mellkassebészeti tanszékének igazgatója, a mellkassebész szakosztály elnöke üdvözölte. Dr. Kulka Frigyes köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Szolnokon csaknem 35 évvel ezelőtt jött létre a mellkassebészeti osztály — akkor lett a megyeszékhely a TBC-gyógyítás egyik bázisa —, és az osztály vezetője, dr. Mécs János 25 éve áll ezen a poszton. Szólt arról, hogy Szolnokon már többször ülésezett a szakosztály, és itt nemzetközileg is jelentős témákat tárgyalt. A külföldi kapcsolatok megteremtésében is szerepet vállalt Szolnok, 5 évvel ezelőtt éppen itt írtak alá megállapodást, az NDK-beli és a magyar mellkassebészek együttműködését, amelyet az idén Jénában meghosszabbítottak, Végezetül hangsúlyozta: a mostani konferencián megtárgyalandó téma, — a mellkasi műtétek korai szövődményei — közvetlenül a betegellátás javítását szolgálja, a tudomány eredményeit itt szorosan a betegágy melletti gyógyításban hasznosíthatják az egészségügyi szolgálat tagjai. Ezután dr. Csépányi Attila, a megyei kórház főigazgató főorvosa köszöntötte a házigazdák nevében a konferenciát. Hangsúlyozta: öröm egy ilyen tudományos tanácskozásnak helyet adni, mert ez elismerése a végzett munkának. Tény, hogy az egészségügy integrációja után Szolnokon a mellkassebészeti tevékenység fellendült. Miután a kórházi osztály és az egészségügyi alapellátás kapcsolata szervezettebbé vált, a mellkassebészek feladata több és szélesebb körű lett. Ezt mutatja, hogy az idén október végéig 335 mellkasi műtétet végeztek, míg 1980-ban (az integráció előtti .évben) 244-et. Csökkent a halálozás (33 százalékkal), az átlagos ápolási nap pedig 22-ről 14 napra. A megnyitón a konferencia résztvevői kifejezték mély megrendülésüket Leo- nyid Iljics Brezsnyev halála felett és részvéttáviratot küldtek a Szovjetunió budapesti nagykövetségének. Ezután megkezdődött a tudományos ülés, amely a délutáni órákban ért véget. Csöndes jubileum volt: idén nyáron ünnepelte alapítása negyedszázados jubileumát a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, amelyet a filmművészek és filmalkalmazottak, az artistaművészek, a szórakoztató zenészek, a zeneművészek, a színművészek és színházi dolgozók, a képző- és iparművészek, a rádióban és a televízióban dolgozók ágazati szak- szervezetei alkotnak. Szolnokon és a megyében — talán ez kevésbé közismert — meglehetősen sok tagja van a művészeti dolgozók szakszervezetének, s alapszervezeteik, kisebb-na- gyobb csoportjaik, „sejtjeik” nem látványosan, de annál hasznosabban tevékenyked- kednek. * * * Egy színházról az emberek az előadások alapján alkotnak képet, ószintén szólva ritkán gondolunk arra, hogy a színház — munkahely is, hozzá olyan munkahely, ahol a legkülönbözőbb iskolázott- ságú, vérmérsékletű emberek dolgoznak semmi máshoz nem hasonlítható körülmények között. Az előadásoknak létre kell jönni; ehhez próbálni kell, föl kell építeni a díszleteket, el kell készülniük a jelmezeknek — és így tovább. Ami természetesen lehetetlen a művészek, a műszakiak, a vezetők és a beosztottak pontos „összjáté- ka” nélkül. S ebben az „össz- játékban” fontos feladat hárul a szakszervezeti vezetőségre is. A szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, Lengyel Boldizsár szerint lehetetlen volna megfelelően irányítani a színház munkáját a szakszervezet segítsége nélkül. — Szerintem aktívan, jól működik nálunk a szakszervezet — mondja. — Nemcsak formálisan — a bérezéssel és a jutalmazásokkal kapcsolatos döntések idején — vesz részt az irányításban, de a dolgozók hétköznapi érdek- védelmében is igen sokszor hallatja a hangját, ha kell keményen is. Egri Katalin színművész, a színház szb-titkára magától értetődőnek tartja, hogy a szakszervezet nemcsak partnere, de alkalmanként kontrollja is a színház gazdasági, művészeti vezetésének. Szó sincs arról, hogy rózsaszín lenne a kép, egy olyan, végsősoron kis „üzemben”, mint a színház, szinte napról napra újratermelődnek kisebb- nagyobb feszültségek, gondok, amelyek gyakran nem anyagiak, szervezetiek vagy munkaügyiek, hanem „egyszerűen” emberiek. Amelyekre épp úgy figyelni kell, mint a bérezésekkel, jutalmazásokkal kapcsolatos kérdésekre. Innen nézve — végül is — a színház szakszervezeti bizottságára szellemi értékek védelme is hárul. » * » Kicsiny „sejtje” működik a rádió és a televízió dolgozói szakszervezetének a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában. A 222 méteres középhullám szakszervezeti tag munkatársainak ügyes-bajos — szakszervezetre is tartozó — dolgaival Zentai Zoltán szerkesztő-riporter foglalkozik. A kis szerkesztőség dolgozóinak nap, nap után meglehetősen feszített tempóban kell eleget tenni feladataiknak. A munka gyors ritmusa — ami egyébként a szakma sajátossága — természetesen feszültségek forrása is, amelyeknek javarésze munkaügyi eredetű. — Meg lehet-e szüntetni — szakszervezeti segítséggel — a feszültségeket? — Én azt hiszem, bár szak- szervezeti megbízatásom egészen friss még, feszültségek mindig lesznek. Más kérdés, hogy ezeknek nem szabad, — egy olyan kis munkahelyen, mint a miénk, különösen nem, — elmélyülniük, elmérgesedniük. Amit a magam részéről szakszervezeti bizalmiként fontosnak tartok, az elsősorban az, hogy a nagyobb szakszervezeti egységekkel és a központunkkal tartsam a kapcsolatot. Enél- kül szinte elképzelhetetlen, hogy bele tudjak szólni, saját munkatársaim érdekében, a szolnoki stúdióban születő döntésekbe. * * * A megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói a filmművészek és filmalkalmazottak szakszervezetének tagjai. A vállalat kétszáznál valamivel több „szervezhető” alkalmazottjának 98,7 százaléka tagja a szakszervezetnek. A megye szinte mindegyik településén él tagja a szakszervezetnek, hiszen a mozik vezetőiről, alkalmazottjairól van szó. Ennek a speciális helyzetnek megfelelő a szakszervezeti élet is. A bizalmi testület 34 tagú, köztük 17-en csoportbizalmi feladatokat látnak el. összesen harminc- ketten vannak, akiknek ki- sebb-nagyobb megbízatásuk van. így tehát nem marad „árnyékban” — elvileg — a vállalat 105 egysége közül egyik sem. Harangozó Ferenc, a szak- szervezeti bizottság elnöke szerint: — Szerencsés, hogy a bizalmiak között elég sok a régi vállalati dolgozó. Mindamellett az is igaz, hogy egyik-Tnásik bizalmi nem partnere moziüzemvezetőjének, ennek egyszerűen „le- zserség”, fölkészületlenség az oka. Pedig a bizalmiak szerepe alapvető fontosságú. Ha figyelmesen, okosan dolgoznak, akkor a szakszervezeti bizottság nem pusztán „kiszolgálja” a gazdasági vezetést, hanem hatékonyan bele is tud szólni a vállalat gazdasági életébe. Debreceni Lászlónét, a műsorosztály előadóját október 12-én választották meg a szakszervezeti bizottság titkárának. Beszélgetésünk idején éppen a másnapi, ütemterv szerinti szb-ülésre készült : — Milyennek ígérkezik a holnapi ülés? — Ami azt illeti, nem látszik „csöndesnek”. A témák között szerepel a vállalat új szervezeti szabályzatának megvitatása, és néhány bér- fejlesztéssel, bérszínvonallal kapcsolatos „rázós” kérdés is. — Szívesen vállalta a titkári funkciót? — Szívesen, hiszen évekig a KISZ-ben tevékenykedtem, úgyhogy ez a munka ugyan újnak tűnik, de remélem, hogy hasznát veszem KISZ- es tapasztalataimnak. Szb-el- nökünktől. Harangozó Feri bácsitól rengeteg segítséget kaptam az indulásnál, ő fogalmazta meg azt is számomra, hogy az szb-titkárnak egy kicsit gazdaságvezetőnek is kell lennie. . Külön szerencsém, hogy a munkám miatt meglehetősen sokat járom a megyét, ilyenkor tudok szakítani néhány percet a szak- szervezeti titkár „számára” is. — A moziüzemi vállalatnál meglehetősen bonyolult a dolgozók érdekeltségi rendszere, a béren kívül preferencia, prémium is jár munkájuk után. A kifizetések előtt van-e „hangja” a szak- szervezetnek ? — Igen, s nem csak formálisan. Ebben az évben — természetesen a szakszervezet közreműködésével — módosították a kollektív szerződést. Az új ösztönzési rendszer kidolgozásában a szak- szervezeti bizottság is részt vett. fl Moziüzemi Vállalat ebben az évben — az ország hasonló vállalatai közül elsőként — tért át az ötnapos munkahétre. Mint oly sok másért, ennek sikeréért is sokat tettek a vállalat szak- szervezeti bizalmijai, aktívái. Most készülnek az új vállalati központ avatására, ahol — a vállalat történetéből először, — kap egy külön irodát a szakszervezeti bizottság is. Nem nagy dolog: de a tény többet jelent önmagánál. Sz. J. KOREAI ANZIKSZ A testvérem sem fogadott volna szívélyesebben Bombatölcsérek helyén bérpaloták — Lakások kulcs nélkül — Metró a jövőnek Részlet Korea fővárosából Első gimnazista korában kapott először könyvet ajándékba dr. Egei Lajos nyugalmazott megyei bíró. A kiadvány Baráthosi Balogh Benedek: Korea, a hajnalpír országa című munkája volt. — Azóta vágytam megismerni ezt az országot. Jó ötven év telt el, mire eljutottam oda, — mondja. Igaz, időközben sokat járt külföldön. Néhány kivétellel az IBUSZ szervezésében, tizennyolcszor volt szocialista és tizenhatszor nyugati országokban. Utazásaira módszeresen készül. Koreáról több száz oldalas jegyzetet készített előzőleg. — És megtanultam néhány kifejezést koreaiul. Amikor az egyik boltban anyanyelvükön köszöntem meg a kiszolgálást, a pénztáros egy csomó képeslapot adott ajándékba. ' — Azt tapasztalta Koreában, amit előzőleg várt? — Nagy és kellemes meglepetést okozott nekem az ország. A vendéglátásukról csak annyit, hogy a testvérem sem fogadott volna szívélyesebben. Sosem felejtették el megköszönni a háborúban a magyarok által nekik nyújtott segítséget. — Egy IBVSZ-útnak nem célja, hogy széles körű és mélyreható ismereteket nyújtson egy-egy országról, az Utazónak mégis maradandó benyoniásai lehetnek... — Koreai benyomásaimat így összegezhetném: rendkívüli tisztaság, fegyelmezett munka és abszolút becsületesség. — A bírók a tényekre alapoznak. .. — Én sem az érzelmeimre. Hadd említsek néhány „bizonyítékot”: vidékről a gépjárművek két-három kocsimosón át jutnak be a fővárosba. Abban az országban, ahol szinte minden négyzetméterre esett egy bomba, húsz-huszonöt emeletes bérpalotákból álló modern városnegyedeket láttam. Rengeteg parkjuk és sok szökőkútjuk van. Meg merem kockáztatni a kijelentést: amit csinálnak, azt világszínvonalon csinálják. — Űjabb példák? — Például voltam egy ezerhétszáz személyes szülőotthonban. Siemens és japán berendezésekkel szerelték fel. A szülők úgy beszélgetnek, hogy közben a képernyőn látják egymást. A Manszudé Művész Színházban például a színpad két oldalán hatalmas képernyőn angolul, oroszul és franciául is ismertetik, hogy mi történik a színpadon. Megdöbbentő erejű a színpad előtt két oldalon elhelyezkedő, ezer tagú kórus. — A becsületességüket miért hangsúlyozza? — Azért, mert ilyen tekintetben is meglepő tényeket észleltem. Araikor például a szállodai szobám kulcsát kerestem, értetlenül néztek rám, hiszen ott senki nem nyúl idegen holmijához. Megkértem IBUSZ-cso- portunk ottani kísérőjét, hogy egy általam kiválasztott régi házba vigyen be bennünket. Amikor szétnéztünk az egyik lakásban, kérdeztem: hol vannak a háziak? — Dolgozni vannak, — mondta kísérőnk a világ legtermészetesebb hangján. Akkor derült ki, hogy a lakásukat sem zárják. — Milyen a lakberendezésük? — Merőben más, mint a mienk. A lakásban például nincsenek székek, helyettük kis párnák vannak. Ha pihenni akarnak, akkor leguggolnak, vagy törökülésbe helyezkednek. Az autóbuszt is guggolva várják. — Közlekedésük? — Taxi kevés van. Az autóbuszjárat viszont gyakori. A főváros negyven kilométer hosszú földalattija inkább a jövőnek készült. — Bizonyára érdeklődtek az dttani életviszonyokról is... — Azokat sem lehet a mi mércénkkel mérni. Az átlagfizetés például alacsony, de a különböző juttatások a fizetés többszörösét teszik ki. A gyermekintézmények, az iskolák ingyenesek, a szolgáltatások többségére ingyenes utalványt adnak. A boltokban ugyanazért az áruért annál kevesebbet fizetnek, minél több gyerekük van. A dolgozó férfiak évente két inget, cipőt és öltönyt (nem egyenruhát) kapnak ingyen. A lakás, a fűtés, a világítás díja jelképes. Az átlagfizetés iíyen tények miatt nem mond semmit. — Az áruellátás milyen? — Igaz, hogy az üzletekben nincs Napóleon konyak, de minden olyan cikk kapható, ami a mai koreai igények kielégítéséhez kell. — Ételeik? — Rendkívül változatosak. Hadd soroljam fel egyik ebédünket: lótuszlevél apróra vagdalt hófehér bambusszal, tengeri uborka, sült hal, vagdalt sertéshús, csirkepörkölt, sült csirke szójamártásban, halleves. A hal kivételével mindent apró - darabokra vágva szolgálnak fel,, hogy pálcikákkal ehessenek. Rizs és gyümölcs mindig szerepelt az étrendben. Szokatlan volt. hogy a levest mindig utoljára hozták. — Megtanult pálcikákkal enni? — Tíz perc alatt. — Mi volt még számára érdekes? az Ön — Sok minden. Például az, hogy a padlót fűtik. És ha már könyv említésével kezdtük a beszélgetést, fejezzük be azzal: Koreában 1911-ben jelent meg az első magyarból fordított könyv ezzel a címmel: „Elbeszélések a hős Kossuthról, az 1848—49-es magyar szabadságharc vezetőjéről”. Simon Béla SZOLNOKON
