Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 11. Sodródás szíriek felé? Nemcsak az NSZK- ban, hanem világszerte megkülönböztetett figye­lemmel kísérik Manfred Wörner bonni hadügy­miniszter washingtoni tárgyalásait. Az érdeklő­dés oka kézenfekvő. A Rajna-parti hatalomvál­tás óta Wörner az első Amerikába látogató mi­niszter és ez önmagá­ban is lehetőséget jelent a megfigyelők számára annak tanulmányozásá­ra : van-e érzékelhető változás a Schmidt-ka- binet magatartásához képest. Erre a kérdésre máris egyértelmű igen a válasz, ráadásul olyan kulcskérdésben, amely az egész világ érdekeit érinti. A bonni vendég ugyanis világossá tette, hogy kormánya a koráb­bi kabinetnél lényege­sen készségesebb lesz az 1983 végén esedékes ra­kétatelepítéssel kapcso­latban és a keresztény­liberális koalíció kész a korábbinál nagyobb mér­tékben hozzájárulni a NATO anyagi erőfeszí­téseihez. Ami a rakéta-ügyet illeti, Helmut Schmidt is sűrűn hangoztatta, hogy helyesli a telepítést —, de csak akkor, ha a jö­vő év őszéig Genfben nem születik szovjet— amerikai megegyezés. A Wömer-látogatás fényé­ben új és veszélyes elem a nyugatnémet alapállásban az, hogy a Rajna partján már ko­rántsem hangsúlyozzák a NATO-határozatnak a tárgyalásokkal kapcsola­tos részét. Ez sajnos nem egyszerűen hang- súlybeli, hanem érdemi változás, aminek mesz- szemenő és egyértelmű­en negatív következmé­nyei lehetnek a genfi tárgyalásokra, tehát a világhelyzetre is. Hogy az ezzel kapcso­latos aggodalom meny­nyire nem vaklárma, azt egyebek között — jól érzékelteti az azon­nali TASZSZ-reagálás („.. .az NSZK új kor­mánya hajlandó követni Washington utasítása­it. ..”), valamint Egon Bahrnak, az SPD elnök­ségi tagjának, a korábbi vezetés egyik kulcsem­berének nyilatkozata. „Ha Washington ezután — mondotta Bahr — a rakétatelepítés egyértel­mű nyugatnémet támo­gatásának tudatában ki­sebb megegyezési szán­dékkal tárgyal majd Genfben, ami sajnos, feltételezhető. akkor ezért az új bonni kabi­netnek kell vállalnia a felelősséget.” Ez a dolog lényege. Ezért jelenthet az új bonni vonal egyfajta veszélyes sodródást, ri­asztó szirtek felé. Az egyik ilyen „szírt” az le­het, hogy Washington mindenképpen végre­hajtja a rakétatelepí­tést, azzal a nyilatkozat­tal, hogy hajlandó „to­vább tárgyalni”. Mond­juk hét-nyolc évig. Mint Bécsben... Harmat Endre TQrifkország Holnap iktatják be az új elnököt Ankarában tegnap hiva­talosan bejelentették, hogy a vasárnapi népszavazáson részvevők 90,6 százaléka igent mondott az új alkot­mányra, és hogy Kenan Ev^ ren tábornok, a Nemzetbiz­tonsági Tanács vezetője lett az ország köztársasági elnö­ke. Evrent november 12-én iktatják be hivatalába. Folytatta munkáját a madridi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) történő befejezése reális és belátható időn belül elérhe­tő cél”. A Radio Continen­tal késő esti körpanorámá­jában utalt a magyar dele­gációnak arra a reményére, hogy „a spanyol fővárost nem a kudarc, nem az elsza­lasztott lehetőség, hanem az ésszerű kompromisszumos megállapodás színhelyeként jegyzik majd fel az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamat történeté­ben”. A spanyol fővárosban mind ejlénkebb beszédtéma a keddi plenáris ülés, és az ott elhangzott vélemények megítélése. Sajtókörökben nem keltett meglepetést a dán nagykövetnek a közös piaci országok együttes ál­láspontját tolmácsoló fel­szólalása. „Hiszen — mu­tatnak rá — a feszültebbé vált nemzetközi légkörből következik, hogy a nyugati államok úgynevezett módo­sító javaslatokkal igyekez­nek hátráltatni a tanács­kozás konstruktív menetét. Ugyanakkor a lengyel kül­döttségvezető hozzászólását a legtöbben „logikus, té­nyekre épülő, érvelő” meg­nyilatkozásként értékelik. A svéd küldöttség szóvi­vője egy rögtönzött sajtó- tájékoztatón kijelentette: egyes küldöttségeknek az okoz gondot, hogy mit kezd­jenek 39. számú dokumen­tummal. Ezzel arra utalt, hogy a semlegesek és az el nem kötelezettek tavaly de­cemberi indítványa — amely a konferencia 39. hivatalos dokumentuma volt — az atlanti országok egy része számára kemény dióvá vált. Nyíltan elutasítani nem merik. Már csak azért sem, mert a benne foglalt javas­latok többségével korábban egyetértettek. Ezért az úgy­nevezett módosító taktiká­hoz nyúlnak. A dán küldött felszólalásában már jelezte, hogy 12 ilyen módosító ja­vaslatot szándékoznak be­nyújtani. Vagy ahogyan a spanyol küldöttség vezetője, Pan Soraluce megfogalmaz­ta: „előtérbe került a régi témák felélénkítése, újra­tárgyalásának szándéka”. November 15-én választások lesznek Brazíliában. A képen: az ellenzék egyik jelöltje, Leonel Brizola Rio de Janeiroban nyomdászok egy csoportjával ismerteti választási elképze­léseit. (Telefotó — KS) Bukarestben Román-NDK megbeszélések Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román ál­lamfő szívélyes, baráti lég­körű megbeszélést folytatott tegnap Willi Stophfal, az NDK minisztertanácsának elnökével, aki kedden este érkezett hivatalos baráti lá­togatásra Romániába. Tegnap megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Willi Stoph és Constantin Dasca- lescu miniszterelnök között. A megbeszéléseken megelé­gedéssel szóltak a kétoldalú kapcsolatokról. Megállapí­tották, hogy tág lehetőségek vannak a kapcsolatok to­vábbfejlesztésére a társa­dalmi-gazdasági élet vala­mennyi területén. Hangsú­lyozták, hogy előtérbe kell állítani a műszaki-tudomá­nyos együttműködés kiszé­lesítését. Lengyelország n munkásság a normalizáció mellet! foglalt állást Lengyelországban gyakor­latilag kudarcba fulladt a belső politikai ellenségnek és nyugati támogatóinak az a próbálkozása, hogy no- vemben 10-én, a „Szolida­ritás” bejegyzésének máso­dik évfordulóján tömeges sztrájk- és rendbontási ak­ciókra kerüljön sor. Így összegezte a tegnapi nap fejleményeit sajtóérte­kezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Mint mondotta, gyakorlati­lag az egész országban nor­mális munka folyt, a mun­kásság szemmel láthatóan is­mét a normalizáció folyama­ta mellett foglalt állást. Egyes kisüzemekben né­hány tucat részvevővel vol­tak ugyan munkabeszünte­tések, de ezeket nem lehet sztrájknak nevezni, annál .kevésbé, mivel a munkahe­lyi vezetők rábeszélésére rö­vid idő után ezek az em­berek is folytatták a terme­lést. Délután és este —mon­dotta Urban nem végleges adatokra hivatkozva — Var­sóban, Wroclawban és a Krakkó melletti Nowa Hu­tában voltak utcai rendza­varási kísérletek. Ezek közül Wroclawban gyűlt össze a legnagyobb tömeg, de ott is csak 2000 ember. Agresszív cselekmé­nyekre, vandalizmusra egye­dül Varsóban voltak pél­dák, de csak szórványo­san. Ami az egyetemeket, főiskolákat illeti, Varsóban mintegy 1300, Krakkóban és Wroclawban ennél kevesebb diák tartott rövid tiltakozó akciókat, majd maguktól szétoszlottak. A szóvivő ösz- szességében pozitívnak ne­vezte a nap mérlegét. Azt mondotta, hogy november 10-e a belső ellenség befo­lyásának érzékelhető csök­kenésére mutat, valamint arra. hogy az emberek dön­tő többsége nyugalmat, a szükségállapot mielőbbi fel- fügyesztését. vagy megszün­tetését kívánia. Magyar—török kapcsolatok Javuló árucsere-forgalom Bolgár nemzetgyűlés Napirenden az egészségügy A vadgazdálkodást és a halászatot szabályozó új tör- - vények elfogadásával, a bí­rósági és a választási tör­vény módosításával tegnap befejeződött a bolgár nem­zetgyűlés kétnapos üléssza­ka. A parlamenti képviselők meghallgatták és jóváhagy­ták Radoj Popivanov akadé­mikus, közegészségügyi mi­niszter beszámolóját. A bolgár egészségügyet foglalkoztató kérdésekről a miniszter elmondta, hogy azok, nevezetesen a demog­ráfiai öregedés, az átlag életkor növekedése, a szüle­tési arányszám csökkenése, a gyermekhalandóság csök­kenése, a fertőző betegségek ritkulása, a hasonló fejlett­ségű más országokéval azo­nosak. A lakosság orvosi el­látásának szintje még sok helyütt elmarad az egész­ségvédelem megnövekedett lehetőségeitől. Bírálta az or­vosi ellátásban helyenként előforduló bürokratizmust és lelketlenséget. Végezetül hangsúlyozta, hogy az egész­ségügy felépítésének és irá­nyításának állami-társadal­mi elve a jövőben is mara­déktalanul érvényesülni fog. Az öböl menti együttmű­ködési tanácshoz tartozó hat ország vezetői tegnap a bahraini Manamában zárt ajtók mögött folytatták csúcsértekezletüket. Szaúd- Arábia, Kuvait, Bahrain, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek szultánjai és sejkjei — a korábbi csúcstalálkozók napirendjé­hez hasonlóan — ezúttal is politikai, gazdasági és ka­tonai kapcsolataik bővítését vitatják meg. Az AP manamai jelenté­se szerint az államfők a délelőtti ülésen foglalkoztak az iraki—iráni háborúval is. Sajtóforrások szerint a csúcson elhatározták, hogy békéltető küldöttséget kül­denek a két országba. GENF Genfben tegnap plenáris ülést tartott a szovjet és az amerikai küldöttség az eu­rópai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek kor­látozásáról szóló tárgyalá­sokon. * * * Genfben tegnap plenáris ülést tartottak a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek. PÁRIZS A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága a hét elején tartott kétnapos ülésén az üzemekben foly­tatott pártmunka kérdései­vel foglalkozott. Határoza­tó! hoztak arról, hogy erő­feszítéseket kell tenni az üzemekben folyó pártmunka hatékonyságának javítása érdekében. A határozat hangsúlyozza: az üzemekben zajló politikai küzdelem megnyerése a párt első szá­mú feladata. Cj-delhi Tegnap hivatalos, baráti látogatásra Üj-Delhibe ér­kezett Stefan Olszowski len­gyel külügyminiszter. A del­hi repülőtéren Siv Sankar energiaügyi és kőolajipari miniszter, az indiai—lengyel gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együtt­működési vegyesbizottság társelnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének kö­zelgő törökországi hivatalos látogatása — amelyre Bülent Ulusu török miniszterelnök hívta meg — újabb kiemel­kedő állomásnak ígérkezik a két ország közötti kapcsola­tok alakulásában. Lázár Eyörgy személyében 1945 óta első alkalommal látogat Tö­rökországba magyar kor­mányfő. A két ország államközi kapcsolatai rendezettek. Po­litikai kapcsolataink alaku­lásában az utóbbi években fontos esemény volt liter Türkmen külügyminiszter 1981 februári magyarországi látogatása. Rendszeresek a két törvényhozó testület képviselőinek találkozói, csakúgy, mint a kulturális együttműködés fejlődését ösztönző miniszteri megbe­szélések. Gazdasági téren eredmé­nyes együttműködés alakult ki a két ország között. Az árucsere-forgalom 1980-ban rekordszintet ért el; a part­ner országba irányuló ex­portunk 99,9 millió, impor­tunk 62,5 millió dollár volt. Az elmúlt esztendőben azon­ban — részben a török gaz­daságpolitikai irányváltozás, részben a 70-es évek végén exportunk jelentős részét ki­tevő autóbusz- és erőműbe^ rendezés-szállítások befeje­zése következtében — visz- szaesés mutatkozott. Kap­csolataink folyamatosságát jelzi, hogy Törökország to­vábbra is rendszeres vásár­lója gépipari termékeinknek: 1981-ben a harmadik legna­gyobb tőkés piacunk volt. A magyar—török mező- gazdasági és élelmiszeripari kapcsolatok kialakítására is megtörténtek az első jelen­tős lépések. A szakemberek meghatározták azokat a te­rületeket, amelyekben Ma­gyarország várhatóan hozzá­járulhat majd a török mező- gazdaság fejlesztéséhez. A kulturális együttműkö­dés egyik legeredmé'nyesebb területe kétoldalú kapcsola­tainknak. Az együttműködés a hetvenes évek második fe­lében indult meg, majd — egy-két éves megtorpanás után — az 1981 februárjá­ban aláírt, három évre szóló BELFAST Egy rendőr és egy nő vesztette életét Észak-íror- szágban egy újabb pokolgé­pes merénylet következté­ben. A pokolgépet az ír Köztársaság határához közel fekvő Enniskillenben rob­bantották fel ismeretlen tet­tesek. TOKIÓ Közös japán—amerikai szárazföldi hadgyakorlat kezdődött tegnap Tokiótól kulturális és tudományos csereprogram hozott jelen­tős élénkülést e területen. A hazánk iránti érdeklődés egyre több lehetőséget kínál a magyar és a török ösztön­díjasok kölcsönös fogadásá­ra, a tudományos és a mű­szaki szakemberek tanul­mányútjaira. Jelentős ered­ményként értékelhető, hogy az ELTE török nyelvészeti tanszékén török lektor dol­gozik, s a két ország törté­nészei együtt kutatják közös múltunk emlékeit. A Ma­gyar Rádió és a televízió partnerével a jövőben vár­hatóan kiszélesíti együttmű­ködésének területeit. Ez évben befejeződött a kütahyai Kossuth-ház, illet­ve a tekirdagi Rákóczi-ház felújítása és múzeumként való berendezése. Megnyitá­suk kedvező alkalmat kínált kulturális és tájékoztató te­vékenységünk erősítéséhez. A két ország közötti érintke­zés, népeink barátságának egyrészt jobb megismerésé­nek szép példája Kütahya és Pécs, illetve Tekirdag és Sárospatak testvérvárosi kapcsolata. * * * Törökország 780 ezer négyzetkilométer területű ország, 45 millió lakosa van. Bár fővárosa, a mintegy két és fél milliós lakosú Ankara is jelentős ipari és közleke­dési csomópont az Anatóliai medencében, a török gazda­sági élet központja és az or­szág legnagyobb városa Isz­tambul, ahol csaknem négy­millió ember él. Törökország 1923-ban lett köztársaság. A végrehajtó hatalmat jelenleg a Nemzet- biztonsági Tanács által ki­nevezett kormány gyakorol­ja, amelynek elnöke Bülent Ulusu. Az államfő Kenan Evren hadseregtábornok, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője. Az országra földrajzi adottságai alapján főként a sokoldalú mezőgazdasági termelés jellemző. Iparosítá­sa a hatvanas években kez­dődött, s ma már a nemzeti jövedelem egyötödét a ha­gyományos feldolgozó ága­zatokra épülő ipar adja. nyugatra. A két ország szá­razföldi haderőneméhez tar­tozó kötelékek 25 év óta el­ső ízben tartanak együttes gyakorlatot, amelyre a 9. amerikai gyaloghadosztály a Washington melletti Fort Le- vvis-i támaszpontról küldött egységeket. BEJRUT Hivatalos forrásból nem erősítették meg azt a sajtó- értesülést, hogy ma egy Bejrút környéki szállodá­ban megtartja első ülését az úgynevezettt [izraeli—libano­ni összekötő bizottság. Egye­lőre az sem ismeretes, hogy sikerült-e közelíteni egy­máshoz a vegyesbizottság összetételével, hatáskörével kapcsolatos, merőben eltérő állásfoglalásokat. Iraki-iráni háború Ellentmondó jelentések A tehéráni rádió jelentései szerint az iráni erők a front középső szakaszán tovább folytatták előnyomulásukat és már 15 kilométer mélyen hatoltak be Irak területére. Az iraki fél megerősítette az iráni támadás hírét, de kö- közölte, hogy az ellenséget visszaverték. A teheráni rádió beszámo­lója szerint az iráni csapa­tok további stratégiai ponto­kat foglaltak el és állandóan tűz alatt tartják a Bagdadot Basrával összekötő főútvo­nalat. Állítólag iráni kézbe került 50 iraki olajkút és számos olajfinomító is. Ali Akbar Velajati iráni kül­ügyminiszter sajtóértekezle­tén megismételte, hogy or­szága mindaddig folytatja a háborút, amíg nem teljesí­tik az iráni fél által megsza­bott valamennyi feltételt, köztük a kártérítésre vonat­kozó igényt is. Irak megerősítette, hogy az iráni erők a középső frontszakaszon támadást in­dítottak, de — mint az INA iraki hírügynökség beszá­molt róla — csapatai heli­kopterek bevetésével az egész frontszakaszon ellen- támadást hajtottak végre és az ellenséget visszaverték. Öböl-tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom