Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

1982. NOVEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Április 4. Gépipari Művek örményesi gyárában évente több millió forint érték­ben készülnek exportra és hazai piacra különböző, termelést segítő berendezések. A Chinoin Gyógyszergyárnak például korrózióálló acélból, különféle teljesítményű por­szárító berendezések készülnek itt Új lakásrendeletet hozott a szolnoki városi tanács (Folytatás az 1. oldalról) nül a jövedelmi viszonyuk­tól, a bérleti szerződés meg­kötésekor azonban kötelesek az igényjogosultságuktól füg­gő előtakarékossági összeg meglétét igazolni és egy bi­zonyos összeg fizetését _ha- vonta vállalni. Az előtakaré- kosság összege tanácsi bér­lakásnál 5000 és havonta 500 forintot kell fizetni, tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásnál 10 ezer forint meg­létét kell igazolni és havon­ta 700 Ft-ot fizetni, tanácsi vevő-kijelölésű OTP- és ME- SZÖV-lakásnál az induló ösz- szeg 15 ezer, a havi pedig 1000 forint. A feltételek tel­jesítése esetén az igény jogo­sultságnak megfelelően la­kást vagy lakótelket kapnak 5 éven belül. Ez az átmeneti idő két évvel meghosszabbít­ható, sőt: amennyiben a fia­tal házaspár szociális tanácsi bérlakásra jogosult, kérheti az első lakás végleges kiutalá­sát. Ugyanezt tehetik azok is, akik vállalják az első la­kás korszerűsítését, komfor­tosítását, vagy ha lehetőség van rá, a tetőtér beépítését vagy az emeletráépítést. Lépcsőzetes csere Lépcsőzetes, ésszerűen szervezett lakáscsere révén sokkal többen juthatnak igényeiknek, vagyoni hely­zetüknek megfelelő otthon­hoz, mint eddig. Ennek ga­ranciája a lakáscsere-alap biztosítása, amely a tanácsi bérlakások 20, a tanácsi! ér- tékesítésűeknek, valamint á tanácsi vevő-kijelölésű la­kásoknak legalább 10 száza­lékát érinti. A három- és többgyermekes családok igényét éppúgy mint eddig két-három éven belül ki kell elégíteni. A tanácsrendeletnek meg­felelően ezentúl kétfajta ta­nácsi bérlakás lesz: az úgy­nevezett szociális és a nem szociális. Szociális tanácsi bérlakásra azok jogosultak, akik jövedelmüknél és va­gyoni helyzetüknél fogva leginkább támogatásra szo­rulnak. A tegnap elfogadott rendelet szerint konkrétan azok, akiknek a közös ház­tartásban élő családtagok jövedelmével együtt havi 2300 forintnál nem több a jövedelme. Egyedülálló pá­lyakezdőknél (munkaviszo­nyuk első három évét fi­gyelembe véve) valamint a nyugdíjasoknál az összeg felső határa havi 3200 fo­rint. (Természetesen ez utóbbiaknál számításba kell venni a nyugdíjassal közös háztartásban élő családtagok jövedelmét is.) Feltétel to­vábbá, hogy ne legyen jelen­tősebb vagyon (ingatlan vagy a szokásos szükségle­teket meghaladó ingóság, amelynek forgalmi értéke eléri a 100 ezer forintot). fl jogosultság feltételei Nem szociális tanácsi bér­lakást kaphat az az igény­lői, aki szociális helyzete alapján tanácsi bérlakásra nem jogosult, de ilyen la­káshoz ragaszkodik vállal­va az előnytelenebb feltéte­leket. A lakáshasználatba vételi díj három- vagy öt­szörösének/ és a megduplá­zott lakbérnek a kifizeté­sét. Tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakásra azok a csa­ládok tarthatnak igényt, ahol az egy főre jutó jöve­delem nem haladja meg a 2500 forintot, egyedülálló, pályakezdőknél és nyugdíja­soknál a 3500 forintot és legfeljebb másfél egységnyi jelentősebb vagyonuk van. Természetesen szövetkezeti tagságú, vagy OTP társas­házi lakásra bárki igényt tarthat. Az új szabályoknak meg­felelő lakásgazdálkodás és az elosztás alapja a pontos nyilvántartás. Ennek érde­kében az igényléseket 1983. április 1. és június 30-a kö­zött meg kell újítani mind­azoknak, akik nem kerültek névjegyzékre és kérelmüket továbbra is fenntartják. Az új tanácsrendelet beve­zette az igénylési letét fizeté­sének kötelezettségét, össze­ge a lakás nagyságától, mi­nőségétől és jellegétől függ. összkomfortos és komfortos kétszobásnál nem nagyobb, szociális tanácsi bérlakásnál 2 ezer forint, kétszobásnál nagyobb összkomfortos és komfortos, szociális tanácsi bérlakásnál 4 ezer forint. Ta­nácsi értékesítésű szövetkeze­ti lakásnál 500 forinttal több, mint hasonló adottságú taná­csi bérlakás esetén. Tanácsi vevőkijelölésű OTP- és ME- SZÖV-lakásnál az összeg a hasonló adottságú tanácsi bérlakáshoz viszonyítva 1000 forinttal növekszik. Nem szo­ciális tanácsi bérlakás esetén a letéti díj 15 ezer forint. Méltányosságra is módot ad a rendelet. Nem kell le­téti díjat fizetni az igénylő­nek, ha félkomfortos vagy komfort nélküli tanácsi bér­lakást kér, vagy ha három, illetve több eltartottról gon­doskodik, vagy ha az egy fő­re jutó havi átlagjövedelem nem éri el az 1500 forintot, vagy ha 5 évnél régebbi a la­kásigénylése. (A jelenleg nyilvántartott lakásigénylők 50 százaléka nem köteles le­téti díjat fizetni). Felsorolja a tanácsrendelet a lakáshasználatbavételi díj megfizetésével kapcsolatos kedvezményeket is. Például: 10 évi részletfizetés engedé­lyezhető annak, aki gyerekét egyedül neveli, és az egy fő­re jutó jövedelme a 2 ezer forintot nem haladja meg, 8 évre szólhat a részletfizetés fiatal házasoknak, fizikai s a termelést közvetlenül irányí­tó műszaki dolgozóknak, ha az egy főre eső jövedelmük kevesebb 1500 forintnál. Öt­évi részletfizetés engedé­lyezhető minden más mél­tánylást érdemlő esetben. Szociálpolitikai kedvezmények A lakáshasználatbavételi díj fizetésére halasztást kap­hatnak a sorkatonai szolgá­lat időtartamára, három hó­napot meghaladó betegség esetén, s gyermekgondozási szabadság idejére. Nemcsak felfüggeszthető és részletek­ben fizethető a lakáshaszná­latbavételi díj, hanem csök­kenthető is. Például; új és megüresedő összkomfortos és komfortos tanácsi bérlakás kiutalása esetén a három vagy ennél több gyermek el­tartásáról gondoskodó igény­lő kérelmére, amennyiben az egy főre jutó átlagjövedelem kevesebb 1500 forintnál, a szociálpolitikai kedvezmé­nyekkel csökkentett haszná­latbavételi díj egy része el­engedhető : 3 gyerek vagy egyéb eltartott esetén 40 szá­zaléka, négy gyermek vagy egyéb eltartott esetén 60 százalék, 5 vagy ennél több gyermek vagy eltartott ese­tén pedig teljes mértékben. Félkomfortos és komfortos lakás kiutalásakor még to­vábbi kedvezmények adha­tók. Az új tanácsrendelet sze­rint a lakáshasználatbavételi díj összege nem pusztán a lakás nagyságán, minőségén, hanem, a környezeten is mú­lik. A rendelet értelmében a végrehajtó bizottság lakbér- övezetekre oszthatja a vá­rost, és eszerint differenciál­ja a használatbavételi díjat és a lakbér összegét. Úgy döntött , a testület, hogy a közeljövőben életbe lépő ta­nácsrendeletet egy év múlva felülvizsgálja és gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően ha kell módosítja. K. K. Beléplek a „százasok klubjába” Cibakházán jó eredményeket hozott a kettős termesztés A népgazdaság VI. ötéves terve a mezőgazdasági ter­melés fő feladatául tűzte ki — a hazai fogyasztói kereslet kiegyensúlyozott és javuló kielégítése mellett — gazda­ságos export növelését és a hatékonyság javítását. Ki­emelt fontosságú ezen belül két kulcságazat, a gabona- és a hústermelés fejlesztése. Az előbbit a gabonafélék kül­piaci gazdaságossága, sok-- irányú belföldi felhasznál­hatósága, valamint kedvező termesztési adottságaink te­szik rendkívül fontossá. A tervidőszakban csaknem há­rommillió hektár gabonave­tésterülettel számol a nép­gazdaság. Nem teremhet kevesebb silókukorica A gabonaprogram sikeres megvalósítása érdekében — amitől nemcsak állattenyész­tésünk jövedelmezőségének javítása, hanem exportterve­ink teljesítése is függ — a szántóföldi takarmányterme­lésből 1985-ig mintegy 200 ezer hektár területet ki kell vonni különböző árunövé­nyek, de elsősorban gabona­félék számára. A másik fon­tos élelmiszertermelési prog­ram keretében az állatte­nyésztés szerkezeti összetéte­lében nem várható lényeges változás, de az 1980. évi 75 ezerrel szemben a tervidő­szak végére 115 ezres hústí­pusú tehénlétszámmal szá­molunk. A tőkés exportpia­cokra történő értékesítési 1 hetőségek bővülése és az árak kedvező alakulása az anyalétszám mintegy 24 százalékos növelése mellett a vágó juh-előállí tás több- mint 45 százalékos növelését indokolja. A húsmarha- és a juhállo­mány növelésének egyaránt fontos feltétele a jó tömeg- takarmány-bázis. A szántó­földi szálas- és tömegtakar- mány-termő területek tehát csak akkor csökkenthetők, ha a kérődző jószágok évi tö- megtakarmány-szükségletét a kisebb területen is megter­melik a mezőgazdasági nagy­üzemek. Az állatállomány szükségletéhez igazodó és abraktakarékosságot is lehe­tővé tevő takarmánygazdál­kodás kialakításában tovább­ra is első helyen kell. hogy álljon a silókukorica-terme­lés. A takarmánynövény szántóföldi vetésterületének csökkentése mellett is ele­gendő silóalapanyag előállí­tására kínál lehetőséget az úgynevezett kettős termesz­tés, amelynek a helyi adott­A korábbi években 400 hektárnyi kukoricájából a közös gazdaság 100 hektár termését takarmányozásra használta fel, másik száz hektárról értékesítette a szemtermést, a fenpmaradó 200 hektárról pedig silónak takarította be a növényt. Az idén áz ugyancsak 400 hektár kukoricaterület egynegyedé­nek termését szintén megete­tik a jószágaikkal, de a töb­bi 300 hektárról mind el­adásra kerülhet a kukorica. Nem kell azért ezen a télen sem hiányolniuk a téesz szarvasmarháinak a 200 hek­tárnyi silókukoricából ké­szített tömegtakarmányt, mert kettős termesztésben, azaz fővetésű borsó után másodvetésként megtermelte azt a szövetkezet. A konzervgyári feldolgo­zásra termesztett zöldborsó július első felében került le A kettős termesztés meg­honosítását kezdeményező GITR szakemberei — a meg­felelő szaporítóanyag bizto­sításán, a helyi éghajlati, tá­lai- és öntözési adottságok­nak legmegfelelőbb technoló­gia kidolgozásához adott se­gítségen túl — folyamatosan elvégzik a cibakházi téesz- ben az új tevékenységgel kapcsolatos beltartalmi és mennyiségi vizsgálatokat, gazdaságossági számításokat is. A fővetésű silókukorica kiváltása a gabonatermő területek 200 hektárral tör­ténő növelését, az arról leke­rülő szemeskukorica értéke­sítése hatmillió forint árbe­vétel-többletet jelent a közös gazdaságnak. Annak, hogy a másodvetések idejében, az esetleges őszi fagyok előtt betakaríthatok legyenek, el­sődleges feltétele a rendsze­res öntözés. Az élő és a Holt- Tisza valamint a Körös kö­zelsége, és az AC-telepe ré­vén jó öntözési adottságok­kal rendelkező Vörös Csil­lag Tsz-ben a kettős ter­mesztés összességében ter­mészetszerűen megnövelte a Ságokhoz jól alkalmazkodó technológiáját sikerrel kísér­letezték ki a Gabona és Ipari növények Termelési Rendszere valamint a cibak­házi Vörös Csillag Tsz szak­emberei. a földekről, addigra levág­ták az első növedéket a fel­törésre szánt, elöregedett lu­cernatáblákról is. Idejében elvethették így 200 hektár-1 nyi borsótarlóba és lucerna­törésbe azokat a szuper rö­vid tenyészidejű kukorica­fajtákat, amelyek a ©ITR szakembereinek irányításá­val végzett kisparcellás kí­sérletek során már korábban kiállták a cibakházi földeken a másodvetés próbáját. A napokban kezdték meg a ket­tős termesztésű silókukorica betakarítását, tehát a má­sodvetés nem hátráltatja a talajelőkészítést és a vetés­forgóban következő kultúra, az őszi búza elvetését. A bor­só után termesztett silóku­korica minősége és a hektá­ronkénti 30—35 tonnás átlag­termése sem rosszabb a fő­vetésű silókukoricáénál. mesterséges csapadékellátás költségeit. Az öntőzőkapaci- tások jobb kihasználása ré­vén azonban csökkentek a fajlagos ráfordítások. A me­gye nem egy gazdaságában az öntözővíz köbméterenként nyolc forintot is megközelítő költsége ugyanis a Vörös Csillag Tsz-ben nem érte el a két forint ötven fillért. Az egységnyi termőterület­re jutó árbevételt is lényege­sen sikerült növelniük a szö­vetkezet növénytermesztői­nek a borsóterületek kétsze­ri hasznosításával. A kon­zervgyárnak eladott zöldbor­só, valamint a növény hüve­lyéből és szárából készített jó minőségű, magr.s fehérje- tartalmú, siló értéke hektá­ronként 39 ezer forint. Az egy-egy hektár másodvetés­sel kiváltott és eladható sze­meskukorica értéke is csak­nem annyit tesz ki. A cibak- háziak ugyanis beléptek a „százasok klubjába”: az idei őszön betakarított mennyiség alapján a szemeskukorica termásátlaga meghaladta a Vörös Csillag Tsz-ben a 100 mázsát. T. F. Eladható plusz 200 hektár termése Gazdaságosabb lett az öntözés is A tervek szerint még az idén megindul a Nagykörű—Kenderes térségében feltárt alacsony fűtőértékű szénhidrogén hasznosítása. A Kenderes határában épülő fogadó- állomáson összegyűjtött földgázt dúst'^k, majd csővezetéken szállítják a Tiszai Hő­erőműbe. A gyűjtőállomás teljes elkészülése után óránként 80 ezer köbméter gázt szállít majd az erőműnek. Felvételeink az állomás építését szemléltetik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom