Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-06 / 261. szám
Városkép háttérben a Viru Hotel impozáns, modern épülete A fenyőfa dala Megyénkbeliek tallinni városnézésen Ősi múltról mesélnek az Óváros szűk utcácskái A tallinniak híres skanzenjében a turisták mindig szívesen töltik az időt A városi tanács épületének árkádja alatt Ügy mondják, ez a patika — mely Tallinn legöregebb gyógyszertára —, az 1300-as évek elején épült A Finn-öböl déli részén, az éjfekete tenger partján zsenge hajtású fiatal fenyő áll a komor gótikus tornyok és a régi lovagkori címerek között. A gyárkémények tövében húzódik meg ez a kis fenyőfa, háborította térség közepén. És észt dalokat énekel — írja Nazim Hikmet Észtországról. Szolnok megye és az Észt SlSzK lakói között csaknem hiísz éve él és egyre erősödik a baráti,~ testvéri kapcsolat — melyhez hozzájárul a közös származás, sorsunk hasonlósága is —. így sok ezer megyénkben ember hallhatta már ezt az éneket. Mindazok, akik bandukoltak iTallinn öreg bástyái között, akik ittak egy kávét a Tuljak pálmái alatt, akik megkóstolták a Tengeri farkas koktélt az étteremmé átalakított hajó fedélzetén, akik megcsodálhatták a város panorámáját a Viru Hotel tetőteraszáról, akik töltöttek már időt a hangszerek ,múzeumában, akik megnéztek egy balettet az Esztónía Színházban, és vásároltak már egy kis észt babát — a szőke kis fitost — az óváros öreg hazainak egyikében található boltban. A fotóriporter, aki személyesen ugyancsak hallhatta a fenyőfa dalát, ime ilyennek Icitta a várost, ilyennek hallotta az éneket átfordítva a képek nyelvere. Szöveg: V'. V. Fotó: Nagy Zsolt Az egyik épülő új városrész — autóból Sportolóink barátságának bizonyítéka: Paróczai András egy Tallinnban rendezett atlétikai versenyen, ahol a 800 méteres síkfutást is megnyerte Valamikor az 1400-as években épült ez az óvárosi ház Szolnok megyeiek és észtek a tallinni Műszaki Főiskolán rendezett Szolnok megye képekben című kiállítás megnyitóján Egy részlet az új észt Iparművészeti Múzeumból