Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 6. A négy műszakról, a hosszú nyárról és arról, milyen A Szolnoki Cukorgyár dol­gozói sikeresen felkészítet­ték a gyárat az őszi kam­pány indulására. A „gépe­zet fogaskerekei” szeptember elsején olajozottan megin­dultak. A két napig tartó próbaüzem jól sikerült, így leállás nélkül, „repülőstart­tal” kezdődött meg az éven­ként ismétlődő szokásos munka — néhány jelentős változással. Mennyit ér a pihenés? A gyár — a korábbi gya­korlattól eltérően — eggyel több, azaz négy műszakkal dolgozik az idén. Így hétna­ponként két-három napot pi­henhetnek a gyár dolgozói. Koncsik Istvánná a lélá­gyító berendezés műszertáb­lája előtt állva több tucat kapcsolót és villogó lámpát figyelve mondta el vélemé­nyét: — A pihenőnap sokat, je­lent számomra, több mint másfél évtizedes tapasztalat után igazán tudom, milyen volt ezelőtt, szabadnap nél­kül. Dolgoztunk, utaztunk, aludtunk, ennyi volt egy nap, és ez így ment szep­tembertől januárig. Most ta­lán 500 forinttal kevesebbet keresek az elmúlt évinél, de nekem ez többet ér. Nem vagyok fáradt a munkahe­lyemen. Nem mindenki gondolko­dik így. A gvár úgyneve­zett nversoldali részén dol­gozó idősebb munkások csak vonakodva beszéltek az idei keresetekről. Nehezen mond­ták ki véleményüket. ta- valv jobban kerestek. Ennek pedig nem örülnek, mert ahogyan egyikőjük megfo­galmazta: „Huszonhat évi munka után a szabad idő másodlagos szempont”. A gyár vezetői is ismerik a „kereseti gondokat”. Sze­rintük az állandó dolgozók évi jövedelme az új rend­szerben nem csökkent, hi­szen a karbantartási idő­szakban egyenletesen el­osztva megkapták azt a pénzt, amitől a répafeldol­gozás alatt a szabadnapok miatt elesnek. Nem járnak rosszabbul a réginél az idénymunkások sem: ha végigdolgozzák a kampányt, külön prémium illeti meg őket. Eltűnt a falépcső — A negyedik műszak be­állítása nem kis gondot je­lentett számunkra, mivel szakembereink csak három műszakra voltak elegendők — mondta el a gyár helyet­tes főmérnöke, Krieger Ödön. — Az új műszak, az adminisztrációk, a munka­ruha-kiadások, a különböző baleset- és tűzvédelmi okta­tások miatt összeszokás nél­kül szinte belecsöppentek a „mély vízbe”, a legnagyobb munka közepébe. Ezen vál­toztatunk jövőre, sokkal ko­rábban kell elvégezni a for­maságokat, hogy a kampány idején már folyamatos le­gyen a munka. Az idén beállított auto­mata dán gépsor megköny- nyítette a cukorfőző-állomás dolgozóinak munkáját, az automatizálás a négy mű­szakra való áttérést tette le­hetővé. A gőzfürdőéhez ha­sonló melegben régen min­den főzőtartály előtt egy- egy ember állt, villanykör­ték mögé helyezett üvegle­mezen ellenőrizte az „üst­ből” vett minta kristályoso­dását. Helyettük ma az önmű­ködő berendezések dolgoz­nak. Tóth Mihály szinte ma­gányosnak is érzi magát az állomáson: — A többi cukorfőzővei együtt tizenhat évet álltam a kis falépcsőn, a lámpa előtt. Mára csak néhányan maradtunk ellenőrizni az automatát. Ez könnyebb fel­adat, nem beszélve arról, hogy a négy műszak beve­zetése óta az embernek van ideje kipihenni magát. Ret­tenetes volt régen a rövid váltás: este 10 órakor haza­mentünk és reggel hatkor újra itt álltunk, mintha el sem indultunk volna. Forró nyár, és rekord Az idei nyár szokatlanul hosszúra nyúlt, kedvezett a mezőgazdaságnak, csak a földből kiszedett répa és a feldolgozás sínylette meg a jó időt. A betakarítás ele­jén több mezőgazdasági üzem egyszerre szállította a répát, a gyárba, a felhalmo­zódott cukorrépa a nagy hő­ség hatására rbmlani kez­dett: szinte „folyóssá” vált. A nagy termés miatt a szál­lítókapacitás is szűkösnek bizonyult mind vasúton, mind tehergépkocsikkal. — A minőségileg megrom­lott répa és az átvételi ne­hézségek miatt a kampány első három hetében szinte hullámvölgyben voltunk — mondta el Krieger Ödön. — Ezután fokozatosan enyhül­lek a nehézségek. október 27-én nedia a Szolnoki Cu­korgyár már rekordot ért el — a gyár történetében elő­ször 6052 tonna rénát dol­goztunk lel aznan. Ma már minden a megszokott kerék­vágásban megv. r. t. Több mint ötezer az országban Kedvezőek a szerződéses üzletek működésének tapasztalatai A kereskedelemben és a vendéglátásban az utóbbi hónapokban a korábbinál gyorsabb ütemben növeke­dett a szerződéses üzletek aránya, számuk ma már el­éri az ötezret, s további ha­sonló ütemet feltételezve év végére 6200 szerződéses üz­let működik majd az or­szágban — állapították meg a Belkereskedelmi Miniszté­riumban. Különösen a ven­déglátásban kedvezőek az eredmények, jelenleg mint­egy három és fél ezer, év végére várhatóan négyezer szerződéses vendéglátóhely lesz majd, s teljesen meg­szűnik a szabadkasszás, köz­ismert nevén gebines rend­szer. Bár a bolti kiskereske­delemben is csaknem há­romszor annyi üzletet adtak szerződésbe az idén. mint'áz elmúlt évben, még mindig kevés működik az új üze­melési formában. Néhány megyében — Csongrádban. Veszprémben, Hajdúban és Fejérben — értek el már számottevő eredményeket, több mint ötven üzletet ad­tak szerződésbe. Komárom­ban, Nógrádban, Szabolcs­ban és Tolnában azonban mindössze 10—20 a szerződé­ses üzletek száma. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a szerző­déses üzletek működését, s megállapításai szerint eze­ken a vendéglátóhelyeken, illetve üzletekben általában javult az áruellátás, az üz­letvezetők rugalmasabb .be­szerzési politikát folytatnak, új termelőkkel veszik fel a kapcsolatot, s jobban üte­mezik a szállításokat is. Az aktívabb beszerzési tevé­kenység és a nagyobb anya­gi érdekeltség miatt csök­kent a hiánycikkek száma, s az üzletekben tárolt kész­letek. a kínálat jobban iga­zodik a kereslethez. Jobban alkalmazkodik a nyitvatar- tás ig a vásárlók igényeihez, különösen a vendéglátásban. A forgalom is lényegesen dinamikusabban fejlődött, mint a hagyományos egysé­gekben. Az üzletvezetők már az első évben 15—20 százalékos forgalomnöve­kedést vállaltak, s eleget is tettek vállalásaiknak. A ko­rábban rosszul vezetett üz- letekben előfordult az is. hogy a forgalom megduplá­zódott. Átlagosan több mint 20 százalékkal csökkent a létszám, s a megnövekedetit forgalmat a korábbiaknál mintegy 15—20 százalékkal kisebb forgóeszköz-állo­mánnyal bonyolították le. flz abádszalóki Lenin Téeszben Határidő előtt készült el húsz hizlalda I Fíírészporral fiitik az automata Itftközponlot Energia másfél millió tonna tüskéből A tervek szerint az év vé­gére kell befejeződnie az abádszalóki Lenin Termelő- szövetkezetben annak a ser­téstelep-bővítési beruházás­nak, amelynek a Tiszamenti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat a ki­vitelezője. A közös gazda­ságnak és a TRVVV-nek az építkezéseken dolgozó szo­cialista brigádjai felajánlot­ták, hogy az októberi forra­dalom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfor­dulója tiszteletére. novem­ber 7-ig elkészítik a húsz, egyenként száz férőhelyes, úgynevezett véghizlaldát. A kollektívák teljesítették vállalásukat: tegnap az utol­só új állattartó épületnek az átadására is sor került az abádszalóki szövetkezetben, ahol a sertéstelep bővítésé­vel megduplázzák, azaz 21 ezer 600-ra növelik az éves hízókibocsátást. Hogyan lehet másfél millió tonna erdei tuskóból és sok millió tdnna más erdei és mezőgazdasági hulladékból energiát termelni? — erről tartottak országos bemutatót a Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nagykő­rösi üzemében, illetve a mi- kebudai erdészetben. A részt vevő szakemberek tucatnyi hazai és külföldi gép mun­káját vették szem ügyre, köz­tük olyan gépsorokét, ame­lyek a tüsköt kiemelik, fel- aprítják és tüzelésre alkal­massá teszik. A gazdaságban olyan gépeket, illetve kazá­nokat is üzemeltetnek, ame­lyek a felaprított gallyfát, gyaluforgácsot és fűrészport is hasznosítják. A nagykőrö­si hajlítottbútorváz-üzem- ben például fűrészporral fű­tött automata hőközpontot létesítettek. A melléktermék­ből keletkezett gőz egy részét az erdészeti üzem, másik ré­szét pedig a konzervgyár hasznosítja tavasztól a* kon- zervfeldolgozási idény vé­géig. A gazdaság abádszalóki üzemében is olyan vegyestü­zelésű kazánt alkalmaznak, amelyhez nem kell sem szi­lárd, sem folyékony üzem­anyag, valamennyi erdei, mezőgazdasági hulladékot hasznosít. A bemutatón meg­ismertették a résztvevőkkel azokat a hazai anyagból gyártott egyszerű kazánokat, amelyek kisebb átalakítással, előtét felszerelésével, csigás rendszer kialakításával. min­den hulladékot „megemészt”. A házilag is átalakítható energiatermelő egységek ga­bonaszárítók üzemeltetésére, baromfitelepek fűtésére is egyaránt alkalmasak. A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság együtt­működve a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-szel, hulladék- hasznosító bemutató telepet létesít Nagykőrösön. A nagy gyümölcstermelő gazdaság többek között gyümölcsfa­nyesedékekkel is ellátja az erdőgarzdaság kazánjait. A születésnapi zsúron a vendégek — mint illik — ajándékot adtak az ünnepei­teknek, kinek pénzt, kinek könyvet. Hiányzott ugyan a húsz szál gyertyával ékesített torta, de volt helyette szend­vics, kóla és jókedv. A török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat November 7. Szocialista Brigádja ünnepel­te ekként megalakulásának huszadik évfordulóját. Néhány nappal később, ottjártunkkor a folyamatos üzemben dolgozó hűtőgép­házban néhányan napi mun­kájukat végezték, a többiek azonban évente visszatérő, önként vállalt feladatukat teljesítették: a vállalati ün­nepségre öltöztették díszbe a termet. A tizenhárom brigádtag­ból öten az alapítók közé tartoznak. Kinek jutott eszé­be a név, már nem tudni, de a vállalat elsőként megala­kult brigádja azóta is évről évre megünnepli a novem­beri születésnapot, Három­szor voltak a vállalat kiváló brigádja, elnyerték a ..Szak­ma kiváló brigádja” kitün­tető címet is. Ez volt a fény­kor — mondják —. amikor nemcsak a munkát végezték el. hanem sikerült az ered­ményről megfelelően beszá­molni. — Visszaesés következett a csúcs után — ismeri el a bri- gádvezelő. Szekeres István —.. nem volt olyan brigádve­zetőnk, aki összefogta volna a társaságot, pedig a munkát ugyanolyan jól elvégeztük, és egymás társaságában is változatlanul jól éreztük ma­gunkat. — Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a zagyvarékasi baromfifeldolgozó üzem be­indult, és sokan elmentek oda dolgozni, tőlünk, a bri­gádból senki ,— folytatja Varga János. — Az a három- négyszáz forint nem ér any- nyit’ hiszen nem biztos, hogy találnánk ugyanilyen jó munkahelyi légkört az új helyen. A brigád létszáma mégis csökkent, ketten nyugdíjba mentek, a fiatalok közül pe­riig két addigi önkéntes hi­vatásul választotta a tűzol- <ást. Talán ez is közreját­szott a visszaesésben, amely azonban — hangoztatják mindannyian — csak átme­neti lehet. A törökszentmik­lósi üzemben már évek óta rendkívül szigorúan bírálják el a szocialista címet, és an­nak fokozatait megpályázó kollektívákat. Nem a látszat­ra szép vállalásokon, a bri­gádnapló ékességén, hanem a felmutatott eredményeken mérik le az éves munkát, még akkor is. ha egy címei­re büszke brigádnál csak az ezüst vagy bronz fokozatot érzik megalapozottnak. Fáj ez az érdekelteknek? Bizony fái. De meg is értik, hogy a színvonalat nem elég tarta­ni. a jótól többet várnak. — Reméljük. idén már aranyosan csillog majd a jel­vény — mondja a brigádve- zető —. a félévi értékelésünk alapján bizakodunk. Idén négy újítást adtunk be. mind az energiatakarékosságot szolgálja. Egy tonna áru hű­téséhez eddig ezer watt ára­mot használtunk, felajánlot- I uk, hogy ezt egy százalék­kal csökkentjük. Amíg ala­kulásunkkor évi 3800 tonna árut hűtöttünk, idén ugyan­azokkal a gépekkel, válto­zatlan létszámmal 16 800 ton­na várható. Ehhez hozzáte­szem, hogy a gépek elavul­tak. paáshol talán már nem is használnak ilyeneket az országban. A pótalkatrésze­ket egv régi lebontott gépből szedtük ki és felújítva épít­jük be. A megújulás jegyében vet­ték fel az új tagokat is. Mindannyian bizonyították már szakmai tudásukat, készségüket a közös munká­ra. Örömmel vesznek részt családostól a kirándulásokon, például azon a „lovaglással” iarkítotton, amelyet máig is nevetve emlegetnek: először a ménes mellől elcsábították a lovászt jó borral, majd ..lóra termett a magyar” jel­szóval jókedvűen, de bizony váltakozó sikerrel ülték meg a brigádtagok a legszelídebb lovakat. ­Mit jelent húsz együtt töltött év? — kérdeztem^Sok tapasztalatot, közös élmenye­ket: bizonyosságot arról, hogv élen kell járni, segíteni n többieknek, átadni a ta­pasztalatokat a fiatalabbak­nak: hogv jó dolog, ha nem­csak eltelik a munkaidő, ha­nem közben „együtt van a csapat”. És nem utolsósorban — válaszolta egyikük — kö­zösen nagyobb eredményeket lehet elérni, mint egyénileg. F. E. A nagynyomású vízsugár segítségével percek alatt le­kerül a répa a szállítójárművekről Tóth Mihály az országban először alkalmazott automa­ta főzőkészülék működését ellenőrzi Születésnap, torta nélkül | **"£!£**

Next

/
Oldalképek
Tartalom