Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
1982. NOVEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Harminc évvel ezelőtt alakult Az építésügy időszerű feladatai Ünnepség a gyermek- és ifjúságvédő intézetben Az intézet dolgozói az ünnepi beszédet hallgatják Tegnap délelőtt 11 órakor Szolnokon, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetben ünnepi munkaértekezleten emlékeztek meg az intézet fennállásának 30. évfordulójáról. Ádám Csaba, az intézet igazgatóhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Patkós Gyula igazgató ünnepi beszédében megemlékezett a 30 év munkájáról, eseményeiről, az intézet történetéről. Szolnokon, a Magyar utcában 1952-ben alakult meg az intézet őse, „gyermekvédő otthon” elnevezéssel. Az évek során a központi intézkedések és a saját kezdeményezések iavították az anyagi és személyi feltételeket, kialakult a korszerű nevelőszülői hálózat, a pártfogói rendszer. A szolnoki gyermekvédő otthon 1963-ban gvermek- és ifjúságvédő intézet lett. Minden. megyénkben élő. á"ami gondozott gyermek először ebbe az intézetbe kerül. Általában 1—2 hetet töltenek el itt, s ez idő alatt pedagógiai és egészségügyi szűrésen döntik el, ki hová kerül ezután, nevelőszülőkhöz, intézetbe vagy kórházba. A 30 év alatt a gyermek- és ifjúságvédő intézet mintegy harmincezer gyermek elhelyezéséről gondoskodott. Ma már nemcsak az állami gondozott gyermekekkel törődnek, hanem az úgynevezett „problémás esetekkel” is, az iskolakerülő. otthonról szökött fiatalkorúakkal. Az elmúlt év májusában a megyei - tanács vb gyermek - és ifjúságvédő intézete elköltözött a Magyar utcából, a Széchenyi lakótelepen, a gyermekváros mellett kapott helyet. Az új. korszerű épületben hetvenhat szakember (jogász, pszichológus, nevelő, gyermekfelügyelő stb.) foglalkozik a gyermekekkel, biztosítja ellátásukat Az intézet nevelőszülői hálózata kiterjedt, a megyében nyolcszáz gyermek van nevelőszülőknél, ugyancsak nyolcszáz család kap rendszeresen nevelési segélyt. Az intézet évente mintegy 30 millió forintot fordít árra, hogy a gyermekek jó körülmények közé kerüljenek, gondozásuk, nevelésük megfelelő legyen. Az utóbbi években nagy gondot fordítanak a megelőző munkára. Baranyi Györgyné. a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetőhelyettese megköszönte az intézet kollektívájának eddig végzett eredményes munkáját külön elismeréssel szólt Patkós Gviláról. aki immár harmincadik esztendeje az intézet vezetője. Ezután Patkós Gyula és dr. Szautner Ádámné, gazdasági vezető átvette a megyei tanács jutalmát. Az ünnepség végén az intézet igazgatója jutalmakat osztott ki a dolgozóknak. Kicsi kézre nincsen kesztyű Védőfelszerelés és munkavédelmi ruha nyomában Országos akció a munkavédelem javításáért Csütörtökön országos ellenőrzést végzett több mint kétszáz munkavédelmi feli ügyelő. Az ellenőrzés célja az volt, hogy a munkavédelem szakemberei a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az SZMT-k helyzetképet és elemzést kapjanak a dolgozók védelméről, a balesetek megelőzésének lehetőségeiről és további feladatairól. Az ország száznál ■ több gyárában, üzemében, intézményében jártak e napon a szakemberek. Azt ellenőrizték, hogyan vannak ellátva a munkások védőfelszerelésekkel és védőruházattal, megfelelő munkához megfelelő felszerelést rendelnek-e a vállalatok. Szolnok megyében három vállalat öt telephelyén, valamint a Munka- és Védőruházati Szakboltban járt a három bizottság. amelynek munkáját Egyed Zoltán, az SZMT Munkavédelmi Osztályának vezetője fogta össze. A bizottságban munkavédelmi felügyelők vizsgálódtak, s összegezték tegnap délelőtt tapasztalataikat. Erről kértünk tájékoztatást Egyed Zoltántól. — Körülbelül hány dolgozót érintett a munkavédelmi felügyelők vizsgálata Szolnok megyében? — Az AFIT túrkevei és szolnoki, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi és szolnoki, a Tisza Cipőgyár martfűi, központi telepén összesen mintegy kétszázötven dolgozót érintett a vizsgálatunk. Ezt úgy kell érteni, hogy ennyi embernek álltunk a gépe mellé, figyeltük munkáját, s kértük a munkavédelmi felszereléseket, a védőruhákat. A boltban azt néztük meg, van-e megfelelő választék, s mennyiség ezekből. / — Mi az általános tapasztalat? — Az összegzésben szó szerint leírtuk: minden a három vállalatnál felügyelői intézkedés szükséges a védőeszközök beszerzését és használatát illetően. — Kirívó szabálytalanságokat is tapasztaltak? — Csak néhányat említek: az AFIT olajhűtő üzemében a dolgozók nem használják a védőszemüveget, bár van a tulajdonukban. Védőkesztyűt nehezen találtunk a műhelyben, s ami volt is, nem olajálló, tehát ahhoz a munkához nem megfelelő. Ugyanott a kocsimosók nem kapnak gumírozott védőruhát és kesztyűt, nincs a vállalat raktárában sem. Találtunk viszont-az AFIT-nál raktáron hétszázötven olyan munkaruhát, amelyet még 1976- ban szereztek be, darabonként 250 forintért. Nem használható, nagyon rossz minőségű. Próbálták a dolgozók között kiárusítani, 150 forintért se vette meg senki. A Tisza Cipőgyárban, de máshol is sajnáltuk a kicsi kezű nőket. A durva munkához megfelelő, kis női kesztyű szintén hiánycikk. Láttunk az AFIT-nál asszonyokat, akik használták ugyan a kesztyűt, de ujjai legalább három centivel hosszabbak voltak. Elképzelhető, hogyan lehet abban dolgozni. Általában a legtöbb probléma éppen a a kesztyűkkel van, megjegyzem. nem méret szerint rendelik a munkáltatók. Furcsa volt a helyzet a GMV lakatos-,tmk műhelyében. A dolgozók készséggel elővették és megmutatták a teljes védőfelszerelésüket, de munka közben nem használták. Ezt sajnos a termelésirányítás se követeli meg. — Biztosan megnézték a vállalati munkavédelmi szabályzatokat is a felszerelések használatáról. — Igen, bár az újakat éppen ez év végéig kell kidolgozni. A csütörtöki vizsgálaton még csak a GMV rendelkezett új, jóváhagyott szabályzattal, s abban megfelelően szabályozták a védőruhák és védőeszközök beszerzését, sőt tisztítását és karbantartását is. — Találtak megfelelő készleteket a megyeszékhelyi boltban? — Néhány hiánycikk kivételével igen. Megjegyzem, a bolt nem rendelkezik katalógussal. Így a vevő nehezen tájékozódik, a boltos nem tudja ellenőrizni a beérkezett áru minősítését. Ez a későbbiekben még sok gondolt okozhat. S. J. Ábrahám Kálmán sajtótájékoztatója Az építő- és építőanyagipar, valamint a település- fejlesztés eredményeit, gondjait és feladatait összegezte tegnap, a Parlamentben rendezett sajtótájékoztatón Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Mindenekelőtt arról szólt, hogy összességében a nép- gazdasági tervnek megfelelően alakult az ágazat idei teljesítménye. Az idén várhatóan 2—3 százalékkal csökken az építőipar termelésé, ugyanakkor a munkaerő száma még nagyobb arányban, 8,3 százalékkal mérséklődött, vagyis a szakmában maradók teljesítménye jelentősen emelkedett. Ez tette lehetővé jelentős külföldi megbízások teljesítését is, amely- lyel a nem rubel elszámolású építési export mintegy 30 százalékkal emelkedett. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult, felére csökkent a visszautasított munkák értéke. A kivitelező szervezetek jobban igazodnak az építési igények változásaihoz, egyebek között a fenntartási és rekonstrukciós munkák arányának növekedéséhez, a beruházási, és mélyépítési munkák csökkenéséhez. A kivitelezők idei eredményei azt mutatják, hogy azok a vállalatok jártak jól, amelyek szakmai profiljukat kiszélesítve, s székhelyüktől távolabbi munkákra is vállalkoztak. Kedvező, hogy a házgyárak — egy kivételével — a jövő évre kapott megbízásokkal kitöltötték teljes kapacitásukat. Sok jó példa bizonyítja, hogy belső szervezeti változtatásokkal is tovább javítható az igények rugalmas kielégítése. A minsztérium továbbfejleszti az irányítási rendszer minden elemét, elsősorban az érdekeltségi viszonyokat. A vállalkozók közötti verseny ösztönzésére szorgalmazza az indokolatlan kötöttségek feloldását, s ugyanakkor — fokozottabb ár- és minőségellenőrzéssel — erősíti a megrendelők, az építtetők érdekeinek védelmét. A miniszter elmondotta: az előzetes adatok szerint az év végéig befejeződik az idei tervben előirányzott 77 ezer lakás építése. Az építők tehát teljesítik a VI. ötéves terv első két évének lakásépítési előirányzatát, s megvannak a feltételek a következő évek lakásprogramjának valóra váltására is. Tíz százalékkal több épületfenntartási és -korszerűsítési munkát végeztek mint tavaly. Az eddigi jelzések szerint a jövő évre még dinamikusabb előrehaladásra vállalkoztak a kivitelezők. Visszatérő gond a lakását- adásoik ütemezése, s ezért összehangoltabb és körültekintőbb munkával kell megalapozni az egyenletes átadásokat. A minisztérium egyetért azzal. hogy a megrendelők az utóbbi időben. szigorúbban kérik számon az építőktől a minőséget. Jónéhány vállalat már ezekhez a követelményekhez igazodik, de ösz- szességében, főleg Budapesten csak kismértékű javulás mutatkozik. A minisztérium további intézkedéseket dolgozott ki a minőség javítására, és támogatást nyújt a hatékony vállalati minőségszabályozási rendszerek kidolgozásához. Elmondta, hogy az építő- anyagipar ebben az évben a tervezettnek megfelelően, 1 százalékkal növelte termelését, bővítette a sajátház- építők ellátását, bár egyes cikkeknél átmenetileg zavarok voltak. A miniszter részletesen szólt az ÉVM törekvéseiről, amelyekkel az ország településhálózatának fejlesztését segíti. Ehhez sok támogatást nyújtanak a társadalmi vitákban elhangzott javaslatok, ám a tervek hosszú távlatra készülnek ezért még a legjobb javaslatokat sem lehet máról holnapra megvalósítani. Az ÉVM széles körű akciót indított társadalmunk építészeti, környezeti kultúrájának emelésére is. Megkezdték az új hosszú távú településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozását és a tervidőszak végére készít előterjesztést az ÉVM az országgyűlés elé a településfejlesztési törvény megalkotására. Hiányzott a brigádélet II közösségért dolgoznak tovább — Szinte mindegyikünk elmondhatja, hogy a brigád- mozgalomban vált közösségi emberré, a vállalat érdekeit képviselő, munkáját segítő dolgozóvá. Nem meglepő tehát, hogy amikor különböző vezető beosztásokba kerültünk, és a versenyszabályok értelmében nem maradhattunk tagjai a szocialista brigádoknak, úgy éreztük magunkat, mint akiket kirekesztettek otthonról. Hiányzott a brigádélet, azért alakítottuk meg ezt a sajátos feladatokét ellátó kollektívát —. A BUBIV jászberényi gyárában András Péter, a Róka Pál Szocialista Brigád vezetője arm tatja be azt a kollektívát, amelynek tagjai művezetők, üzemvezetők, osztályvezetőik. Valamennyien vezető beosztásuk miatt maradtak ki régi brigádjukból. — A komplex brigád öt évvel ezelőtt alakult, tizenhat taggal, az évek során a létszám egy-két fővel csökkent vagy növekedett. Valóban a vágy hozott össze bennünket, hogy újból kapjunk valamit a' kollektív munka öröméből, ez azonban csak az egyik indíték volt. Rájöttünk ugyanis, hogy kollektívánk szervező-koordináló és irányító munkával sokat segíthet a gyáregységben több mint kétszáz taggal dolgozó tizenkilenc szocialista brigádnak. A magyarázat egyszerű. Munkakörünknél fogva jobban ismerjük vállalatunk és a többi gyáregység feladatait. Mi keressük és tartjuk a kapcsolatokat a különböző szállító és értékesítő vállalatokkal, intézzük az anyag- beszerzéseket. Mindez függvénye brigádjaink eredményes, jó munkájának. A brigádnaplóban bejegyzések igazolják, hogy a kollektíva vállalásaiban valóban fő helyen szerepel a többi brigád munkájának segítése. Néhány példa: a gyáregységben dolgozó brigádok közül többen megbízást kaptak az egyik fővárosi szálloda berendezéseinek elkészítésére, összeszerelésére. A határidő sürgetett, ezért a komplex brigád soron kívül elkészítette a műszaki dokumentációkat, vállalta a szállítási, értékesítési ügyek intézését. Olyan értékes vállalások teljesítését is dokumentálja a Róka Pál brigádnaplója, mint: a brigádok vagy brigád tagok újításainál a műszaki rajzok elkészítésé. A gyártási hibák összesítése után a hibák forrásainak feltárása, a megszüntetésüket segítő módszerek kidolgozása. — Brigádunkat sajátos feladatai megkülönböztetik a többi brigádtól, valójában azonban mi is egyenrangú tagjai vagyunk a gyáregység brigádmozgalmának. Munkánkat -nem a gyáregységben, hanem vállalati szinten értékelik, ugyanúgy, mint azoknak a komplex brigádoknak a munkáját, amelyek a többi gyáregységben a mi kezdeményezésünkre alakultak. Kapcsolataink révén sokat segíthetünk a különböző társadalmi munkaakciók megszervezésével, koordinálásával. Amit hangsúlyozni szeretnék, hogy nemcsak szervezünk, de részt is veszünk az ilyen akciókban. A többi brigádhoz hasonlóan a mi kollektívánk tagjai is vállalják minden évben azt a társadalmi munkaórát, aminek teljesítésével gyárunknak és városunknak is segítünk. — illés — A Szolnoki Nyomda Vállalat karcagi üzemében címkéket, gépkönyveket és vegyes ügyviteli nyomtatványokat készítenek, évi mintegy 8 millió forint értékben