Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

1982. NOVEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Harminc évvel ezelőtt alakult Az építésügy időszerű feladatai Ünnepség a gyermek- és ifjúságvédő intézetben Az intézet dolgozói az ünnepi beszédet hallgatják Tegnap délelőtt 11 órakor Szolnokon, a megyei gyer­mek- és ifjúságvédő intézet­ben ünnepi munkaértekezle­ten emlékeztek meg az inté­zet fennállásának 30. évfor­dulójáról. Ádám Csaba, az intézet igazgatóhelyettese köszöntöt­te a megjelenteket, majd Patkós Gyula igazgató ünne­pi beszédében megemlékezett a 30 év munkájáról, esemé­nyeiről, az intézet történeté­ről. Szolnokon, a Magyar utcá­ban 1952-ben alakult meg az intézet őse, „gyermekvédő otthon” elnevezéssel. Az évek során a központi intézkedé­sek és a saját kezdeményezé­sek iavították az anyagi és személyi feltételeket, kiala­kult a korszerű nevelőszülői hálózat, a pártfogói rendszer. A szolnoki gyermekvédő ott­hon 1963-ban gvermek- és if­júságvédő intézet lett. Min­den. megyénkben élő. á"ami gondozott gyermek először ebbe az intézetbe kerül. Ál­talában 1—2 hetet töltenek el itt, s ez idő alatt pedagó­giai és egészségügyi szűrésen döntik el, ki hová kerül ez­után, nevelőszülőkhöz, inté­zetbe vagy kórházba. A 30 év alatt a gyermek- és ifjú­ságvédő intézet mintegy har­mincezer gyermek elhelyezé­séről gondoskodott. Ma már nemcsak az állami gondozott gyermekekkel törődnek, ha­nem az úgynevezett „problé­más esetekkel” is, az iskola­kerülő. otthonról szökött fia­talkorúakkal. Az elmúlt év májusában a megyei - tanács vb gyermek - és ifjúságvédő intézete elköl­tözött a Magyar utcából, a Széchenyi lakótelepen, a gyermekváros mellett kapott helyet. Az új. korszerű épü­letben hetvenhat szakember (jogász, pszichológus, nevelő, gyermekfelügyelő stb.) fog­lalkozik a gyermekekkel, biztosítja ellátásukat Az in­tézet nevelőszülői hálózata kiterjedt, a megyében nyolc­száz gyermek van nevelőszü­lőknél, ugyancsak nyolcszáz család kap rendszeresen ne­velési segélyt. Az intézet évente mintegy 30 millió fo­rintot fordít árra, hogy a gyermekek jó körülmények közé kerüljenek, gondozásuk, nevelésük megfelelő legyen. Az utóbbi években nagy gon­dot fordítanak a megelőző munkára. Baranyi Györgyné. a me­gyei tanács vb művelődési osztályának vezetőhelyettese megköszönte az intézet kol­lektívájának eddig végzett eredményes munkáját külön elismeréssel szólt Patkós Gviláról. aki immár harmin­cadik esztendeje az intézet vezetője. Ezután Patkós Gyu­la és dr. Szautner Ádámné, gazdasági vezető átvette a megyei tanács jutalmát. Az ünnepség végén az in­tézet igazgatója jutalmakat osztott ki a dolgozóknak. Kicsi kézre nincsen kesztyű Védőfelszerelés és munkavédelmi ruha nyomában Országos akció a munkavédelem javításáért Csütörtökön országos el­lenőrzést végzett több mint kétszáz munkavédelmi feli ügyelő. Az ellenőrzés célja az volt, hogy a munkavéde­lem szakemberei a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és az SZMT-k helyzetképet és elemzést kapjanak a dol­gozók védelméről, a balese­tek megelőzésének lehetősé­geiről és további feladatai­ról. Az ország száznál ■ több gyárában, üzemében, intéz­ményében jártak e napon a szakemberek. Azt ellenőriz­ték, hogyan vannak ellátva a munkások védőfelszerelé­sekkel és védőruházattal, megfelelő munkához megfe­lelő felszerelést rendelnek-e a vállalatok. Szolnok megyében három vállalat öt telephelyén, va­lamint a Munka- és Védőru­házati Szakboltban járt a há­rom bizottság. amelynek munkáját Egyed Zoltán, az SZMT Munkavédelmi Osztá­lyának vezetője fogta össze. A bizottságban munkavédel­mi felügyelők vizsgálódtak, s összegezték tegnap délelőtt tapasztalataikat. Erről kér­tünk tájékoztatást Egyed Zoltántól. — Körülbelül hány dol­gozót érintett a munkavé­delmi felügyelők vizsgálata Szolnok megyében? — Az AFIT túrkevei és szolnoki, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tö­rökszentmiklósi és szolnoki, a Tisza Cipőgyár martfűi, központi telepén összesen mintegy kétszázötven dolgo­zót érintett a vizsgálatunk. Ezt úgy kell érteni, hogy ennyi embernek álltunk a gépe mellé, figyeltük mun­káját, s kértük a munkavé­delmi felszereléseket, a vé­dőruhákat. A boltban azt néztük meg, van-e megfele­lő választék, s mennyiség ezekből. / — Mi az általános tapasz­talat? — Az összegzésben szó sze­rint leírtuk: minden a három vállalatnál felügyelői intéz­kedés szükséges a védőesz­közök beszerzését és hasz­nálatát illetően. — Kirívó szabálytalansá­gokat is tapasztaltak? — Csak néhányat emlí­tek: az AFIT olajhűtő üze­mében a dolgozók nem hasz­nálják a védőszemüveget, bár van a tulajdonukban. Védőkesztyűt nehezen talál­tunk a műhelyben, s ami volt is, nem olajálló, tehát ahhoz a munkához nem megfelelő. Ugyanott a kocsi­mosók nem kapnak gumí­rozott védőruhát és kesz­tyűt, nincs a vállalat raktá­rában sem. Találtunk vi­szont-az AFIT-nál raktáron hétszázötven olyan munka­ruhát, amelyet még 1976- ban szereztek be, darabon­ként 250 forintért. Nem használható, nagyon rossz minőségű. Próbálták a dol­gozók között kiárusítani, 150 forintért se vette meg sen­ki. A Tisza Cipőgyárban, de máshol is sajnáltuk a ki­csi kezű nőket. A durva munkához megfelelő, kis női kesztyű szintén hiány­cikk. Láttunk az AFIT-nál asszonyokat, akik használták ugyan a kesztyűt, de ujjai legalább három centivel hosszabbak voltak. Elkép­zelhető, hogyan lehet abban dolgozni. Általában a leg­több probléma éppen a a kesztyűkkel van, meg­jegyzem. nem méret szerint rendelik a munkáltatók. Furcsa volt a helyzet a GMV lakatos-,tmk műhelyé­ben. A dolgozók készséggel elővették és megmutatták a teljes védőfelszerelésüket, de munka közben nem hasz­nálták. Ezt sajnos a terme­lésirányítás se követeli meg. — Biztosan megnézték a vállalati munkavédelmi sza­bályzatokat is a felszerelé­sek használatáról. — Igen, bár az újakat ép­pen ez év végéig kell ki­dolgozni. A csütörtöki vizs­gálaton még csak a GMV rendelkezett új, jóváhagyott szabályzattal, s abban meg­felelően szabályozták a vé­dőruhák és védőeszközök beszerzését, sőt tisztítását és karbantartását is. — Találtak megfelelő készleteket a megyeszékhe­lyi boltban? — Néhány hiánycikk ki­vételével igen. Megjegyzem, a bolt nem rendelkezik ka­talógussal. Így a vevő nehe­zen tájékozódik, a boltos nem tudja ellenőrizni a be­érkezett áru minősítését. Ez a későbbiekben még sok gondolt okozhat. S. J. Ábrahám Kálmán sajtótájékoztatója Az építő- és építőanyag­ipar, valamint a település- fejlesztés eredményeit, gond­jait és feladatait összegezte tegnap, a Parlamentben ren­dezett sajtótájékoztatón Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Mindenekelőtt arról szólt, hogy összességében a nép- gazdasági tervnek megfelelő­en alakult az ágazat idei tel­jesítménye. Az idén várha­tóan 2—3 százalékkal csök­ken az építőipar termelésé, ugyanakkor a munkaerő szá­ma még nagyobb arányban, 8,3 százalékkal mérséklődött, vagyis a szakmában mara­dók teljesítménye jelentősen emelkedett. Ez tette lehető­vé jelentős külföldi megbí­zások teljesítését is, amely- lyel a nem rubel elszámolá­sú építési export mintegy 30 százalékkal emelkedett. Az építési kereslet és kí­nálat viszonya javult, felé­re csökkent a visszautasított munkák értéke. A kivitelező szervezetek jobban igazodnak az építési igények változásaihoz, egye­bek között a fenntartási és rekonstrukciós munkák ará­nyának növekedéséhez, a beruházási, és mélyépítési munkák csökkenéséhez. A kivitelezők idei eredményei azt mutatják, hogy azok a vállalatok jártak jól, ame­lyek szakmai profiljukat ki­szélesítve, s székhelyüktől távolabbi munkákra is vál­lalkoztak. Kedvező, hogy a házgyárak — egy kivételével — a jövő évre kapott megbí­zásokkal kitöltötték teljes kapacitásukat. Sok jó példa bizonyítja, hogy belső szervezeti változ­tatásokkal is tovább javítha­tó az igények rugalmas ki­elégítése. A minsztérium továbbfejleszti az irányítási rendszer minden elemét, el­sősorban az érdekeltségi vi­szonyokat. A vállalkozók kö­zötti verseny ösztönzésére szorgalmazza az indokolat­lan kötöttségek feloldását, s ugyanakkor — fokozottabb ár- és minőségellenőrzéssel — erősíti a megrendelők, az építtetők érdekeinek védel­mét. A miniszter elmondotta: az előzetes adatok szerint az év végéig befejeződik az idei tervben előirányzott 77 ezer lakás építése. Az épí­tők tehát teljesítik a VI. öt­éves terv első két évének la­kásépítési előirányzatát, s megvannak a feltételek a következő évek lakásprog­ramjának valóra váltására is. Tíz százalékkal több épü­letfenntartási és -korszerű­sítési munkát végeztek mint tavaly. Az eddigi jelzések szerint a jövő évre még di­namikusabb előrehaladásra vállalkoztak a kivitelezők. Visszatérő gond a lakását- adásoik ütemezése, s ezért összehangoltabb és körülte­kintőbb munkával kell meg­alapozni az egyenletes át­adásokat. A minisztérium egyetért az­zal. hogy a megrendelők az utóbbi időben. szigorúbban kérik számon az építőktől a minőséget. Jónéhány válla­lat már ezekhez a követel­ményekhez igazodik, de ösz- szességében, főleg Budapes­ten csak kismértékű javulás mutatkozik. A minisztérium további intézkedéseket dol­gozott ki a minőség javítá­sára, és támogatást nyújt a hatékony vállalati minőség­szabályozási rendszerek ki­dolgozásához. Elmondta, hogy az építő- anyagipar ebben az évben a tervezettnek megfelelően, 1 százalékkal növelte terme­lését, bővítette a sajátház- építők ellátását, bár egyes cikkeknél átmenetileg zava­rok voltak. A miniszter részletesen szólt az ÉVM törekvéseiről, amelyekkel az ország telepü­léshálózatának fejlesztését segíti. Ehhez sok támogatást nyújtanak a társadalmi vi­tákban elhangzott javaslatok, ám a tervek hosszú távlat­ra készülnek ezért még a legjobb javaslatokat sem le­het máról holnapra megva­lósítani. Az ÉVM széles kö­rű akciót indított társadal­munk építészeti, környezeti kultúrájának emelésére is. Megkezdték az új hosszú tá­vú településhálózat-fejlesz­tési koncepció kidolgozását és a tervidőszak végére ké­szít előterjesztést az ÉVM az országgyűlés elé a telepü­lésfejlesztési törvény meg­alkotására. Hiányzott a brigádélet II közösségért dolgoznak tovább — Szinte mindegyikünk elmondhatja, hogy a brigád- mozgalomban vált közösségi emberré, a vállalat érdekeit képviselő, munkáját segítő dolgozóvá. Nem meglepő tehát, hogy amikor különböző vezető beosztásokba kerültünk, és a versenyszabályok értelmében nem maradhattunk tag­jai a szocialista brigádoknak, úgy éreztük magunkat, mint akiket kirekesztettek otthonról. Hiányzott a brigádélet, azért alakítottuk meg ezt a sajátos feladatokét ellátó kol­lektívát —. A BUBIV jászberényi gyárában András Péter, a Róka Pál Szocialista Bri­gád vezetője arm tatja be azt a kollektívát, amelynek tag­jai művezetők, üzemveze­tők, osztályvezetőik. Vala­mennyien vezető beosztásuk miatt maradtak ki régi bri­gádjukból. — A komplex brigád öt évvel ezelőtt alakult, tizen­hat taggal, az évek során a létszám egy-két fővel csök­kent vagy növekedett. Való­ban a vágy hozott össze bennünket, hogy újból kapjunk valamit a' kol­lektív munka öröméből, ez azonban csak az egyik indíték volt. Rá­jöttünk ugyanis, hogy kol­lektívánk szervező-koordi­náló és irányító munkával sokat segíthet a gyáregy­ségben több mint kétszáz taggal dolgozó tizenkilenc szocialista brigádnak. A magyarázat egyszerű. Mun­kakörünknél fogva jobban ismerjük vállalatunk és a többi gyáregység feladatait. Mi keressük és tartjuk a kapcsolatokat a különböző szállító és értékesítő válla­latokkal, intézzük az anyag- beszerzéseket. Mindez függ­vénye brigádjaink eredmé­nyes, jó munkájának. A brigádnaplóban bejegy­zések igazolják, hogy a kol­lektíva vállalásaiban való­ban fő helyen szerepel a többi brigád munkájának segítése. Néhány példa: a gyáregységben dolgozó bri­gádok közül többen meg­bízást kaptak az egyik fő­városi szálloda berendezé­seinek elkészítésére, össze­szerelésére. A határidő sürgetett, ezért a komplex brigád soron kívül elkészí­tette a műszaki dokumen­tációkat, vállalta a szállítási, értékesítési ügyek intézését. Olyan értékes vállalások teljesítését is dokumentálja a Róka Pál brigádnaplója, mint: a brigádok vagy bri­gád tagok újításainál a mű­szaki rajzok elkészítésé. A gyártási hibák összesítése után a hibák forrásainak feltárása, a megszüntetésü­ket segítő módszerek kidol­gozása. — Brigádunkat sajátos feladatai megkülönböztetik a többi brigádtól, valójá­ban azonban mi is egyen­rangú tagjai vagyunk a gyáregység brigádmozgal­mának. Munkánkat -nem a gyáregységben, hanem vál­lalati szinten értékelik, ugyanúgy, mint azoknak a komplex brigádoknak a munkáját, amelyek a többi gyáregységben a mi kezde­ményezésünkre alakultak. Kapcsolataink révén sokat segíthetünk a különböző tár­sadalmi munkaakciók meg­szervezésével, koordinálásá­val. Amit hangsúlyozni sze­retnék, hogy nemcsak szer­vezünk, de részt is veszünk az ilyen akciókban. A töb­bi brigádhoz hasonlóan a mi kollektívánk tagjai is vállalják minden évben azt a társadalmi munkaórát, aminek teljesítésével gyá­runknak és városunknak is segítünk. — illés — A Szolnoki Nyomda Vállalat karcagi üzemében címkéket, gépkönyveket és vegyes ügy­viteli nyomtatványokat készítenek, évi mintegy 8 millió forint értékben

Next

/
Oldalképek
Tartalom