Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-19 / 272. szám
1982. NOVEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet baromfifeldolgozója teljes kapacitással dolgozik. Naponta 8 ezer libát és 30 ezer csirkét dolgoznak fel Korszerű csomagolás— Faaprftékos kelendőbb konzervek höiégfúvók A Budapesti Konzervgyárban. az idén 16 millió forintos beruházással olyan gépsorokat szereltek fel, amelyekkel a hagyományos csomagolóanyagokat részben műanyaggal válthatják fel. Ily módon a gyár jobban eladható termékeket adhat a hazai piacnak és a külkereskedelemnek. Az üzem egyik hagyományos terméke a tubusos mustár. A tubus alapanyaga az ónozott lemez és a festéshez felhasznált lakk egyaránt importból származik, ami drágítja a terméket. Az új gép hazai gyártmányú műanyagból úgynevezett tépőzáras dobozokat készít. A mustár egy részét tubus helyett ebbe töltik. Ezzel csökkentik a csomagolási költségeket, és a fogyasztók körét Az egri Finomszerei vénygyárban tovább fejlesztették a kompresszorgyártást: a most elkészült új szerkezetek háztartási hűtőszekrénybe építve mintegy húsz százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a korábbi gyártmányok. Ézeket az energiatakarékos kompreszis bővítik, a piaci jelzések szerint ugyanis szállodák, vendéglátóegységek is rendszeresen rendelnek majd belőle. Egy másik új gépük műanyag zsugorfóliát présel. Ezzel csomagolják majd hatos, tízes, illetve tizenkettes kartonokba a készételek egy részét. Erre azért van szükség, mert ezek a termékek — a gulyás, a pörkölt, a paprikás készítmények — minőségével ugyan elégédet- tek a külföldi megrendelők, ám, a csomagolást nem találták megfelelőnek; csak kartonokban hajlandók vásárolni. A gép beállításával rövidesen a külföldi megrendelő igénye szerint szállíthatják a konzerveket. szórókat már a jövő év elejétől sorozatban gyártják és folyamatosan küldik a hazai és külföldi piacra. Ez a korszerűsítés — a belföldi kereskedelem egész évi igényeit figyelembe véve — mintegy 14 millió forint megtakarítást hozhat a lakosságnak. A Somogy megyei tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezetben elkészült az első — itt kifejlesztett — fa- aprítékkal, illetve fahulladékkal működő, nagy teljesítményű hőlégfúvó, amely elsősorban az olajos hőlégfúvók helyettesítésére alkalmas. Az új típusú berendezés egy töltettel tíz-tizenkél órán át működik, ezalatt semmiféle kezelést nem igényel. Jó hatásfokkal használható a mezőgazdaságban fejő- és tejházak, szárítók, valamint ipari csarnokok fűtésére. Az első példányt a Zalaegerszegi Faipari Vállalathoz szállították, de már több más vállalat is rendelt belőle, köztük a kaposvári AGROKER. Szolnok és Veszprém megye üzemei. A szövetkezet által kifejlesztett berendezés automatizáltsága, műszaki jellemzői megfelelnek a hasonló NSZK-beli gyártmánynak. A külföldi csaknem nyolcszázezer forintba kerülne ;— valutában — a tabiak által teljes egészében hazai anyagból előállított berendezés ugyanakkor száznyolcvanezer forintért kapható. Széles körű alkalmazása azért is kívánatosnak látszik, mert hazánkban évente kétmilliárd forint értékű fahulládék, forgács megy veszendőbe, ennek hasznosítása révén nagy mennyiségű drága fűtőolajat lehet megtakarítani. Energiatakarékos kompresszorok Egerből JK neve: Chemistaí Új gazdasági munkaközösség a TVM-ben Chemistaí Gépgyártó és Felújító Gazdasági Munka- közösség néven a termelést segítő új vállalkozás született és kezdte meg tevékenységét a szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben. A tizen- négytagú társaság régi hiányt pótol, a vegyianyagok ugyanis alaposan igénybe veszik a 12 termelő üzem gépeit, berendezéseit, a korrózió elleni védelem, kapacitáshiány miatt sok nehézséget okozott a vállalatnak. A probléma többek között abból adódott, hogy egyes munkák elvégzésére nem akadt külső vállalkozó, házilag kellett tehát a gondok megszüntetésére megoldást találni. A munkaközösség a vállalat kisebb gépeinek a gyártásában segít, a gépek karbantartását. felújítását könnyíti meg. Tevékenységi köréről a cégbejegyzésben a következők olvashatók: Egyedi és kissorozatú gépüzemi berendezésék, gépek gyártása, helyszíni szerelése, javítása, felújítása. Vállalkozik tartó- és hídszerkezetek előállítására, a csővezetékek és szerelvényeinek az elkészítésére. Meggyorsítja a népgazdaságilag hasznos vállalati újítások bevezetését, műszaki feltétéinek megteremtését. Előmozdítja a rakodás és a szállítás gépesítését, az energia és a hulladék ésszerű hasznosítását. A munkaközösség összetétele meglehetősen vegyes, tagjainak szakmai képzettsége szerint, vállalhat lemezek darabolását, hengerelési. forgácsolási munkákat, közreműködhet elhatárolható beruházási gépészeti gyártások és szerelések megvalósításában. Komplexitását az is jelzi, hogy összetett feladatot is vállalhat a szervezéstől a költségvetés készítésén át a korrózióvédelemig, de a sort lehetne folytatni. A fiatal munkaközösség vállál- kozószellemét a vegyiművek igyekszik céljainak megfelelően jól kihasználni. Elképzelése. hogy több olyan •kisebb jellegű munka házi- elvégzésére köt szerződést, amelyeket nagyobb kivitelezők nem szívesen vagy egyáltalán nem vállalnák. A vegyipari .feladatok ugyanis speciális hozzáértést, szakmai ismeretet igényelnek, és ehhez elsősorban vállalaton belül találhatók meg az alkalmas emberek. A gazdasági munkaközösség a közelmúltban kapta meg működési engedélyét és azonnal munkához is látott. Elvégezte az egyik nyers- foszfát-siló — betonból készült, nagyméretű, függőleges hengeres tartály — légtáskáinak a teljes ja'vitását. Ezeknek a tárolóknak az oldalai levegőztető rendszerrel ellátottak, abból a célból, hogy a bennük tárolt nyersfoszfát ne tapadjon a falakra, ne álljon össze. Erre a munkára már régóta nem találtak kivitelezőt. A munkaközösség elsősorban a Tiszamenti Vegyiművek igényeinek tesz eleget, de szabad kapacitásból külső cégek részére is vállalhat illetve vállal munkát. A megalakulás óta eltelt rövid idő alatt igazolta életképességét. hiánypótló szerepét. Üacemek a városban Termelés és környezetvédelem összhangja Például Kisújszállás... A közvélemény általában szerencsés embernek tartja azt. akinek a munkahelye és a lakása nem nagy távolságra van egymástól. Az irigység oka: nem kell órákat, félórákat vonatozni, buszozni. elég. ha műszakkezdés előtt tizenöt, húsz perccel útnak ered az illető. Hogy mennyire áldásosak a belterületi üzemek, szövetkezetek lakóépületekkel _ körülvett műhelyei, udvarai.* arról a kisújszállásiak sokat tudnának mesélni. . Bent a központban A városban jelenleg tizenkét számottevő ipari üz.em, szövetkezet van. Ezek közül néhány már a településen kívül, a lakótelepektől kellő távolságra: az úgynevezett északi és déli ipartelepeken kapott helyet. Többségük viszont tizenöt, húsz éve vagy annál is több ideje, afféle múltból kapott örökségként, „lehorgonyzott” a központban vagy a belterületeken. Ez még önmagában nem lenne baj, de egy részük a zaj, a bűz és piszok miatt olykor török átok a szomszédoknak. A Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet például a város jól gazdálkodó egységei közé tartozik. Ráadásul az egyedüli biztos, többszintes- lakás-építő Kisújszálláson. A képhez az is hozzátartozik, hogy esetenként zajosak a műhelyek, és bizony néhanapján az innen kiszivárgó illatok sem a húsvéti lo- csolkodást juttatják a szomszédok. a járókelők eszébe. Kedvező hír viszont, hogy a faipari részleg már kitelepült innen a város szélére. Sőt, a jövő év elejétől az ut- ca fronton húzódó zajos üzemrész is beljebb kerül, az udvarra. Ennél sajnos nagyobb szennyezési gondok fordulnak elő a Tejipari Vállalatnál. Ez is belterületi üzem. amelyik különösen a meleg hónapokban sajátos szagot áraszt. A tejes szennyvíz árkokban, csatornákban doho- sodik, mert elvezetése ma még megoldatlan. Nem beszélve azokról a bodor, fekete fellegekről, amelyeket az üzem szilárdtüzielésű kazánja ereget. A városi tanács városfejlesztési és gazdálkodási osztálya — látva az ismétlődő környezetszennyezést — előírta, hogy az idén december 31-ig a szennyvíz elvezetését a vállalatnak meg kell oldania. Mégpedig úgy, hogy a kikerült, felesleges szennyvizet megfelelő előtisztítás után lehet csak eljuttatni a városi szennyvíztelepre. A jelek szerint ez a kérdés rendeződik. Kedvező fejlemény: még arról is elkezdődtek a tárgyalások, hogy a korszerűtlen fűtést hogyan lehetne vezetékes gázzal felváltani. Igaz, az átalakítás sok pénzbe kerül, de mindenképpen csökkentené a költségeket, hogy a kiépítendő rendszerhez több, erre található üzem, intézmény (MÁV, Gabonaforgalmi Vállalat, baromfikeltető stb.) csatlakozhatna. Szólni kell a Kőbányai Söripari Vállalat városközpontban lévő helyi üzeméről is. A „folyékony kenyérből” a tankkocsik ürítésekor, szivattyúzásakor, afféle aranyból is cseppen alapon, a földre is jut. Zaj is adódik, különösen ha a göngyölegeket, a hordókat mozgatják. Itt a megoldás kulcsa a gondosabb csapolás, illetve az, hogy a raktárak hamarosan a városszéli, másik telepre kerülnek át. Így femélhető- leg csökken majd a lárma és a szennyezés is. Ezek a gondok a Volán helyi telepeire is jellemzőek: az állomás környékén éppúgy, mint az Arany János úti részlegnél. Az új telep helyét már kijelölték a tanácsnál az északi ipartelepen. Vitathatatlan: a költözés nem csekély- pénzbe kerül, mégis remélhető, hogy erre is ser kerül egyszer. Hibás letelepítés Más a helyzet a METE- FÉM fővárosi szövetkezet helybeli egységével. Ezt, a ma 72 dolgozót foglalkoztató miniüzemet több mint tíz éve, elég szerencsétlenül helyezték a város akkori vezetői a jelenlegi Szabadság téri lakótelep közepére. Éppen ezért az üzem terjeszkedni, fejlődni képtelen, beszorult a lakóépületek közé. Zsúfolt, tenyérnyi az udvara, és olykor jelentős zajjal járó feladatokat, szaggal járó festési munkákat is végeznek. Az emberben önkéntelenül is két 'kérdés motoszkál : mi a fontosabb, a termelés vagy a város kinézete, a lakosság egészsége? Bármennyire is meglepő a felelet: a kettő nem lehet egymás ellentéte. Hiszen a vállalatok, a szövetkezetek feladata a gazdaságos termelés, de az is tény, mindez nem okozhat rendszeres környezetszennyeződést, egészségkárosodást a szomszédoknak. Közismert a kitelepítéshez sok pénz szükséges, amennyivel a jelenlegi gazdasági követelmények között nem minden cég, vállalat, szövetkezet rendelkezik. Keresni a megoldást Jó, de akkor mi lehet a megoldás? — teszik fel a kérdést mindenütt, ahol hasonló, zakatoló, szagos „üzemszomszédok” akadnak. Arról mindenképpen szólni kell, hogy a helyi tanácsoknak nemcsak joga. hanem kötelessége is a település tisztaságának az óvása, a védelme. Lehet szigorítani, rendszeresebbé tenni az ellenőrzéseket, legyen figyelmeztetés, felszólítás, bírság. Hiszen ezek alkalmazásával előbb- utóbb el lehet érni, hogy a házak közé zárt, belterületi telepeken is elviselhetőek legyenek a munkakörülmények. A dolgozóknak is, meg a környezetnek is. Azután a tanácsok illetékes osztályainak a rekonstrukciós, modernizáló törekvésekbe is beleszólásuk van. Ugyanis ha a belterületeken engedélyezik a hasonló üzelmek felújítását, a munkálatok elvégzését bizonyos feltételekhez köthetik, például védőterület, védősáv kialakítása, a fűtéstechnika modernizálása, a szennyvízelvezetés rendezése. A.kisújszállási törekvések minderre példák, és egyúttal azt is igazolják, hogy a megoldás útjait, módjait mindenképpen keresni kell. Az ott lakók nyugalma, egészsége, a környezet védelme, óvása érdekében. D. Szabó Miklós A karcagi Cipőipari Szövetkezetben a negyedik negyedévben négy különböző fazonú férficipóból közel 30 ezer párat gyártanak a Tiszántúli Cipökereskcdelmi Vállalat részére E. S.
